Ugrás a tartalomhoz

Malajzia

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Malaysia szócikkből átirányítva)
Malajzia
Malaysia
Malaysia
மலேசியா
马来西亚
மலேசி
Malajzia zászlaja
Malajzia zászlaja
Malajzia címere
Malajzia címere
Nemzeti mottó:
Bersekutu Bertambah Mutu
(Egységben az erő)
Nemzeti himnusz: Negaraku


FővárosaKuala Lumpur
é. sz. 3° 08′, k. h. 101° 42′3.133333°N 101.700000°EKoordináták: é. sz. 3° 08′, k. h. 101° 42′3.133333°N 101.700000°E
Államformamonarchia
Vezetők
Yang di-Pertuan AgongIbrahim Ismail
MiniszterelnökAnwar Ibrahim
Legfőbb bíróTengku Maimun Tuan Mat
A Képviselőház elnökeJohari Abdul
Hivatalos nyelvmaláj,
elismert nyelv: angol
Beszélt nyelvektamil, kínai, egyéb
függetlenségAz Egyesült Királyságtól
kikiáltása1957. augusztus 31.
Tagság
Népesség
Népszámlálás szerint32 447 385 fő (2020)
Rangsorban42
Becsült34 670 000 [1] fő (2024)
Rangsorban42
Népsűrűség104 fő/km²[2]
GDP
Összes271,2 milliárd USD (33)
Egy főre jutó10 544 USD
HDI (2008)0,823 (63) – magas
Földrajzi adatok
Terület329 847 km²
Rangsorban64
Víz0,3%
Időzóna
(UTC+8)
Egyéb adatok
PénznemMaláj ringgit (MYR)
Nemzetközi gépkocsijelMAL
Hívószám60
Segélyhívó telefonszám999
Internet TLD.my
Villamos hálózat240 volt
Elektromos csatlakozóBS 1363
Közlekedés irányabal
A Wikimédia Commons tartalmaz Malajzia témájú médiaállományokat.

Malajzia délkelet-ázsiai ország az Egyenlítő közelében, tizenhárom államból és három szövetségi területből álló föderáció. Területe 329 847 km², amelyből 130 598 km² van a Maláj-félszigeten, a többi pedig - kisebb szigetektől eltekintve - Borneón. A több mint 34 millió lakosú ország (2024)[1] fővárosa Kuala Lumpur, de a szövetségi kormány székhelye Putrajaya.

Az ország többnemzetiségű és multikulturális, ami jelentős hatással van a politikájára is. A lakosság mintegy fele etnikailag maláj, a jelentős kisebbségeket a kínaiak, indiaiak és a bennszülöttek teszik ki. Az ország elsődleges, hivatalos nyelve a maláj, de az angol széles körben beszélt. Az alkotmány az iszlámot ismeri el az ország hivatalos vallásaként, de vallásszabadságot biztosít a nem muszlimok számára. Az államfő megválasztott uralkodó, akit a szövetségi államok szultánjai közül választanak ötévente.

A múltja a területén létező maláj királyságokban gyökerezik, de a 18. század óta a Brit Birodalom uralma alatt állt. 1957-ben a Maláj-félsziget (Malaya) elnyerte függetlenségét. 1963-ban Malaya egyesült Sabahhal, Sarawakkal és Szingapúrral, és megalakították Malajziát. 1965-ben Szingapúrt kizárták az államszövetségből, és az független városállammá vált.[3]

Malajzia függetlenné válása (1957) után a bruttó hazai termék (GDP) közel ötven évig rohamosan, átlagosan évi 6,5%-kal nőtt. Az ország gazdasága hagyományosan a természeti erőforrásokra támaszkodik, de terjeszkedik a kereskedelem, a turizmus és a gyógyturizmus irányába is. Az újonnan iparosodott országok közé tartozik és előkelő helyen szerepel a humán fejlettségi indexen (HDI). Alapító tagja az Iszlám Együttműködési Szervezetnek (OIC), a Kelet-Ázsia Csúcstalálkozónak (EAS) és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN), valamint tagja az el nem kötelezett országoknak (NAM), a Nemzetközösségnek és az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködésnek (APEC).

