A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tészta. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tészta. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. július 5., vasárnap

Lasagne rizstésztából (Perfect Health Diet)



 Kíváncsi voltam, milyen lasagne sül ki, ha a tésztalapokat a kínai tekercshez használatos rizslapokkal helyettesítem. Hússzószt mindig nagy fazékkal főzök, ha már nekiállok, mert sokmindenhez használható: most is volt a fagyasztóban. Így nagyon gyorsan össze lehetett rakni ezt az ételt.
 A recept bevált, érdemes lesz variálni, másfajta töltelékekkel is kísérletezni. A rizslapok puhábbak, más állagúak, mint a hagyományos lasagne tészta, természetesen szigorúan véve ez egy új étel, de mégis hozza a lasagne-élményt.

2014. augusztus 26., kedd

Gesztenyés morzsa reggelire (paleo)


Ez az egyik kedvenc reggelim, sokszor már este alig várom, hogy jöjjön a reggel és összedobhassam. :) Apa stílusosan cukros rántottának hívja, na ahhoz szerencsére semmi köze. Egy kicsit talán a császármorzsára hajaz, de csak távoli a rokonság. 
Befér mellé egy kis gyümölcs vagy egy smoothie, és tuti, hogy délig nem éhezem meg!

2014. augusztus 4., hétfő

Sajtos kenyér (paleo)


 A gyerekek kedvenc paleo "kenyere". Számukra fontosak a pékáruk, ezért nagyon örültem, amikor ez létrejött egy kísérletezés alkalmával, mert a paleo kenyerek közül a legtöbb kőkemény kompromisszum, ezt viszont lelkesen eltüntették.
 Az eredeti recept egyébként sajtos pogácsa volt, de olyan sűrűre készítve, hogy pogácsát lehessen formázni belőle, a végeredmény tömény, fojtós állagú lett. Az íze viszont ígéretesnek tűnt, ezért próbáltam ki lapos kenyérként.
 Persze kenyérnek nevezni a végeredményt nem kis jóindulatot feltételez, mivel sok köze nincs a búzalisztes kenyerek állagához, inkább szeletelhető tojáslepényre hasonlít. Gluténmentes táplálkozásban viszont kitűnő alternatíva, finom szendvicset lehet készíteni belőle, kolbásszal, sok zöldséggel szuper reggeli.

2014. július 21., hétfő

Gundel palacsinta (paleo)


 Tele a mosogató, koszos az aprítógép, a habverő, legalább két tál, három tálka és a palacsintasütő serpenyők, a gyerekek nyolcvanhatodszor kérdezik, hogy "mikor lesz már kész?", de a Gundel palacsinta, az tud valamit, azért megéri!

 Ez a palacsinta alaprecept a hagyományos palacsintánál egy leheleznyit vastagabb és -nyilván a kókuszliszttől- kicsit szárazabb tésztát ad, megfordítani is nehezebb, de épp csak egy picikét. Viszont sokkal laktatóbb a lisztes palacsintáknál, egy személyre két darab már óriás adag.

2012. október 3., szerda

Tortilla tex-mex hússal és camemberttel


Azt hiszem, egyetlen konyhai kütyüről sem mondtam annyiszor, hogy imádom, mint a mozsaramról. Ennek ellenére gyakran árválkodik szegény, mert hiányzik az a plusz öt perc, hogy beleméricskéljem a dolgokat és nekiálljak zúzni.
Pedig a mozsár, az  egy abszolút terápiás szerkezet. Az ember kitörheti-zúzhatja-döngetheti vele mindenféle feszültségét, ráadásul megdöbbentő intenzitású illatokat képes előhozni a fűszerekből. Jó, nagyon jó, mindenkinek kötelezővé tenném.

Flatcat tex-mex fűszerkeverékét mozsaraltam legutóljára, maradandónak szavaztuk meg, nagyon gazdag lett a hús vele. Hiányzott belőle a koriander, de a végeredmény így is kerek lett -legközelebb viszont azzal is kipróbáljuk, az alapanyag már beszerezve.

