Vasárnapi Vámpírok: Dracula 10. rész (évadzáró)

Oké, kicsit ki vagyok akadva. Számítottam rá, hogy ez lesz, de sejteni és látni valamit egészen más. Mielőtt azonban belevágnék az anyázásba (ezért előre is elnézést), lássuk magát a részt.

Annyira élveztem, mint az eddigieket. Vagyis untam magam, mindenféle dolgot csináltam közben, kajáltam, meg facebookoztam, nagyon érdekes volt. Jó, beletettek csavart meg izgalmakat, és a vége már lekötött annyira, hogy csak egyszer állítsam meg közben. Meg közben rájöttem, hogy egyedül Minát szeretem, de vele se felhőtlen a kapcsolatom, mert időnként idegesít, és hogy ebben a sorozatban nincsenek is pozitív karakterek. De azt hiszem, ezt már leírtam egyszer, valamelyik korábbi résznél.

Magáról a részről annál többet, hogy történtek dolgok, nem tudok írni, csak a végéről. Számítottam arra, ami Jayne-nel (hoppá, csak megtanultam a nevét így a végére) történt, és érdekes, hogy semmi érzelmet nem tudott belőlem előcsalogatni, holott őt korábban szerettem. Nem tudom, mi történt idő közben, de idegesítő lett. Tudomásul vettem, aztán léptem tovább. Az utolsó előtti jelenetért haragszom, mert utálom a boldog befejezéseket az esetek legnagyobb részében, az utolsó jelenet meg egy iszonyú nagy függővég. Annyira idegesít, ha nem tudom meg, mi egy történet vége, márpedig ennek nem fogom megtudni. Nagyon frappánsan lezárták, és ennyi. Nem tudok pontos nézőszámokkal szolgálni, de annyi információm van, hogy a sorozat nem teljesített túl jól, és igencsak kétséges egy második évad. Így jártunk. Mindezek ellenére nem fog hiányozni.

Úgy magáról a sorozatról egészében annyit tudok mondani, hogy közepes. Részről részre egyre unalmasabb lett, vagy csak velem van a baj, de annyira nem tudott már lekötni a vége felé, noha nem gyanúsíthatjuk azzal, hogy semmi nem volt benne, mert volt. De azért Budapest szép, ezt jó tudni. Szeretem a szülővárosomat.

Én Fummie voltam, a munkám itt egyelőre véget ért. Nem tudom, írok-e még az oldalra bármit is, de ha hiányolni fogtok (tudom, hogy nem), akkor is megtaláltok, ha nagyon akartok. Facebookon mindenesetre aktívan előfordulok a kommentek között, és még mindig van egy blogom, itt.

Vasárnapi Vámpírok: Dracula 9. rész

Szögezzük le az elején, hogy csak félig figyeltem, mert ennyi energiám volt most, és ennyire kötött is le az egész. Ez nem feltétlenül függ össze azzal, hogy Mina jelenleg egy bokor szintjén vegetál. Egyébként ő az a karakter, akiről nem tudom eldönteni, hogy is állok hozzá. Néha csinál okos dolgokat, és akkor szeretem, de néha annyi esze van, mint egy kavicsnak, és olyankor meg lapáttal ütném.

De ez a rész ilyen is volt, az utolsó előtti, úgyhogy igazából minden dolog, csak ilyen felvezető a finálé előtt, meg kell valami, hogy kitöltse az időt. Leginkább Alexander és Mina kapcsolatának alakulására vagyok kíváncsi, meg hogy rendesen le lesz-e zárva a következő rész. Az előzetes elég látványosra sikerült, de általában mindig ezt csinálják, és mindig a legvéresebb részeket vágják be, szóval annyi sok akcióra nem számítok. Majd csinálják a kis dolgukat, ahogy eddig is. Nem lesz annyi izgalom, mint állították. Érdekel, melyik oldal nyer, és nem mondanám azt, hogy vannak jó meg rossz oldalak, mert igen, van vámpírvadász meg vámpír, de egyik sem jobb a másiknál. Legalább az eredeti sztoriban tudtuk, hogy a vámpír egy gonosz lény, akit meg kell ölni. Ebben mindenki egy manipulatív szemétláda, mindenki csak a saját érdekét nézi, és egyik oldal sem képviseli a jót.

