Kicsit félretettem a gyurmát, és mielőtt még újra elővenném, azzal kezdem amiket már rég hanyagoltam. Az egyik a blog, a másik pedig a varrás.
Régóta terveztem, hogy elkészítem ezt az angyalkát, és tegnap eljött a megfelelő időpont erre is.
Ide kattintva megtalálhatjátok a szabásmintákat, és az elkészítés menetéről néhány képet. Ha a képeket kinyomtatjátok 1:1 méretben, az bizony kicsi lesz, ki kell nyújtani a4-es lap méretűre. Én 25 cm magas képet állítottam be a nyomtatás előtt, így kicsit kisebb lett mint az eredeti, a vágólap rácsain látszanak az arányok.
A leírás csak képekkel van illusztrálva, és sajnos nem valami bőbeszédű így sem. Az összeállítás meneténél néhol eléggé improvizatívnak kell lenni, hogy hogyan is csináljuk, de nem lehetetlen az elkészítés egy kis kreativitással.
Az egyetlen amit én hiányoltam, hogy mi az a fekete mágia ami a hajat összefogja. Mármint látom, hogy összevarrta, de hogy a manóba? Így ezt én áthidaló megoldással oldottam meg: előkaptam a ragasztópisztolyt, és a levágott szálakat csomóba fogva ragasztottam és kanyarítottam a fejre. Aki ezt a módszert választja, azt mindenképp óvatosságra inteném. A szálak közt kifolyó ragasztóba beletapicskolni nem valami kellemes, így inkább próbáljuk meg távolabb megfogni a fonalat, és nem belenyomni, hanem inkább húzni a szálakat.
Amit még változtattam az eredetihez képest, hogy az arcot rajzoltam és nem hímeztem, illetve megfordítottam az angyalt, mert azt a felét szebbnek ítéltem.
És íme az én angyalkám: