Barackvirág

Na jó, megmutatom, ha már megszólíttattam, meg inspiráltam meg ilyenek.
Tényleg jó rég készen van, de nem kapkodtam el, mint semmi mást sem.
A nyaklánca még így sincs kész, mert nem is tudom, mire kéne tennem, hogy elbírja a meglehetős súlyát. (Tudjátok, a jó ötletekért hálás vagyok).
Na meg azért is tartogattam kicsit, mert ez egy ideig megint az utolsó. Nem készül mostanában megint semmi.
...és télleg barackvirág színű még akkor is, ha ez kétszeri próbálkozás után sem látszik.
(Ja, és pont olyan mint az anacondám, csak más méretű a gyöngy).

Tekeredik a kígyó part 2

Hát, ezt is megcsináltam itt a csönd alatt, de úgy néz ki, hiába. A karkötő a földig nyúlik.
Ugyan, lásson el jó tanácsokkal az, aki már vásárláskor tudja a tutit. Honnan lehet tudni, hogy egy memóriadrót jó-e, elég erős-e?
Nem gondoltam, hogy ezek közt is van különbség.
Nem azért memória, hogy megtartsa a formáját?
(Filózhatok én még ezen, de nem leszek okosabb).
Please, help me.

Jaj, majd elfelejtettem, pedig ez fontosabb, mint a nyunyogás, hogy köszönöm szépen Editkének a hozzám való jóságát, hogy megkínált néhány golyszlival, mert egyébként a projekt nem jöhetett volna létre.

Gyermelyi anaconda

Nem, nem ennyi ideig készült, csak hát a mester(!). Részletekben csinálgatta, többször nekifogott, ha eltört a drót, félredobta, szóval, a jó munkához idő kell......meg iszonyú türelem (részemről).
A nyaklánc nem azért bogyó, mert én csináltam, hanem azért, mert irdatlan mennyiségű gyöngyöt emészt fel és ez a legszerelmesebb gyöngyöm. Olyan jó kis kaméleon, szinte bármivel párosítható. Nem akartam, hogy elfogyjon tökre.
Ligidóri, kösziiiiiiiiiiii! Imádom!