Milyen jó, hogy eldumálok itt a következő részről, de erről még egy szót sem szóltam. Nos, ez azért van, mert ebben a részben nem sok említésre méltó dolog volt. Volt a látványosan szánalmas vérfröcskölés, és ugyan nem vagyok orvos, se semmi ilyesmi, még mindig állítom, hogy a vér nem fröcsög így, kivéve, ha tubusból nyomják. Meg volt egymás háta mögött szervezkedés, ahogy mindig, meg a nők játszották a dráma királynőt. Vagyis inkább Lucy. Az egyetlen értékelhető momentum a legvégső jelenet volt, de az sem azért, mert olyan jól nézett ki, hanem mert végre történt valami izgalmas is.

Észrevettétek, hogy részről részre egyre rosszabbakat írok erről a sorozatról? Nem véletlen, a „kezdem magam halálra unni” nem jó kifejezés arra, mit érzek. Ja, szóval nem az érdekes, mi volt ebben a részben, hanem mi lesz a következőben. Az utolsó előtti részek sosem túl izgalmasak.

Vasárnapi Vámpírok: Dracula 8. rész

Három napi Game of Thrones maratont szakítottam meg a Drakulával, azért, hogy a szokásos időben olvashassátok a beszámolómat. Ilyen kedves vagyok.

Ha már úgy is benne voltam a Game of Thronesban, jól jött, hogy egy középkori jelenettel kezdtünk, teljesen beleéltem magam, aztán át kellett váltanom fejben, hogy ez most nem Westeros, hanem London és a XIX. század. Tetszett, hogy belevették Vlad Tepest. Ugye Drakula eleve belőle indult, Bram Stoker onnan vette az ötletet, de ez a műben nem volt kimondva, ott Drakula csak Drakula volt. Na most rendesen körbejártuk ezt a témát, és azt is megtudtuk, hogyan lett Drakula vámpír. Ez nagyon tetszett.

Még mindig tetszik, ahogy Drakula taktikázik, és a vámpírvadász nő karaktere is bejön (eskü, ebben a részben ki se mondták a nevét, egyszer sem, nem csoda, hogy nem jegyzem meg). Lucy még mindig idegesítő, de legalább okos, Mina most meg leginkább csak az a tipikus hősnő volt, aki várja, hogy megmentsék. Jó, nem panaszkodom, egy ilyen helyzetből én sem verekedtem volna ki magam, de azért Minára ebben a részben csak az áldozat szerepét osztották.

A komikusan fröcsögő vér most még viccesebb, a GoT-ban azért van rendesen minden, és ott el is hiszem, hogy az tényleg vér, ezek után a Drakulában egy lerepülő végtag láttán röhögő-görcsöt kaptam.

Illetve ahogy fűzik a szálakat, kezdem azt hinni, hogy ezt egy évadosra tervezték, mert ahogy én tippelem ezek alapján, nem lesz jó a vége. Valaki meg fog halni előbb-utóbb, és erős a gyanúm, hogy ez Drakula lesz, de ez korántsem biztos. Ha a vámpírvadász hal meg, a sorozat folytatódhat, de ha Drakula, akkor nem sok értelmét látom. Persze még lehet variálni, visszahozni, nem most láttunk ilyet először (ugye, Sherlock rajongók?), de elsősorban az a kérdés, hogy lesz-e második évad, ez pedig a nézőszámtól és a pénztől függ.

De majd megtudjuk két rész múlva, igazam volt-e.

Vasárnapi Vámpírok: Dracula 6. rész

Szóval visszatértünk a szünet után. A sorozat is, én is. Csak nagy vonalakban emlékeztem, mi történt eddig. Persze, azért a főbb események megvoltak, meg az előzmények bemutatása is segített, de ilyen apró részletek eltűntek. Érdekes, hogy nem is vártam, vagy nem is hiányzott az egész sorozat, pedig ilyenkor azért már szoktam nézni, hány nap van a folytatásig (mint mondjuk a Walking Deadnél, az még egy hónap!).

