Emmával ha felébredt a délutáni alvásból minden nap megyünk valamerre. Ha süt a nap, ha esik, ha hideg van, ha meleg. Többnyire a belváros felé vesszük az irányt, sétálunk, beszélgetünk az ismerősökkel, futkározunk, madarakat etetünk, szobrot mászunk.A lányom valamiért nem szereti a játszótereket. Nem baj, mert én sem túlságosan....
A nagy "attrakció" pedig, hogy pár napja kötöttem neki egy sapkát. Teljesen hihetetlen de az első befejezett kötött dolgom. ( Az általános iskola 6. osztályban kötött napsárga rizsmintás T vonalú pulóver a "Kössek vagy horgoljak? - hobbikönyvtár" alapján nem számít..)Szóval végre valamit befejeztem! A gyapjú Rikker féle, a színe Columbus égszínkék. A gyapjú minősége nem a legjobb, emiatt a hozzá kötött sál a kukában végezte, nagyon felhúztam magam rajta, borzasztóan szúrt, bélelni akartam egy pamut anyaggal, de sehogy se állt, így a végén kidobtam. Nem lett volna érdemes újrakötni, és a kedvem is teljesen elment tőle.
Hogy mit csinálok a megmaradt 90 dkg nyers színű szúrós gyapjúval az még talány. Eredetileg magamnak szerettem volna egy pulcsit majd, de tudom, hogy csak vakaróznék benne.
A sapka mintáját innen vettem, nagyon szeretem ezt a blogot olvasni.
