Ajándék Timitől

Köszönöm szépen!

Karácsony- újév

Véget ért a karácsony, szép volt, gyerekek élvezték, Gerda különösen, igazából most látott először karácsonyfát, hiszen tavaly még kicsi volt. Reggel mikor felkelt, nem tudott betelni vele, csak állt, fogdosta a díszeket és magyarázott, teljesen feldobódva. Tündéri volt.
Volt sok ajándék, éneklés, finom vacsora, aztán a többi nap rokonlátogatások sora. Nagy a család és persze sehonnan nem hiányozhat senki:)

A karácsony ebben a lakásban az utolsó számunkra. Ugyanis közben sikeresen eladtuk, csupán arra várunk, hogy a bank a hiteltartozást levegye és már megkapjuk az utolsó részletet is. Közben pedig csomagolunk. Nem egyszerű. Az első ami anyuékhoz átkerült, az a 3 gyerekágy:) Úgysem használják, újabban, mindenki a mi nagy ágyunkon alszik,még szerencse, hogy 180-as méretű :)
Nem egyszerű csomagolni, azt hittem alig van cuccunk és közben rengeteg! Az a 3 ágy üres helye fel se tűnik a gyerekszobában, minden oda lett árhurcigálva, úgyhogy teljes a káosz. lehet csak engem zavar, de engem nagyon.
Remélem azért szépen lassan a káosz egyszer csak eloszlik és minden szépen becsomagolva várja a sorsát :)
Furcsa lesz megint anyuéknál, az biztos, de közben jó is. Teljes felső szint a mienk lesz, 3 szoba, és hát a lényeg, KERTES HÁZ! nem panel 8. emelet.
Közben tervezgetünk vagyis próbálkozunk, de már nem tudom hogy legyen. Alakulgatott a terv szépen, most rájöttünk, hogy a szocpolhoz a félszobákból kettő lesz egy, és így a felvehető hitel is csökken. mindegy jobb későn, mint soha :)
Csak a gond ezzel annyi, hogy mikor kezdtük az egészet,a pincéről azért mondtunk le, mert nagyon drága. Jó, akkor lesz garázs. Most viszont már lehet, hogy a garázst is le kell adjuk, mert nem bírunk vele, vagy a 4 szobával. A férjemmel most ez az örök vita, míg eddig teljesen egyetértettünk mindenben, most ő már nem akar garázst, én meg... nem tudom. nem tudom, hogy akkor hol lenne a kocsibeálló, elrondítaná egy külön helyiség az egész kertet.
Végülis, minek építkezik aki nem bír vele, igaz?

Mindegy, nem ezzel akartam traktálni senkit :)

Igazából az ünnepekről akartam írni, és arról, hogy kaptam az én kedves drága Timi barátnémtól, gyönyörű karácsonyi ajándékokat. Nagyon meglepett, teljesen meghatódtam, és ráadásul annyira szépek, amiket csinált. Persze ezt eddig is tudtam, hogy ő milyen ügyes,csak azt nem tudom, miért nem ír már blogot arról, hogy miket készít, mert annyira szépek, biztos sokan olvasnák, de én biztos :)
Szóval?
Szóval álljon itt néhány kép az idei karácsonyról:

Lila sapka és sál Zorkának

Végre elkészültek!