A tortillát egyébként így sütöm, forrón egymásra tornyozom és letakarom, így a gőzben megpuhul és könnyen tekerhető. Nagy adag készül mindig, a fagyasztóba is marad belőle -ötletszegény napokon előkapom és mindenki happy.

2012. augusztus 19., vasárnap

Csülkös-sajtos sült tészta spárgával


Megint egy gyors tésztaétel, ami nagyon sokféle módon készül nálunk, mert a csemeték szeretik.

Ezúttal zöldspárga is került az egyik felébe, még a szezonban lefagyasztottam néhány csokornyit, hogy a két rövidke spárgás időszak között se felejtsük el az ízét!

Paradicsomborítást is csak a fele kapott, szintén a családi szeretem-nemszeretem miatt: így mindenki abból a részéből szedhetett, ami neki leginkább megfelelt.

2012. július 30., hétfő

Erdélyi kapros galuska


Ismét egy gyöngyszem Ottis konyhájából: igazi ízes, házias "nagymami-étel", abból is a legjobbak közül való. A sajt nagyon jó textúrát ad a galuskának, a szalonnazsír pedig plusz ízt az egyszerű mártásnak -egyértelműen az állandó repertoár tagja lesz nálunk mostantól.

Nálunk a kapor a galuska tésztájából kimaradt, mert nem mindenki szereti, a szószból pedig kétfélét főztem: felét kaporral, felét natúr. Így mindenki teljes elégedettséggel kanalazta. :)

2012. május 14., hétfő

Spenótos-spárgás pite fetával


Kertészeti tehetségemet jellemzi, hogy a spenót az az egyetlen megbízható termény, ami minden évben bőségesen ont a kiskertem. (Na, jó, a paradicsom is, de azt nem magam vetem, hanem szép fejlett palánta formájában szerzem be a piacról és onnantól már csak annyi a dolgom, hogy életben tartsam.)

Adott tehát a spenót, amit ilyenkor bőszen fogyasztunk, piacnapon pedig mindig hozok friss spárgát is, olyan rövid a szezonja, most kellene betelni vele. Így született ez a lepény, a múltkori húsragu másnapi maradékának kísérőjeként, de aztán jutott még belőle vacsorára is egy kis salátával... A két tavaszi zöldség  egyértelműen jól megfér egymás mellett, főleg, ha egy kis fetás szósszal megágyaz nekik az ember!

2012. április 24., kedd

Juhtúrós sztrapacska


A sztrapacskát mindannyian nagyon szeretjük, mégsem szántam rá magam túl gyakran az elkészítésére. Az ok eléggé prózai: feláll a szőr a hátamon a négyoldalú reszelőnek attól a trancsírozós részétől, amin a krumplit a sztrapacskához péppé kell reszelni.

Most azonban kitaláltam egy kicsit mosogatásigényesebb, de kézkímélő, gyors megoldást: először a robotgép reszelőjén eresztettem át a krumplit, aztán a multimixeren. A kellő állag pipálva és a kezem is egyben. :)

2012. április 20., péntek

Fánkvacsora


Nagymamakaja. Mint a mákos guba, a hájas tészta meg a fahéjas szilvával jól megrakott kelt tészta. Régen, ha nagyi nekifogott, mindig két vájlinggal készített és általában egy szem sem  nem érte meg a másnapot. (Jó természetűnek aligha nevezhető nagyim a konyhában szerezte legelévülhetetlenebb érdemeit, hosszan sorolhatnám... )

Nekem viszont eddig csak lapi-nyomi fánkocskákat sikerült sütnöm, el is ment volna tőle a kedvem, csak hát a farsang ebben az évben is kényszerítő tényező volt.
De nem azért gasztroblogger az ember lánya, hogy ne tudja, merre induljon a tökéletes recept keresésére. Moha fánkjai azóta már többször is készültek nálunk, mindig épp olyan gyönyörűek és szalagosak voltak,  amilyet megálmodtam -talán kivehető a szalag még ezen az esti fotón is-, és sosem érték meg a másnapot, épp mint a régi szép időkben.

2012. április 12., csütörtök

Sajtos-kolbászos tésztaegytál


Ha a gyerekek itthon vannak, sokkal nehezebb a dolgom: lényegesen kevesebb alapanyagból válogathatok, mint ha csak kettőnknek főznék apával. Már feltéve ha nem szeretnék szájhúzogatást az asztalnál.
Vannak napok, amikor bevállalom a nyafogást vagy megpróbálom a nemszeretem hozzávalót ellenállhatatlan körítésbe pakolni, és vannak olyanok is, amikor a kisebb ellenállás felé haladok. No, ez az étel az utóbbi típushoz tartozik: sajt, tészta, snack kolbász, és mindenki happy.

2011. augusztus 25., csütörtök

Halgombóckák citromszószos tésztán


Eddigi legfinomabb halfasírtomat sikerült összehozni hétfőn, teljesen felvillanyozott, rövidesen halbulger formában is elkészítem majd.
Merthogy mostantól minden héten egyszer halnap, szilárd és megrendíthetetlen elhatározásom szerint. Nálunk ez nem olyan könnyű feladvány, mert a család nagy része a "nem túl halízű" halételeket akceptálja csak -ez a fasírt teljesen megfelelt ennek a kritériumnak.

2011. július 18., hétfő

Citromos-kakukkfüves capellini sült paradicsommal


Apukámnak köszönhetem, hogy genetikusan tésztaevésre vagyok programozva. :) De míg ő "szaftos nokedliben" nyomul, én minimál stílusban szeretem.
Épp ezért nagyon régen egyes számú kedvencem a Panzani cég capellinije: spagetti jellegű, de annál vékonyabb durumtészta, ami vékonyságánál és igen jó kidolgozásánál (azaz nem túl sima felületénél) fogva nagyon jól felveszi az ízeket, kifejezetten nem szószban tocsogásra találták ki.

Ez a recept pedig a számomra legkedvesebb ízkombinációnak -citrom+olívaolaj+chili- a nyári felturbózott változata, mivel a kert épp tele van zöldfűszerekkel és roskadoznak a paradicsomtövek.

2011. június 15., szerda

Tejbekuszkusz meggyszósszal

Itthon vannak a gyerekek, éljen a vakáció, csak főzne rájuk valaki más... :) 5 ember kedvére tenni egyszerre: lehetetlen.
Ez a tejbekuszkusz Máté és Fanni kedvence, Poci semmilyen tejbepampit nem kedvel bébikora óta. Hasonló a tejbegrízhez, csak a szemecskék jobban elkülönülnek -épp mint a sósan elkészített kuszkusznál-, az elkészítése pedig veszélyesen gyors.

2011. június 10., péntek

Pizzavariációk

Ismét egy recept azoknak, akikben nagy elhatározás születik és félretéve minden előítéletet belevágnak egy új kapcsolatba a spenóttal. Pizzára pakolva (is) nagyon szeretnivaló tud lenni.

2011. május 30., hétfő

Spenótos-krémsajtos gnocchi

Csütörtökön délelőtt megtámadtak minket a seregélyek.
Hatalmas vijjogásra mentem ki a kertbe, és a cseresznyefánkon vagy tizenöt madár garázdálkodott, percek alatt kilókat vertek le a fáról a gyönyörű cseresznyéből, aminek kellett volna még néhány nap, hogy feketére érjen.
Így viszont rohantam a létráért és a napot lényegében a fán töltöttem, hogy mentsem, ami menthető. Ebédelni csak úgy volt esélyem, ha kiötlök valami percek alatt elkészülőt. Sikerült és csodás lett.

2011. május 20., péntek

Spenótos tészta


Poci hazaér az oviból -ebéd után hozom őket haza-, rögtön beindulnak a kötelező programpontok:
"Anya, éhes vagyok!!!!"
"Ott a grillcsirke az asztalon, szolgáld ki magad!"
"Jaj, ne, én inkább abból a finom tésztából kérek, tudod, amelyikben bébispenót van!"
(Némi plusz információ: Poci jóformán fényevő, semmilyen zöldséget nem nagyon szeret, gyümölcsöt is elvétve eszik, és úgy általában csak csipeget. Ebből a tésztából épp most tolja a második tányérral.)

