A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Zeteváralja. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Zeteváralja. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. május 7., hétfő

Deság, szorványtelepülés Zete vára alatt.




Székelyudvarhelytől északra, a Hargita-hegység előterében,  festői környezetben fekszik Deság.


Zetelakától északra, a 138-as megyei úton 3 kilóméter megtétele után érjük el a települést.

 

A főútról lekanyarodunk a Nagyküküllő  folyó által létrehozott teraszról az alacsonyabban fekvő árterületre.



Itt, egy részben újjáépülő faházat láthatunk.


Áthaladunk a Nagyküküllő hídján.



Bal oldalon a 812 m magas Várdombja látható. 

Jobbról a Láztető északi vége a 860 m magas Tölgyesuru. 


A hegyvidéki település napjainkban egy völgyben elterülő üdülőfaluval kezdödik.


Az elágazástól Zetelaka felé eső területen, feküdt a XII-XIII. században, az ősi Cseleháza.


Gomba módra szaporodó nyaralók között haladunk Deság kapuja felé.


A völgyben a patak medrét követi az út.


Deság az azonos nevű hegyi patak völgyfőjében kialakult tanyavilág. 




A hidon túl Deság kapujába érkezünk. 


 Az erdei út, az egyre jobban elnéptelenedőbb Desághátjára vezet.



A Deság, és a Gerendély patak találkozása.



 A szétszórt település 800-900 méter magasan fekszik a vulkáni fennsíkon.


 Minden gazda a saját telkét "erdei kerttel" keríti be.



A tanya nagyon nehezen megközelíthető helyen fekszik.


  A Zetelaka környéki tanyavilág kialakulásának az oka a falu létszámgyarapodása volt. 


Szükségessé vált a falu környékén fekvő hegyvidéki kaszálók, legelők feltörése  és szántókká való átalakítása.



 Az erdőktől elhó­dított területekre kis házakat és istállókat építettek. 


A kezdetben  alkalmi  szálláshelyek, késöbb gyér tanyavilággá alakultak át.


Az erdőn csak nyáron tartózkodtak, a "szénacsinálás" idején. 



Később a népesség szaporodásával, egyes családok végleg felköltöztek az erdőre lakni.


Beton híd a Deság patakán.


"Cselő-nél balról Dezsák pataka szakad a Küküllőbe." 

(Orbán Balázs)



A szorvány településen, csak harangláb van.


Kereszt a harangláb mellett.


A völgyben nyaraló szállások és üdülőházak váltják egymást.


Évente itt szokták megrendezni a a Deság-kapu fesztivált.


Zete várának első leírója Orbán Balázs volt, a XIX. század derekán, aki „kicsiny sasfészeknek” nevezi a Székelyföld leírásában. 


Falakat már ő sem látott, de az alapok még jól kivehetőek voltak





Ősi székely várnak tartotta és a hozzá fűződő mondákat is ismertette művében




"E patak torkolatjának jobb oldalán egy a Küküllő völgyre néző, gyönyörü trachyt sziklákkal ékes hegy csucsosul fel, ezt Dezsák hegyének és Várdombjának is nevezik, e hegy tetején feküdt Zeta vára."

(Orbán Balázs)


Keskeny, meredek csapás vezet felfelé, a hegyoldalban Zete várához.



Faragott székely nagykapu 1872-ből.


Faragott címeres gyalogkapu.




Faragott kapuoszlopok.




PANORÁMÁK





2014. augusztus 9., szombat

Zsindelyország, a székely zászlótól, Tartód váráig.


"Korond vidékének egyik nevezetesebb pontja Tartod vára, még pedig legkedvesebbé ismert pontja, mert azt kell hinnem, hogy azok kik Korond vidékét leirták, megsem látogatták azt, mert kik felemlitik is, mind Firtossal szemben a völgy tul felén mondják lenni, hej pedig de hogy van ott, sőt igen messze esik ám onnan; ugy hogy Korondtól jó 6 órát kell gyalogolni, mig a gyergyói szélhez közeleső Tartodhoz ér az ember; de a távolság, fáradság, és nehézség nem szokott engem visszariasztani s azért Korondon felvett vezetővel egy jó hajnalon elindultam Tartod várának felkeresésére."

(Orbán Balázs: A Székelyföld leirása)



Linkek

Hun-Web Linkek GobeTop
 
Share