Alkotótábor Balatonalmádiban

Ezt a lehetőséget - vagyis egy hosszú hétvégét Balatonalmádiban, a Made By You táborában - egy fotópályázaton nyertem. Mivel emberemlékezet óta nem voltam alkotótáborban, kíváncsi voltam, milyen lesz. Névre szóló ajándék várt a pótágyra készítve, és a nyereményem - a szállás és étkezés mellett - magába foglalta adott mennyiségű "késztermék" elkészítésének anyagköltségét, lehetőségét. Ez volt pediglen egy kerámiatárgy, egy festhető porcelántárgy, néhány üvegékszer, továbbá tetszőleges mennyiségű akvarell. Másfél nap alatt felhasználtam a "kvótát", így elég sok szabad időm maradt az esős Balaton-parton sétálgatni, természetfotózni is.
Íme az eredmény:

Első nekifutás: kerámiaedény.  A kerámiaedény testét a "hurkás" technikával készítettem. De sok ilyet csináltam a régi fazekas szakkörben! Folyton "leült", ilyen furcsán puha alapanyaggal még sose dolgoztam.

 Egyáltalán nem könnyű pár centis méretben kifejező arcocskát összehozni...

  Az első próbálkozás valahogy szomorú lett, vidámítottam rajta

 Lett egy kis "monalizás" jellege...

 Kész is a mogyorós tál!

A mozgásigényem nem átlagos. Reggel elmentem futni a kikötőbe. Nagyszerű domb-résztávos terepek, emelkedők is vannak errefelé. A kacsákon kívül pár álmatlan horgászt találtam itt, csodálatos volt az utószezoni, háborítatlan békés hangulat.

Második nekifutás: porcelántányér-festés. Mindenki másolt mintákat használt - rengetegből lehetett választani, és sokan "készültek is" mintákkal, én viszont fejből festettem. Portugália, karavella, tengeri szörnyek kék-fehérben... Ezt a mázat is 3-4 rétegben kell felvinni, ennek ellenére nagyon gyorsan készen lettem vele. Később, a pesti kemencében égették ki.



 

 Harmadik nekifutás: üvegékszer. Ezt a technikát még sosem próbáltam. Nem is csoda, hogy az éles üvegszilánk azonnal elvágta az ujjam, míg a többiek a tűzijátékot nézték a Balatonparton. "Fusion" technikának hívják ezt az összeolvasztós üvegezést, az üvegdarabok anyagukban színesek, nagyon szépek. Üvegvágó, repesztőfogó, speciális ragasztó és kemence is kell hozzá... nem éppen "háztáji" módszer.

Nagyon vártam már a kemencebontást! Végül csodák kerültek ki belőle. Még szebbek lettek az üvegékszerek, mint amire számítottam (pedig rémálmom is volt előtte, hogy mindenkié gyönyörű, csak az enyémek olvadtak össze egy fekete, nyúlós masszává.) Az üvegtárgyakra azonnal fel is ragaszthattuk az ékszerkellékeket (medálszemet, fülbevaló-akasztót stb.), mégpedig erős, speciális ragasztóval.

Lehetett "millefiori" üveget is használni, ennek más az olvadáspontja, ezért nem keverhető másfajta üvegekkel. A jelentéktelennek tűnő kis "gyöngyök" valósággal kinyílnak és virágokká változnak a kemencében.

Negyedik nekifutás: mivel a főiskolán rengeteget rajzoltunk, a térre nem vonultam ki a rajzoló-akvarellező csapattal, inkább elmászkáltam természetfotózni. A kenderlevelű mályva számomra új faj, a lenti képeken látható virágkákával viszont már találkoztam a Tisza-tónál.