2011. április 5., kedd

Két legyet egy csapásra: gnocchi+nudli

Pár napos rota-vírus általi böjtölés után mindenki ismét élvezni szeretné, hogy végre újra ehet, plusz az én extra vágyam, hogy emiatt ne kelljen egész délelőtt a konyhában dekkolnom.
Máté természetesen pontokra lebontva tudja, mit szeretne: golyólevest (=krémleves), mákos nudlit, na meg ha lehet, utána palacsintát (na ennél a pontnál már nemet mondok).
Apa nyilván húst. Nudlit semmi esetre sem.
Szereti viszont a gnocchit. Arra meg szerencsére már korábban ráeszméltem, hogy Locatelli főszakács úr autentikus gnocchi receptje épp csak egy szikrányit különbözik attól, ahogy én a nudlit készítem. Hogy az én nudlim autentikus-e vagy nem, azon persze lehet vitatkozni. :)

Én időt spóroltam, a család elégedett volt, lett egy adag tökéletes állagú, puha és ruganyos gnocchink és egy adag ugyanilyen nudlink. Locatellit megtartjuk. 



Gnocchi és nudli

Hozzávalók: 1 kg lisztes burgonya, 2 kis tojás, 320 g sima liszt, egy csipetnyi só
Elkészítés: Hivatalosan a krumplit sós vízben héjában megfőzzük, én azonban annyira nem szeretem a héjában főtt krumpli szagát -nagyon kevés konyhai averzióm egyike-, hogy meghámoztam, lemértem, majd így főztem meg.(Én hatvan deka krumplival fogtam hozzá, így előszöris matekoztam egy kicsit.)
A krumplit -ha héjában főtt, természetesen meghámozzuk, majd- azon melegében jó alaposan öszetörjük.
A munkafelületre halmozzuk, sózzuk (érdemes megkóstolni, elég-e a csipet, vagy kell-e kicsit több), közepébe törjük a tojást és hozzáöntjük a liszt 3/4-ét, majd puha, ruganyos tésztává gyúrjuk össze. A többi lisztet csak akkor adjuk hozzá, ha túl lágynak érezzük, olyannak, amivel nem lehetne tovább dolgozni.
A gnocchihoz jól beliszetezett felületen a tésztából darabokat vágunk, 1,5 cm vastag rudakat sodrunk, 3-4 rudat egymás mellé teszünk és késsel 1,5 cm hosszú darabokra vágjuk -az a lényeg, hogy a darabok egyformák legyenek, így főnek meg egyszerre. A darabkákat villán átgörgetjük, kicsit rányomva, hogy becsíkozódjanak.
A nudlihoz szintén alaposan belisztezett deszkán 1 cm vastag rudakat sodrunk, 1,5 cm hosszú darabokra vágjuk és mindegyiket egy kicsit megsodorjuk a tenyerünkben, hogy a vége elvéknyodjon.
A tésztákat nagyon jól belisztezett tálcára pakoljuk és azonnal kifőzzük. Ehhez bő, sós vizet forralunk, amikor már bugyog, belepotyogtatunk egy kisebb adagot a gnocchiból/nudliból, nem kell kavargatni, csak megvárni, míg feljön és a víz újra felzubban: ez 3-4 percet vesz igénybe. Ekkor szűrókanállal kiszedjük és rakhatjuk a vízbe a következő adagot.


És hogy mi készült belőle?
Photoshoppal segíthettem volna a színen, de szándékosan nem tettem: ez az étel nem szép, ne is várjátok tőle, ellenben annál finomabb. Máskor fehérborral készítem, épp a vizuális élmény miatt, de most vörösbor volt nyitva -egyébként ezzel gazdagabb az íz.
Tehát: 4 ujjnyi szelet karajt sóztam, borsoztam (közben morogtam a hentesre, hogy 4 szelet karajt sikerült 4 különböző vastagságra vágnia, úgyhogy én logisztikázhattam, melyiket meddig sütöm, reménykedem, hogy a ti hentesetek ügyesebb). Nagyon forró serpenyőben 2 evőkanál olajon 20-30 mp alatt mindkét oldalát aranybarnáta pirítottam, majd kis lángon további 1,5-2 percet sütöttem oldalanként (megyomkodva még legyen kicsit ruganyos a hús). Kivettem a húsokat és a fennmaradó szaftba 1 púpozott teáskanál magos dijoni mustárt dobtam, majd felöntöttem 1,5 dl vörösborral. Pár percig kis lángon gyöngyöztettem, majd 1 dl tejszínnel felengedtem és a húshoz, gnocchihoz tálaltam.




