A színes nemezgyapjúnak meg megvan az a jó tulajdonsága, hogy igazából csak vidám, puha, meleg, meseszerű dolgokat lehet csinálni belőle. A "belső gyermek" játszhat egy jót.
Ennek csak úgy nekiláttam, és jöjjön ahogy jön, ahogy kiadja magát az anyag. Így keletkezett a vidám, kutyákkal játszó manó képe. A szívecskék, virágok, napocska stb. megjelenése már a láncreakció leállíthatatlanságának bizonyítéka. Nem az egyiptomiak találták fel a horror vacuit?
Első tűnemezelési kísérlet: végül kitűző lett belőle, és egy pillangómániás barátnőmnek adtam.
Nem könnyű kitalálni, de ez egy mosolygós pendrive-tartó.
Az első tűnemezelt nyakláncom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.