Ebben a részben szintén volt minden: egymás háta mögött szervezkedés, rablás, egyértelműen mű szerelmes pillantások, látványosan fröcsögő vér. Komolyan, nem tudom, hogy tud ez a pasi így enni, egy normál újszülött vámpír bármelyik másik világban feleennyi mocskot nem csinál. Élek a gyanúperrel, hogy Drakula nem is vámpír, hanem csak úgy csinál, ezért minden összevérez. Azt se tudja, milyen egy igazi vámpír. Jó, nyilván látványosra akarták csinálni, mert hű meg há, de ez így már inkább komikus, mint ijesztő.

Az a vampirehunter nő is (akinek még mindig képtelen vagyok megjegyezni a nevét, nem jó a névmemóriám, ez van, vizuális típus vagyok) ott szervezkedik, de nem értem, van-e ennek a dolognak célja, vagy lesz-e ebből haszna. Lehet, csak poénból csinálja, mert jól szórakozik. Meg mert pasik írják a sorozatot, és nekik feltétlenül kellett bele egy jelenet, ahol két nő smárol. De nem szólok egy szót sem, pasik is csináltak már ilyet valamelyik részben még az elején, szóval azért elég merészek. Visszatérve a szőke nőre, lehet, hogy benne volt már, miért jó ez neki, de ha volt is, nem emlékszem. Biztos kiderül majd. Vagy valaki világosítson fel, ha teljesen sötét lennék.

Ó, és a legjobb. Ellátogattunk Budapestre, ami annyiból állt, hogy láttuk a parlament tetejét. Magyarul ugyanazt a város láttuk, amit egyébként a sorozatban mindig, csak most más részletét, más szögből. Éljen, milyen kreatívak voltak a készítők, hogy ezt meg tudták oldani. De tök mindegy, ez úgyis csak nekünk, pestieknek tűnik fel, az amerikaiak elhiszik, hogy az egy másik város, nekik jó az is.

Jövő héten ugyanitt, ugyanekkor. Már csak három rész van hátra.

Vasárnapi Vámpírok: Dracula 6. rész

Végre már, haladunk előre, történnek a dolgok, és nem csak taktikázunk jobbra-balra. Oké, alapvetően ez egy dráma sorozat, de azért mégis van benne akció, és ha már van benne, akkor legyen benne rendesen. Hát ebben volt is, az egyik jelentnél a körmömet rágtam, úgy izgultam, pedig valójában nem volt annyira feszült a helyzet.

Mina tesz egy olyan dolgot, amit nem vártam volna tőle, mert ez egyáltalán nem vall rá, és szerintem ez így most felesleges volt és még hülyeség is. A vámpírvadásznőt (akinek a hatodik részre sem sikerült megjegyeznem a nevét) még mindig szeretem, imádom, ahogy taktikázik. Lucy egyre idegesítőbb, Jonathannal egyetemben.

Ami nagyon tetszett, a Kerepesi temető az elején. Imádom azt a temetőt, annyira gyönyörű, és olyan hangulata van. Talán kicsit fura ilyen helyeket szeretni, de szerintem benne van Budapest 10 legjobb helye között. Meg én szeretem a fura dolgokat. Valamint az, hogy az egyik visszaemlékezésben magyarul kiabáltak. Egy másikban meg tök jól megoldották a számítógépes animáció részét, annyira jól nézett ki, és teljesen hiteles volt. Ja meg a zene. Nem tudom, említettem-e már, de azt nagyon eltalálták.

Viszont lehet, hogy én vagyok a hülye, de most volt, amit nem értettem. Mondjuk ezekben az üzleti dolgokban sosem voltam otthon, úgyhogy már ott kezdődnek a problémák, hogy ezeket meg sem próbálom felfogni, de most tényleg, mi volt ez a végén? Ha valaki érti, magyarázza már el.