A sapka már régebben készült, de amíg a sál nem lett kész hozzá, nem akartam feltenni, mert így együtt olyan szépen mutat.
A minta a Dropdesign oldaláról származik, de én elég bénácska vagyok az átszámításban és szerintem nem lett tökéletes. Azóta Jucuu próbálta nekem elmagyarázni a számolgatást és most egy újabb sapival próbálkozom, ez Zalánnak fog majd készülni.
Furcsa volt kötni a sapit, mert az átlaggal ellentétben ezt fölülről kellett kezdeni és eléggé húzta a szemeket, mikor kötöttem, de legalább ezt is kipróbáltam. Nem tudom, ha alulról kezdtem volna, akkor mennyiben lenne más?
Szerintem azért nem lett olyan rossz ,igaz kicsit lehetett volna buggyosabb, de Zorkának így is tetszik, alig várta már, hogy használatba vehesse.
A fonal az a bizonyos általam már sokszor emlegetett TAOS fonal, amiből a macskám is készült, és már kötöttem belőle peluskülsőt is.
Isteni finom, pihe-puha fonal, nagyon szeretem, és szuper kötni is.
A sapka 5 dekából készült, csupán a horgolt virágokhoz kellett a másik gombolyagot megkezdeni, a sál szerintem 2.5dekánál nem kért több fonalat :) Az alsó képeken pedig látszik Gerda sapija akcióban és ahogy letépkedi a fejéről. :) Na és persze az is látszik, hogy Zalánnak bizony még nincs anya kötötte sapkája.

Báránykák :)

Jó kis megtévesztő címet kapott ez a bejegyzésem. :)

Lehet kis aranyos báránykákat vártok, de sajna ezzel nem szolgálhatok.
Csupán csak annyit szerettem volna írni, hogy Gerdus bárányhimlős lett. Ő nem volt egyedül beoltva, és Zalánnál az oviban szedhette össze, mert ott is éppen 2 kisgyerek lett bárányhimlős.
Dokinénink meg is kérdezte, hogy maradt ki az oltásból, én meg csendesen summogtam, fogalmam sincs. Egyébként tényleg. :)
Tavaly még gondolkodtam rajta, hogy oltatni kellene, de mióta kikupálódtam valamennyire oltás ügyben, azóta el is felejtettem.
Hát sajnálom szegényt, olyan kis pöttyöske, meg nyűgöske, de hát ez van. Legalább túlesik rajta gyerekkorában, ahogy mi is.
Múlt hetünk egyébként is katasztrofálisra sikeredett, mert a család szinte összes tagja, engem is beleértve, totálisan megbetegedett.
Zalán 2 hétig volt itthon, Zorka is majdnem 1 hétig.
Sajnáltam őket, mert nagyon kínlódtak itt, nem igazán tudtak mit kezdeni, meg hát ugye beteg, lázas gyerek szenved is rendesen.
Hát, mindenesetre, ők már jól vannak és remélem Gerdusról is hamarosan leszáradnak a pöttyök.
A képen kissé maszatos, mert éppen evés közben kaptam le, csak ez nem látszik :)

Kendővel kötött kapcsolat

Ezzel a címmel jelent meg tegnap a helyi újságban egy cikk.
A Babahordozó Hét idejére nem fért be, így megkésve kissé, de az egyik helyi baba-mama klub szervezett egy hordozós előadást.
A kecskeméti Mamamis lányokat (minket) kérték fel, hogy mutassuk be a hordozóinkat és népszerűsítsük :)
Nagyon vártam a napot, bár nem vagyok egy beszélős típus, azt másra hagytam volna.
Sajnos viszont két gyerekem lebetegedett, azóta a 3. is, és én sem vagyok a toppon, mert úgy elkapott a nátha, hogy majd szétesik a fejem. Így lemaradtam egy jó kis programról.
A lányok viszont nagyon ügyesek voltak bizots vagyok benne, még a helyi média is kivonult üdvözlésükre :)
A cikket itt elolvashatjátok, sajnos képet nem tudom miért nem rakták fel, pedig az újságban benne van és nekem nagyon tetszik.

Versek és gyerekek

Tegnaptól már babahordozós programok vannak Pesten. A Mamamin a lányok élménybeszámolót is tartanak. Ott írták ki ezt a két verset is, szívemhez szólnak, és könnyeket csaltak a szemembe, ahogy másnak is.

Hihetetlen, hogy Zorka 7 évvel ezelőtt született és most meg már első osztályos, Zalán is most volt még icipici, ma meg már anyjának visszadumáló rosszaság :)
Gerda baba, vagy ahogy a másik két szívem csücske szólítja, Duci (Gerduciból), hát ő meg tényleg most született és tessék lassan letörik a derekam, ha sokáig cipelem. Tegnap a suliban, meg is kérdezte egy anyuka, hogy minek cipelem, nem tud járni még?
Na ilyenkor nem tudok én egy értelmes mondatot összehozni, csak annyit mondtam, hogy de tud, csak neki is jobb így, meg nekem is könnyebb annyifelé rohangálni, aztán gondoljon amit akar.

Szóval itt a 2 vers, melengessen Benneteket is :

VÁRNAI ZSENI (1890-1981):
Úgy megnőttél, szinte félek

Amikor még piciny voltál, olyan nagyon enyém voltál, engem ettél, engem ittál, rám nevettél, nekem sírtál. Mikor később nagyobb lettél, mindig messzebb, messzebb mentél, először csak a kiskertbe, aztán a nagy idegenbe. Ha itt vagy is, csak elnézel, akkor is nem engem érzel, nem anyádat, nem apádat, valami más csillagtájat. Úgy megnőttél, szinte félek, már a válladig sem érek, alig-alig hihetem már, hogy ölbéli bubám voltál. Én voltam-e óriási, vagy Te lehettél parányi? Sosem voltál nehéz nékem, nem éreztem gyöngeségem. Melletted most kicsiny lettem, ágaskodik háta lelkem, nőni akar, hogy elérjen, hegyormodig hogy felérjen. Húzol engem Te fölfelé mint a napfény maga felé fát, virágot, lombos ágat - fölemeled az anyádat.

A másik:

Adamis Anna -
Tanítsd meg a gyerekeket


Lépni tanítsd lépteddel,
nézni tanítsd szemeddel,
adni tanítsd kezeddel
ezer percben ezerszer.

Látni tanítsd sötétben,
járni tanítsd, ne féljen,
kérni tanítsd szavakkal,
élni tanítsd magaddal.

Ápold, mint szép kerteket,
vele örülj, ha szeret,
hinni tanítsd magában,
bíztasd, segítsd bajában.

Védd mind a két karoddal,
útját mutasd utaddal,
és ha felnőtt, engedd el,
és ha elhagy, szenvedd el.

Nemzetközi Babahordozó Hét

2008. november 12. és 18. között a világ számos országában rendezik meg a Nemzetközi Babahordozó Hetet. A MAMAMI internetes közössége színes programsorozattal csatlakozik a kezdeményezéshez.

A hordozás a kisbaba és kisgyerek szállításának praktikus módja, sokaknak életformájává is vált. Megkönnyíti a babára való ráhangolódást, erősíti a kötődést, felébreszti az ösztönöket. Ez az örömteli közelség kielégíti a gyermek elemi igényét, hogy változatos ingerek érjék a szülő testének védelmében. Az anyának szabad a két keze, végezheti napi teendőit, és közben a babának sem kell lemondania a testközelségről. A jól megválasztott, helyesen használt hordozóeszköz harmóniában van a kisbaba anatómiai adottságaival. A szülővel való együttmozgás segíti a csecsemő egyensúlyérzékének és mozgásának fejlődését.

A Babahordozó Hét magyar szervezői sokat köszönhetnek a hordozásnak, ezért élményszerűen szeretnék megmutatni, hogy:

1. ✴a hordozás mennyire megkönnyíti az életet,
2. ✴mennyi örömöt lel a testközelségben baba és szülő egyaránt,
3. ✴milyen szabadság rejlik a babázás hónapjaiban,
4. ✴nem csak az anyák hordoznak,
5. ✴a hordozókendőn kívül is vannak szemgyönyörködtető, könnyen megköthető, egyszerű, akár otthon is elkészíthető hordozóeszközök!

Ma már Magyarországon is a babakelengye része a hordozókendő, de sokan nem tudják, hogyan kössék meg. A színes programsorozat mellett a Babahordozó Hét minden napján hordozóbemutatóval és hordozós tanácsadással segítik őket gyakorlott szakértők. Részletes program

A Babahordozó Hét civil, nonprofit kezdeményezés. A rendezvények helyszíne (a kerekasztal kivételével) a budapesti Tranzit Art Café (a Kosztolányi Dezső térnél, az Ulászló-Bukarest utca sarkán), amely füstmentes és gyermekbarát: pelenkázóhelyiség van, és játszósarok is várja a kicsiket. Rendezvényeink ingyenesek.

Részletesebb programot itt és itt találtok.

Tudomásom szerint Kecskeméten is lesznek programok. Ha többet megtudok róla, itt a blogban is kiírom. :)

Gyerekkori emlék-játék

Új játék indult, ez most a gyerekkori emlékekről szól.

Íme a szabályok:

1. Ha téged jelölnek ki, rakd ki a blogodba ezt a képet és írj egy bejegyzést a gyerekkori emlékeidről.

2. Nevezz meg 7 bloggert, akinek szívesen továbbadnád a feladatot!

3. Linkeld be a blogok címét! Azt is, akitől a "díjat" kaptad!

4. Privát üzenetben értesítsd a kiszemelt bloggereket!

Nekem a játékot Judit továbbította.

Nehéz írnom a gyerekkoromról néhány mondatban, mert órákig írhatnék róla. Szerencsére csupa szép emlékeim vannak, és ezt nem tudom elégszer megköszönni a szüleimnek. Remélem a gyerekeim majd egyszer ugyanígy gondolják, hogy nagyon szép gyermekkoruk volt :)
Szóval nem tudok kiragadni konkrét eseményeket, inkább csak néhányról említést tennék.
6 éves koromig egy hatalmas kertes házban laktunk a mamámnál, és számomra ez meghatározó, mivel a költözésünk után is többnyire ott töltöttük a szabadidőnket.
Meséltem már a csigafarmról, amit szintén a mamánál történt, aztán amikor a mamám kapujában a tesómmal (akkor még csak 1 volt) állandóan virágboltost játszottunk, és felfűztük a szebbnél szebb virágokat a kapura és onnan árultuk.
A kertben rengeteg virág és zöldség volt, azt volt a mi kis dzsungelünk, barackfára kuckót építettünk plédekből.
Érzem az illatokat, amikor a mamám sütött, főzött, amikor a kályhán télen a sült alma héja illatozik, és emlékszem arra a hüvelykujjam körömnyi kukoricára, amit mindig télen lefejtve, cukros vízben megfőztek és a levével eszegettük. Azóta sem tudom, hol lehetne olyat szerezni :(
Emlékszem, hogy minden nyáron vagy amikor jó idő volt, anyuékkal kirándultunk, nyaraltunk, túráztunk.
A mamám, aki most 88 éves, aki túlélt egy háborút és hogy elvesztette a férjét, képes volt felnevelni a gyerekeit és unokáit szeretetben, békességben, pedig a papám, a második férje alkoholista volt és állandóan piszkálta. Nem bántotta, csak szavakkal, de arra a mai napig emlékszem. És arra is, hogy miatta kellett eladni azt a szép házat.
Na de ez már egy másik mese :)
Szóval bízom benne, hogy az én gyerekeimnek is ilyen szép gyerekkor jut, amire boldogan emlékeznek, még ha vannak is benne bukkanók. Szeretném, ha nem egy paneldzsungelben kéne játszaniuk, hogy megépíthessék a saját kuckójukat, hogy olyan otthon vegye őket körül, ahova tudják, mindig hazatérhetnek. Ahogy én is tudom..

Következzenek azok, akiket én választottam : Erika, Orsi, Heni, Gabella, Judit, Szilda, Réka

II. Kecskeméti Mamami Találkozó

Ma délelőtt volt a második találkozónk! Ha így haladunk utolérjük a pesti csapatot :) Persze nem erre pályázunk, eszünkbe sem jutna, főleg, hogy én még sajnos soha nem jutottam fel egy Igazi Klubra. Örülök, hogy összejött ez a remek kis csapat, és bízzunk benne, hogy rendszeresen talizhatunk.

A mai tali, Gabinak köszönhetően a Waldorf-oviban volt. Nem tudtuk előre, milyen lesz az idő, így zárt helyre szerveztük, bár a ma délelőtti időjárás még az Arborétumnak is kedvezett volna.
Még soha nem jártam ebben az oviban, nagyon tetszett, hogy csak természetes játékok voltak, számomra is érdekes felfedezés volt. A gyerekeim is nagyon élvezték, haza sem akartak menni.
A mai talin már többen voltunk, az előző résztvevők (Rozmaring, Gabi, Duracellnyusza, én) közül Emma nem tudott eljönni, viszont eljött Ancsurka Nagykőrösről, Ágerz-Ági és velünk volt még Móni, aki bár nem Mamamis, szintén ilyen hasonszőrűen hordozós és gyerekcsüngő, mint mi vagyunk :)
Próbáltunk horgolni is, Ancsurka próbált nekünk virágot mutatni, de mivel őszi szünet volt és több volt a gyerek, kevesebb idő volt beszélgetésre. Remélem azért egyszer az is sikerül.
Szerintem ismét egy szuper tali volt, mindenki jól érezte magát.
Köszönet az ovinak a helyért, és remélem nem csináltunk túl nagy galibát :)

Íme néhány kép, a többi itt látható, képtelen vagyok feltölteni többet ide, annyira lassú a net :(

Gerda sapkája és a csigabigák

Múlt hétvégén elkészültem Gerda sapijával, aminek a mintáját Jucuu blogján láttam. Persze, ahogy elkészült hozzá a kötéspróba, láttam, hogy kicsi lesz rá. Átszámolást eddig soha nem csináltam, ez az amit még nagyon gyorsan meg kellene tanulnom :)

Judit persze azonnal a segítségemre sietett és átszámolta nekem a nagyobb méretre a sapkát és már köthettem is.
Kétféle színű fonalat vettem hozzá, szerettem volna csíkosra csinálni. Nagyon tetszett az a kis fodros megoldás is, de a végén simán hagytam, mert nem voltam biztos benne, hogy a csíkok mellé még fodor is kell. Került a végére még egy kis bojt is. Szerintem így is jó lett, Gerda édes benne, de állandóan le akarja cibálni a fejéről, ez a próbák alatt is előfordult, alig tudtam rá felpróbálgatni.
Még nem nagyon hordtuk, mert szerencsére szép idő van, de egyszer bevetésre kerül majd.

Csigabigák:
Legelőször Dominika blogján láttam a csigákat, neki azt hiszem a nagymamája kötötte. Ott láttam az eredeti oldalát is, annyira édesek, az a sok kis csiga :)
Rögtön nosztalgiázni kezdtem, ugyanis gyerekkorunkban a tesómmal mindig csigafarmot gyűjtöttünk mamám kertjében. Rengeteg csigát összeszedtünk és csináltunk neki remek kis kuckókat, biztos a csigák is nagyon élvezték :))
Aztán idén nyáron ugyanezt a lányom csinálta az unokatesójával, a húgom fiával. Szóval ezek a csigák kellettek nekünk.
Kettő készült belőle egyelőre, a szürke elég gyakorló darab, mert este kötöttem és a teste elég bénácska. A másik sokkal szebb lett, tegnap készült el. Ezt a példányt már Ancsa magyarítása alapján készítettem. És szerencsére sikerült a csápja is, az elsőnek kénytelen voltam horgolni, mert egyszerűen nem bírtam megcsinálni a zsinórkötést. Azóta már sikerült, bizonyíték rá Gerda sapkájának a zsinórja :)

Őszi hangulat

Lassan itt is beköszönt az ősz, én pedig egy új sablonnal színesítem a blogot. Nehéz volt a választás, de mivel most úgyis ilyen évszak van, ennél maradtam. Remélem Nektek is tetszik :)

Kipécéztek :)

Fogalmam sem volt, hogy megy ez a játék a blogolók között, de ha már kipécéztek, akkor játszunk egyet :)
Cserika78 hagyott nekem üzenetet, hogy kipécézett, aztán most láttam, hogy Ő is kecskeméti.

Nézzétek el nekem, ha a formázás nem tökéletes, mert ehhez nem igazán értek :)

Szóval a szabályok:
1. linkeld be a blogodba azt, aki kipécézett
2. ossz meg magadról hét dolgot, akár különleges, akár hétköznapi
3. pécézz ki 7 embert, nevezd meg őket és linkeld be a blogodba
4. egy hozzászólásban értesítsd őket a blogjukban, hogy ki lettek pécézve.

1. Elég zárkózott típus vagyok, nehezen nyílok meg, de ha valakivel jól kijövünk, akkor nehéz lelőni :)
2. A legfontosabb számomra a kis- és nagy családom, ehhez hozzátartozik, hogy elég sokan vagyunk. Olyanok vagyunk, mint egy zajos olasz család, néha őrjítőek is tudunk lenni, de nélkülük félkarú lennék.
3. Több, mint 6 éve itthon vagyok a gyerekeimmel, és örülök, hogy ezt megtehetem.
4. Most rákattantam mindenféle kézimunkás dologra, varrás, kötés, hímzés, ezek közül most éppen kötögetek.
5. A legtöbbet nézegetett fórum számomra a Mamami :)
6. Szeretném végre befejezni a nyelvvizsgámat, és kézbe venni az óvónői diplomám.
7. Hamarosan elkezdjük építeni a saját kertes házikónkat.

Akiket pedig kipécéztem, remélem van kedvük játszani :)
1.Jucuu
2.Cimpulusz
3.Ancsa
4.Dominika
5.Ilkuchta
6.Gabcsap
7.Kisgekko

Zoknifonalak az Aldiból:)

Két napig szinte az internet közelébe sem jutottam, ugyanis, mint lentebb látható, zsúfolt programunk volt a hétvégén szerencsére :)
Így aztán a Mamamin sem láttam, hogy a lányok az Aldis fonalakat ajánlgatják. Timi csörgött rám reggel, hogy nézzem csak, mi van az áruház honlapján. Persze, hogy itt Kecskeméten nincs Aldi. Na, nem mintha hiányozna, csak ilyenkor :)
Szóval gyors gondolkozás után autóba ültünk és átruccantunk Ceglédre. Nagyon nehéz volt válogatni, itt kb. 10 féle fonal volt, abból csak 4 félét vettem, a többiért sír a szívem. Eszméletlen jó színek voltak, és végre tényleg zoknifonal, amiért eddig kiloholtam a lelkem, hiába.
Most viszont itt vannak és már csak kötésre várrnak. Elég vékonyak, szerintem 2,5-es tűvel kell kötni őket, ezért felnőtt zoknit egyelőre nem vállalok be, majd meglátjuk.
Ilyen színeket vettem, persze mindegyikből van még 2 gombolyag, hiszen 4 volt egy csomagban:

Határtalanul Foltvarró Kiállítás Budapesten

Vasárnapi program a foltvarró kiállítás volt Pesten a Budai Várban.
Tavaly már voltunk fenn és nagyon szép volt. Idén is szerettünk volna felmenni Timivel, így már csak a két nagyobb gyermekem pesztonkázása és a férjem rábeszélésén múlott, hogy feljutunk-e. Nehezen tudtam magam rászánni, mert néha annyira nem volt kedvem, máskor meg nagyon.

Anyuék végülis elvállalták Zorkáékat, velük nem igazán lehet még ilyen kiállítást nézni, így négyesben felmentünk. Gyönyörű idő volt, és hát a helyszín, a Budai Vár egyébként is csodálatos, ilyen szép időben meg különösen. