Le weekend

Tegnap délután elmentem Pillához, már mindketten nagyon vártuk, hogy találkozzunk. Most először mentem hozzá autóval, hát nem mondom, elég kényelmes beülni a ház előtt, tök jó zenéket hallgatni, majd 50 perc múlva leparkolni az ő háza előtt. Meg nagyon szeretek vezetni is, és most már nem izgulok a forgalom miatt sem, vagy hogy elkeveredek, csak élvezem az utat. Viszont van egy kis bűntudatom, hisz nem vagyok, vagy legalábbis eddig nem voltam autózós típus, az szerintem olyan hercegnős, én tömegközlekedek, sétálok meg bicajozom. Most úgy érzem, más lett így az életem, kényelmesebb... Jobb. És nem csak ez javított mostanában az életminőségemen, valahogy egyszerre változott több dolog is - mondjuk emiatt nem tudom, miért van lelkiismeret-furdalásom, de hát ez van. Még amiatt izgultam kissé, hogy vajon ott áll-e majd a ház előtt a kocsi reggel, de ugye van, aki fixen az utcán parkoltatja az autóját, és nem (feltétlenül) lopják el, szóval gondolom felesleges emiatt stresszelnem. Na mindegy.

Pilla vacsorával várt, zöldségeket meg mézes-szójaszószos csirkecombot sütött, uh de finom volt. Bontottunk (Pilla bontott negyed órán keresztül, egy komplett stand-up komédiának elment, és közben meg tökre izgultam, hogy sikerül-e neki) hozzá egy üveg vörösbort, méghozzá EZT, Juc blogger ajánlásával, és ti is próbáljátok ki, mert nagyon finom, mély, gyümölcsös ízű, mindössze 1200 ft-ért az Aldiból. Aztán feküdtünk Pilla kanapéján, kapcsolgattuk a tévét és dumáltunk. Megbeszéltük, hogy gyakrabban találkozunk, nagy eséllyel már jövő hétvégén. Ma 10-ig aludtam (sosem szoktam eddig) és kaptam reggelit is, teát meg kávét, aztán hazajöttem, mondjuk a kuttynak elcsomagolt csontokat ottfelejtettem, de hát nem lehet minden tökéletes. 

Úgy volt, hogy délután még csatlakozom a kutyás különítményhez Nagymaroson vagy Zebegényben, meg elmegyünk edzésre Phoebe-vel, de mire hazaértem, már fájt a torkom, nem volt jó a közérzetem, meg a szél sem esett jól, úgyhogy lemondtam mindent, vettem kaját, sütöttem héjában sült krumplit meg egy nagy kancsó gyömbér-menta teát és rendeztem egy Terápia-maratont. Ez (a második) jobban tetszik, mint az első évad, de azért annyira nem vagyok elájulva. 

Egész héten nem sikerült pihennem, úgyhogy ez most nagyon kell. Holnap délután az egész famíliám jönni fog, így 12-en leszünk nálam. Anya hoz levest, halat meg almás pitét, én meg csirkét sütök zöldségekkel meg salátával, együtt ebédelünk, aztán megnézzük együtt a Püspöki Palotát, mert holnap nyílt nap lesz, be lehet menni halandóknak is, én meg ezer éve nagyon kíváncsi vagyok rá. 

Helyzetjelentés

Mindjárt vége a nyárnak. Már kicsit izgulok a szeptember miatt, ugyanis már biztos, hogy kapok egy elsős (kilencedikes) osztályt, és akkor is, ha tudom, hogy megállom majd a helyem, biztos vagyok benne, hogy nagyon kemény lesz 35 tizenöt-évest terelgetni. Ráadásul nagyon sok magántanítványom van, akiket illene tovább vinni ősszel is, és őszintén szólva nem tudom, hogyan fogom bírni idővel, energiával. No de addig igyekszem nem izgulni ezen, hanem kiélvezem teljes mértékben azt, ami még hátravan a nyárból. Hálás vagyok a kánikuláért, remélem, ez már így is marad szeptemberig. 

• Örülök: ...azt hiszem, mostanra sikerült igazán kipihenni magam, néhány napja minden reggel úgy ébredek, hogy úristen, de jót aludtam. Gyanítom, hogy ez is azt mutatja, hogy mindenkinek szüksége lenne legalább egy hónapnyi szabadságra ahhoz, hogy igazán ki tudjon szakadni a mókuskerékből. Nekem, azt hiszem, ennyi idő kellett hozzá. 
• Szomorú vagyok: ...az egyik barátom iszonyúan seggfej volt velem tegnap. Nagyon megbántott, és ezt meg is írtam neki ma, bocsánatot is kért, de most úgy érzem, hogy innentől fogva barátkozzon vele, akinek 6 anyja van. 
• Úgy döntöttem: ...hogy augusztusban kiveszek 2 hét szabadságot, amikor nem vállalok tanítványokat. Én nagyon nehezen mondok a diákjaimnak nemet, a nyáron azt hiszem, 4 hétköznap volt, mikor nem tanítottam, ráadásul a múlt héten rekord mennyiségű magánórát tartottam meg. Ez mind szupi, de mivel már nem megyek nyaralni, szeretnék két hetet az igazi lazulásnak szentelni.
• Vasárnap:  ...megfogadtam, hogy ma semmit nem csinálok, és gyönyörűen tartottam magam hozzá, annyira jólesett. Megnéztem 3 filmet (nem annyira jókat, de még van néhány bekészítve), aludtam, ettem, filmet néztem, aludtam, ettem. Olyan jó. 
• Élvezem: ...napok óta ugyanazt a fekete farmerrövidnadrágot, meg egy fürdőruha-felsőt veszek fel, a nap nagy részében mezítláb csattogok, rengeteg dinnyét, szilvát eszem, valamint annyit járok a piacra, hogy a Swarm-on én lettem a mayor:), szóval nagybetűs NYÁR van. 

Helyzetjelentés

Legszívesebben átaludnám még a következő 1-2 napot, míg teljesen meggyógyulok, hogy aztán újult erővel vethessem bele magam az életbe. Munka szempontjából már lazaság van, de csütörtökön bankett lesz, pénteken ballagás, és egy csomó minden szerveznivaló van még ezzel kapcsolatban.

• Ez lesz: Csütörtökön lesz a bankettünk, ami annyi, hogy elmegyünk együtt kajálni, a gyerekek meghívták néhány kollégámat is, kifejezetten jó fejeket, szóval örülök. Mondjuk a tegnapi performanszuk után már nem vagyok olyan lelkes, és szépen elmegyek, megeszem a vacsim, kicsit beszélgetek, aztán csá. Megsértődtem, na.
• Aggódom: Pénteken délután 5-kor lesz a ballagás, ami órákig tart majd szabadtéren, és nem tudom, mit mondjak a gyerekeknek, hogy vegyenek kabátot? Már annak is örülni fogok, ha nem fog esni az eső, ugyanis nincsen B terv, hogy akkor mit csinálunk. Gondolom, szarrá ázunk.  
• Ne már: Én azt várom, hogy már ne kelljen harisnyát húzni a szoknyáimhoz, erre tegnap konkrétan fel kellett vennem a télikabátomat meg a pokrócnyi sálamat. Fúúj. 
• Örülök: Hát nyilvánvalóan örülök. :) Nagy-nagy heppinessz van. Nagyon szépen hagyom neki, hogy ő nyomuljon, ezt mindig rá szoktam hagyni a pasikra (gondolom itt ellensúlyozom, hogy én kezdeményeztem, vagy nem tudom), és bár iszonyúan elfoglalt, néhány óránként rámír, hogy mizu?, meg mesél picit, azt úgy szeretem, és mindig tudom, hogy mikor látom megint, és olyan jó. 
• Várom: Most pont nincs akkora stressz, hogy a hétvége után kelljen ácsingóznom, de mégis, mert a doki azt mondta, hogy egy hét minimum, míg meggyógyulok, és akkor addigra talán. Szerintem a ballagás után elviszem Pillát vacsizni, ha van kedve, hogy ne szomorkodjon, aztán meg hétvége.
• Dilemma: volt egy barátnőm, akinek francia pasija volt, és a csaj iszonyúan meghízott mellette, ugyanis a srác imádott főzni. Egy csomót futott, de azt mondta, így sincs esélye, ugyanis a pasi egyfolytában főzött, tudjátok, juharszirupos palacsinta reggelire és társai. Na és asszem rám is ugyanez a sors vár. Ugyanis az én pasim is terülj-terül asztalkámat varázsol reggelire, és még be sem fejeztük, de már látom, hogy nagyon el van gondolkodva, kérdem, hogy min pörög, és már azon, hogy mit főzzön ebédre. Meg vacsira. Arcom.
• Hangulat: Kissé nyűgös, türelmetlen, köhögőrohamokkal színezett, de azért ❤.
• Zene: The Magician - Sunlight ft. Years & Years (Darius Remix)

Bipolar sunshine

Lyukasórák, yaay:).