Földrajza

[szerkesztés]

A délkelet-ázsiai ország két, egymástól 600–650 km távolságban lévő országrészből áll:

A félszigeten északon Thaifölddel, délen Szingapúr szigetével határos. Borneó szigetén délen Indonézia tartományaival határos, északnyugaton körbezárja a független Brunei állam területét.

Domborzat

[szerkesztés]

A Maláj-félsziget tengelyében sűrű erdőkkel borított hegység, a Központi-hegyvidék húzódik, amelyet nyugatról parti síkság övez. Borneó sziget partvidékét síkságok tagolják (sok helyen mocsaras, mangrovés síkságok), amelyekből kelet és dél felé hegységek, fennsíkok emelkednek ki. Legmagasabb pontja Borneó szigetén a Kinabalu (4101 méter). A Borneón (Sarawak) található karsztos Mulu-hegység (2371 m) rejti magában a Föld legnagyobb barlangtermeit.[4]

térkép szerkesztése

Vízrajz

[szerkesztés]

A maláj-félszigetet nyugaton a Malaka-szoros, keleten a Dél-kínai-, illetve Borneót a Sulu- és a Celebesz-tenger határolja. Délen a félszigetet a Dzsohori szoros (Straits of Johor) választja el szomszédjától, Szingapúrtól.

A sok csapadék bővizű, de rövid folyókat táplál. Nagyobb folyói:[4]

Éghajlat

[szerkesztés]

Malajzia éghajlata egyenlítői, az időjárás itt forró, páradús és csapadékos. Mindkét országrész a Föld legmelegebb pontjait összekötő termikus Egyenlítő mentén fekszik. Az évi középhőmérséklet 27-28 °C, az évszakos ingadozás 1-2 °C, a nappalok és az éjszakák között 5-8 °C. A forrósággal nagy légnedvesség párosul (átlagosan 85%). A térség az egyenlítői esők övezetébe tartozik, a csapadék mennyiségét a váltakozó irányú szélrendszer is növeli. Májustól szeptemberig a DNy-i monszun érvényesül, majd 6-8 heti átmeneti időszak után az ÉK-i monszun (tkp. passzát) uralkodik, amely a tenger felől érkezve szintén sok esőt hoz. A Maláj-félsziget nyugati oldalán évi 2200-2700 mm, a keleti parton 2800-3000 mm, Borneón 3000-4000 mm eső hull. A belső hegyvidéken az évi csapadék 5000-6000 mm.[4]

Élővilág

[szerkesztés]

Faunája bennszülött fajokban gazdag. A főemlősöket az orangután, a sziamang, a fürge- és a szürke gibbon, a nagyorrú majmok és a makákók képviselik. A ragadozók közül megtalálható a maláji vadkutya, a maláj tigris, a ködfoltos párduc, az ázsiai aranymacska és a maláj medve. Előfordul még az ázsiai elefánt, a páratlanujjú patások közül az indiai tapír, illetve a jávai- és szumátrai orrszarvú.[4]

Zonális eredeti növénytakarója trópusi esőerdő. A síkvidéki esőerdők 800 méter magasságig hatolnak a hegyek oldalán. Felettük hegyi esőerdők, majd köderdők nőnek. Az ország területének kb. 2/3-át borítja erdő (a 2000-es évek elején). A kiirtott erdők helyén kaucsukfa-, olajpálma- és rizsültetvények húzódnak. A part menti síkságon sok helyen mocsárerdők, az árapály zónában mangroveerdők élnek.

