... és elkészült!!!

Nagyon örülök neki, hogy sikerült befejeznem. A szegélyt géppel varrtam rá a színoldalra, a hátoldalon viszont kézzel öltögettem. Ez utóbbi kb. négy óra munka volt, de megérte! Nekünk nagyon tetszik! :)

Már nincs sok hátra...

Nem vagyok büszke rá, hogy eddig kerülgettem a takarónkat. Valamikor még nyáron össze-biztostűztem a három réteget, s aztán hónapok óta rakosgattam egyik helyről a másikra. Egyszerűen nem mertem nekiállni. Eredetileg szabályos tűzésmintát szerettem volna alkalmazni, de rájöttem, hogy azt sokkal könnyebb elrontani. S mivel nem vagyok még túl gyakorlott a tűzésben, bizonyára sokkal többet bosszankodtam volna miatta. Így aztán csak-csak nekiláttam, hogy összetűzzem az ágytakarónk világos részeit. Nem mondom, hogy tökéletes lett, sőt... de messziről azért nem olyan rossz :)

Azt hittem a héten be is tudom fejezni, de sajnos rájöttem, hogy az hosszú idő alatt bizony elhasználtam a bordó apró virágos anyagot, ami maradt belőle, az meg nem elég a széléhez, a ferdepánthoz (habár ez inkább egyenes pánt lesz, a ferdepántnak ebben az esetben nincs létjogosultsága). Szóval amint sikerül pótolni az anyagot, befejezem a takarót. Már nagyon várom, hogy teljesen készen lássam :)

Mug rug - bögrealátét

Apró háromszögek estek le egy nagyobb projektből. Követtem Györgyi tanácsát, és amikor a két téglalapot átlósan összevarrtam, azzal a lendülettel visszafelé is varrtam egyet, majd a két varrás között vágtam szét, így eleve két összevarrt háromszögecskét kaptam egészen kicsi méretben. Forgattam őket, gondolkodtam, hogy mi legyen belőlük, volt még kis maradék a mintás anyagból is, de olyan kevés, hogy másik munkához már úgysem lett volna elég. Így foltoztam tovább, és kis bögrealátétek lettek.

Küldöm is őket Gina apró fecnis játékának januári fordulójára.

A legelső

Sajnos nem tudom pontosan, hogy mikor készült, valamikor gimis koromban. Mindenesetre ez volt a legeslegelső patchworkos próbálkozásom. Akkoriban működött már a kaposvári foltvarró kör, s több kiállításukat is láttam. Inspiráltak, ki kellett próbálnom. Nem sokat tudtam még a foltvarrásról, inkább csak varrógépes alapismereteim voltak. Nem is nagyon terveztem, hogy milyen, mekkora legyen, így alakult. Érdekes, hogy azóta nem merek ennyire harsány színeket használni együtt.

A mérete végül akkora lett, hogy pont beleillett az akkori szobám fotelébe... hát ottragadt... :)

Haladok...

Ha lassan is, de tényleg haladok az ágytakarónkkal. Elkészült a keret is hozzá. Most ilyen:

És egy sarok közelebbről:

Megvettem a hátlaphoz való anyagot és a közbélést is, mostmár csak egy nagy hely hiányzik, ahol kiteríthetem egyben az egészet, no meg egy szabad szombat, amikor nem csak fél órát szánhatnék a varrásra :)

Ágytakarónk

Legalább egy éve tervezgettem. Megnéztem sok-sok mintát a neten, gyűjtögettem, lementettem sokat, amik nekem is tetszettek. Aztán volt néhány befutó, azokat megmutattam Kedvesnek, majd együtt választottunk.
Erről az oldalról a "16.0 Red and White Pinwheel" takaró lett a minta.

Lerajzoltam, kiszámoltam, megvettem az anyagot, majd valamikor múlt nyáron neki is láttam. Elég lassan haladok vele, de élvezem nagyon. Egyelőre csak próbából tettem rá az ágyunkra... remélem nemsokára a szendvicseléssel is elkészülök, s tűzni is szeretném, bár ettől még tartok kicsit a takaró mérete miatt. Lehet, hogy csak kézzel tűzöm majd.

A hálószobai függönyt már átalakítottam, hogy jól mutasson együtt a takarónkkal:

Remélem marad majd a bordó anyagból egy kevés, és akkor az éjjeli szekrényen lévő lámpa buráját is bevonom vele. Már várom, hogy hogy fog együtt mutatni, ha mind elkészül. :)

A kovácsoltvas karnist Emő apukája készítette (mint minden más kovácsoltvas kiegészítőnket). Nagyon szépen dolgozik, ha valami kovácsoltvas dolgot szeretnél készíttetni, bátran ajánlom! Emailen meg tudom adni az elérhetőségét.