Mert zöldség nélkül nincs hús.. Megint egy gyors vacsora

Mint tudja az engem régóta követő kedves Olvasó, fanatikus zöldségimádó vagyok. Alapvetően szeretem a húsos ételeket, de valahogy zöldség nélkül egyik sem esik jól. Ráadásul a hús meglehetősen drága - most már a zöldség is, tudom -, mégis egyensúlyt lehet teremteni - testben és pénztárcában is - azzal, ha 1/3-2/3 arányban használjuk a fenti alapanyagokat.

Szeretem a gyorsan elkészíthető ételeket, nem használok konzerv zöldségeket, mert a fenlöntőlétől a hátamon is feláll a szőr, illetve nem tudom, mi van benne, tehát marad a saját, a friss, vagy a fagyasztott verzió. Ráadásul Mr. Kardos és az én emésztőrendszerem sem vesz be akármit, megegyeztünk tehát abban, hogy lehetőség szerint azt esszük hét közben is, ami a konyhánkból kikerül. Így kétnaponta esténként főzök. Általában gyorsakat, ezért lehet nálam "sok" gyorsan elkészíthető, de legalábbis nem mellette állós ételt találni.

A mai egy gyors zöldséges-húsos ragu

25 dkg csirkemell filé

4 csík szeletelt bacon, vagy sonka (mindegy, valami füstölt)

25 dkg zöld hüvelyű zöldbab (fagyasztott volt)

15 cm póréhagyma

2 szál sárgarépa

2 gerezd fokhagyma

2 dl laktózmentes tejföl (ez nem muszáj, csak miattam..)

1 ek olívaolaj

só, bors

A húsokat csíkokra, a pórét, sárgarépát gyufaszálra vágtam. Az olajon megpirítottam, a húst és a szalonnát, majd mehetett bele az összes zöldség, az összetört fokhagyma, s a fűszerek. Nem tettem alá vizet, a fagyasztott babból kijön egy csomó lé. Kb.15 perc alatt kész, ilyenkor a hús már jó az elősütésnek köszönhetően, a zöldségek még ropognak. Belekevertem a tejfölt, egyet rottyan és kész is!

A képek nem lettek túl jók, s talán kicst mindenkinek a Chocito reklám jut eszébe, miszerint ronda és finom, ezt nézzék el nekem.

Rizzsel tálaltam. Gyors és finom. Próbálják ki!

Maradék újratöltve

Mindenkivel előfordult már, hogy keletkezett maradék. Egy fél adag pörkölthöz nem csinálok köretet, mert az magában kevés, ilyenkor két lehetőség van: azonnali újrahasznosítás, vagy némi fagyasztóban történt pihentetés utáni felhasználás. A mostani étel az utóbbi megoldás eredménye.

Kaptam egy nagy adag vadhúst, amiből pörkölt készült borókásan, vörösborosan, s megmaradt. Nem bántam, mert Hildus születésnapja közeledett, s megígértem neki, hogy torta helyett majd ezt kapja, mert nagy rajongója. Az elkészítése borzasztó egyszerű, s nem is drága fogás, mert mindössze néhány gyökérzöldség kell hozzá, s egy kis leveles tészta.

Raguval töltött batyu

maradék pörkölt

1 nagy sárgarépa

1 petrezselyem gyökér

1 kisebb zeller

1 tojás a kenéshez

A gyökereket vastagabb karikákra vágtam, pörköltet kimelegítettem, majd együtt főztem őket egy kis víz hozzáadásával, míg közepesen puhák lettek a zöldségek. Nem kellett fűszerezni, mert a pörkölt megízesítette az egész ételt. Hagytam kicsit hűlni. A tésztát kinyújtottam, belehalmoztam a tölteléket, megtekertem a csücsköket, majd megkentem tojással. Előre melegített 170 fokos sütőben 15 perc alatt készre sütöttem.

Bármilyen pörkölt, akár sült hús apróra vágva is jó hozzá, a zöldségek variációja pedig kimeríthetetlen, csak a fantáziánkon múlik. Nekem ez a gyökeres változat vált be, de mindenki készítse ízlése szerint.

Salátával szoktam tálalni, főételnek is kiváló. Hildus nagyon örült!

Próbálják ki!

Villámgyors vacsora

Mióta Nagyláb belépett az életünkbe, ritkábban van alkalmam elmélyülni a konyhaművészetekben. Ez nagyképűen hangzik, hiszen nem vagyok én művész, csak egy lelkes amatőr, s itt a lelkesen van a hangsúly. Persze igyekszem minden napra főtt ételt varázsolni az asztalra, de mindezt úgy, hogy a lehető legkevesebb időt kelljen a konyhában töltenem. Így született ez a villámgyors étel is sok-sok zöldséggel, kevés hússal és kuszkusszal.

Zöldséges pulykamell kuszkusszal

15 dkg pulykamell

1 kisebb brokkoli rózsáira szedve

2 szál sárgarépa

1salotta hagyma (vöröshagyma, vagy póré is lehet)

2 gerezd fokhagyma

1 ek paradicsompüré

2 ek szójaszósz

1 ek olívaolaj

só, bors

fél bögre kuszkusz

2 bögre sós forróvíz

A húst csíkokra vágtam, majd az olívaolajon megpirítottam, hagytam, hogy levet eresszen, s kicsit megpirítottam. A salotta hagymát, fokhagymát felszeleteltem, a sárgarépát karikáztam, majd az említetteket a brokkoli rózsákkal együtt a húsra öntöttem. Sóztam, borsoztam, beletettem a paradicsompürét, s a szójaszószt, majd lefedve, egy kevés vízzel addig pároltam, míg a zöldségek megpuhultak, de picit roppanósak maradtak.

A kuszkuszt egy jénai tálba tettem, majd felöntöttem a kétszeres mennyiségű sós vízzel, s lefedtem. 15 perc alatt kész is lett.

Villámgyors, egyszerű, s szabadon variálható. Nekem ezek a zöldségek voltak a hűtőmben, de ki-ki készítheti saját zsákmánya és ízlése szerint.

Próbálják ki!

Joghurt házilag és sárgarépa főzelék - avagy mi is ehetjük azt, ami a csecsemőnek jó

Rendhagyó bejegyzés következik, különleges utazás vár a türelmes olvasóra, méghozzá nem máshol, mint a bébiételek felnőttesítésének világában. Ez ne riasszon el senkit!

Történt a nyáron - s ez okozza a bejegyzések időleges szünetelését -, hogy BK új "tűzhelyre" költözött, azaz felújítottuk a konyhát, s kaptam egy szuper beépíthető tűzhelyet, ami a kemence hőfokát is tudja, így "igazi" kenyeret és pizzát süthetek. Majd... Mert még ismerkedünk. 

A konyhában töltött időm nagy részét Nagyláb ételének elkészítése teszi ki, a gasztro-kreativitásomat ő meríti a végletekig. Akinek van/volt csemetéje, s maga főzte nap mind nap az ebédjét, az tudja, milyen nehéz is kitalálni, mit adjunk a Picinek. Még akkor is, ha tudjuk, neki nincs viszonyítási alapja, legfeljebb azt tudja eldönteni, hogy az adott étel ízlik-e neki, vagy sem. S ha ezzel megvolnánk akkor jön a nagy kérdés, mégpedig, hogy mi, nagyok mit eszünk?

Ha hiszik, ha nem, meg szoktam kóstolni, mit adok a gyermekem szájába, s pár étel nagyon ízlett, így - szegény Múzs - a mi menüsorunkba is bekerült. Nekünk természetesen sóval készítettem.

Két ételt szeretnék mutatni. Mindegyik gyors, egyszerű, költséghatékony, igazi fitt menü és nem utolsó sorban FINOM.

Az első a sárgarépa főzelék

4 db sárgarépa

2 db közepes burgonya

1 csokor petrezselyemzöld

fél fej vöröshagyma (vagy beleteszik, vagy nem)

só

bors
1 ek olívaolaj

A répát, krumplit megpucoltam, nagyobb darabokra vágtam és a hagymával együtt az olívaolajon picit megpirítottam, sóztam, borsoztam, majd puhára főztem. Mikor elkészült, a megmosott petrezselyemmel együtt leturmixoltam. Ennyi a történet. Gyors kalóriaszegény és egy kis marketing: Múzs ennyit fűzött hozzá: "Azt esszük amit a gyerek? ...... Hű, ez finom!"

A másik önmagában egy étel, vagy étel alapja is lehet. Ez pedig nem más, mint a joghurt, mégpedig házilag. Nagyláb rengeteg joghurtot eszik, s szeretnék jó minőségűt adni neki, lehetőleg olcsón. Ilyet évekkel ezelőtt is készítettem már, így csak le kellett porolni az ötletet, s jöhetett a tett.

Joghurt házilag

1 l házi tej (én a piacon 190 Ft-ért veszem)

1 kis pohár SPAR (kék) joghurt (nekem ez vált be, a reklámért elnézést, próbálkozzanak)

A tejet felforralom, majd visszahűtöm annyira, hogy az ujjam bele tudjam dugni. Ekkor leszedem a fölét, majd a pohár joghurtot egy habverővel egyenletesen elkeverem a tejben. Ezután kis üvegekbe töltöm - ez most nem sikerült, mint a képen is láthatják -, majd száraz dunsztba teszem körülbelül 8-10 órára és kész is a joghurt. (A körülbelüli idő azért van, mert én este forralom a tejet és reggel veszem ki a dunsztból.) Hűtőben tárolandó, 1 hétig eláll, s akkor már csak tejet veszek, s 2-3 evőkanálnyival a megmaradt joghurtból tovább oltom a friss tejet. 3-4x oltható egy joghurt, utána újat kell venni.

Ehető magában, vagy - ami nálunk nagy kedvenc - néhány teáskanál eperlekvárral elkeverve gyümölcsjoghurtként.

Próbálják ki mindkettőt!

Csináltam másik képet a joghurtról. Általában  így csinálom, kis üvegekben, így jobban szeretem, mert nem nyitok ki akkora mennyiséget. Íme:

A ketchup és a csirke találkozása

Valamikor évekkel ezelőtt vacsorára voltunk hivatalosak. Egy fura párosítás került terítékre Stahl Judit tolla nyomán: ketchuppal sült csirkeszárnyak. Bevallom, akkor nem kóstoltam, de most, évekkel később elkezdett bennem motoszkálni  a gondolat, hogy készítsek valami hasonlót. A receptet nem kértem el és nem is néztem utána, viszont elkészítettem a saját változatom. Az apropó pedig Múzs államvizsgája volt. Ebből az is kiderül, hogy az étek nem most készült, hanem egy hónapja. A tisztelt Olvasónak - gondolom - áll a haja, hogy megint bulgur, de elhihetik, nem eszünk azt minden nap. S ha már szóba került: ez búza, nem különlegesség, nem flancolásból etetem a családom vele, hanem mert szeretjük és mert a töröknél rettentően olcsón hozzá lehet jutni, ha az ember kimérve kéri. Itt leírtam a bulgur elkészítését. Jöjjön hát!

Ketchupos csirkecomb zöldséges bulgurral

4 db csirkecomb
4 ek ketchup
só
4 db egész bors
2 babérlevél

1,5 dl bulgur (pohárban mérem, így könnyű a vizet is kimérni)
1 db kisebb cukkini
1 db sárgarépa
fél fej lilahagyma
1 ek. olívaolaj
só
őrölt bors

Egy fedeles jénai tálba helyeztem a besózott csirkecombokat, rátettem a fűszereket és a ketchupot, alaposan összekevertem, majd lefedve a hűtőbe tettem körülbelül 6 órára. Vacsorára készült és jó, ha pácolódik kicsit.
Este a csirkét egy kis tepsibe tettem, s felöntöttem kb. 1,5 dl vízzel, alufóliával letakartam, s a sütőbe toltam. Míg sült, a bulgurt a kétszeres vízzel és sóval mikróban megfőztem. A zöldségeket felkarikáztam, fűszereztem, s olívaolajon megpirítottam, majd hozzáöntöttem a bulgurt. Pár percig sütöttem őket a serpenyőben.

Múzs örült, bár a dolog pikantériája, hogy én nem ettem belőle, mert az ünnepelt éjfél körül ért haza, a maradékot pedig másnap elvitte ebédre. Azóta már elkészítettem újra, s mondhatom, még fogom is, mert kiváló fogás. Próbálják ki!

Vendégváró gombalevest vacsorára

Úgy alakult, hogy nyolc év után végre sikerült rábeszélnem a szüleimet, hogy végre vacsorázzanak nálunk. Mert hogy pénteken jöttek. Felbatyuzva, hogy mindenféle földi jóval lássanak el minket. Mondanom sem kell, sikerült!

Ugyan nem volt hűvös az idő, de nekem még téli a hangulatom, ezért arra gondoltam, egy kellemes, meleg leves biztosan jól esne mindannyiunknak. 

Őszintén szólva mindig egy kis aggodalommal tölt el, ha a szüleimnek kell főznöm, mert nehéz őket eltéríteni a megszokott ízektől. Egy bejáratott receptre volt tehát szükség, amit ugyan ők még nem kóstoltak, de sokszor, sokaknak megfőztem már, s ízlett. Így esett a választásom a tejszínes gombalevesre.

Tejszínes, citromos gombaleves

50 dkg gomba (mindegy milyen, most csiperkét használtam)

1 fej vöröshagyma

2 db sárgarépa

fél doboz főzőtejszín

1 csomag petrezselyemzöld

1 ek olaj

1 ek liszt

só, bors ízlés szerint

A  hagymát felaprítottam, a sárgarépát megpucoltam, felkarikáztam, meghintettem egy kávéskanál sóval, s elkezdtem pirítani az olajon. A gombát megtisztítottam, nagyobb darabokra vágtam, majd a megpirult hagyma és répa tetejére öntöttem. Sóztam, borsoztam, s tettem rá a Hildus által készített "házi vegetából". Mikor a gomba levet eresztett, felöntöttem körülbelül másfél liter vízzel, s fedő alatt megfőztem. Amikor a répakarikák megpuhultak, a levesbe facsartam egy fél citrom levét és az apróra vágott petrezselyemzöldet, majd elkészítettem a habarást. Egy kevés tejszínben simára kevertem a lisztet, ezután felöntöttem a maradék tejszínnel - így elkerülhető, hogy a liszt csomós legyen. A tűzről lehúztam a lábost, s hozzáöntöttem a keveréket. Egyet rottyan és kész is!

Legnagyobb örömömre a leves nagy sikert aratott! Próbálják ki! Melegen ajánlom! ;)

Férfi a konyhában

Nem volt bejegyzés hétvégén azon egyszerű oknál fogva, hogy szombaton nem voltam otthon, vasárnap pedig letepert a lustaság. Enni azért kell, s hála Múzs lelkes konyhatündérkedésének, volt is mit. Ha most egy nyolc fogásos lakoma  képe sejlik fel az olvasó előtt, akkor ki kell ábrándítanom. Ebédünk különösen ízletes, ám annál egyszerűbb ételekből állt.

Nagy kedvencem készült - amit a férjemtől tanultam, s igyekszem elterjeszteni szélesebb körben is, mert isteni - majonézes répasaláta! Múzs hihetetlen szakértelemmel tudja készíteni ezt az egyszerű, vitamindús salátát, amit mi főként halakhoz, köretnek szoktunk fogyasztani. Elárulom, általában nem én készítem. Rövid bevezető után recept következik.

Majonézes répasaláta a'la Múzs

8 db sárgarépa

5-6 gerezd fokhagyma (mi nagyon fokhagymásan szeretjük)

kb. 3 dl tejföl

2-3 ek majonéz

őrölt bors

A répákat meghámozzuk, a reszelő nagyobb lyukain lereszeljük. A fokhagymát megpucoljuk, s vagy lereszeljük, vagy a fokhagymanyomón átnyomjuk, kinek ahogy tetszik. A majonézt és tejfölt elkeverjük, a répát kissé megborsozzuk, s az egészet alaposan összekeverjük. Nem maradt ki a só, egyszerűen nem kell bele, elég az ízesítéshez az, ami a majonézben van. Lefedve egy-két órát érdemes a hűtőszekrényben pihentetni tálalás előtt, hogy az ízek összeérjenek.

Múzs nem egyszerre keveri össze az egészet, hanem rétegenként ízesít. Tesz egy adag répát a tálba, majd rá majonézt, tejfölt, borsot, kever, kóstol, ha jó, jöhet a következő réteg. Ez az ő apró fortélya. Én nem vagyok ilyen türelmes.

Néhány fasírozottat sütöttünk hozzá, amit még régebben begyúrtam, "kigombócoltam", s lefagyasztottam, így most csak elő kellett kapni a mélyhűtőből. Recept máskor, most érjék be ezzel a zamatos, friss, meglepően laktató, igazán ízletes salátával.

Ha vendégsereg jön, érdemes beletervezni a menüsorba, ugyanis előre elkészíthető, olcsó, fokhagyma nélkül is finom. Pirítósra kenve egy kis grillezett hallal nyári kerti partin is megállja a helyét.

Én megéheztem. Önök?

Maradék a láthatáron!

Minden konyhában előfordul, hogy nem fogy el a nagy gonddal, vagy kis odafigyeléssel készített étel. Ilyenkor a háziasszony két dolgot tehet: kidobja, vagy "újrahasznosítja".

Mi nem szoktuk kidobni az ételt. Én általában egy új fogást készítek belőle, Hildus lefagyasztja, Madra a négylábú házőrzővel falatja fel.

Ma is ez történt! Az előző posztban említett paprikás csirkéből maradt még egy kevés, de bármelyik oldalról tekintgettem is a lábosban rejtőző ételt, meg kellett állapítsam, holnapra, kettőnknek már nem elég. Fejvakarás, hümmögés, hűtőnyitogatás, majd megszületett a terv: wokban készült rizses egytálétel formájában.

Wokos egytálétel Belvárosi konyha módra

maradék csirkepaprikás, vagy pörkölt

15-20 dkg zöld hüvelyű zöldbab (nekem Mara kertjéből való)

1 nagyobb szál sárgarépa

1 evőkanál olívaolaj

só

szójaszósz

1 bögre rizs megfőzve

szeletelt mandulát nem találtam, de jó lett volna

A zöldbabot kivettem a mélyhűtőből, alaposan átmostam. A sárgarépát megpucoltam, majd megpróbáltam legyalulni, de az öreg, bádog reszelde ma nem akart dolgozni. Nekiláttam hát késsel vékony karikákra vágni. A húst leszedtem a csontról, s csíkokra vágtam. A zöldségeket a wokba öntöttem, s ráhalmoztam a húst, a maradék szafttal együtt. Olívaolajon elkezdtem párolnia az egészet. Nem kell hozzá folyadék, elég lefedni a wokot, s a zöldségek és szaft elegyében puhára párolódik, s összeérik a gezemice.

Közben a bögre rizst két bögre vízzel megfőztem a mikróban. Mire a répa is megpuhult, elkészült, sőt állt is negyed órát a rizs, ahogy annak kell. Az egészet nagy lángon összepirítottam. Múzs feláldozta magát mint előkóstoló, s mikor láttam, elégedett mosoly terül el az arcán a szájában ízlelgetett falat nyomán, én is elmosolyodtam. Ez dicséret volt! :)

Kíváncsi lennék, más hogy viszonyul a maradékokhoz...