Vaníliás akácvirágfánk és bodzavirágfánk baracklekvárral
Bornemissza Anna 1680-ban készült szakácskönyvében a "Borzavirágos tészta vajban sütve" így készül: "Csinálj tésztát tyúkmonnyal s édestejjel. Végy borzavirágot, mosd meg, s mártsd
a tésztába. Tedd forró vajba, s forgasd meg, hogy jól megsüljön. Add fel
melegen, hintsd meg nádmézzel."
Szóval ezek szerint is, igen régóta kedvelt csemege a bodzavirágfánknak nevezett, palacsintatésztában sült bodzavirág, és hasonlóképp készíthetünk akácvirágfánkot is, ami ha lehet, még finomabb.
Bodzavirágtányérokat és akácvirágfürtöket szedünk, majd sűrű palacsintatésztát keverünk tojásból, lisztből, tejből, pici sóval. Én a palacsintatésztában kb. negyed mennyiségben rizsliszttel helyettesítettem a finom búzalisztet, és egy jó félórát állni a hagytam sütés előtt, majd belemártottam a virágfürtöket és forró olajban mindkét oldalukat ropogósra sütöttem. Bornemissza Anna idejében nem volt olaj, vajban (miden bizonnyal kisütött, tartósított vajban, ami már nem ég meg) sütöttek sok mindent, abban sütve is kipróbálható. Tálalni még forrón kell. Vaníliás cukorral megszórva, baracklekvárral ettük. Fahéjas vagy kakaós cukorral meghintve is finom.
Erdőkóstoló a Facebook-on még több tartalommal,
Megjegyzések
Megjegyzés küldése