A gazdasági életben a 19. század folyamán volt nagy szerepe a fakitermelésnek. Az 1960-as években ismét hirtelen megnőtt a fakitermelés. A következmény: nagyon gyorsan súlyos gonddá vált a talajerózió. Ekkor tervszerű erdőgazdálkodást vezettek be az egész országban. A kivágott erdők egy részét újratelepítették, a leromlottakat feljavították. A kormány ösztönözte az értékes fafajták (pl. teakfa) telepítését, de a gyorsan növő, a papírgyártás nyersanyagaként szolgáló fajták telepítését is.

Nemzeti parkok

[szerkesztés]

A tengerpartok mangrove mocsaraitól a hegytetőkön élő tölgyesekig sokféle erdő van Malajziában.[5] Sok helyen ezekben alakítottak ki nemzeti parkokat.

Természeti világörökség

[szerkesztés]

Az UNESCO Malajzia két nemzeti parkját tekinti a természeti világörökség részének: a Gunung Mulu Nemzeti Parkot és a Kinabalu Parkot.

Történelem

[szerkesztés]

Legkorábbi lakói negritó és veddid eredetűek voltak, akik valószínűleg 5-8 ezer évvel ezelőtt érkeztek a területre a mai Kína DNy-i vidékéről. Az első maláj telepesek (protomalájok) a Kr. e. 2. évezredben jöttek DK-Ázsia felől, őket több hullámban követték később az újmalájok.[6]

Az időszámítás első századaiban már centralizált hindu-maláj államok alakultak ezen a területen. Ekkor Indiával és Kínával állandó kereskedelmi kapcsolatot folytattak. Malajzia mai területe a korai időktől fogva DK-Ázsia egyik hajózási-kereskedelmi központja volt.

Az 1. évezred fordulóján az indonéz szigetvilág túlnyomó része a nagy Srividjaya (wd) (Srivijaya) buddhista-maláj birodalomban egyesült, amely a 8-13. század között uralta a félszigetet. A 14. századtól a jávai hindu állam, Majapahit (wd) terjesztette ki a fennhatóságát a területre.

Az első bizonyíték az iszlám megjelenésére a Maláj-félszigeten szintén a 14. századból származik. Melaka (Malakkai Szultanátus), a maláj kereskedők egyik központja az iszlám DK-ázsiai támasza lett.

A 16. század elején a portugálok hódították meg a Malakkai Szultanátust (wd), majd 1641-ben holland uralom alá került. Egyik európai hatalom sem tudta azonban ellenőrzése alá vonni az egész félszigetet, ahol később is újabb szultanátusok alakultak. A Szumátra szigetéről érkező minangkabau telepesek létrehozták a Kilenc Állam (Negri Sembilan) szövetségét.

Közben a hollandokat az angolok váltották fel 1795-ben, majd 1818 és 1824 között rövid időre ismét a hollandok kezére került a terület, az 1824-es londoni szerződésben azonban kénytelenek voltak lemondani róla Nagy-Britannia javára.

A 19. század folyamán a maláj államok gyakran vettek igénybe brit segítséget belső konfliktusaikban. Az itt kitermelt ón fontossága a brit kormányzatot beavatkozásra késztette az óntermelő maláj államok ügyeibe. A 19. század második felétől kínai és indiai (tamil) bevándorlók jelentek meg a félszigeten.

A 20. század fordulójára Pahang, Selangor, Perak, Negeri Sembilan államokban, vagyis a szövetséges maláj államokban a tényleges hatalom a brit megbízottak kezében volt, akiket a maláj uralkodók ellenőrzésére neveztek ki. A britek „tanácsadónak” nevezték őket, de a valóságban döntő befolyásuk volt a maláj uralkodókra. Az angol uralom kiterjesztése 1909-ben fejeződött be, amikor Sziámtól elhódították a mai északi államok területét is. Az országot 194142-ben megszállták a japánok, majd a második világháború után visszatértek az angolok, és 1948-ban megalakították a Maláj Államszövetséget, amely brit protektorátus volt. Az ötvenes években kiéleződtek a belső ellentétek és felkeléssé fajultak, amit a briteknek csak külső segítséggel sikerült leverniük.

