Ez az oldal a már megszokott heti kihívásra készült. A feladat az volt, hogy egy tárgyat, vagy épületet foglaljunk oldalba. Azonnal eszembe jutott a füleki vár. Nagyon sok emlék, mesélni való van vele kapcsolatban, amiből a lényeget meg is osztom. De előtte a képről egy pár szó.
Régen készítettem a várról egy pontosan ilyen képet, de sajnos a lemezt otthon hagytam Szlovákiában. Ez a fotó egy volt kollégám munkája, akinek itt nagyon szépen köszönök (elnézést, hogy nem a saját fotóm, de most hirtelen nem volt más ötletem). A várak és épületek szinte kívánják, hogy Out of bound képeket készítsen belőlük az ember és mivel nekem ez a technika nagyon megtetszett, gondoltam így oldom meg a kihívást. Az első koncepcióm ez volt:

De ettől tovább nem jutottam. Mert még szerettem volna pakolni egy két elemet a könyv köré, de valahogy nem találtam semmit. Aztán gondoltam egyet és másképp oldottam meg, aminek a végeredménye a következő lett:

Ez már szerintem sokkal jobb, vagyis nekem így teljes az egész. Az összes elem a Cewe-ről van letöltve, ezért nem is sorolom fel (igaz lusta vagyok, meg késő van).
Most pedig egy két infó a várról.
Fülek egy kisváros Salgótarjántól kb 20- 30 km-re (pontosan a férjem tudja, hisz sokat járt utánam). A város közepén áll ez a vár egy dombon. Az egész városhoz és a várhoz annyi a közöm, hogy egy évet itt jártam iskolába (utána a szüleimnek nem tetszett, hogy naponta bejárok 30 km-t ezért egy közelebbi iskolába irattak át). Miután elvégeztem a középiskolát itt kaptam munkát, mint minőségügyi asszisztens. Sok jó embert ismerhettem meg és sokat tanultam szakmailag és magánügyileg is. Naponta jártam be dolgozni, ami azzal járt, hogy jobb napokon 5 órakkor keltem, hogy 7 órára bent legyek, de ha túlórázni kellett, akkor fél  négykor kellett kelnem. Este pedig 6-ra vagy fél 9-re érte haza, ezért igen kimerítő volt. Ennek ellenére nagyon szerettem utazni, mert vonattal nagyon szép élmény. Ahogy megközelíti a vonat a várost feltűnik a vár, majd a vonat tesz egy félkört és a vár úgy fordul az emberrel. Ja meg csodás volt a táj is. Bár hiába dolgoztam már egy ideje ott, nem voltam még fent a várban, de aztán volt egy randim (az nem a férjem volt még :D), és a srác megkért, hogy vezessem fel a várba. Bementünk és csodás volt a kilátás odafentről. Bár nem volt valami kellemes az túrázás, mert nem vittem magammal túracipőt és tűsarokban igen meg kellett küzdeni a kövekkel, bár a lefele vezető út már sokkal kényelmesebb módon tettem meg (a srác karjaiban). Akkor készült rólam az a fotó, amit a profilomjaimnál használok. A másik alkalom egy kis május elsejei kiruccanás alkalmával volt ismerős fiatalokkal, végül két hónappal az első túrám után a férjemet is felkalauzoltam a várba (pechemre megint tűsarkúban). Röviden ennyi a történet. 
Még megjegyzem, hogy van az MTV-nél egy időjós, aki annak idején igen erős tájszólással közölte velünk a várható időjárást. Ő innen származik.
Különben nagyon szép képek és infók vannak a Wikipédián a várról, valamint még itt és itt.

post signature
csütörtök, január 20, 2011
Ez lenne a férjem. Imádja a vasat. Mert ezzel dolgozik és néha gondot okoz nekem vele. Mert az udvarunk tele van vasakkal, csövekkel meg mindenféle vasból készült kacattal. És ronda, mert úgy néz ki az udvar néha, mint egy MÉH telep. Ja és amikor a szinesbőrű kisebbség (romák) járják a falut, hogy rozsdás vasat gyűjtsenek meg kell a kis csatámat vívnom velük, miszerint „az a vaskerítés nem eladó, a férjem most készítette, csak elugrott festékért” stb. Merthogy ez a munkája. Kerítéseket, kapukat, korlátokat, tolókapukat gyárt, meg felújít utánfutókat, toldozz-foltozz, világítás - kameratartó állványokat, darukat gyárt a TV2-nek stb. Így amikor azt kérte, hogy ha már hajnalig számítógépezek és nagyon benne vagyok, akkor készítsek neki egy névjegykártyát. De olyat, amiről, ha ránéznek azonnal tudják, hogy mivel foglalkozik. Két átvirrasztott éjszaka, hajtépkedés, Photoshop átkozás után ez lett az eredmény:


