BOSZORKÁNYOK KARÁCSONYA

A „boszorkányok karácsonya”, nevezhetnénk talán így is a Luca napot, azaz december 13-át, amelynek sokfelé vannak hagyományai Európában és aminek a gyökerei az ősi időkbe nyúlnak vissza, amikor még az év legsötétebb napjának számított ez a nap.

Úgy mondják a Luca nap a naptár reformja előtt egybeesett a Karácsony időpontjával, aztán szétválasztották, mégis valami ősi babonából megmaradt ünnepnek december 13-a. Szerintem ennek számmisztikai jelentése is van. Mit jelent a 13-as szám? A Halál száma, de egyben az újjászületésé is. Azt jelenti, hogy lezárult egy időszak (egy korszak az életünkben), és egyben reményt is ad arra, hogy egy új világ születik. A tarot kártyában a Halál csak a fizikai halált jelenti és egyben egy minőségileg más, új élet megszületését hordozza.

Luca neve a lux (fény) szóból származik.

A kereszténység nem tudta eltörölni az ősi ünnepet ezért, mint annyi más népszokást, ezt is magáévá tette és Szent Luca kultuszát alakította ki. Szent Lucia Szicíliában élt Kr. u. 300. körül. A Diocletianus császár féle keresztényüldözések idején szenvedett vértanúhalált.

Svédországban nagy hagyománya van az ünnepnek, amit újjáélesztettek Alfred Nobel halála évfordulójával összefüggésben. Nevezetesen a Nobel-ünnepségek zárónapja december 13., és e nap reggelén gyertyás-koronás lányok köszöntik az új Nobel-díjasokat.

Magyarországon számos népszokás és babona kötődik ehhez a naphoz. Luca-napon a család minden tagjának sütnek egy lucapogácsát, és egyikbe pénzdarabot rejtenek el. Aki ráharap, szerencsés lesz. Megmaradt a lucabúza ültetésének szokása. Ezen a napon el kell vetni egy kis cserépbe búzát, amelyik a karácsonyi asztalra kerül, addig kihajt. Manapság bőséget, régen bő termést jelentett.

Az egyik legismertebb szokás a Luca-széke, aminek készítését ezen a napon kell elkezdeni.

A Luca szék hagyományos alakja, az ősrégi idők óta varázserejűnek hit pentagramma, magyarul boszorkányszög: egy szabályos ötszög köré írt, öt egyenlő szárú háromszögekből kialakuló csillag.

A széknek olyan erősnek kellett lennie, hogy egy férfiember súlyát megtartsa. December 26-án az éjféli misére a „mesterek”, (rendszerint fiatal emberek), a kabátjuk alá rejtve lopták be a templomba a széket, majd ráállva, megláthatták a boszorkányt. A boszorkányok ilyenkor szarvakat hordtak és emiatt a templomkapun belépve a fejüket le kellett hajtaniuk. A Luca székén állva éjfélkor viszont felismerték őket. Ezután a fiatalembereknek el kellett menekülniük, nehogy a boszorkák széjjeltépjék őket. A menekülők a zsebükben mákot vittek, hogy menekülés közben elszórhassák. A boszorkányoknak a mákszemeket fel kellett szedegetniük és így nem tudták elkapni a fiatalokat. A Luca székét aztán otthon tűzre vetették, a tűzben a sok kis fadarab sikoltozni kezdett és ha csend volt karácsony hajnalán, még hallhatták a boszorkányok a fadarabok jajgatását is, mert ez a tűz a boszorkák végét jelentette. Ezután a kulcslyukba fokhagymát kellett dugni, a kést a bal ajtófélfába vágnia, a söprűt pedig keresztbe állítania, hogy minden rontástól védve legyen.

Ezen a napon tilos mosni és takarítani is a nőknek. Még számos népszokás fűződik ehhez a naphoz, főleg a régi paraszti világban volt fontos ünnep. Luca nap az egyetlen igazi keresztény ünnep amiben a nő is szerepet kap. Ilyenkor egy kicsit magukkal foglalkozhatnak a nők és felszabadulnak a munka alól. A sötétség ünnepét gyakran tekintik női ünnepnek, nem alaptalanul.

Ez tehát Karácsony eredeti misztériuma. A Luca misztériuma.

dr. Kézdi Andrea
Spirituális tanácsadó, numerológus