Az ország önállóságát csak 1957-ben ismerték el, amikor Maláj Államszövetség néven a brit Nemzetközösség független állama lett. 1963-ban csatlakozott az államszövetséghez az észak-borneói terület és Szingapúr, ekkor változott az ország neve Malajziai Államszövetségre. Szingapúr 1965-ben kivált, és önálló köztársaságként független állam lett.

A függetlenség első éveit az Indonéziával való konfrontáció jellemezte. Indonézia ellenezte Malajzia létrejöttét. Szingapúr 1965-ben ki lett zárva a szövetségből. A Fülöp-szigetek igényét jelentette be Sabahra. Ezt arra alapozta, hogy Brunei északkeleti területei 1704-ben a Sulu szultánsághoz csatlakoztak, amely utóbb Fülöp-szigetek része lett. Ezt az igényt Malajzia elutasította. Az 1969. május 13-i faji zavargások után Abdul Razak miniszterelnök ellentmondásos új gazdaságpolitikába kezdett. Ennek célja a jövedelmek egy részének átcsoportosítása volt a bumiputras („hazai nép”) számára. Ebbe a malájok többségét beleértették, de nem a teljes bennszülött lakosságot. Malajzia azóta egy különleges etnikai-politikai egyensúlyt tart fenn, ahol a kormányzat arra törekszik, hogy minden rassz részesedjen a gazdaság fejlődésének hasznából, a gazdasági és politikai hatalomból.

Az 1980-as években az 1990-es évek közepéig Malajzia jelentős gazdasági fejlődést élt át Mahathir bin Mohamad miniszterelnöksége idején. Ekkor lett Malajzia mezőgazdasági országból ipari országgá, ahol az ipar fő ága a számítástechnikai és fogyasztói elektronikai eszközök gyártása. A tájképet is megváltoztatta számos óriásberuházás. Ezek közül legnevezetesebb a Petronas kettős tornya, Kuala Lumpur nemzetközi repülőtere, az észak–déli autópálya, Sepang Formula–1 pályája, az új szövetségi főváros, Putrajaya.

Államszervezet

[szerkesztés]

Malajzia államformája monarchia, kormányformája föderatív választói alkotmányos monarchia.

Az ország vezetése

[szerkesztés]
A parlament épülete, Kuala Lumpur
A képviselők ülésterme a parlamentben
A miniszterelnöki hivatal, Putrajaya

A tizenhárom államot szultánok és rádzsák vezetik, közülük választják meg ötévente a föderáció protokolláris szerepkörű államfőjét, aki a Yang di-Pertuan Agong (legfőbb szultán) címet viseli. 2016-tól V. Muhammad uralkodott az országban, de 2019-ben lemondott, helyére Abdullah pahangi szultánt választotta az uralkodók testülete.

Malajzia szövetségi államfője a Yang di-Pertuan Agong(wd), vagyis a legfőbb szultán, aki a parlament és a kormány tanácsaival összhangban uralkodik . A legfőbb szultánt ötévente választják meg a maláj államok 9 örökletes szultánja közül; a másik 4 állam, akiknek névleges kormányzóik vannak, nem vesznek részt a választásban. Malajzia kormányzati rendszerét a nyugati parlamentáris rendszerekről mintázták, ez a brit gyarmati uralom hagyatéka. A gyakorlatban mégis több hatalommal van felruházva a kormányzat végrehajtói ágában, mint a törvényhozóiban, és a bírói testület meggyengült a kormány hosszan tartó támadásaitól a Mahathir korszakban. Az 1957-es függetlenség óta Malajziát egy több pártból álló koalíció kormányozza, a Nemzeti Front (korábban Szövetség).

A törvényhozói hatalom megoszlik a szövetségi és tagállami parlamentek között. A kétkamarás parlament alsó házból (Képviselők Házára vagy Dewan Rakyat, szó szerint a „Nép Terme”) és a felső házból (Szenátus vagy Dewan Negara, szó szerint a „Nemzet Terme”) áll. A 222 tagú Képviselők Háza az 5 évre választott egyéni választókerületi képviselőkből áll. A 70 szenátor mandátuma 3 évre szól; 26-ot a 13 nemzetgyűlés választ meg, 2 képviseli Kuala Lumpur szövetségi kerületét, és 1-1 Labuan és Putrajaya szövetségi területéről; 40-et a király nevez ki. Minden egyes állam rendelkezik egykamarás törvényhozó nemzetgyűléssel (malájul: Dewan Undangan Negeri, melynek tagjait egyéni választókerületben választanak meg. Bejegyzett szavazó minden 21. életévét betöltött állampolgár, aki szavazhat a Képviselők Háza tagjaira és a legtöbb tagállamban a törvényhozó nemzetgyűlésre is. A 2019-es alkotmánymódosítás óta, 18 éves kortól lehet szavazni.[7] A szavazás nem kötelező.

A végrehajtói hatalom a kabinet, melyet a miniszterelnök vezet, aki a malajziai alkotmány szerint a parlament alsó házának tagja. Ő a maláj király (Yang di-Pertuan Agong) felhatalmazásával irányítja a parlamenti többséget. A kabinetet a Parlament mindkét házából választják és annak a testületnek tartozik felelősséggel.

A tagállamok kormányait a Legfőbb Miniszterek vezetik (Menteri Besar a maláj államokban vagy Ketua Menteri azokban az államokban ahol nincs örökletes uralkodó) aki tagja nemzetgyűlésnek a többségi pártból a Dewan Undangan Negeri. Minden államban, ahol örökletes uralkodó van, a Legfőbb Miniszternek muszlim malájnak kell lennie, bár ez a szabály tárgya a uralkodók diszkriminációjának.

Közigazgatási beosztás

[szerkesztés]

Az ország 13 szövetségi államból és 3 szövetségi területből áll.


Politikai pártok

[szerkesztés]

Védelmi rendszer

[szerkesztés]

Népesség

[szerkesztés]

Az ország népessége 34,7 millió fő volt 2024 nyarán.[1]

Malajzia népsűrűségi térképe

Népességének változása

[szerkesztés]
A népesség alakulása 1960 és 2020 között
Lakosok száma
8 160 975
9 844 116
11 741 849
13 504 433
15 764 340
19 205 112
22 355 057
25 365 089
28 758 968
32 447 385
1960196619731979198519921998200420112020
Adatok: Wikidata

Népesebb települések

[szerkesztés]
Képek
Maláj muszlim lányok
Maláj muszlim lányok
Tamil (malajziai indiai) lányok
Tamil (malajziai indiai) lányok
Maláj kínai lány
Maláj kínai lány
Dajakok (Borneó) hagyományos népviseletben
Dajakok (Borneó) hagyományos népviseletben
Kapitan Keling mecset George Townban

Népek

[szerkesztés]

A Maláj-félsziget őslakói a sötét bőrű, göndör hajú, ausztralid tipusú negritók, valamint az ősmalájok (protomalájok) töredékei, akik mára a félsziget eldugottabb hegyei közé szorultak vissza. Borneó belsejét szintén protomaláj törzsek lakják (punan, iban stb.), őket nevezik összefoglaló néven dajakoknak. A mai lakosság mintegy felét alkotó újmalájok Kr. e. 1500-tól több hullámban érkeztek Indokína felől. A kínaiak a 18. századtól kezdve vándoroltak be, számuk a 19. század második felében, az ónbányászat fellendülésével ugrott meg. Az indiaiakat (tamilokat) a 19. századtól a britek telepítették be a vasútépítkezésekhez.[6]

Etnikailag a mai lakosság 50%-a maláj, 12%-a ősmaláj (protomaláj) bennszülött, 24%-a kínai, 8%-a indiai (főleg tamil) és 6%-a egyéb.

