Egy ideje már foglalkoztat a gondolat, hogy milyen új nézőpontokat tudok "elérni" a kezemben lévő technikával. A fotós alapvető kíváncsiságának kifejeződése a kísérletezés, az új és a szokatlan ábrázolás módok kutatása. Rengeteg lehetőség kínálkozik a mindennapokban. Teljesen új "megvilágításba" lehet helyezni egy-egy témát, ha lehasalunk a kép elkészítéséhez, vagy akár felmászunk egy padra vagy akármilyen tereptárgya egy jobb kép érdekében.
Azonban egy idő után korlátokba fogunk ütközni, magasságunk illetve fizikai korlátaink egyszer határt fognak szabni fantáziánknak.
Több mód is kínálkozik a gravitáció leküzdésére, az egyik ilyen irányzat a Camera Toss (http://www.cameratossing.de), melynek lényege, hogy a kamerát a magasba dobva, időzítővel készítünk képet. Arra is rengeteg lehetőség kínálkozik, hogy kameránkat állvánnyal emeljük a magasba, azonban a gémes kamera állványok olykor korántsem nevezhetőek olcsónak. Ráadásul amennyiben kizárólag fotográfiai célokra szeretnénk kameránkat a magasba emelni, abban az esetben nincs szükségünk egy gémes állvány szabadságára, és manőverezhetőségére.
Én is igyekeztem a rendelkezésemre álló eszközökkel kivitelezni egy lehetséges megoldást.
A megoldást a háttértartó rendszerem két állványában találtam meg. Kezdetben a teljes felszerelést összerakva kezdtem el képeket készíteni. (A DSLR fényképezőgépet, a tartórendszer keresztgerendájának közepére, egy szorító bilincsel rögzítettem.)
Így kissé macerás módon ugyan, de akár 4 méteres magasságot is el tudok érni, és teljesen párhuzamos síkot képez az érzékelő a talajjal, így gyakorlatilag teljesen olyan, mintha valaki a levegőből fotózta volna a témát. (Erről lehet készül egy másik cikk is, természetesen csak ha van rá igény.)
Azonban vannak olyan helyzetek, amikor ez nem cél, egész egyszerűen szeretnénk magasabb nézőpontból képet komponálni. Erre az esetre kidolgoztam egy olyan módszert, amely egyszerűbben alkalmazható, mint a fentebb említett.
Szintén a háttértartó állványt, pontosabban annak egyik elemét használom, kisebb módosítással.
Az alapvető elképzelés az volt, hogy szerettem volna, a Slik állványom 3D-s fejét rögzíteni a 3,8 méter magas állvány tetejére.
Gondolkodtam, hogy szintén egyfajta bilincses megoldással fogatom fel, de szintén időigényesen szerelhető eszközt kaptam volna, amit már csak lustaságból sem használ mindennap az ember. Így jobbnak láttam egy apró azonban használható átalakítást eszközölni az állványon.
Eltávolítottam az állvány eredeti "fejét" a két darab csillagfejű csavar kitekerésével.
A "fej" eltávolítása... Fejetlenség...
Mindig vadászok az olcsó, akár már - másnak - használhatatlan fotós kiegészítőkre.
Egy olcsó és törött állvány középoszlopa amelyet egy lomtalanításon szedtem össze, majd kifúrtam a célnak megfelelően.
Az állvány "teleszkópos" szárába, egy ilyen "leselejtezett" állvány középoszlopát csúsztattam, rögzítéséhez egy alátétnek használt csavart is bevetettem, azért hogy nehogy egymásba csússzon a két cső (a kisebb cső peremesen belestimmel az "alátétbe").
A végleges rögzítéshez át kellet fúrnom a régi állvány középoszlopát, de így már rögzíthető egy biztosító szeggel.
Ez a megoldás ideiglenes, később szeretném egyszerűen csapszeges módon rögzíteni.
Így a régi középoszlopra már fel tudom tekerni a 3D-s fejet, új magasságokat elérve.
Az egészben az tetszik, hogy 2 csavarral, 2 perc alatt át- és vissza- alakítható az állvány.
Stabilabb mint először hittem... Magasabbra! Kezdődhet a munka...
Laptoppal szinkronizálva, a földről vezérelhetem az expozíció minden paraméterét, még az autofókuszt is.