2021. május 26-án, szerdán, magyar idõ szerint reggel, háromnegyed kilenc utántól egészen majdnem délután kettõig teljes holdfogyatkozás zajlik. A jelenség Magyarországról, sõt Európából sem megfigyelhetõ. Megfigyelésre kedvezõ helyzetben vannak a Csendes-óceán szigeteinek lakói, Új-Zéland és Ausztrália nagy részének lakosai. Kelet-Ázsia és a Délkelet-Ázsiai szigetvilág megfigyelõi a fogyatkozás végét láthatják kisebb-nagyobb mértékben, míg az Észak- és Közép-Amerika középsõ illetve nyugati részén lakók, valamint Dél-Amerika nyugati részén élõk a fogyatkozás elejét láthatják, a holdnyugta pillanatában a jelenség még zajlik.

Milyen látványra számíthatunk? Hold a Skorpió csillagkép északi részén tartózkodik, ami régen a fejet és az ollókat képviselte. A fogyatkozásra a leszálló csomó elérése elõtt kerül sor, és a Hold éppen most van földközelben, ezért jóval nagyobbnak látszik az átlagosnál. A holdkorong közelében nem látszik bolygó, a Szaturnusz majdnem 70°-ra keletre látható, a Jupiter még távolabb van. Az Antares 6°-kal délkeletre látszik a Holdtól. Más fényes csillag nincs a közelben, az Alfa Centauri is több, mint 42°-ra délnyugatra van tõle, az Arcturus 50°-kal északkeletre, az Altair 60°-kal északkeletre látszik.
A nagy látszó méret hatása, hogy a totalitás idõtartamát rövidíti, mivel földközelben lévõ Hold látszólag gyorsabban mozog az égbolton. Ezt a hatást most nem fogjuk észrevenni, mivel eleve egy súroló jellegû teljes holdfogyatkozás látszik.
A Hold a földárnyék északi részén halad keresztül. A fogyatkozás technikailag 8 óra 48 perc UT-kor veszi kezdetét. Ekkor a Hold keleti pereme érinti a Föld félárnyékát. Ez nem látható, mert mérhetetlenül kicsiny fényességváltozást jelent. A félárnyék jelenlétére elõször 9 óra 15 perc UT körül látni majd utalást, amikor egy lágy szürkés-barnás homály kezd a Hold keleti részére telepedni. Az idõ múltával az erõsödõ félárnyék jelzi, hogy közeleg a Föld árnyéka, mely 9 óra 45 perc UT-kor éri el a Hold felszínét. Az umbra lassan bekebelezi égi kísérõnket, 11 óra 11 perc UT-kor kezdetét veszi a totalitás rövid, 14 és fél perces idõszaka. 11 óra 19 perc UT-kor van a holdfogyatkozás maximuma. A teljes fázis 11 óra 26 perc UT-kor ér véget, az árnyéknak közel másfél óra kell, hogy elhagyja a Hold felszínét. Ez 12 óra 52 perckor következik be. Ezután a félárnyék még bõ 25 percen keresztül látható a holdkorong nyugati felén, noha a félárnyék maga csak 13 óra 50 perc UT-kor hagyja el végleg a Holdat.
A fogyatkozás maximuma pillanatában a fogyatkozás nagysága 1,0095 magnitúdó. Ekkor a holdkorong északi pereme 19 ívmásodperc mélyen merül az umbrába - ez az ívperc alig harmada! A holdkorong déli pereme 33,75'-re van az árnyék szélétõl, és 12,57' távol az árnyék közepétõl. Emiatt a Hold északi pereme várhatóan egészen világos narancsos-sárgás színû lesz, míg a déli fele mély narancsos-vöröses árnyalatú. Természetesen sok múlik azon, hogy a Föld légkörének átlátszósága, felhõvel borítottsága, az ózonréteg állapota milyen, ezek mind nagymértékben befolyásolják a holdkorong elszínezõdését. A megfigyelõknek ajánlott, hogy a holdfogyatkozás sötétségének megállapításakor a Danjon-skálát alkalmazzák.
A holdfogyatkozás során a nyári csillagképek viszonylag jól megfigyelhetõek. Mivel a Hold éppen csak belemerül a Föld árnyékba, kevésbé sötétedik el a szokásoshoz képest. Ez azzal jár, hogy a halványabb csillagok és a Tejút finom fodrozódása kevésbé látszik, viszont a narancs sokféle árnyalatában játszó holdkorong látványa a nyári csillagképek között kárpótol ezért.
A penumbrális magnitúdó 1,95404. A penubmra átmérõje 2,5962°, az umbráé 1,5438°. A leszálló csomóponthoz közeledõ Hold alig fél nappal korábban volt földközelben, most lesz az idei legnagyobb látszó méretû teliholdja is, látszó átmérõje jóval nagyobb az átlagosnál, 33,42'. A félárnyék sávja 31,57' széles, a holdkorong nem fér el benne. Vagyis a mostani holdfogyatkozásnak nincs tisztán félárnyékos fázisa. A teljes fázis hossza 14 perc 30,6 másodperc hosszú, a részleges fázis 3 óra 7 perc 27 másodperces, a jelenség teljes idõtartama 5 óra 2 perc 9 másodperc.

A jobbra látható ábra egy bõvebb, színesebb változata innen tölthetõ le. Egy másik, egyszerûbb változat pedig innen érhetõ el.