A maláj államok népessége és etnikumai a 2010-es népszámlálás alapján.[9][10] Rendezhető táblázat:

Állam Népesség Terület (km2) Népsűrűség Városi lakos(%) Maláj
(Bumiputra) (%)
Kínai (%) Indiai (%)
Johor 3,348,283 19,210 174 71.9 58.9 33.6 7.1
Kedah 1,890,098 9,500 199 64.6 77.9 13.6 7.3
Kelantan 1,459,994 15,099 97 42.4 95.7 3.4 0.3
Malacca 788,706 1,664 470 86.5 66.9 26.4 6.2
Negeri Sembilan 997,071 6,686 150 66.5 61.3 23.2 15.2
Pahang 1,443,365 36,137 40 50.5 79.0 16.2 4.4
Penang 1,520,143 1,048 1,500 90.8 43.6 45.6 10.4
Perak 2,258,428 21,035 110 69.7 57.0 30.4 12.2
Perlis 227,025 821 280 51.4 88.4 8.0 1.2
Selangor 5,411,324 8,104 670 91.4 57.1 28.6 13.5
Terengganu 1,015,776 13,035 69 59.1 97.0 2.6 0.2
Sabah 3,117,405 73,631 42 54.0 84.8 12.8 0.3
Sarawak 2,420,009 124,450 19 53.8 74.8 24.5 0.3
FT Kuala Lumpur 1,627,172 243 6,891 100.0 45.9 43.2 10.3
FT Labuan 86,908 91 950 82.3 83.7 13.4 0.9
FT Putrajaya 67,964 49 1,400 100.0 98.0 0.7 1.2

Nyelvek

[szerkesztés]

Az országban a hivatalos nyelv a maláj. A lakosság nagy része beszél angolul. További fő használt nyelvek: a kínai, a tamil, a telugu, a thai és egyéb törzsi nyelvek.[11]

Vallások

[szerkesztés]

2010-ben a lakosság 61%-a szunnita muszlim, 20%-a buddhista, 9%-a keresztény, 6%-a hindu, 1,3% taoista, konfuciánus és kínai népi vallású, a maradék egyéb, illetve nem vallásos.[12]

Egyéb adatok

[szerkesztés]
  • Városi lakosság aránya 2015-ben: 75%[12]
  • Születéskor várható élettartam (2015): férfiaknál 72 év, nőknél 78 év.
  • Írástudatlanság (2015): 5,4%.[12]

Gazdaság

[szerkesztés]
Képek
A Petronas olajtársaság ikertornyai Kuala Lumpurban
A Petronas olajtársaság ikertornyai Kuala Lumpurban
Malajziai gyártmányú Proton személyautók
Malajziai gyártmányú Proton személyautók
Kaucsukfa ültetvény
Kaucsukfa ültetvény
Olajpálma ültetvény
Olajpálma ültetvény
Klang kikötője
Klang kikötője

Az elmúlt évtizedekben Malajzia gyökeres változáson ment keresztül. Egy elmaradott, eldugott országból erős, ipari nemzetté vált. Az 1990-es évektől igen gyors gazdasági fejlődés jellemezte, amit részben a nagyarányú külföldi tőkebefektetéseknek köszönhetett. A Maláj-félsziget nyugati pereme az ország legsűrűbben lakott vidéke és ez gazdasági életének a központja is.[13]

Mezőgazdaság, halászat, erdőgazdálkodás

[szerkesztés]

Legfontosabb élelmiszernövénye a rizs, amelyből behozatalra is szorul. Mezőgazdasága kivitelre kókuszdiót, kakaót, teát, kaucsukot és pálmaolajat termeszt. Az ültetvények mintegy 80%-a a Maláj-félszigeten van (2008-ban).

A pálmaolaj termelésében világelső. Az olajpálma fő területe a Maláj-félsziget déli része, de újabban Borneón is egyre inkább telepítik. Kiemelt fontosságú a kaucsukfa.

Egyéb termesztett növények: cukornád, manióka, ananász, fűszerek, zöldségfélék.[14] Jelentős a gömbfa kivitele.