A végére meg egy érdekes tény: most volt benne az a jelenet, aminek a felvétele után mi találkoztunk JRM-mel, és annyira jó volt látni ezt így. Persze rengeteg utómunkálat volt ezen, és kicsit sem úgy nézett ki a dolog, ahogyan mi ezt láttuk, de így olyan volt, mintha kicsit beleláttunk volna a dolgok menetébe (én és a többi személyiségem). Meg persze eljöttek az emlékek, és fanoskodtam egy sort, örültem magamnak, hogy én így láttam őt élőben.

Szóval, ha így haladunk, végül lesz is valami még ebből a sorozatból. Most elvileg téli szünetre megy a sorozat, úgyhogy én is vele együtt. Még négy részünk van az évadból, azt meghagyják nekünk jövőre. Egyelőre nem tudok még semmilyen információt arról, lesz-e második évad, de a jelenlegi nézőszámok nem túl biztatóak. Ami engem illet, nem sajnálnám, ha ez tíz rész után befejezné a pályafutását egy jó lezárással, de azt igen, hogy ez esetben Jonathan nem jönne ide többet forgatni.

A végére pedig egy nem ide tartozó információ: nézzetek be a blogomra, mert legutóbb A hercegnőről írtam egy igen hosszú kritikát, és nem vagyok egoista, de szerintem nem lett rossz. Meg mégiscsak egy Árnyvadászos oldalon jogosnak éreztem ezt megemlíteni, és Deszy is megengedte. (Ez volt a reklám helye.)

Legközelebb januárban jelentkezem, ha minden jól megy, szóval most kívánok minden Árnyvadásznak boldog, kacsáktól és démonoktól mentes karácsonyt és boszorkánymesterekben gazdag új évet (mert a boszorkánymesterek jófejek). :)

Vasárnapi Vámpírok: Dracula 5. rész

A múlt heti szünet után visszatértem, hogy újra szórakoztassalak titeket a Dracula véleményeimmel. Aki figyelemmel követi a sorozatot, az tudja, hogy múlt héten nem volt rész, ezen a héten pedig ismét volt, az ötödik résszel folytatjuk a vérengzést.

Amiből volt is bőven. Végre elhagytuk a látványos és kissé nevetséges lassításokat, inkább hatásvadász „a kevesebb néha több” elvét vették most elő. Szerény személyem szerint ez sokkal jobb megoldás, bár klisé, de mindig beválik, és ezerszer jobban mutat. Ezúttal sokkal több vért kaptunk, csak úgy fröcsögött és repkedtek a letépett művégtagok, kicsit horrorfilmes volt, de nekem tetszett.

A vért leszámítva előtérbe helyezték a sorozat tudományos oldalát, ami szintén nagyon tetszik, nem vagyok valami nagy agytröszt, de az ilyen dolgok érdekelnek egy bizonyos szinten, úgyhogy kíváncsi vagyok, mire jutnak ezzel a napfény elleni szérummal. Már most elég sokat haladtak előre, és ahogy láttam a következő rész előzetesét, lesznek itt még meglepetések.

Mina és Alexander kapcsolata is érdekes irányt vett, ami nem csak nekem volt szembetűnő, hanem körülbelül mindenkinek, aki látta őket. Még nem egészen tudjuk, mi is ez, de valami lesz ebből, az biztos. Lucy-t még mindig nem értem, úgyhogy ha nem kezdenek ezzel a szállal valamit, teljesen felesleges volt beletenni.

Ó, és ami még nagyon tetszett: beletették, hogyan találkozott Renfield és Alexander. Annyira jó volt, és kellett is bele. Jobban beleláttunk mindkettejük karakterébe, és a kapcsolatukba is. Ami meg az ármánykodást jelenti, hát az megy tovább, ahogy eddig, a kínzások kívül nem sok érdekes dolog történt.

Ez a rész most nagyon tetszett, de a sorozat továbbra is csak egy erős közepes marad. Most vagyunk az évad felénél, úgyhogy haladhatnánk már valamerre.

