.
Írok cikkeket a céhes újságba tapasztalataimról a varrógéptalpakkal kapcsolatosan. Teszem ezt úgy, hogy nem vagyok kitanult szakmabéli. Ez egyrészről talán jó, hiszen ha a foltvarrók táborát megvizsgálnánk, akkor persze be kell ismerni jópáran vannak olyanok akiknek szakmája a varrás valamilyen formában, de azt gondolom a többség nem hivatásszerűen ül a varrógép mellé. Így első gondolatom szerint hasznos egy olyan vélemény amely kimondottan csak a tapasztalatokra épül, nem szakmabéli nyelvezetekkel. Másrészről én akkor is csak egy kozmetikus vagyok, igaz lelkem legbelső zugáig megszállott, lelkes foltvarró, igyekszem magam képezni foltos téren is amennyire lehetséges, de lehet, hogy valamit nem jól tudok, varrok, fogalmazok meg. Így aztán igyekszem minden lehetséges információt begyűjteni egy-egy cikkhez, nehogy tudatlanságom okán ostobaságokat írjak, esetleg a saját gépemhez (Pfaff) kapható talpakról írjak csak.
Az elmúlt egy évben minden második hónapban jelent meg írásom a céh újságjában, próbáltam tematikus rendbe szedni a rendelkezésünkre álló varrógéptalpakat. De mára már egy kissé kedvem szegtem, hiszen olyan kevés visszajelzést kaptam, hogy nem is tudom van-e értelme ennyi időt foglalkoznom vele. Pedig sokat járok foltosok közé, de bevallom eddig csupán 4, azaz négy ember mondta/írta, hogy örül, vagy hasznos, hogy írok. Persze tudom az újságcikkre nem lehet reagálni közvetlenül, de így nekem is nehéz. Persze önszántamból, foltvarró-társadalmi munkaként vállaltam el az egészet, szabadidőben, segítő szándékkal írok, így néha egy pozitív (vagy akár negatív is!!! ) visszajelzés azért jólesett volna.
Azt gondolom, hogy sok nem-céhtag is varr foltot, használja a varrógépét, így a cikkeimet folyamatosan ide is fel fogom tenni.
Így aki céhtag, annak ez a bejegyzés nem lesz újdonság, de remélem, hogy az
olvasóink között lesz akinek talán hasznára válik, ha olvashatja
véleményem, meglátásom.
Most az applikáló talpakkal tett kísérleteimről, tapasztalataimról írok.
Foltvarrott munkáink
készülhetnek applikálással is. Az egyszerű cikk-cakk öltéssel is,- de akár kihasználva a legmodernebb varrógépek
számtalan öltésprogramját - dekoratívan
lehet felvarrni a rátétnek szánt darabokat.
Hosszú ideig ehhez az egyszerű cikk-cakk varrótalpamat használtam.
Lehet, hogy ez volt az oka annak, hogy inkább kerültem az applikálást? Akkor
szép a munkánk, ha egész pontosan a ráhelyezett anyag szélénél fut a varratunk,
az íveket szép egyenletesen követjük, az éles szögleteknél pontosan követjük a
sarkokat, az applikáló öltésünk követi az applikálandó darab vonalát. A
cikk-cakk varrótalppal is természetesen felvarrható, de ha egyszer a varrógépünkre
felkerül a nyitott applikáló talp, akkor minden gond nélkül egyszerűen és
legfőképp pontosan, egyenletesen és szépen varrhatunk!
Hogy miért is más ez a
talp? A képen jól látszik, hogy széles – azaz stabilan rögzíti az anyagot a
tűlemezhez- ugyanakkor középen nyitott, így teljesen belátható számunkra varrás
közben az összes kényes részlet. Végre biztonságosan tudom a tűt pontosan a két
anyag találkozása mellett vezetni! Ez különösen a gépi pelenkaöltés esetében
elengedhetetlen.
Természetesen majdnem
minden géphez beszerezhető ilyen talp, de általános talpként is, amely
talpkonvertálóval a felfüggesztésnek megfelelően szinte bármelyik varrógépre
felhelyezhető. Létezik fém illetve
műanyag kivitelben is. Én személy szerint a fém talpakat jobban kedvelem, de
mivel elöl teljesen nyitott talpról van szó, így a műanyag is teljesen jó. (Open
toe foot néven kell a külhoni honlapokon keresni, de hazánkban is egyszerűen beszerezhető! A Bernina gépekhez
nyitott hímzőtalp néven találtam meg)
Ez
az a talp, amit őszintén ajánlani tudok minden kedves
foltvarró társamnak!
Bevallom olyannyira
megkedveltem ezt a talpat, hogy gyakran inkább ezt használom kényesebb varratok
esetén is, ha nagyon-nagyon pontosan szeretnék varrni. Mert végre mindent látok
varrás közben! Biztos segítőtárs ez a
talp az íves vonalú árokban varráskor is. (pl íves formák ferdepántjainak
rögzítésekor)
Az igazat megvallva
kipróbáltam egy másik – kimondottan applikálásra tervezett – talpat is. Az
oldalnézeti képét fényképeztem hátulról.
Ezt a talpat azért
tervezték (egyes prospektusok szerint), hogy ha nem valamilyen lazább öltéssűrűségű öltéssel dolgozunk (pl
pelenkaöltés, ahol nem halmozódik fel nagyobb mennyiségű cérna), hanem pl szatén öltéssel – sűrű cikk-cakk öltéssel
- szeretnénk az applikációt díszíteni,
akkor elvileg ezt ajánlják. Mert az alján fut egy rés, amely a felvarrt cérna
által keletkezett magasságot szépen elvezeti, miközben a talp az anyagot
változatlanul a tűlemezen tartja. Persze nekem ilyen talpat be kellett
szereznem. Amikor egyenes részeken haladtam a varrógéptalppal, akkor
tökéletesen lehetett vele dolgozni. A talp maga keskenyebb, a lábak viszont
szélesebbek, így tökéletesebben rögzíti az anyagszéleket, a talp belső felét
neki lehet illeszteni a felvarrandó darabnak, így az egyenes részeken tökéletes
varratképet ad, nem is engedi „eltáncolni” a talpat az anyagszéltől. Ám nem csak négyzeteket és téglalapokat
applikálunk! A talppal egy virágot próbáltam szaténöltéssel felvarrni próbaképp
és bevallom összességében nagy csalódás volt. A legkényesebb részeknél – az
íveknél - a műanyagon keresztül nem is láttam tisztán, hogy hol is varrok, az
eleje nem volt nyitott, így fordulásoknál csak úgy varrogattam és egy cseppet
sem voltam biztos abban, hogy jó helyen is járok. Összességében a nyitott
applikáló talppal jobban lehetett dolgozni a kényes részeken, a zártabbal pedig
csak az egyenes szakaszokon, akkor, ha a két anyag színe jelentősen elüt
egymástól.
Az első képen ez látható, a másodikon ugyan
annak a mintának ugyan az a kényes íve a nyitott applikáló talppal. Talán nem
kell tovább magyaráznom a különbséget! Messze a nyitott applikáló nyert a versenyben, amelyik a második képen látszik!!!!!!! (Jól látható az első képen, hogy a műanyag talp hogy torzítja el látványilag az alatta lévő anyagszéleket- na ezért nem szeretem a műanyag talpakat!)
Trixi írt egy e-mailt nekem, hogy beszerezte a nyitott applikáló talpat a cikk hatására és "zongorázni lehet vele a különbséget". Köszi Trixi az e-mailt!
Ezen aztán felbuzdulva
elővettem az összes olyan varrógéptalpamat, amit „valami felvarrására”
terveztek. Minden ilyen talp
hátoldalának (az egyszerű cikk-cakk talpnak is!) egyforma a kiképzése, azaz egy
rés van a fenekükön, hogy amit felvarrunk (anyag vagy több cérna) annak legyen
helye, hogy ne emelje fel a talpat az anyagról.
(tehát a nyitott applikáló talpon is van, nem csak a szaténöltéshez
kimondottan ajánlotton) Az egyenes varráshoz használatos talpakon ilyen nincs.
Ha applikálunk, akkor
mindenképp érdemes próbavarratot készítenünk, mielőtt a kész darabot varrjuk.
Így ellenőrizhető, hogy a megfelelő öltésszélességet, öltéshosszt és öltés
távolságot választottuk-e. A szálfeszítést is érdemes ellenőrizni, hiszen pl. ahhoz, hogy a szaténöltésünk
plasztikusabbá válhasson egy kicsit lazítani kell a felső szál feszességén, így
jobban kidomborodhat a varrat a munka színén.
Ha nagyobb munkához
állítottuk be a megfelelő paramétereket (öltéstípus, öltésszélesség, feszesség,
stb…), akkor azokat mindenképp jegyezzük fel egy papírra, így ha másnap – vagy
következő héten – tudjuk csak folytatni a munkánkat, akkor ugyan olyan
beállítások mellett dolgozhatunk tovább!
Az applikálás egyedivé
teheti a munkánkat, érdemes hozzá beszerezni egy speciális talpat, hogy
élvezetes és könnyű legyen vele a varrás!