Megmutattam és imádta, bár ő úgy látta, hogy szépen ki volt töltve, nem pedig úgy ahogy itt látható. Teljesen olyan, mintha egy rozsdás vaslapra lett volna rászegecselve az egész a szöveg pedig odapréselve. Szerinte. Nagyon boldog vagyok, hogy elnyertem a tetszését.
Ha nem nyerném meg akkor megrendelem neki (de ez legyen titok, remélem nem fogja elolvasni, igaz nem tud a blogról, de egy gépet használunk, így rátalálhat a címre).
Ha valakit érdekel a szegecses kép készítése, akkor itt a link, ahol le van írva a tutorial. Angol tudás, vagy Google Translate nem árt.
post signature
szombat, január 15, 2011
Néha csak úgy kiváncsiságból meg szoktam nézni a statisztikákat a blogommal kapcsolatban. A múltkoriban láttam, hogy a könyvkötésről szóló bejegyzésem igen népszerű, ezért a két bejegyzést egy külön oldalon egyesítettem. Ezt az oldalt megtalálhatjátok a blogom bal oldalsávjában mindjárt legfelül. Jó munkát és kellemes estét kívánok mindenkinek!
post signature
szombat, január 15, 2011
ATC kártya készítése az e heti kihívás témája a CEWE-n. Nagyon sokan megpróbálkoztak vele ahogy láttam, ezért én is neki láttam volna. Csakhogy a program amiben akartam csinálni megbolondult (PhotoFiltre Studio). Eddig minden OK volt vele, január elején kezdte a hülyeségeket produkálni. De miután újra telepítettem megjavult. Most azonban újból kezdte és nem lehetett vele dolgozni, mert a végeredmény egy csíkos katyvasz lett. Ezért elővettem a Photoshopot. Mivel ez angol és nagyon ritkán használom, ezért időbe telt, amíg elkészültem az egésszel. A férjemnek ma megkellett mutatnom, hogy mi miatt mentem lefeküdni hajnali 1 kor és kért ő is egyet. Sajnos még nem volt időm és alkalmam hozzálátni, mert ma Pesten voltunk délután, holnap szintén elkisérem a férjem Szlovákiába „üzleti útra”(néha a boltokban és a benzinkutakon azok akik tudnak és értenek magyarul szándékosan nem szólalnak meg, ezért kell valaki, aki tud szlovákul). Most megmutatom itt is (a Cewe-re már tegnap este felraktam) amit produkáltam. Inkább névjegykártya, mint ATC kártya lett szerintem.



Felhasználtam: 
Moani - Romantic Wedding (óra és lepke)
MK Designs - Oh, what a night! (rózsa)
a többi az Elemnt heart soul készletből van, akinek designerét nem tudom, hogy kicsoda :(

Most megyek, mert sürgősen meg kell néznem egy filmet és már 5 percenként emlékeztet a párom e tényre.

post signature
csütörtök, január 13, 2011
Az elején leszögezném, hogy soha nem tanultam könyvkötészetet és nem is láttam, hogy a profik ezt hogy készítik. A neten található videók alapján kísérleteztem ki ezt az elkészítési módot.
Most pedig szeretném bemutatni a kemény fedőlap elkészítését a könyvünkhöz.
Szükségünk lesz egy kemény karton dobozra. Egy nagyobb cipős doboz A6-os könyv esetén megfelel, de A5-nél inkább egy nagyobb karton dobozra lesz szükség (én az anyósom boltjából hozattam a férjemmel egy karton dobozt, amiben az öblítők voltak a polcra pakolás előtt). Csomagoló papírra is szükségünk lesz. A színe mindegy, de én fehéret használtam (igaz most nem kaptam, ezért két A4 papírt ragasztottam össze). Erős ragasztó is fog kelleni, valamint olló, sniccer, szalag és a díszítéshez szükséges eszközök.