A holdfogyatkozás kontaktusainak idõpontjai világidõben:

Penumbrális fogyatkozás kezdete:	8:47:39 UT
Részleges fogyatkozás kezdete:	9:44:59 UT
Teljes holdfogyatkozás kezdete:	11:11:27 UT
A fogyatkozás közepe:	11:18:43 UT
Teljes fogyatkozás vége:	11:25:58 UT
Részleges fogyatkozás vége:	12:52:26 UT
Penumbrális fogyatkozás vége:	13:49:47 UT

(Ezen idõpontokhoz két órát hozzáadva a magyarországi, három órát hozzáadva az erdélyi (Románia) adatokat kapjuk.)

A következõ holdfogyatkozás 2021. november 19-én lesz, egy nagymértékû, részleges fogyatkozás lesz. A következõ, tõlünk is megfigyelhetõ holdfogyatkozás 2022. május 16-án lesz, de itt a totalitás bekövetkezte elõtt a Hold lenyugszik. Sokáig kell várnunk a Magyarországról végig látható következõ teljes holdfogyatkozásig. Ennek dátuma: 2028. december 31! Zárójelben: És még itt is lemaradunk a félárnyékos fogyatkozás végérõl - bár ez nem nagy veszteség. A következõ TELJES EGÉSZBEN megfigyelhetõ teljes holdfogyatkozást Magyarországról 2029. december 20-21 -én láthatjuk majd!

Információk ezen fogyatkozás Szárosz-családjának a hátterérõl:
Ez a holdfogyatkozás a 121-es fogyatkozási család tagja. A 121-es Szárosz egy már öregedõ család, teljes fogyatkozásai hamarosan befejezõdnek. (A jelenleg futó sorozatokból a legöregebb a 110-es, a legfiatalabb pedig a 150-es Szárosz). Legutóbbi fogyatkozását 2003. május 16-án adta – ez egy emlékezetes hónap volt, mivel egy holdfogyatkozást, egy részleges napfogyatkozás és egy Merkúr-átvonulást is láthattunk! A mostani lesz ezen fogyatkozás-család utolsó teljes fogyatkozása, egyben a sorozat 55. tagja.

1047. szeptember 25. - ezen a szerdai napon született a 121-es Szárosz-család: ekkor történt, hogy a Hold az Ekliptikát déli irányban keresztezte. Hivatalosan azt mondjuk, hogy a Hold a leszálló csomópontja közelében volt, elég közel a Föld árnyékához - elég közel, hogy a Hold északi pereme súrolja a félárnyék déli peremét. Ez a félárnyékos fogyatkozás teljességgel észrevehetetlen volt (0,0466 magnitúdós), abszolút elméleti jelentõséggel bírt. Viszont kezdetét vette egy 1460,44 éves idõszak, amikor a 121-es Szárosz bemutatja a 82 holdfogyatkozásból álló színjátékát. A 121-es Szárosz eléggé ráérõsen töltötte a gyermekkort, mivel csak további 19 félárnyékos eseményt követõen került majd sor az elsõ részleges holdfogyatkozásra 1408. május 10-én, rögtön egy 86 perc hosszú részleges fázissal.
A következõ fogyatkozások során fokozatosan nõtt a részleges fázisok hossza, és még további 5 részleges fogyatkozás következett. Az elsõ teljes holdfogyatkozásra csak 1516. július 13-án került sor, egy 27 perces totalitással. A rákövetkezõ események folyamán gyorsan nõtt a teljességek idõtartama. A leghosszabb teljes holdfogyatkozásra 1660. október 18-án került sor, 1 óra 40,5 perc hosszú totalitással. Ezután lassan halványult a dicsfény, mivel a rákövetkezõ teljes holdfogyatkozások hossza csak lassan csökkent, az égi mechanika szeszélyei folytán. A 121-es Száros-család utolsó teljes fogyatkozásra most kerül sor, egy 14,5 perces teljességgel. Rövid öregkor következik, mivel csak 7 részleges holdfogyatkozás elteltével - az utolsóra 2147. augusztus 11 -én kerül sor - kezdõdik meg a 121-es Szárosz lassú halódása. 20 darab, egyre kisebb mértékû félárnyékos holdfogyatkozás következik, a záróakkordot 2472. február 24-én "láthatják" kései utódaink - képletesen szólva, hiszen a 0,1427 magnitúdós félárnyékos holdfogyatkozást szemmel nem lehet érzékelni.

Nem egy átlagos a 121-es a Szárosz-családok között. A 82 holdfogyatkozás kiemelkedõ érték! Három fogyatkozása is hosszabb 100 percnél, amik a kivételesen hosszú holdfogyatkozások közé tartoznak. A fogyatkozásai több mint harmada (35,4%) teljes holdfogyatkozás, a részleges események száma viszont csak hatoda a teljes számnak. A félárnyékos fogyatkozások száma 40, ez majdnem fele a 82-nek, ezen alig látható jelenségek dominálnak az 1460 év során. Még egy különlegesség: a centrális holdfogyatkozások - amikor az árnyék közepét érinti a holdkorong - száma 22, azaz a totalitások nagy része beletartozik!

A 121-es Szárosz 82 fogyatkozásának sorozata:

20F

6R

29T

7R

20F

ebbõl 22 centrális

A 121-es Szárosz adatait Fred Espenak számolta ki és tette közzé - köszönet érte.

Vissza a fogyatkozási nyitólapra!

Vissza a kezdõoldalra!