Nemezékszerek II. - Felt design

Nagy. Egyedi. Finom puha. Természetes. És ez mind: ékszer!

Gyöngyökkel, zománccal

Fa gyöngyökkel

Bőr és gyöngyök együtt a nemezzel

Csupa nemez - természetes anyag

Nemezelt "kavicsok"

Színes bőr, fa gyöngy, nemezelt korongok

nemezékszer őszi színekben

Nemez orchidea - felt orchid

Alkottam, megint, végre: a városligeti orchidea-kiállítás ihletett meg. Mesés növények, és olyan, kopott pulóveres, szemüveges emberek, akik "virágföld" helyett azt mondják, hogy "termesztőközeg". Különleges világ, és ennek a világnak is megvannak a maga megszállottjai.
Úgyhogy hazajöttem, és nemezeltem - a szappanos-vizes módszerrel - egy Phalaenopsis orchideát.
Íme:

Nemezékszerek I. - Felt design

Mi kell a nemezeléshez? Nos, elsősorban birka. Pontosabban, a birka lenyírt bundája: a gyapjú. Gyapjúval leginkább fonal vagy pulóver formában találkozunk, a nemezeléshez viszont a maga eredeti formájában kell (na jó, ha nagyon eredeti a formája, akkor azért előbb nem árt kimosni belőle a trágyát, kiszedni belőle a szúrós toklászokat, amiket a birka begyűjtött a mezőn...) A nyers gyapjút lehet kártolni (ez a művelet egy irányba fésüli a szálakat) és lehet festeni is, akár természetes anyagokkal (báránypirosító, vöröshagymahéj stb.) A (gyapjú)szálak a maguk természetes módján, esetleg némi ráhatásra is tudnak gubancolódni - ennek jó példája a rackabunda, a puli szőre és a rasztafrizura! A nemezelés lényege, ahogy egy üzletasszony ismerősöm összefoglalta: "össze kell kuszálni a szálakat, amíg végül senki se tudja már kibogozni, és közben sokat kell habozni is".

A nemezelés egyik módja ugyanis szappannal, meleg vízzel és sok kézi "gyurmázással" történik. A szappan segít a szálaknak jobban csúszni, tehát gubancolódni, a meleg víz pedig kicsit "göndörít" és ez is a tömörödés irányába hat. Az ázsiai lovasnomádok is nemezeléssel készítik a jurtáikat, de ők még szappant sem használnak hozzá (ami azt illeti, máshoz sem). Jurtáik fala és nemez szőnyege pompás hőszigetelő, és még vízhatlan is. Nomád őseink minden bizonnyal sok nemeztárgyat használtak mindennapi életükben.

A nemezgyapjú teljesen természetes, meleg, ősidők óta alkalmazott textilanyag. De nem csak textilfélét lehet készíteni belőle, hanem akár ékszert is! A természeti erőforrások megfogyatkozása és a gazdasági világválság együttesen rámutatott, mennyire fontos jól gazdálkodnunk azzal, ami megadatott. A környezet fontossága iránti tudatosság felébresztésének része az újrahasznosítás és az „erőszakmentes”, a Földet kímélő alapanyagok felhasználása.

Csillagmintás kézi csipke, fekete és fehér nemezgyapjúval

A nemez használati tárgyak (derékalj, jurta, kalap, borhűtő stb.) mellett az ékszerkészítésben is rendkívül sokoldalú ez a különleges anyag. Az itt bemutatott ékszerekben az a közös, hogy mindegyikben felhasználásra került a nemez. Emellett számtalan, amúgy hulladéknak számító elem található meg bennük: maradék gomb, domborított fémrészek, papírmasé, bőrdarabok, textilek, toll, szalag – mindez extravagáns, különleges, alkalmi ékszerré alakítva. Mindegyik darab egyedi és reprodukálhatatlan, éppen a készítés módja miatt.

Talán nem véletlen, hogy azok az ékszerek, amelyek alkalmi öltözék feltűnő részeként is megállják a helyüket, rendkívül jól megtalálják a helyüket a természet „háttere” előtt is!

Tengermélyi világot idéző, csigahéjjal díszített nyaklánc

Maradék pöttyös textil tekercsek, rózsaszín nemez virág

Színes üveggel és gyönggyel díszített nyaklánc

Nyaklánc, domborított réz díszítéssel

Maradék bőrből kivágott korongok és nemezelt virág kombinációja

Extravagáns "hurkák" - extravagány!

Natúr anyagok, natúr színek

Western stílusban (egy öv darabjainak felhasználásával)

Portré-párnák

Az ötlet egy különösen unalmas munkaértekezleten született, ahol firkálgattam, és mivel március 15 táján jártunk, hát mindenféle ántivilágbéli, 19. századi figurák kerültek rá a jegyzettömbömre. Megtetszett a pár portréja - kinagyítottam, otthon belekotortam a mindenféle maradék textilt rejtő jókora dobozomba, és kivágtam az egyes darabokat, aztán felvarrtam egy élénkzöld vászon alapra. Díszítettem némi hímzéssel, alábéleltem vékony szivaccsal, aztán díszpárnává alakítottam az egészet. Íme, ez lett belőle!

Beküldtem a képet a Praktika újságnak is, úgy látszik nekik is tetszett. :-) (2013. júliusi lapszám.)

Levélművészet, mókás borítékok - mail art for kids

Levelet kapni jó. Én legalábbis nagyon szeretek. Valószínűleg más is így van ezzel, mert meglepően nagy sikerünk szokott lenni a mókás, művészi borítékokkal. A Múzeumok Majálisán és más hasonló rendezvényeken - bár eredetileg gyerekeknek szántuk - minden korosztály ráveti magát a színes kartonokra, textilekre, flitterekre, fonalakra, újságkivágásokra... 

Papírgöndörítéssel díszített, 3D-s, kalocsai mintás boríték

Tényleg létezik egy művészeti műfaj, amit mail art-nak, küldeményművészetnek neveznek. Ami nagyon tetszik benne, hogy a művész nem tartja meg alkotását, nem az asztalfióknak alkot. Elküldi valakinek, ez a dolog lényege: a küldeményre kerülő postai jelek, pecsétek hozzájárulnak a műalkotáshoz. Persze pont emiatt a postai alkalmazott vonakodásával is számolni kell. Ők rendszerint nem is hallottak a mail artról.

Ezt a két levelet a "Művészet és tudomány" pályázatra készítettem.

A mail art esetében elkerülhetetlen, hogy a művészek kapcsolatba ne kerüljenek a többiekkel, hiszen a kapott küldeményt viszonozni illik. Ennél fogva a mail artisták világa egy rokonszenves nemzetközi alkotótáborhoz hasonlít.

A mail art nem csak küldeményművészet, hanem kapcsolatművészet is.

Kedvcsinálónak íme néhány letölthető sablon, amik A4-re kinagyítva állatfigurás borítékká hajtogathatók.

Békakirályfi

Jómadár

Katica

Kisegér

Szerencsemalacka

Ilyen lesz az eredmény:

No és még néhány mókás példány a közelmúlt "terméséből".

Egy krétarajz margójára

Jelek az úton.
Ez bizonyos szempontból kakukktojás. Nem én rajzoltam. Én csak nézője, vagy pontosabban: tanúja voltam ennek a krétarajznak.

Néptelen spanyol kisváros, Carrion de los Condes. A házak közt remeg a levegő a hőségtől, sziesztaidő, néptelen utcák. Éles napfény, fekete árnyékok, színes folt az úton. Valaki itt vette a fáradtságot, hogy egy mesteri krétarajzot alkosson az úttest közepére. Az első eső elmossa, a járművek kerekei elkenik. Nem mintha forgalmas lenne a hely, de néhány napon belül akkor is, mindenképp.

És a Szűzanya mosolyog.
Mosolya örök, büszke, szemérmes, anyai mosoly.
Örökkévalóság a mulandóságban, mulandóság az örökkévalóságban.

Valaki ezzel sokat dolgozott. Szeretetből.
Nem volt rászervezve flashmob. Nincs webkamera. Egy-két tucat arra járó embernél nem is látja több. Nincs aláírva. Még egy monogram se.
1 x 1 méteres színes krétafolt az évszázados titkokat őrző, zárkózott, régi spanyol házak között.
Talán a műholdak látják.
És még Valaki.

Ha már nem lesz a Mona Lisa, a mosolya mégis ott fog lebegni a Louvre helye felett.
Ha már nem lesz a Szfinx, a mosolya ott fog lebegni a sivatag felett.
Hamarosan ez a krétarajz színes csíkokban fog folyni az út két széle felé, és egy héten belül ez a rajz nem lesz többé. De a Szűzanya mosolya ott fog lebegni Carrion de los Condes felett.
És a művész ezt tudta.

Nem számít, hogy ez a mosoly egy percig él, vagy évezredekig - mert ez az örökkévalóság mosolya. A percek peregnek az élet homokóráján - az idő: mosolyog. A csecsemők, a nagyon öreg emberek, a szerelmesek, az anyák mosolya ez.

Jelek az úton.
Köszönöm neked, ismeretlen művész.

A nagy béka - The big frog

Nagyon szeretem a békákat. Békamentésben is részt vettem, szívesen megfogom őket, szerintem különleges szépségű kis állatok. Zománcozott bőrük, aranypettyes szemük, mókás kis "kezük" van, igazán semmi viszolyogtató nincs bennük. Ez egy "trópusi" béka-rajz.