A karton dobozunkból három téglalapot vágunk ki, amiből kettő egyforma. Ezek lesznek a fedlapok. A méreteik a következő képen kapjuk meg:
A könyvünk lapjának szélességéhez hozzáadunk 1cm-t. Magasságához pedig 2 cm-t. A kapott méretek alapján a kartonon vonalzó segítségével berajzoljuk, majd sniccerrel kivágjuk a két téglalapot. A harmadik téglalap szélessége megegyezik a könyvünk szélességével, a magassága a könyv magassága  plusz 2 cm. Ezt is berajzoljuk és kivágjuk. A lapokat szépen elrendezzük a csomagoló papíron úgy, hogy a papírból túl lógjon jó pár rész. A képen is megnézhetitek, hogy hogy kell kinézniük a téglalapjainknak:


Ahogy a képen is látszik, a széles és a vékonyabb lapok közt van egy kis rés. Ez azért kell, hogy be tudjuk zárni a könyvet, mert ha nem lenne ez a rés, akkor a karton nem engedi becsukni a könyvet, feszülni fog. Ez a rés kb. 0,5 cm szélességű. Lehet pár mm-rel több, de ne legyen 1 cm, mert akkor nagyon laza lesz. Szerintem a fél centi az ideális méret. A képen már úgy vannak rakva a karton lapok, ahogy a helyükre lesznek ragasztva. Miután szépen elrendeztük őket, ceruzával óvatosan körbe rajzoljuk a lapokat, vigyázva, hogy ne mozduljanak el. Ha a körbe rajzolással készen vagyunk vegyük el a lapokat, majd egyenként ragasztózzuk be jól a kartonokat és rakjuk vissza a bejelölt helyükre. Jó nyomkodjuk oda, kezünkkel végezzünk vasaló mozdulatokat, hogy a csomagoló papír jól odaragadjon. Ha készen vagyunk és felragasztottuk az összes lapot , az alsó és felső kilógó részt ragasztózzuk be jól, majd jól meghúzva ragasszuk a kartonokra.


Az oldalán túllógó csomagoló papírból levágtam fent is és alul is egy háromszöget, amit lehet látni a képen is. Ezt is jól beragasztóztam, majd feszesre húzva ráragasztottam a kartonra. A képen még az is látszik, hogy középre ragasztottam két papírcsíkot, de ezt nem muszáj, én csak azért ragasztottam oda, mert ahogy már írtam sajnos nem volt csomagoló papír a boltban, ezért két géppapírral kellett megoldanom a problémát, és ez a két csík mint biztonsági okokból került oda.
Ha körbe ragasztottuk a széleit, akkor ha gondoljuk már feldíszíthetjük (én ezt ajánlanám, mert így szerintem jobb dolgozni vele). Én a dekorálás előtt még átvasaltam a borítót, hogy a ragasztó még jobban megkössön és mindenhova eljusson. Ezt úgy csináltam, hogy a gőzt kikapcsoltam a vasalón és kettes fokozatra állítottam. Csomagoló papírral felfelé fordítottam a borítót, amire raktam egy hófehér papírlapot és jól oda nyomva párszor végig mentem a vasalóval a borítón. Majd hagytam kihűlni és jöhetett a dekoráció.
Nekem a dekoráció terén azzal kellett gazdálkodnom, ami otthon volt, mert a papírbolt szinte kongott az ürességtől, amikor be szerettem volna vásárolni. Ezért egy pékség (pilisvörösvári pékség és cukrászat) zacskójáról vágtam ki a dekorációt.
Most jön a szalag felragasztása, amellyel majd összekötjük a könyvet (ezen a téren más megoldást is lehet használni én most ezt mutatom). A borítónk szélétől kb 1-2 cm-re középtájon sniccerrel olyan hosszú csíkot vágunk át a kartonon, amilyen széles a szalag (ez esetben 1 cm). Majd átdugjuk a keletkezet lyukon és áthúzunk egy darabot, majd jól beragasztózzuk és a kartonra ragasszuk, amiket jól meg lehet figyelni a két képen is:



Ezzel pedig beléptünk végső fázisba, vagyis beragasztjuk a már összevarrott lapokat. Az összevarrott lapok gerincét jó beragasztózzuk (ehhez használjunk jó erős ragasztót, olyat, ami mindent ragaszt), majd a kartonból kivágott gerincre ragasztjuk, jó erősen odanyomjuk és nyomva tartjuk egy ideig (vagy a ragasztó használati utasítása szerint járjunk el). Ezután a könyvünk rajzlapos lapjait ragasztózzuk jól be, majd egy ügyes mozdulattal csukjuk össze a könyvünket a kartonnal együtt. Tartsuk szorosan összenyomva, majd próbaképp nyissuk ki a könyvet. Ha a rajzlap nem ragadt oda a kartonhoz akkor ragasztózzuk be megint a rajzlapot. Ha kinyitjuk a könyvet engednie kell, hogy szépen szét nyissuk. Ha jól megkötött a ragasztó, fogjuk a könyvünk egyik fedéllapját és törjük be. Ezt úgy tesszük, hogy egy kicsit „túl” nyissuk a könyvet, mint ahogy szokás. Ugyanezt csináljuk a másik lappal is, így egy kicsit „bejáratjuk” a fedéllapot és nem fog nehézkesen kinyílni. Ezzel pedig készen is lennénk. Ha valakinek kérdése van, írjon e-mailt, vagy hagyjon egy megjegyzést és segítek. Jó munkát és sok szerencsét!