Na és persze a mákos nudli: 15 dkg mák és pár evőkanál (ízlés szerint) porcukor keverékével forgattam össze a leszűrt nudlit. A tányérokon mézet csorgattam rá.

2011. január 31., hétfő

French toast nutellával töltve, gofrialakban

Sejtettem, hogy finom lesz, de hogy ennyire! Teljesen lenyűgözött, nem tudom elképzelni a francia pirítósnak ennél jobb változatát.
Belül folyós csokikrém, kívül ropogós a karamellizálódott cukortól. Aligha van ennél jobb eszköz arra, hogy egy édesszájút reggelivel vegyen le az ember a lábáról, ráadásképp alig negyedórát kell elvesztegetnünk az elkészítésére.


French toast nutellával töltve, gofrialakban

Hozzávalók: 12 szelet toast kenyér, 2 tojás, 2 dl tej, 3 púpozott evőkanál cukor, 1 kávéskanál fahéj, 6 evőkanál nutella, olaj
Elkészítés: Beindítottam a gofrisütőt. Amíg melegedett, 2-2 pirítóst nutellával megkenve összeragasztottam. A tojásokat simára habartam a fahéjjal és a cukorral, majd elkevertem benne a tejet.
Amikor a sütő bemelegedett, vékonyan megkentem olajjal. A pirítósokat megmártogattam a tojásos keverékben -hagytam, hogy jó szottyosra szívják magukat-, majd a gofrisütőben pár perc alatt barnára sütöttem őket. Nem kell megállni aranybarnánál, lehet sötétebb, annál finomabb, minél jobban ropog.
Nálam külön plusz pontot ért, hogy ezzel a módszerrel sokkal kevesebb olajat szív magába, mint a hagyományos serpenyőben sütésnél.

A recept ezúttal nem csak saját örömünkre született, hanem a Nutella világnapjának alkalmából, Eszter játékára.
Mióta megvannak a gyerkőcök, Nutellából ki nem fogyhatunk, és persze a kenegetés után sutyiban mindig én nyalom le a kést. :) Amikor én voltam akkora, mint most ők, egyszer-egyszer landolt nálunk is egy üveggel a keresztanyukám jóvoltából -a férje hotelportás volt és a német vendégek ajándékoztak anno sokmindent, amiről kis hazánkban csak álmodhattunk. Na, ilyen becsben se tartottunk szinte semmit: napi egy kiskanállal járt az öcsémnek is, nekem is, és hosszú percekig tartott, mire az a kanál újra csillogó tiszta lett.
Úgyhogy a Nutella legyen velünk! 

2011. január 28., péntek

Túrófánk juharsziruppal

A recept Strawberry blogjáról származik, nem véletlen, hogy hamar kipróbálásra került, az egyszerűsége éppen passzol állandó harcomhoz az idővel.
A tészta lényegében majdnem amerikai palacsinta, de így bő olajban sütve pufibb lesz és picit más állagot kap. Egyszerű, gyors, finom, az ebédre sült adag nem érte meg a vacsorát.




Túrófánk


Hozzávalók: 6 tojás, 6 evőkanál cukor, 1 csomag vaníliás cukor, 9 ek liszt, 9 dkg túró
Elkészítés: A tojások fehérjét félig felvertem, majd hozzáadtam a cukrokat és keményre vertem.
A sárgáját elkevertem a túróval, hozzáforgattam a habot, végül óvatosan a lisztet is.
Bő forró olajba adagoltam evőkanállal, mire belekanalaztam egy adagot, már lehet is megforgatni.
Fahéjas porcukorral és juharsziruppal tálaltam.