A fenyőtinóruk a konyhában

A fenyőtinóruk  a ragadós kalapbőrű, fenyőkkel gyökérkapcsolatban élő, azok alatt termő tinóruk. Tudományos nemzetségnevük: Suillus. Közülük a szemcsésnyelű fenyőtinóru talán a leggyakoribb. Sokan kedvelik, általában bőven hozza termőtesteit, így sokan gyűjtik is. Tájnevei: fenyővargánya, vajgomba. 


Felismerés: A ragadós, barna vagy sárga kalapbőrű, sárga vagy idősebben sárgásbarna, csöves termőrétegű gomba fenyők alatt nagy eséllyel valamelyik fenyőtinóru faj. Jellemzésük itt (MIGE). Faji szintű határozásuk sem túl nehéz. A kalapbőr színe, a gallér megléte vagy hiánya, a tönk szemcsézettsége és színe egészen jó határozóbélyegek, és persze fontos az is, melyik fenyőfaj alatt találtuk. 

GyűjtésMegfelelő időjárás esetén a legtöbb fenyőtinóru nyár közepétől őszig hozhatja termőtesteit. Az időjárás azonban gyakrabban kedvez nekik ősszel. A fenyőtinóruk gyűjtésénél fontos, hogy igen tisztán szedjük, mert a puha lágy húsuk miatt megmosni már nem nagyon ajánlott őket. Én földes tönkvég nélkül szedem őket, a kalapbőrt fenyőtűktől, talajszemcséktől még a kosárba rakás előtt megtisztítom. Ha sok van, és egymásra kerülnek mindig a termőréteggel lefelé fordítva rendezem őket a kosárba. A puha lágy húsú gombák könnyen befüllednek, így ezeknél még fontosabb, hogy jól szellőzően szállítsuk, tároljuk. Én a fiatal még sárga termőrétegű gombákat szedem csak. Az idősebb gombák termőrétege nem használható, azt le kell szedni (ha mégis kosárba kerül). Idősen a gomba húsa is túl lágy, túl puha, ezeket otthagyom a fenyvesben szaporodni. Feldolgozásuk ajánlott még aznap vagy legfeljebb másnap, mert a gyorsabban romló fajok közé tartozik.

Feldolgozásuk, felhasználásuk: fenyőtinórukból - szakellenőri vizsgálatot követően - sokféle finomság készíthető. Bár megosztó gomba - van, aki a hús puhasága miatt nem kedveli - ám, szerintem, a fiatal termőtestek jó állagúak, nem túl puhák. Feldolgozásuknál fontos, hogy a ragacsos kalapbőrt le kell húzni (szépen lejön egyben), és a tönköt levágni. Ezzel a tisztítás is megvan. Én mosni nem szoktam, szerintem nem szabad. Ha a termőréteg még szép sárga, akkor a kalapokat egyben lehet darabolni raguba, pörköltbe, pástétomba, tokányba, tojásos gombába. A kisebb kalapok egyben kirántva, bundázva is igen finomak, sütéskor nem szívják be az olajat, és a bundába bezáródik a nedvdús hús. További fenyőtinórus receptek IDE kattintva találhatók. A fiatal fenyőtinóruk színe az ételben is megmaradhat, ha nem főzzük túl, egyébként bebarnul. Érdemes ezt is kihasználni, esetleg színezni, mint a képen pici kurkumával.  

Fenyőtinóru kalaphúsa fűszeres vajon pirítva
petrezselyemzölddel. Pirítóson, salátával, körettel kiváló.
Picit túlfűszerezve isteni és mutatós betét egy krémleves tetején is. 

Tartósítás: Én ezt a gombát nem tartósítottam még. Dr. Dravecz Tibor a fenyőtinórukat nem tartja alkalmasnak konzerválásra, szárítva pedig igen összezsugorodnak, így inkább gombakivonat készítését javasolja itt (a bejegyzést sajnos törölték vagy nem nyilvános) Érdekes konzerválási mód a gombadzsem. Veress Magda Gombáskönyvében is szerepel gombalekvár recept a sárgabarackízű sárga gyűrűstinóruból, ami szerint a gombát azonos mennyiségű cukorral kell felfőzni, kilónként egy mokkáskanál citromsavat és fűszerként fahéjat vagy citromhéjat kell hozzá adni. Egyiket sem próbáltam.

További fenyőtinórus receptek itt a blogon IDE kattintva találhatók
A kéttűs fenyvesek további gombáiról IDE kattintva lehet még olvasni itt a blogon
A lucosok gombáiról pedig ITT írtam

Óvatosság: Az idős példányok sokszor jól megszívják magukat vízzel, van, hogy csavarni lehet belőlük a esővizet. Az ilyen gomba - különösen eső után - megromolhat, megárthat. Jobb a békesség gyomor- és hastájékon, én ezeket nem gyűjtöm. ...és erről a gombáról is lehet tudni, hogy van, akinek a szervezete nem tolerálja valamiért. Első kóstolás esetén óvatosan!!! 
        


A saját gyűjtésű gombákat lássa szakellenőrszakellenőr!

Erdőkóstoló a Facebook-on még több tartalommal,


**********************************
Aki szívesen támogatná az oldal tartalmainak létrehozását, ITT van erre lehetősége, egészen egyszerű módon is: Erdőkóstoló adományvonal 
Köszönet minden támogatásért, de ha valaki nem tud vagy nem szeretne, anélkül is szabadon olvashat, tanulhat a blogon ehető vadnövényekről és gombákról.


Megjegyzések

  1. Mi ősszel rengeteget szedtünk fenyőtinórut, és főleg szárítottuk, sütőben, aszalóban. Nagyon finom illata van, és levesbe, rizottóba, raguba, bármibe elképesztően finom.

    VálaszTörlés
  2. Igen én is egyszer bevizsgáltattam azóta szedem,és fogyasztjuk,meg van a termő helye,augusztustól késő őszig.

    VálaszTörlés
  3. Próbálkozott esetleg már valaki fagyasztással?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Frissen szedve nem érdemes fagyasztani, a kiolvadás után nem marad belőle semmi. De felszeletelve, megdinsztelve már fagyasztható, a téli napokon jó finomságok készíthetőek az így lefagyasztott gombából.

      Törlés
    2. Megkérdezhetem a dinsztelés pontos menetét? Fűszerekkel ? Mennyi ideig kb? Köszönöm

      Törlés
    3. Nem erdemes fagyasztani, ha tul sok van vagy unjatok inkabb szaritani, foleg az idoseket.

      Törlés
  4. igen, rendszeresen fagyasztom, de csak a fiatal egyedeket, akár egészben (rántani), vagy felszeletelve (bármihez)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések