2008. május 29., csütörtök

Csokor 2008. május 26.

A bal oldali teltvirágú sötétvörös: Red Charm. Alatta a fehér telt: Do Tell. Mellette a nagy félig telt: Cytherea. A fölső telt cirmos: Pink Spritzer. Alatta a rózsaszín telt: First Lady. Mellette a szimpla bordó: Hogart. Mellette a vajszínű: Coral Sunset. Fölül a sötétbordó: Mons. Martin Cahuzack. Mellette a lazacszínű: Coral Charm.

Többségét a Paeonia Mielyben vettem.

2008. május 28., szerda

Reggeli fények

2008. május 20., kedd

Viburnum × pragense

Az egyik kedvenc örökzöld bokrom. Nagyon szeretem, hogy ilyen laza habitusa van. Ettől mind dzsungeles, mind japános összeállításokba nagyon jól beilleszthető. Ugyanakkor igénytelen. Nálunk a lenti - kizárólag túlélőbajnokok számára fenntartott - sövényben is van kettő. Gyorsan nő, ugyanakkor nem terjedő tövű. Tavasszal szép, illatos virágokat hoz. Gyakorlatilag semmilyen fenntartást nem igényel.

Viburnum × pragense
magasság: 2-3 m
szélesség: 2-3 m
talajigény: Szereti a jó talajt, de szinte bármilyen talajon megél, könnyű homokoson is.
vízigény: Szereti az öntözést, de elég jól bírja a szárazságot is.
fényigény: A félárnyékot preferálja, de viszonylag napos helyen is tartható.

Mindazonáltal száraz, napos, homokos talajra nem javaslom.

hidegtűrés:
Z5 (-29 fokig)
virágzás: tavasz közepén-végén

2008. május 14., szerda

2008. május 12., hétfő

2008. május 10., szombat

2008. május 9., péntek

Paeonia 'Teni' 2008 május 9.

Paeonia suffruticosa 'Teni'Paeonia suffruticosa 'Teni'Paeonia suffruticosa 'Teni'

2008. május 3., szombat

Paeonia 'Kokuryunishiki' 2.

Ez a sötét bíborszínű fás bazsarózsa bimbósan is csodaszép.

Paeonia 'Kokuryunishiki'Paeonia 'Kokuryunishiki'

Mókus 2008. május 3.

mókus

2008. május 1., csütörtök

Alternatív gyümölcsök a kertben 4.

Alternatív gyümölcsök a mi kertünkben S-V:
- Sambucus nigra 'Haschberg': Ezt a fekete bodzát a Bécs melletti Klosterneuburgban - mint nálunk Pannonhalma - szelektálták. Kisebb és kiegyenlítettebben terem, mint az alapfaj. Hihetetlenül strapabíró. Nálunk két nagy nyárfa közében van. Él és terem. Fontos: A bodza minden része mérgező nyersen, ciánt tartalmaz. (Én már kaptam - jellemzően egy kertésztől - az egészséges életmód jegyében nyersen eltett bodzát. Mondván, ezt kell rendszeresen enni és akkor az embernek semmi baja nem lesz. Kétségtelen persze, ha az ember elég cián eszik, akkor utána már tényleg nem lesz semmi baja.) Ez a vegyület azonban ötven fokon lebomlik és így a bodzadzsem már teljesen biztonságos. Ugyanúgy kell készíteni, mint bármilyen más dzsemet. Le kell szedni a fürtről a bogyókat és ízlés szerinti cukorral (tartósítóval vagy anélkül) összefőzni. Én citromkarikákat is szoktam beletenni. Nagyon finom. Ha az ember ezt a dzsemmet egy kis fahéjjal, szegfűszeggel, szerecsendióval felfőzi, csodás téli teához jut.
- Szibériai madárberkenyék: Valójában nem madárberkenyék, hanem a Sorbus aucuparia keresztezései különféle más berkenyével, naspolyával, fekete berkenyével, galagonyával (a különböző lapok az egyes növényeknél némileg más keresztezést írnak). Ezt munkát Ivan Vlagyimirovics Micsurin kezdte el a 19. század legvégén. Neki és az őt követő orosz nemesítőknek sikerült olyan bokros (2-3 méter) növekedésű, igénytelen, hidegtűrő gyümölcsöket létrehozniuk, melyek gazdagon teremnek és magas vitamin- és antioxidáns-tartalommal rendelkeznek. Mivel nem találtam róluk használható angol nyelvű lapokat, a Praskac német nyelvű oldalait kötöttem be. Itt a Granatnaja kivételével mindegyikről láthatók képek. Nekünk a következő fajtáink vannak: Sorbus 'Burka', 'Granatnaja','Likjornaja', 'Titan'. Ez utóbbit néha nálunk is lehet kapni. Nagyon finom, sajnos a madarak is bolondulnak érte.

- Vaccinium corymbosum 'Rubel' és 'Bluecrop'. A fekete áfonyák egyenlőre kísérleti jelleggel vannak. Ástam nekik egy-egy 100x100x70-es gödröt és ott kicseréltem a talajt. Azt már látom, hogy a szárazságot tényleg nem bírják. A tavalyinéhány szem termés nagyon finom volt. A madrak is szerették.
- A Vaccinium vitis-idaea 'Koralle'. A két darab piros áfonya szintén megfigyelési fázisban van. Nem tudom, hogy megmaradnak-e nálunk, mivel savanyú talajt igényelnének.
- Viburnum trilobum 'Alfredo'. Régóta szerettem volna megszerezni, most végre sikerült. Úgy néz ki, mint egy kisméretű labdarózsa. Elképesztően hidegtűrő (Z2), mindösszesen két méter, jól bírja az árnyékot, ehető bogyót terem és ősszel szinesedik a levele.