post signature
kedd, január 11, 2011
Most készültem el az új év első oldalával. Nagyon hiányzott már a scrap, tisztára depressziós voltam. A férjem hamar lefeküdt, én meg a bánatomat próbáltam így gyógyítani, kihasználva az alkalmat. De mivel már elég késő van, ezért most eltekintek a hosszú szövegtől és csak mutatom a képet. Csak még annyit, hogy a fotóval egy kicsit kellett volna játszadozni, régi hatásúvá tenni, de most ehhez nagyon lusta voltam. Nézzétek el nekem.
Készlet: Skute Design - The One I Love


post signature
szombat, január 08, 2011
Az elején leszögezném, hogy soha nem tanultam könyvkötészetet és nem is láttam, hogy a profik ezt hogy készítik. A neten található videók alapján kísérleteztem ki ezt az elkészítési módot.
Most van egy kis időm, így lassan bemutatom, hogy hogy csináltam karácsonykor a noteszt, és most hogy készült a receptes könyv. Mivel elég hosszadalmas lesz leírva, gondoltam több részben mutatom be a lépéseket. Ahogy már írtam, ez valójában az igazi könyvkötés nagyon leegyszerűsített változata, amit úgy alakítottam, hogy akár az otthonunkban fellelhető anyagokból is elkészíthessük saját kis könyvecskénket. Ha valakit komolyabban érdekel a téma a neten sok infót és videót talál ezzel kapcsolatban.
Először lássuk mikre lesz szükségünk:
fehér papírlap - jó sok (ha kinyomtatott dolgainkat akarjuk könyv formájában látni, akkor nagyon fontos, hogy 1 papírlapra 2 oldalt nyomtassunk, valamint ügyeljünk az oldalak elrendezésére. A legelején inkább készítsünk sima noteszt),
rajzlap, olló, ragasztó, nagyobb tű, erős cérna (a könyvkötők speciális fonalat használnak, de én hímző fonalat használtam amivel gobelint lehet varrni), vonalzó, ceruza
Ha noteszt készítünk a következő lépéseket kövesszük:
Fogjuk a papírlapjainkat, egyet hajtsunk félbe, majd csipesszel erősen csípjuk a többihez. A vonalzót tegyük a hajtás vonalhoz és egy éles késsel, vagy sniccerrel vágjuk el a hajts vonal mentén félbe az összes papírlapot. A kapott lapokat egyenként hajtsuk félbe, ügyeljünk arra, hogy pontosan félbe legyenek hajtva (ha A5-ös noteszt akartok akkor a papírlapokat nem kell félbe vágni, hanem egyenként félbehajtogatjuk). Ha az összessel készek vagyunk több lapot rakjunk egymásba a papír vastagságától függően (kb 3-5 lapot rakjunk egymásba). Így több kisebb füzetecskéket kapunk. A füzetecskéinket összefogjuk csipesszel és a hajtásnál megmérjük az összefogott füzetecskék szélességét, amihez még adjuk 3-4 mm-t. Ezzel megkaptuk a könyvünk gerincének a szélességét. Erre az adatra sokszor szükségünk lesz. A rajzlapból vágjunk le egy olyan darabot, amelynek magassága megegyezik a füzetecskénk magasságával, a szélessége pedig 2x a füzetecske szélessége + a gerinc szélessége amit fent említettem (ha A5-ös lesz a notesz akkor két rajzlapra lesz szükség és ekkor a méretek a következőek: mindkét rajlapon mérjük le a füzet magasságát és a szélességét + a gerinc méretét, mint a képen).

Ha marad a rajzlapból (mindkét esetben maradnia kellene), vágjunk le egy olyan széles csíkot mint a könyv gerince (a biztonság kedvéért 1 cm-rel szélesebbet) és olyan magasat, mint a füzet magassága. Ez lesz a sablonunk, ami alapján fogjuk előre kilyukasztani a varráshoz a füzetecskéket és a kartonlapunkat. A füzet méretétől függően mérjünk le ezen a csíkon 4-8 pontot azonos távolságra egymástól sablonunk magasságán, majd 2 három mm-ként mindegyik ponttól tegyünk annyi pontot a sablonunk szélességén, amennyi füzetecskénk van. Nem tudom, mennyire látszik a képen az, amit leírtam, de ha jobban megnézitek talán láthatjátok a bejelölt pontokat.