Tavaly nyáron, mikor már nem volt tanítás, de itt kellett bent ücsörögni a suliban, unalmamban rendeltem egy kék Avon szempillaspirált. Nem nagyon használtam, de 1-2 hónapja néhányszor elővettem, és óriási sikere volt. Nekem természetes, sötét szőke hajam van, világos szürkés-kék szemem, és mindenki azt mondja, hogy nagyon jól áll, meg hát nekem is tetszik, egészen vibráló-kék, teljesen kinyitja a tekintetem. Meglepően jó minőségű, gyönyörűen különválasztja a szempillákat. Ráadásul simán elmegyek benne edzeni, szaunázom, és nem folyik le, pedig nem kifejezetten vízálló. És mindössze 990 forint.

Ezen annyira belelkesültem, hogy rendeltem belőle még egyet, valamint mellé egy zöldet és egy feketét is.

Tegnap az egyik végzős srác mutatta ezt a zenét, kezdődő nyár hangulat, én imádom, szerintem nektek is tetszeni fog.

Orange

Voltam a hét elején manikűrösnél, és kértem, hogy narancs körmöket fessen nekem, és volt egy olyan gyönyörű narancsszínű lakk, hogy megszólalt. Egészen el voltam alélva, hogy mennyire szép körmeim lesznek most két hétig. Aztán készen lettünk, ahhhh de szép, majd kijöttem a napfényre, és basszus, a napon kiderült, hogy ez ilyen világítós szín, a vásárban a ruhákat áruló cigánylányoknak szokott ilyen körme lenni. Gondoltam, itt az alkalom, hogy dizsibe menjek, ahol van ilyen UV fény (vagymi), na ott milyen szuperül világítana. Mondom oké, két hétig kesztyűt hordok, vagy rejtegetem a kezeimet, vagy nem tudom. Ma már persze úgy gondolom, hogy probléma és probléma közt nagy különbség van.

Helyzetjelentés

Írnék, írnék én, de valahogy közhelynek érzem a dolgaimat mostanság, semmi különös nem történik. Igyekszem sokat jönni, menni, kutyázni, sokat mozogni, szépen enni, találkozni barátokkal, közben küzdök azzal, hogy sokszor úgy érzem, mennem kell, mert nem ülhetek otthon egyedül - bevallom, pedig sokszor ahhoz lenne a legnagyobb kedvem. A szakítás után meglepően gyorsan visszazökkentem a régi életembe, ami valószínűleg sokat elmond a kapcsolatunkról és az expasimról - vagy csak én vagyok már ilyen profi, hogy ah, újabb kapcsolat ment a levesbe, ugyan már, next one, please? Ez mondjuk elég szomorú lenne. Vagy ennek örülni kell?

• Örülök: ...mert jól érzem magam mostanában, fizikailag is, meg mindenhogyan, persze a rendszeres mozgás teszi. Erre meg erre a 20-35 perces videókra tornázom általában reggelente, van bennük minden, nagyon bírom, és a legjobb, hogy ilyen rövid idő alatt le lehet tudni egy egészen kerek edzést. Elkezdtem úszni járni is, amit már nagyon rég nem. Van a városban egy egy nagyon jó uszoda és strand, versenymedencével, szép, óriási, parkosított napozó résszel, ráadásul helyi lakcímkártyával féláron be lehet menni. Sajnos befedték sátorral az úszómedencét, és nyáron is csak a falait szedik ki, pedig nyáron annyira szerettem a napsütésben úszni. De azért így sem rossz. Jó lenne reggelente járni, de ahhoz nem vagyok eléggé elszánt. A mozgás miatt szüntelenül éhes vagyok, és az édes ízeket kívánom főleg, ez mondjuk nem tudom, hogy a szeretethiány jele, vagy csak simán imádom az epret juharsziruppal, a fagyit, a sütiket, meg mindent, ami édes.
• Szomorú vagyok: ...még mindig nincsenek cuccaim. Nem keres, meg van sértődve rám, és mivel én igyekeztem, de kurtán-furcsán (és elég bunkón) lerázott, nekem sincsen kedvem nyomulni. Annyira szomorú, hogy nem tudjuk szépen lezárni. Amúgy leszarom, csak a kék bicajom, a kulcsom meg a tornacipőm kérem vissza.
• Meglepődtem: ...halál nyugalomban csinálom a dolgaimat, hogy hihetetlen, hogy semmivel nem vagyok elmaradva, semmi miatt nem kell aggódnom, minden rendben, mikor ma reggel hallom a rádióban, hogy szerda éjfélig fel kell adni az adóbevallásokat. Gyorsan mindent megkerestem hozzá, a lyukasóráimban eltekertem a könyvelőmhöz, és holnap már mehetek is a cuccért. És még egy csomó pénzt is kapok vissza!
• Izgatott vagyok: ...a fogorvosommal álmodtam, Jude Law-val, nagyon jót, nagyon szexit, most is mosolygok, ha eszembe jut. Imádom azt, ahogy az agyam működik. Ő meg, ha tudná... Szoktatok olyat álmodni, ami teljesen feltölt, mintha tényleg megtörtént volna, annak ellenére, hogy tudjátok, csak álom volt? 
• Függök: ...Candy Crush Soda (SOHA ne töltsétek le), Konyhafőnök, fagyi, macaron. 
• Megnyugodtam: ...június legvégén lesz a záróvizsgám, a szakdolgozatról pedig csak egy héttel előtte fog kiderülni bármi. Nekem ez fura, de legalább már tudom. 
• Aggódom: ...nincsen kedvem online randizni. Ugye nem kell?
• Hangulat: ...tele vagyok energiával, legszívesebben egyfolytában csavarognék valamerre, végre harisnyátlan lábak, napszemüveg a fejem tetején, fejhallgató a nyakamban, fogkefe a táskámban (avagy szingli üzemmód ON). 

Wishlist - mert megérdemlem

Tudom, ne igyak előre a medve bőrére, de már mindjárt kész a nagy mű! És ha van valami ilyen naaaagy cél, amit sikerült teljesítenem, mint például ez a szakdolgozat, én meg szoktam jutalmazni magam. Ez a sok itthon, számítógép mögött ülés, sehova nem menés spórolás is volt nekem, szóval azt hiszem, megérdemlem, hogy kapjak magamtól valami szépet, ami emeli az életminőségemet (haha). De mit is? Persze esélyem sincs mindre, és lehet hogy csak nem lesz enyém egyik sem, de ezeket elfogadnám jutalomként.

• A POPO Design-t nem olyan régen ismerem, de minden cuccuk csupa szín, baromfi, meg életimádat. Ez a táska egész nyáron a legjobb barátom lehetne. Csodaszép!

• Imádom a hátizsákokat. Ha Budapestre megyek, mindig van nálam egy csomó minden, és néha egyszerűen attól fáradok el, hogy az oldaltáskámban cipelem a nehéz cuccokat, és a gerincemnek elege lesz. Viszont ha hátizsákba pakolok, ez a probléma egyszerűen nem létezik. Viszont vége van már a Jansportos időknek, a táska is lehet csinos, színes, vagány, és mégis nőies. Ez a napsárga Juhász Dóra bőr táska szerintem az ideális háti. 

• És igen. Milonka legszebb álmaiból származik ez a Soie Essentielle nyaklánc. Szerintem megírnék még egy szakdolgozatot érte. 

Mindhárom gyönyörűség forrása a Wonderlab.

Erika

Ő pedig az új szerelmem, Ray-Ban Erika. 

ez nem én vagyok

Már egy ideje szemezek vele, tegnap felpróbáltam, és aaaaaa. Matt feketében kérem.

My boyfriend this summer

Vannak olyan ruhadarabok, amiket az ember megvesz, és aztán maximum egyszer-kétszer veszi fel utána, neadjisten soha, kidobott pénz. És vannak azok, amik nagyon-nagyon működnek, és minden fillért megérnek. Persze, hogy az adott ruci melyik kategóriába esik, 99%-ban csak utólag derül ki.

Még nyár elején vettem egy boyfriend farmer rövidnadrágot. Elég határozott kép volt a fejemben, hogy mit szeretnék, egy darabig keresgéltem: szakadt, csípőre letolható, nagyon laza, elég bő, tökéletes fazonú darabot, és végül a Mangoban találtam egyet 8000 ft-ért, amit drágának találtam egy rövidnaciért, de annyira tetszett, hogy hazavittem, ő az: 

Szerintem nem volt olyan nap, hogy ne vettem volna fel, ezer kombinációban hordtam: bringázni atlétával és tornacipővel, kutyát sétáltatni és strandra strandpapuccsal, mulatni kisvirágos, nőies felsőkkel, szép szandival, hidegebb éjszakákon bakanccsal és blézerrel. Annyira szerettem, hogy gondot okozott találni egy napot, hogy kimossam, mert akkor aznap ugye nem tudom felvenni. Így aztán nem is sokat mostam, még jó, hogy fekete, és bírja a gyűrődést. Kösz, rövidnadrág, a közös nyári kalandokat!

My beauty minute

Természetesen, mint minden nőt, engem is érdekel minden, ami kencefice. Nagyon-nagyon szeretem tudni azt is, más milyen kozmetikumokat használ, a barátnőimet mindig részletesen ki szoktam kérdezni krémekről, sminkről, parfümökről, körömlakkokról. Garance Dorénak van egy rovata, A beauty minute with..., amiben nők elmesélik a napi szépségpraktikáikat. Hát az annyira izgi! Gondoltam én is elmesélem nektek, én hogyan csinálom a dolgaimat*. Van egy pár dolog, ami nagyon bevált, és hosszú évek óta ragaszkodom hozzá, viszont van egy csomó minden, amiben nagyon rugalmas vagyok, és szeretek is új dolgokat kipróbálni. Most viszont ők a napjaim részei.

Reggel meg szoktam mosni az arcom valamilyen arclemosó tejjel, mintha beszappanoznám, majd lemosom vízzel. Nagyon hosszú ideig Ilcsi arctejet használtam, de szerintem az arctej pont tökmindegy, most épp Nivea van soron. Clinique arckrémet használok (Dramatically Different Moisturising Lotion+ száraz bőrre, nekem nagyon bevált, ő az egyik stabil pont az életemben), és Ilcsi szemránckrémet, amit gyakran éjszakára az egész arcomra használok.

Ha tehetem, The Body Shop tusfürdővel zuhanyozom (most epressel, de az olívás a nagy kedvenc), mert szappanmentes, nem szárítja a bőrt, és olyan illata van, hogy utána még órákig gyümölcsillat lengedez az egész lakásban. Még a vizes bőrömre szoktam babaolajat kenni, vagy Body Shop testápolót használok (most épp grapefruitosat, de a mangós a kedvencem). 

 

Lancome Doll Eyes vízálló szempillaspirált veszek már évek óta. Nagyon drága, de ennél jobb nincsen, nagyon szép, hosszú, természetes pillákat gyárt, és még egy durva szakítást is végig tudtam csinálni elkenődött smink nélkül. Barackszínű krémpirosítót használok (MAC Something Special) mellé, és ennyi az alap sminkem. Ha nagyon jókedvű vagyok, akkor rúzsozni is szoktam: MAC Girl About Town (rózsaszín) vagy MAC Rebel (ami egy sötét, vamposabb cucc). Régebben mindig össze-vissza állt a szemöldököm, és úgy egy éve fedeztem fel a színezett szemöldökgélt, ami úgy néz ki, mint egy szempillaspirál, viszont egy színezett zselé van benne, ami egész nap a helyén tartja a szemöldök szálait. Nem tudom, hogy tudtam azelőtt nélküle élni:). Van egy elég komoly sminkkészletem is, amit akkor vettem, mikor elvégeztem egy sminktanfolyamot, és csupa MAC, de elég ritkán használom, de persze a tudat, hogy ha akarnám, használhatnám, az megfizethetetlen. 

  

Mac Girl About Town

Mac Rebel

Legalább 2 parfümöm van egyszerre, nekem fontos, hogy tudjam váltogatni, most épp a szokásos Cacharel Amor Amor az alap, ami piros, édes, pasiknak nagyon bejön, és nyári illatnak fehér Kenzot vettem, amit régen használtam, és nagyon szerettem, könnyed, levegős, tiszta, áttetsző illat. Viszem magammal napközben is az üvegcsét, és szoktam újraapplikálni, szóval egész nap parfümillatban úszom, ez az egyik védjegyem. Asszem. :)

Este kétbázisú, olajos sminklemosót használok, mert mással nem lehet lerobbantani a szempillaspirálomat, arctejjel arcot mosok, majd arctonikkal (Bioderma Crealine) törlöm át a bőröm. 

           

Ami a sampont illeti, ezt például gyakran változtatom, szinte sosem veszek kétszer ugyanolyan típust egymás után. Most épp Lush Godiva szilárd sampont használok, amitől hosszan illatozik a hajam, és a fürdőszobámban is úgy funkcionál, mint egy illatosító, nagyon szeretem (mint ahogy mindent, ami Lush).  A halbalzsamom Malin+Goetz (korianderes) még New Yorkból, zseniális, és épp kifogyóban, és mivel mostanában nem járok arra, úgy tűnik, meg kell találnom az utódját.  

És... így maradok örökké szép és fiatal. Ööö. :)

*Meg el is akarom kicsit terelni a gondolataimat.