Malajzia világgazdasági szerepkörét és hírnevét valamikor a nyersgumi exportja alapozta meg. A 20. század közepe óta a gumi vegyipari előállítása nyomán a természetes nyersgumi piaca beszűkült, mígnem a kétféle alapanyag költségének aránya közt érzékeny egyensúly jött létre. [15]

Ipar, bányászat

[szerkesztés]

Ásványkincsekben (ón, volfrám, vas, bauxit, kőolaj, földgáz) gazdag ország.

A kaucsuk mellett Malajzia világpiaci fontosságát hosszú ideig az ónércnek köszönhette. Az ónérc bányászatának két fő központja Ipoh és Taiping. Mára a bányák kimerülése és a magas termelési költségek miatt a bányászat erősen visszaesett. Energiahordozók közül jelenleg a kőolaj a legfontosabb az ország exportjában.[16]

A feldolgozóipar a gazdasági élet meghatározó ága.[15] Ennek legfontosabb ágazatai a világszínvonalú elektronika, elektrotechnika, precíziósgép-gyártás, közlekedési eszközök gyártása, vegyipar, valamint a gumi- és a fafeldolgozás. Malajzia világszinten az integrált áramkörök egyik legfontosabb exportálója. A vegyipar vezető ága a kőolajfinomítás.

Külkereskedelem

[szerkesztés]
  • Exporttermékek: elektronikai berendezések, kőolaj és földgáz, fa és faipari termékek, pálmaolaj, gumi, textil, vegyszerek.
  • Importtermékek: elektronikai berendezések, gépek, kőolajtermékek, műanyag, járművek, vas- és acéltermékek, élelmiszerek.

Legfőbb kereskedelmi partnerek: Kína, Szingapúr, USA, Japán, Thaiföld. A 2016-os adatok alapján:[17]

Egyéb gazdasági adatok

[szerkesztés]
  • A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása [mikor?]: mezőgazdaság 12%, ipar 40%, szolgáltatások 48%.

Közlekedés

[szerkesztés]
A Maláj-félszigetet Pinang szigetével összekötő, 13,5 km hosszú, első közúti híd[18] egy része

Közút

[szerkesztés]

Malajzia úthálózata 144 400 km, amelyből 116 000 km burkolt és 1821 km gyorsforgalmi út. (2014)[17]

Vasút

[szerkesztés]

A vasúthálózat hossza 2418 km. Az ázsiai kontinens legdélebbre fekvő vasúti megállója Malajzia Johor Bahru városának vasúti megállója.

Légi közlekedés

[szerkesztés]

118 repülőtere van, amelyből 2015-ben 38 burkolt pályájú.

Nemzetközi forgalmú repülőterek:

A nemzeti légitársaság a Malaysia Airlines; további fő helyi kereskedelmi légitársaságok az AirAsia, a Malindo Air, a Firefly, a MASwings, a Berjaya Air.

Vízi közlekedés

[szerkesztés]

A két legfontosabb kikötője a félszigeten található: Port Klang és Tanjung Pelepas.

További fő kikötők: Bintulu, Kota Kinabalu, Kuantan, Kemaman, Kuching, Kudat, Labuan, Lahad Datu, Lumut, Miri, Pasir Gudang, George Town, Penang, Port Dickson, Sandakan, Sibu, Tanjung Berhala, Tanjung Kidurong, Tawau, Kuala Kedah.

Telekommunikáció

[szerkesztés]
Hívójel prefix 9M, 9W
ITU zóna 54
CQ zóna 28

Kultúra

[szerkesztés]

Malajzia egy többnemzetiségű ország. A három fő nemzet: malájok, kínaiak és indiai népek. A malájok a népesség kicsit több, mint felét alkotják, leginkább muszlimok és a maláj kultúrát képviselik. A kínaiak Malajzia népességének kb. negyedét teszik ki, és többnyire a félsziget nagyobb városaiban élnek. A legtöbb kínai buddhista, taoista vagy keresztény. Az indiaiak a népesség kb. 7-8% -át teszik ki. Leginkább tamil, malajálam és hindi anyanyelvűek és többnyire hinduk vagy muszlimok.