Ahogy a képen is látható a füzetecskéket jó szorosan összefogjuk, majd a sablonunkat az első pontoknál megtörjük és ezt a törésvonalat a füzetecskénk közepére tesszük. Oda ahol van a hajtásvonal, majd a füzetecskéhez fogatjuk gemkapoccsal. Akkor az első sor pontnál hosszában végig átszúrjuk a sablont és a füzetünket, majd amikor végeztünk akkor elvesszük a sablont. A füzet hajtásvonalában fentről lefelé lyukakat kapunk, amiken keresztül könnyebb lesz majd varrnunk. Ezt a folyamatot elvégezzük az összes füzeten. Ha ezzel készen vagyunk akkor jön a rajzlap. Ha A6-os méretben dolgozunk, ami az A5 fele, akkor először lemérjük a füzetünk szélességét és vonaltó segítségével behajtjuk, majd jön a könyv gerincének a mérete és újból behajtjuk a rajzlapunkat. Ezután a sablonunk segítségével a rajzlapot a könyv gerincének szélességén és magasságán átlyukasztjuk.
 Ha A5-ös méretben dolgozunk akkor a következő lépéseket kövessük:
A két levágott rajzlapunk egyik szélétől lemérjük a könyvünk gerincét, majd vonalzó segítségével behajtjuk, mint ahogy az 1. kép is mutatja. Majd a két kartont összefogjuk a hajtásnál úgy, hogy a gerincnek megfelelő részeket egymásra tesszük, majd a sablon segítségével átlyukasztjuk a gerincet, mint ahogy én is tettem a következő képen.

Most fogjuk a hímző fonalunkat és annyiszor lemérjük vele a füzetünk magasságát ahány füzetünk van. A sok füzet nem jó, mert előfordulhat, hogy a fonál összegabajodik, összecsomósodik. Gondolom nem kell leírni, hogy a fonalat befűzzük a tűbe és a fonal végére csomót kötünk. A csomó kötésnél egy kicsit nagyobb csomót kössünk és a fonal végétől 6 cm-re legyen a csomó. A kartonlapunkba kívülről beszúrunk a legalsó lyukba, majd veszünk egy füzetet és ott is beszúrunk a legalsó lyukba. Úgy, mint itt:

És itt:

Húzzuk teljesen át a fonalat, amíg a csomó meg nem akadályozza, majd a füzetünkben eggyel feljebbi lyukba szúrunk, majd a kartonon is ugyanúgy. Most még nem muszáj feszesre húzni a fonalat, hagyhatjuk lazán is. Most a kartonunk külső oldalán következő lyukba szúrunk, ami az eddigi felett van (nagyon fontos, hogy minden lyuk egy vonalban legyen egymás fölött). Ezt a folyamatot addig folytassuk, míg a legfelső lyukba nem érünk, ekkor a füzetünkön keresztül kell a kartonba szúrni, ha nem így történik akkor valami nem jó. Vagy kihagytunk egy lyukat, vagy páratlan számú lyukunk van. Most húzzuk feszesre a fonalat, de ügyelve, nehogy a lyukakat átszakítsuk. Most vegyük a következő füzetet, tegyük a másik mellé, és szúrjunk az a lyuk mellé, amelyik mellett kijöttünk, mint itt:



Ezután ugyanúgy varrunk tovább mint az előző füzetnél, ha pedig a végére érünk akkor újabb füzetet teszünk a másik mellé és hasonlóan kezdjük, mint az előző füzetnél tettük. Varrhatunk könyvjelzőt bele, amit miután a szalagunkból a megfelelő méret levágása után a karton és a füzet közé illesztünk és ezen is átszúrunk. Mutatom:

A fentebb leírt lépéseket addig csináljuk, míg el nem fogynak a füzetek. Az utolsó lyuk után csomót kötünk a fonalunkra és készen is lennénk. A könyv gerincének így kellene kinéznie:

Persze mielőtt csomót kötnénk a fonalra még húzzuk azt feszesre minden egyes füzetnél. Ezzel félúton vagyunk a saját könyv elkészítésénél. A következő részben jön a kemény fedél elkészítése.
Remélem érthető voltam, de ha valami nem világos, vagy elakadtatok kérdezzetek. Sok sikert kívánok mindenkinek aki megpróbálkozik a saját kis könyve, notesze elkészítésével!

post signature
péntek, január 07, 2011
Ez a Cewe ez évi első kihívásának a címe, amiről sajna lemaradok, mert pechemre a férjem nagyszabású munkája csak jövő héten kezdődik, addig pedig újból a gép előtt ül. Nem tudom, hogy lehetne erről leszoktatni, de most másról szokunk le. Már decemberben megfogadta, hogy leszokik a cigiről, ami nála nagy szó, mert nagyon erős dohányos volt. Talán az én példámra felbuzdulva határozta el magát (én egyik napról a másikra tettem le, bár nem voltam olyan erős dohányos mint ő). Először próbálkozott az egyáltalán nem gyújtok rá módszerrel, de ehhez gyenge az akarata, ezért javasoltam, hogy csökkentse az adagját, ami elég jól megy, de néha veszekednem kell vele, mert amikor nem figyelek bent is rágyújt, mert így szokta meg. Azelőtt mondhattam a magamét, hogy nem jó, meg satöbbi, de a füle botját se mozdította, most legalább reagál rá, ha elkapom.
Tiszta lappal kezdjük ezt az évet. Nem nagyon szoktam fogadkozni, mert nem tartom be, de elhatározásra jutottam. Próbálom megzabolázni a káoszt, ami körül vesz. Azelőtt mindig úgy éreztem, hogy semmire sem jut időm, nem csinálok mást, csak főzök, mosogatok, takarítok és mégis rendetlenség van. Ezért elkezdtem az FlyLady programot az Urban:Eve-n. Remélem segítségemre lesz. Eddig minden simán megy. A másik elhatározom az „Üzenet” füzet. Hogy mi is lenne ez? Azon gondolkodtam a mai nap, hogy mik azok a hibák, amiket szeretnék elkerülni. Ezek főleg majd a gyereknevelésre vonatkoznak, olyan dolgok, amelyeket el szeretnék kerülni, mert tudom, hogy nem jók, és olyan hibák amiket a szüleim elkövettek. Ezenkívül olyan dolgokra is szeretném emlékeztetni magam, amik a házasságommal kapcsolatosak és lehet, hogy évek múlva előjöhetnek (újabb szülői példa elkerülése), valamint figyelmeztetések, hogy milyen anyós legyek. Lehet, hogy furán hangzik, de felnőtt fejjel elfelejtjük, hogy milyen gyereknek lenni vagy éppen friss házasnak. Ezért találtam ki ezt a füzetet, melyben leírok gondolatokat, üzeneteket a jövőbeni magamnak. Lehet valami inspiráló gondolat is, depresszió elűzésére valami tipp vagy ilyesmi. Szeretnék egy szivességet kérni olyan olvasómtól, aki jól tud angolul (én csak most tanulom a nyelvet). Van egy oldal, amit itt találhattok meg. Ahogy nézegettem nagyon jó dolgok vannak itt, de az én angolságom még nagyon gyenge, ennek ellenére szeretnék egypár ötletet innen is átemelni az „Üzenet” füzetembe. Csakhogy nagyon sok időmbe telne míg kisilabizálnám az itt letölthető anyagok szövegét. Ha valaki segítene nekem nagyon hálás lennék. Egyébként lassan körvonalazódik a fejemben az ötlet, remélem scrapbook terén is jelen leszek e füzetben. Eddig a határidőnaplómba jegyzem le az üzeneteimet, míg meg nem találom a megfelelő formáját e füzetnek.
Erről jut eszembe, hogy ahogy olvastam a megjegyzéseiteket, Rita kérte mutassam be hogy hogyan is készült az anyósom ajándéka, amelyet az előző bejegyzésemben mutattam be. Neki is láttam, bekötöttem a kinyomtatott szlovák nyelvű receptgyűjteményemet. Készítettem fényképeket és lejegyeztem a könyvkötés menetet, már csak idő kell, hogy közzé tegyem. Már itt megjegyzem, hogy ez nem olyan, mint amit az igazi könyvkötő mesterek készítenek, ez az egész egyszerűsített változata. De mutatok pár képet a kész eredményről:




Ezenkívül, mivel ma van vízkereszt és ilyenkor bontják a karácsonyfákat (a mi fánkat az unokaöcsénk kezdte el bontani délután, amikor vigyáztunk rá :D) ezért gondoltam lecserélem a karácsonyos bloghátteremet és teszek fel valami újat. Ezt most nem Éva készítette, hanem a neten találtam mint blogsablon. Nekem tetszik, de ha valami nem jó (pl.ha a betűtípussal van gond, ami megeshet, mert sajnos kézzel kellett beállítanom) kérlek szóljatok.

post signature
csütörtök, január 06, 2011
Végre egyedül vagyok itthon, ezért van egy kis időm neten böngészgetni és remélem scrapre is jut időm. Véletlenül találtam rá egy blogra, ahonnan le lehet tölteni egy inspirációs határidő naplót. Szerintem nagyon jó ötlet, bár nekem van már egy határidő naplóm (szép lepkés), de emlékszem, hogy álltalában ezekből a kis naplókból minden évben minimum 2 darab van a tulajdonomban (volt olyan év, amikor 5 is volt, minden táskámban 1). Nagyon megtetszett, mert csak kinyomtatom annyi példányban amennyiben akarom és kész is. Sajnos a nyomtatónkból kifogyott a festék, ezért várnom kell vele, míg nem tudunk festékpatront beszerezni. Mutatok egy előnézeti képet:
További részletek és letöltés ITT

Ezt a naplót aztán kiegészíthetjük még további oldalakkal, amiket szintén ezen a blogon megtalálhattok. A blogtulajdonosok nyomtatható blogbeosztással bővíthetik a naplójukat. Ezenkívül azoknak, akik megfogadták, hogy az új évben ledobják fölös kilójukat, azoknak pedig itt a wellness napló. De ezeken kívül szerintem érdemes körülnézni ezen a blogon, sok érdekes dolgot találhatunk.
Ha majd ki tudom nyomtatni, terveim szerint összevarrom, mint a könyvkötők, és készítek egy kemény borítót hozzá. Már készítettem egy jegyzetfüzetet hasonló képen karácsonyra az anyósomnak. Megmutatom és ha valakit érdekel, valamint ha majd lesz egy kis időm, leírom hogy hogyan készítettem.






Remélem hamarosan mutathatom a scrappes oldalaimat is. Kellemes napot kívánok mindenkinek!

post signature
hétfő, január 03, 2011
Sajnos nagyon el voltam foglalva az utóbbi időben, valamint a férjem bevackolta magát a gép elé, ahonnan csak enni és aludni lehetett kicsalogatni, ezért nem tudtam még az ünnepek előtt mindenkinek átadni jókívánságaimat. Ezért most utólag próbálom bepótolni. De előtte ezen úton szeretném megköszönni Margó kedves meglepetését, valamint Éva meseszép képeslapját. Tőletek is elnézést kérek, hogy nem tudtam megköszönni hamarább. Ezért most ezúton kívánok minden kedves olvasómnak kellemes hetet, remélem örömben, szeretetben teltek az ünnepek. Utólag szeretnék mindenkinek Boldog Karácsonyt kívánni, valamint egészségben eltöltött, szeretetben gazdag, Boldog Új Évet!




post signature
hétfő, december 27, 2010
Bár az előző bejegyzésemben még az alkotói válságról írtam, most mégis közzé teszek valamit. Rájöttem, hogy az egész hasonlít ahhoz a helyzethez, amikor keresünk valamit, de nem találjuk. Majd egy nem keressük, vagy esetleg mást keresünk és megtaláljuk. Szerintem nagyon akartam oldalakat készíteni, szinte görcsösen, ezért nem jött semmi. Most csak unalom és időűzőként pakolásztam. Várom a férjem, aki hajnalban jön majd csak haza, mert megint olyan munkája van, hogy este tudja csak beszerelni. Nélküle nem tudok elaludni, meg persze félek, hogy nehogy baja essen. De persze megkértem, hogy ha elindult hazafelé írjon egy sms-t. Nos mivel nem tudok megmaradni az ágyban, így született meg ez az oldal. A készlettel már olyan rég akartam oldalt csinálni, csak nem tudtam milyen képet használjak fel, de most valahogy megtaláltam hozzá illő fotót. Nagyon tetszenek a színek, az elemek. 

Karina designs - Life Art Love freebie

Nem tudom, hogy mikor jelentkezek megint. Lehet, hogy még ezen a héten elkap újból az ihlet és jövök egy oldallal, de lehet, hogy csak két hét múlva. Szóval nem haltam meg, ha egy jó ideig csend van körülöttem, csak „hibernáltam magam” :D