Vasárnapi Vámpírok: Dracula 4. rész

Haladunk, haladunk. Elég lassan, és a színvonal nem emelkedett, de most már egyre jobban belelátunk a történetbe, látjuk a karaktereket kibontakozni, és én azért csak-csak megszerettem a sorozatot. Vannak hiányosságok, és még mindig vannak hatásvadász jelenetek, amiket nem lehet elhinni, mert túl hatásvadász a lassítás meg a beállítás, na meg az állóképek photoshopolása… rémes. A kémia jobban működik Lucy és Mina között, mint Mina és Drakula között. Komolyan, inkább ők jöjjenek már össze, mennyivel poénabb lenne már?

Többektől hallottam, hogy nincsenek igazán kibékülve Jane karakterével (a vámpírvadász szőke nő, akinek mindig kint van a melle), mert idegesítőnek találják. Fogalmam sincs, miért. Imádom az erős női karaktereket, és ő határozottan az, én már az első részben megszerettem, és ebben a részben különösen tetszett. Minát is szeretem, a könyvben is szerettem, és eddig ugyan nem voltam vele annyira kibékülve, inkább időnként megcsapkodtam volna egy péklapáttal, de most rájöttem, hogy szeretem. Mert okos, független és nagyon merész. Akkoriban a nők egyetem közelébe csak akkor mentek, ha folyatták a nyálukat a pasikra, Mina pedig elérte, hogy ott tanuljon, méghozzá az orvosin. Szóval, ha néha idegesítő is, azért még bírom. Lucy kicsit irritál, de ő a könyvben is elég mimózalélek volt, azon kívül, hogy a barátnőjébe van beleesve, ő a sorozatban is ilyen.

Tetszett ez a rész. Megint mentek a hatalmi játszmák, de végre történt valami a végén. Talán lesz akció a következő részben? Én reménykedem.

Apropó, rajtam kívül valakinek még feltűnt, hogy Drakula versenyre kelhetne Tony Starkkal (Vasember) ivásban? Egyáltalán miért iszik, ha vámpír? Azért megnézném, ahogy Drakula és Tony Stark ivásversenyt rendeznek. Valamint tudom, hogy már mondtam, de még mindig imádom az intrót. Egyenesen bele vagyok szerelmesedve.

Vasárnapi Vámpírok: Dracula 3. rész

Előre is elnézést kérek, az elmúlt két napban összesen aludtam 10 órát talán, részt vettem egy könyvbemutatón (ahol nem nyúltam le Deszy kódexét), és eseménydús hétvége áll mögöttem, szóval nem lesz annyira összeszedett ez most, mint a korábbiak.

Na, ebben kevesebb érdekes dolog volt. Legalábbis én úgy éreztem, inkább amolyan átvezető rész volt. Azért volt benne izgalom meg taktikázás, elég sok vér, hú és egy meglehetősen naturális kép, de annyira nem nyűgözött le, mint az előző részek.

Mina teljesen kifordult önmagából, annyira karakteridegen volt tőle ez a kis eltévelyedés, hogy engem nagyon megzavart. Eddig egész szerettem, de ez most így visszavett a pozitív hozzáállásomból. Meg aztán ott volt Lucy, aki szemmel láthatólag bele van esve a legjobb barátnőjébe, és azt sem értem, ezt most miért kellett. Na jó, lehet, hogy lesz ennek jelentősége még a jövőben, de egyelőre még csak bámulok ki a fejemből, és próbálom felfogni, hogy mi van. Volt egy eltúlzott kivégzés, amit annyira ünnepélyesre akartak venni, hogy nevetséges lett, béna és láthatóan mű.

Viszont tetszett, ahogy bemutatták, Drakula hogyan lett vámpír (és plusz öröm, hogy ebben a jelentben többször láttam az egyik ismerősömet a háttérben), tetszettek a hatalmi játszmák, ahogy az eddigiekben is, a fröcsögő vér meg a hullák naturalista bemutatása, már amelyik nem lett komikusan eltúlozva, és végre több helyszínt is felismerni véltem, nem csak a Vajdahunyad várát. Az intrót meg egyenesen imádom, szerintem zseniális.

