Strandos lángos

.
Nyár van, olvad a málna a számban,
Égek egy könnyű lázban,
Ha a váll a vállhoz ér!
És minden percben nyár van,
A csókod pihen az ágyban,
Lassan ébresztem,
Hátha az ajtóban utolér...
És lassan lüktet a város,
Ketten falnak egy lángost,
Én még semmit sem ettem,
Mert szerelmes vagyok beléd...

(Ruzsa Magdi)

Elég sűrűn sütök lángost, mert legalább annyira szeretjük mint a pizzát, és mert jó télen forralt borral vagy teával, nyáron meg fröccsel vagy hideg sörrel, és olcsó is. Épp beterveztem megint, mikor blogszerte láttam, hogy sokan megsütötték Nyammm igazi piacos lángosát, mely egy sokévtizedes családi recept alapján készül. Eddig én ezt a kefíres lángost szoktam sütni, de ma kipróbáltam Nyammm receptjét. Isteni ez is, tényleg olyan igazi strandos-piacos lángos. Nekem strandos, mert tinikoromból van emlékem hasonló finom lángosról. Az egerszegi strandon régen nagymamák sütötték a lángost egy kis bodegában, ami az utca felé is nyitva volt. Az egész városból odajárt mindenki lángosért, mert annyira jó volt. Akkora forgalmuk volt, hogy egyszerre 3-4 mami pörgött, és így is alig győzték. No ez a lángos olyan, mint amire régről emlékszem. Köszönöm én is Nyammmnak a családi receptet!

Hozzávalók 9 nagy vagy 12 minibb lángoshoz:

3 dl langyos (kézmeleg) víz, (nekem kellett bele majdnem 4 dl víz)

2 teáskanál cukor,

2 dkg friss élesztő,

1 csapott evőkanál só,

1/2 kg liszt,

1/2 dl olaj,

és a sütéshez bő olaj.

Fokhagymás kence:

1 nagyobb gerezd fokhagyma,

0,5-1 dl víz,

pici só.

Ez az eredeti recept, de én úgy jártam vele, hogy a három dl víz nagyon kevés volt a fél kg liszthez, nagyon kemény tésztát kaptam. Nem a recept hibája, mert a kollegináknak mindnek jó lett, hanem szerintem a tüskeszentpéteri liszt jóval több folyadékot vesz fel. Mert ez nem az első ilyen tapasztalatom volt, hogy a megadott folyadékmennyiségnél jóval többet kellett a liszthez adagolnom. Jártam már így fánkkal, kenyérrel, péksütivel. Ezért is szeretem én a száraz hozzávalókkal kezdeni, mert akkor apránként épp a megfelelő állagig lehet adagolni a folyadékot a liszthez és nem fordítva. 

Az eredeti receptet tehát Nyammmnál olvashatjátok.

Legközelebb viszont így csinálom: 

A fokhagymát belereszelem egy kis tálkába, pici sót adok hozzá és vízzel higítom. Félreteszem állni, hogy összeérjen íz íze, mire kisül a lángos.

Egy nagy tálba beleszitálok 0,5 kg lisztet. Egy mérőedénybe teszek 4 dl langyos vizet, belemorzsolom az élesztőt és hozzákeverem a cukrot is. Hagyom kissé felfutni, dolgozni. Majd hozzákeverem a sót is, s aztán az élesztős folyadékkal (amit több részletben adok hozzá) kidolgozom a tésztát. Lágy, majdnem ragacsos tésztának kell lennie, ami jól dagasztható, összeáll, de kissé "ragacsos".

A tálat ezután letakarom egy tiszta nylonzacskóval és kelni hagyom, míg a duplájára kel. Majd rálocsolok fél deci olajat, és körben elválasztom a tál falától a tésztát, így az olaj mindenhol éri a megkelt tésztát. Ekkor kinyomkodom belőle a levegőt és újabb 20 percig kelni hagyom. Végül kis gömböcöket szakítok (vágok) le a tésztából, s hagyom kelni megint 5-10 percig. Közben egy nagy és magasabb falú serpenyőben olajat melegítek. Az olaj olyan 3 cm magas legyen. (Lábosban  is süthető, ha nincs magasabb falú serpenyőnk.)

Az olaj hőfokát úgy ellenőrzöm, hogy egy borsónyi darabkát lecsippentek a tésztából és beledobom az olajba. Ha lemegy az aljára, de rögtön felrúgja magát és gyöngyözve-táncolva sülni kezd, akkor jó az olaj hőfoka. Ekkor kézzel kihúzogatom az első gömböc tésztát. Én szeretem, ha a közepe vékony és ropogós. Tehát úgy húzogatom ki, hogy középen vékonyabb legyen, a széle pedig vastagabb. Sőt. Szándékosan 2-3 kis lyukat is szoktam csinálni a középső vékony tésztarészbe, mert akkor sül ropogósra, ha kilyukad. Tehát ezt nem szoktam a véletlenre bízni. Az olaj forró legyen, de ne nagyon, mert akkor pillanatok alatt megég a lángos. Mert mindkét oldalát olyan 1-2 percig kell sütni körülbelül. Nálam ez a hőfok a kis és közepes láng között van, akkor sül jól.

Papírtörlőre szedem ki, hogy lecsöpöghessen a fölösleges olaj. 

A fokhagymás kencével, sajttal, tejföllel kínálom.

Ez pedig a kefíres lángos, ezt szoktam igazából sűrűbben készíteni.

Tippek: ha egy kisebb szem krumplit megfőzünk, összetörünk és a tésztájába dolgozunk, nagyon finom krumplis lángost ehetünk. Ha van krumplipüré maradékunk egy kevés, nyugodtan használjuk fel hozzá.

Káposztás lángos: a legyalult káposztát ugyanúgy megsütjük, mint a káposztás tésztához szoktuk. Mikor kis gömböcöket szakítunk a lángostésztából, azokat kissé húzogassuk széjjel, a közepükbe tegyünk egy-két kanálnyi káposztát, majd gombócoljuk vissza alaposan, hogy mindenhol összeragadjon a tészta, s így hagyjuk állni őket.Aztán sütés előtt húzogassuk, lapogassuk szét, és süssük ki.Ez esetben a közepét ne húzzuk ki nagyon vékonyra és ne is lyukasszuk ki.