post signature
csütörtök, december 16, 2010
Elkapott... Egy ideje már tart, kb december eleje óta. Sajnos nem tudok semmit sem alkotni, semmi ihlet, és semmi sem tetszik. Úgy érzem, hogy csak tökéleteset mutathatok be és ezzel görcsössé válik az egész. Elment valahogy a kedvem. És egyáltalán nem tudok ráérezni a Karácsonyra és a téli készletekre. Gondoltam tartok egy kis szünetet, mert semmi ihlet és ha van is egy idő után elmegy a lelkesedés, mert az jár a fejemben, hogy nem lesz jó. A múltkori két oldalamat is azért mutattam be, mert úgy éreztem, hogy ha már megcsináltam ne csak a gépemben lapuljon. Igaz ezek még nem olyan vészes oldalak voltak, mert mindennek ellenére tetszettek és úgy gondoltam, hogy megmutathatom őket. Mostanság csak félig elkezdett munkáim vannak, amit aztán ki is dobok, mert túl magasra állítottam magamnak a mércét. Ezenkívül a kihívások sem inspirálnak, mert a karácsonyi témában egyáltalán nem tudok semmit sem letenni az asztalra. Valamint nincsenek képeim se, amik köré alakíthatnám az oldalt. Így most elvonulok csöndes magányomba és igyekszem inspirálódni, nézelődni mások munkái közt. Ha mégis ihletést kapok, akkor első lesz, hogy felteszem a képet. Ja és majd akkor senki se csodálkozzon, hogy a tél és Karácsony közepén nyári oldallal jövök. Én sosem voltam normális. Ha erre van kedvem és hangulatom...
Most mindenkinek jó éjt kívánok!
post signature
szerda, december 15, 2010
Nagyon megtetszett Krisssz havazós blinkie, amit a Cewén mutatott a tutoriallal együtt. Gondoltam készítek én is egyet, amiből kettő lett. Lehet, hogy egy kicsit nagyok, de azért szerintem jól sikerültek. Különben mindenki elviheti, ha tetszik akár ez, akár a második. Az első hasonló a leírtakban lévőhöz.


Ezt PhotoFiltre Studioval készítettem, majd az animált hóesést a Nature Illusion Studio-val raktam hozzá. Ezzel a programmal esőt is adhatunk a képünkhöz, valamint víz hullámzását és vízesés effektust is. Ez a program inkább olyanoknak való akik nagyon szeretnek animált képeket készíteni. De ha valakinek mégis kellene, akkor azok itt letölthetik.
A második az teljesen a Photoshopban készült. Gondoltam készítek egy több nyelvű Boldog Karácsonyos blinkiet, amiben váltogatják egymást a feliratok. Négy nyelven lehet olvasni a feliratot, magyarul, szlovákul, németül és angolul.


post signature
péntek, december 10, 2010
Valahogy mostanság nem megy az alkotás. Alkotói válságban vagyok. Nem tudok ráérezni a karácsonyi hangulatra és így nem is tudom megjeleníteni a képeimen. Az az igazság, hogy 23 évig a karácsonyról annyi fogalmam volt, amit a tévében láttam a különböző karácsonyi filmekben. Gondoltam ezért nem is erőltetem a témát. De azért néha-néha próbálkozok kisebb - nagyobb sikerrel. Sokat gondolkodtam, hogy közzé tegyem-e de végül úgy gondoltam, hogy mivel nem vagyok tökéletes és még csak nemrég kezdtem a scrapbookot, ezért nem vesztek semmit azzal, hogy megmutatom próbálkozásaimat.
Kezdjük a múlt héten készült oldallal, amit eredetileg a Cewe kihívására készítettem, de lemaradtam róla. És egyébként sem sikeredett valami jól. Az egész oldal a múltkori bejegyzésemben mutatott Roben-Marie készletből készült.



A kihívásról valójában azért maradtam le, mert elég sok elfoglaltságom volt hétköznap és bár elkészült az oldal, de nem volt nagyon időm feltölteni. Ezen kívül a hétvégénket Bécsben töltöttük a férjemmel és a sógoromékkal. Szép élmény volt, készültek is képek. De legközelebb inkább csak a férjemmel szeretnék menni, mert nem sokat láttam a városból, mert a sógoromék McDonalds-ot vagy BurgerKinget kerestek. Sajnos én nem vagyok az a hisztizős fajta, aki minden áron érvényesíti az akaratát, ezért a belvárosban lévő vásárból nem sokat láthattam, mert nem akartuk megváratni a buszon utazókat. De azért így is gazdagodtam élményekkel, amiket a Schönbrunn-i kastélyban szereztem. A következő oldalam az ott készült képekkel készült. Ezt inkább igyekeztem téliesre készíteni. A szalma angyalka utalás arra, hogy minden dísz, csecse-becse amit láttam a kastély kertjében felállított bódékban kézzel készültek. Ez szerintem már valamicskével jobb, de nem az igazi.


Felhasználtam:
Faba Scrap Design - Smells like Winter
Doudou´s Design - Brillian Christmas Alpha


post signature
péntek, december 10, 2010
Copyright © 2015 Blissz | Designed by VeeThemes.com