Ezúttal csak ennyire futotta az energiámból, jövő héten talán bővebben tudok nyilatkozni.

Valamint Deszy mondta, hogy nyugodtan rakjam ki a blogomat, úgyhogy ezzel a felajánlással élnék is. Ide kattintva eljuttok a könyves blogomig, legutóbb Az angyalról és A hercegről írtam kritikát, és amint megjelenik A hercegnő, és elolvastam, arról is fogok.

Vasárnapi Vámpírok: Dracula 2. rész

Örömmel jelentem: a sorozat határozottan fejlődőképes. Végre kiderülnek az indítékok, hogy ki miért mit csinál, és megy ám a háttérben szervezkedés. Ebben a részben sem volt több akció, mint az előzőben, most mégsem unatkoztam. Egyrészt gyönyörködtem a ruhákban, a szép férfiakban, a helyszínekben (amelyeket még mindig próbálok kitalálni, inkább kevesebb, mint több sikerrel), másrészt én szeretem az ilyen toljunk ki a másikkal a háta mögött típusú sorozatokat. Hát Mr. Grayson annyira nem is mások háta mögött szervezkedik. Az ő módszere inkább a „megmutatom, mit akarok, de ettől ti még nem tudtok rólam semmit”.

Talán egy icipicivel több vér folyt, illetve hát konkrétabban mutatták, ahogy Drakula épp vacsorázik, megjelent az okkultizmus, ami persze elkerülhetetlen volt, és meztelenkedés is volt elég. Legalább tudjuk, hogy a színészek nem idegenkednek a testi kontaktustól, legyenek akármilyen neműek. Ennél többet viszont nem fogok elmondani erről, mert nem lövöm le az egyik legjobb pillanatot.

Kialakulóban van egy szerelmi háromszög, de ez egyelőre nem zavaró, és azért elég logikusan is van felépítve. Meglátjuk, mit kezdenek ezzel a jövőben.

Ami még határozottan tetszett, hogy nagyrészt megtartották Drakula vámpírtulajdonságait, tehát a kereszt neki gyengeséget jelent, és egyáltalán nem csillog a napfényben. De a legjobb: belevették az eredeti legendát (vagy hogy hívjam ezt): Drakula tulajdonképpen Vlad Tepes, úgyhogy némi magyar történelem is belekerült a sorozatba (illetve annyira jó volt hallgatni, ahogy a karakter tökéletes magyarsággal ejti a nevét, pedig a színésznek szerintem nem sok köze van a magyarokhoz). Viszont nappal is ébren van meg éjjel is ébren van, nekem egészen úgy tűnt, soha nem alszik, és ez mégiscsak furcsa. Mármint rendben, ő egy vámpír, és rajtam kívül senki nem kíváncsi rá, hogy alszik, úgyhogy erre elpazarolni egy vágóképet teljesen felesleges, de én akkor is akarom látni, ahogy alszik.

Továbbra sem hasonlít a könyvhöz, és nem is fog, ezt pedig kezdtem elfogadni, de azért néha még felkiáltok: „Ez most hogy került ide?”.  Viszont vannak jelenetek, amit annyira próbáltak izgalmassá tenni, hogy túlontúl hatásvadász lett, és ez visszaütött, és kezd kicsit komikusba áthajlani a misztikus helyett. Ebből a két részből kiindulva gyanítom ez így is marad, de hát semmi sem lehet tökéletes.

Nem túl szorosan kapcsolódó tény, de azért ide illik:

Éppen újraolvasom Az angyalt és A herceget mielőtt megjelenne A hercegnő, és sorozatnézés közben eszembe jutott, hogy ez pár évvel játszódik csak a könyvek után, és mindkettő London, mégis annyira más az egész, és itt nem csak a technikai fejlődést értem. Bár a TID sorozatban még szó sincs autóról vagy elektromosságról, a Draculában pedig már megjelenik egy korabeli automobil (amit egyébként díjaztam, tök jól nézett ki, és abszolút illett Drakula karakteréhez), és a villanykörte sem újdonság számukra, nem ez volt az, ami szemet szúrt. Tudom, a két történetnek maximum annyi köze van egymáshoz, hogy mindkettőben vannak vámpírok (azért nem bántam volna, ha Cassie megemlíti Drakulát egy fél mondat erejéig), de valahogy az egész hangulata, a város, úgy ez az egyben teljesen más. Érdekes.

Szóval jobban tetszett a második rész, mint az első. Csak folytassák ezt a tendenciát, és nem lesz itt gond.

Dracula - Jelenetfotók a harmadik részből

Sziasztok!

Újabb sor jelenetfotót kaptunk Jonathan Rhys Meyers Draculájából, ezúttal a harmadik részből. Íme azok, amelyeken a mi Valentine-unk is szerepel:

Még több képért katt a bejegyzés folytatására!

Szavazzatok JRM-re!

Sziasztok!

Jonathan Rhys Meyers (Valentine) versenyben van a People's Choice Awards "Kedvenc színész egy új sorozatban" kategóriában a Dracula című sorozattal, amit ráadásul kis hazánkban forgattak. Szavazzatok a képre kattintva!

Dracula - A második rész előzetese

Sziasztok!

Ha már megvolt az értékelés Fummie-tól, én hozom a következő rész előzetesét:



(Érdemes nézni az alul futó neveket, tele van magyarral. :D)

Vasárnapi Vámpírok: Dracula 1. rész

Sziasztok!

Fummie vagyok, ha követitek az oldalt, biztos hallottatok már rólam, hoztam rajzokat, fanficeket, ajánlókat, kritikákat, és ott voltam az Árnyvadász talin is. Mivel civilben sorozatkritikákat írok leginkább, és sokszor követtem a forgatási híreket, meg amúgy is néztem volna a sorozatot, Deszy megkért, hogy írjak a Dracula című sorozatról, mert biztosan érdekel titeket. Én pedig szívesen eleget teszek a kérésnek, mert amúgy is írtam volna róla. Igyekszem minden vasárnap hozni a kritikát az adott részről, már azon a héten, amikor van rész, ezért is bátorkodtam ezt a címet adni a rovatnak. Ezt most egy kicsit bő lére eresztettem, a jövőben nem valószínű, hogy ilyen hosszan írok róla, de ez majd elválik. Remélem, tetszeni fog nektek. :)

Hát ez határozottan érdekes volt. Egyelőre a „tök jól néz ki” és a „mi fene volt ez?” között lavírozok. Rendben, részben az én hibám. Kétszer olvastam el a Drakulát, nagyon szeretem az eredeti művet, ennek a sorozatnak pedig a neveken kívül semmi köze az egészhez. Persze ezt tudtam előre, és már haladok azon az úton, hogy ne hasonlítsam össze folyton a feldolgozásokat az eredetivel, de ez nem mindig jön össze. Nem fogom összeszedni, miben különbözik, mert igazából rövidebb lenne a lista, ha azt szedném össze, miben hasonlít a könyv a sorozathoz, de ezeket sem fogom leírni, mert senki nem kíváncsi rá, és elég unalmas is lenne. Ha valakit érdekel, az úgyis elolvassa majd az eredeti művet (egyébként olvassátok el, mert nagyon jó).

Gondolom, mindenki ismeri már valamennyire Drakula történetét. Jó, mert nem fogom elmesélni, teljesen felesleges lenne. Helyette azonban elmesélem, hogyan kezdődik a sorozat. Semmi spoiler, ígérem.

Drakula, álnevén Alexander Greyson (vagyis a mi Jonathan Rhys Meyersünk) Londonba érkezik Amerikából, hogy bemutassa új találmányát. Mivel nem vagyok fizikus, ezért nem is kísérelem meg elmondani, miről van szó, nézzétek meg, ott elmondja. Mégis, ennél azért többről van szó, van itt a háttérben politika, bosszú és ármánykodás.

Az előzetesek alapján azt hittem, sokkal több lesz benne az akció, és nagyon hollywoodira veszik az egészet, de csak néhány helyen volt túljátszva a dolog. Az első rész eléggé lassú lefolyású, de nem is vártam rögtön vérfürdőt… na jó, talán egy kicsit. Mindenesetre amellett, hogy persze folyik a vér – nem túlzottan, csak olyan egészséges mennyiségben –, főleg a hatalmi harcokra van kihegyezve a történet.

Ami nagyon tetszett, az a helyszín. Budapest belvárosa annyira jól alakítja az 1880-as évekbeli Londont, hogy arra gondoltam: én itt akarok élni, arról pedig teljesen megfeledkeztem, hogy tulajdonképpen én itt élek. A külső helyszínek néha kizökkentettek, mert ilyenkor a mániám, hogy felfedezzem melyik utcában vették fel azt a jelnetet, és arra koncentráltam néha, de ez csak a saját hülyeségem miatt van.

Imádtam, hogy van benne egy erős, harcos nő, akiről még nem sokat tudunk, úgyhogy én se mondok róla többet, de hamarosan úgyis közelebbről megismerhetjük. Mina karaktere is tetszett, habár abban az időben még igencsak furcsa volt, ha egy nő egyetemre járt. Bár történelmileg nem kívánok kötekedni, mert igencsak rossz vagyok ebből a tárgyból.

Na meg persze ott van Jonathan, róla sem feledkezhetünk el, hiszen mégiscsak ő az oka, amiért ezt a sorozatot részletesen kivesézem nektek. Még mindig nagyon imádom ezt az embert, és még mindig nagyon jó színésznek tartom. Egyszerre tud félelmetes és vonzó lenni, ami nem annyira egyszerű. Volt egy jelenet, amikor arra gondoltam: „Na jó, ez azért már elég ijesztő… de még mindig szexi.” Annyi erő árad belőle, olyan hatalom, furcsa belegondolni, hogy játszott ő kis embert is, és azzal sem volt probléma. Valahogy a hatalom sokkal jobban illik rá, vagy csak nagyon jól játszik, és eléggé hátborzongatóan tud nevetni.

Összegezve: igazából még nem döntöttem el, tetszik-e vagy sem. Vannak benne nagyon jó részek, de van, amit még meg kell emésztenem, és azt sem árt hamar tudatosítani magamban, hogy ne vegyem alapul könyvet. Mindenképpen megnézem a többi részt, és határozottan kíváncsi vagyok a folytatásra, mert ebből még lehet valami igazán jó is.

Jelenetfotók a Dracula második részéből

Sziasztok!

Tegnap már posztoltam az első rész jelenetfotóit, most itt van jó néhány a másodikból:

Még több képért katt a folytatásra!

Kulisszák mögötti videó a Dracula forgatásáról

Sziasztok!

Kaptunk egy kis kulisszák mögötti videót a Dracula forgatásáról, és még Budapestről is beszélnek benne pár szót. :)

Jelenetfotók a Dracula első részéből

Sziasztok!

Kaptunk néhány jelenetfotót Jonathan Rhys Meyers Dracula sorozatának első részéből. Íme:

Még több képért katt a folytatásra!

Lindsey Stirling Dracula videója

Sziasztok!

Lindsey Stirlingnek készült egy klipje a Dracula sorozathoz, amiben Jonathan Rhys Meyers alakítja a címszereplőt. A sorozat október 25-én kezdődik, nehogy elfelejtsétek!
A videóért köszönet Zsuzsának!

Dracula az Entertainment Weeklyben

Sziasztok!

Itt egy cikk Jonathan Rhys Meyers Dracula sorozatáról:

Nagyobb méretért katt!

Dracula promóképek

Sziasztok!

Kaptunk néhány új promófotót Jonathan Rhys Meyers Draculájához. A linkért köszönet wendykee-nek!

Dracula a People magazinban

Sziasztok!

A People magazin lehozott egy cikket Jonathan Rhys Meyers új sorozatáról, a Draculáról. Íme: