Újra kötöttem

két egyforma sálat (az elsőt a lányom lenyúlta):

Ahama csipkekötés tanítását gyakoroltam. Varrni nem tudtam, mert egy rossz esésnél a bordám repedt, vagy valami ehhez hasonló, így sokat pihentem és csak hátra dőlve tudtam ülni. Úgy pedig kötni lehet, de varrógépnél ülni nem.

Kötöttem baktust...

és fejpántot és zongorakesztyűt még ősszel reggelente a buszon a dógozóba menet:

"Fesztávolság": 170 cm

A zongorakesztyűtermészetesen csőkötéssel készült. Ez azért fontos, mert a buszon nagyon jól lehetett a körkötőtűvel kötni.

Egyetlen hátránya, hogy korlátozottan lehet mintát kötni bele. (Csavartat, csipkét nem lehet.)
Ilyen, amikor már az ujja is elkezdődött:

Csőkötés

Hogyan készül a csőkötés?

Mint azt egy korábbi bejegyzésben írtam, kitaláltam az "igazi csőkötés technikáját.

Bernadett blogjából tanultam magát a csőkötést, de rájöttem, hogy ez igazából zsák, mert az alja zárt. Tehát amit ki kellett találni ahhoz, hogy tényleg cső legyen - vagyis lyukas legyen az alja (ha már nincs rákom) - az a kezdés

Ami klaszz benne az az, hogy két tűvel - mint egyébkét - kötsz de cső lesz belőle, mint a zokni! Először 40 szemmel próbáltam ki.

Megcsinálom a kezdő sort annyi szemmel, ahányra szükség van. Ekkor behúzom a körkötőtű damiljára, kettéosztom és a két rész között kihúzom a kötőtű damilját:

és a két részt külön-kölön (persze egyszerre :)) a kötőtűk elejére húzom:
Na és ekkor kedődik az agylövéses ötlet megvalósítása! Egymás mellett fogva a két tűt, egyszerűen leemelem a külső tűről az első szemet (mintha! a fordított lenne). A szálat csupán vezetem!
aztán a belső tűről az első szemet sima kötéssel lekötöm
majd folytatom a külső tűről a fordított leemelése következik, a szálat a "megszokott módon" a szem előtt vezetem, majd a belső tűről simát kötök és így kötöm le az első sort. Ekkor ugyanazt az állapotot látom a kötőtűn, mint a korábbi módszerrel kötött első sor után, Ekkor felszabadul a kezdéshez használt "pót" kötőtű. Innen ugyanaz, mint a videon, vagyis a "fordítottat" leemelni, a simát lekötni.

FONTOS hogy gyakran be kell nézni a csőbe hogy a fordított leemelése közben nem maradt-e mégis a kötőtűn a szál - mintha ráhajtás lenne - ugyanis ekkor a cső ezen a ponton össze van kötve, mint a kép is mutatja. Itt szándékosan nem bontottam vissza, hogy látható legyen.
Tehát akkor ilyen cső lesz belőle

Még azt nem írtam, hogy mindenképpen páros számú szemnek kell lenni, és a sor végén ennek megfelelően mindig sima szem van amit le kell kötni és fordulás után pedig fordítottként leszedni. A képen látszik, hogy a "szélszem" ugyanolyan, mint a többi.

A következő képen az látszik, hogy játszottam egy kicsit, vagyis a simák között kötöttem egy sima egy fordítottat (tehát minden második lekötött sima helyett lekötött fordítottat kötöttem). Ennek a módszernek egyedüli hibája, hogy nem lehet bele igazi mintát kötni. (De a kreatív foltos, babás kitalálja a kötött rététet!)
Hogy egy kicsit fokozzam a hangulatomat, kipróbáltam 6, illetve 4 szemmel is és működik!!!

Játszottam tovább és csináltam csíkosat is egészen vékony tűvel vékony fonallal.

Itt a kék fonalat összekötöttem a pirossal, aztán a pirosat a fordított szem előtt vezetett fonallal együtt vezettem és szépen benne marad a csőben, így "simán" lehet csíkosat kötni "észrevétlenül".
Hát ez tette a két ünnep közötti esős nyálkás, sáros időt kreatívvá.

Kötögettem az ünnepek között

A Márta néni kagylómintája nagyon izgatott. Azt hiszem bármennyire is tetszik, nem szeretem kötni, így maradok a mintával ennyiben.

Régen sokat kötöttem, aztán az elmúlt, tavaly készült el Iminek a két évvel korábban elkezdett pulóvere, de mivel nagyra sikerült, megvártam, míg belenőtt. (Panda maci van az elején, így nem volt kedvem lebontani.) Renáta annyira nem szerette soha a kötött holmit, hogy ezért nem kötöttem neki semmit.

Ami aztán nagyon felcsigázott, az a csőkötés. Bernadett blogjából tanultam, de rájöttem, hogy ez igazából zsák, mert az alja zárt. Na én kitaláltam hozzá olyan kezdést, amivel nyitott az alja, így igazi cső lett belőle. Ami klaszz benne az az, hogy két tűvel - mint egyébkét - kötsz de cső lesz belőle, mint a zokni! Először 40 szemmel próbáltam ki:

majd 6 szemmel:

majd 4 szemmel:

Ilyen könnyen kötni négyszemes csövet, hát sohasem gondoltam volna!

Megpróbáltam csíkosra kötni. Hát annyira jól sikerült, hogy a csőben lehet vezetni az éppen "pihenö" színt, így észrevétlen marad:

Működik! Persze nagyon oda kell figyelni, mert nagyon könnyű elvéteni azt a hibát, hogy a "lapos cső" - merthogy kötés közben az így néz ki - két oldalát összekötöm. Ha időben (soron belül) észreveszem, akkor könnyen visszaszedem a szemeket, de több sorral később már hiába.