Képek
Dzsamek (Jamek) mecset, Kuala Lumpur
Sultan Abdul Samad, Kuala Lumpur
Városkép a Merdeka-téren, Kuala Lumpur
Batu-barlangok, Kuala Lumpur
Thean Hou-templom, Kuala Lumpur
Kek Lok Si-templom, Penang
Sky Bridge, Langkawi
Kuching látképe, Borneó
Cameron Highlands
Redang
Kapas szigete
Merdeka 118, Kuala Lumpur

Turizmus

[szerkesztés]

Fő látnivalók

[szerkesztés]

Közbiztonság

[szerkesztés]

A bűnözési ráta magas[19] amely azonban csak ritkán erőszakos, testi sérülést okozó bűncselekmény.

Turista helyeken elterjedtek a kismotorosok által elkövetett rablások, akik elsősorban külföldi nők válláról rántják le a kézitáskát. Jelentős még a bankkártyacsalás és a bankautomaták manipulálása.[20]

Sepak takraw
A Formula–1 pályája, Sepang International Circuit

Olimpia

[szerkesztés]

Ünnepek

[szerkesztés]

Ünnepek

[szerkesztés]

Országos szintű ünnepek:

Időpont Ünnep Megjegyzés
Január-Február Kínai újév 2 napos
Január-Március Mawlid Mohamed próféta születésnapja
Május 1. A munka ünnepe
Május Vészák Buddha születésnapja
Június Agong emléknapja a király születésnapja
Aug 31 - Szept. 1 Hari Merdeka az ország függetlenségének ünnepe
Szeptember 16 Malajzia-nap
(Hari Malaysia)
Október-November Diwali kivéve Sarawak
December Karácsony
változó Eid ul-Fitr 2 napos
változó Hari Raya Aidiladha
változó iszlám újév

Fesztiválok

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c Worldometers 2024
  2. Worldometers 2024
  3. Singapore separates from Malaysia and becomes independent – Singapore History. eresources.nlb.gov.sg . National Library Board. (Hozzáférés: 2020. március 9.)
  4. a b c d Magyar Nagylexikon: Országok lexikona, 2007.
  5. http://www.geographia.com/malaysia/nationalparks.htm
  6. a b Magyar Nagylexikon: Országok lexikona, 2007
  7. TAN, MARTIN CARVALHO, HEMANANTHANI SIVANANDAM, RAHIMY RAHIM AND TARRENCE: Dewan Rakyat passes Bill to amend Federal Constitution to lower voting age to 18 (angol nyelven). The Star. (Hozzáférés: 2022. május 7.)
  8. http://www.indexmundi.com/malaysia/government_profile.html
  9. Department of Statistics Malaysia 2010 census
  10. Department of Statistics Malaysia. statistics.gov.my. [2015. július 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 2.)
  11. Nyelvi és etnikai sokszínűség Malajziában – Egy igazán multikulturális ország (Nyelv és Tudomány, 2011. január 28.)
  12. a b c Archivált másolat. [2019. január 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 11.)
  13. ELTE: Ázsia földrajza, 1998
  14. Országok lexikona, Magyar Nagylexikon Kiadó, 2008.
  15. a b Probáld Ferenc: Ázsia földrajza
  16. Probáld Ferenc - Horváth Gergely: Ázsia, Ausztrália és Óceánia földrajza, ELTE, 1998
  17. a b CIA World Factbook
  18. Archivált másolat. [2012. június 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 27.)
  19. http://www.numbeo.com/crime/rankings_by_country.jsp
  20. http://konzuliszolgalat.kormany.hu/azsia?malajzia

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Malaysia
A Wikimédia Commons tartalmaz Malajzia témájú médiaállományokat.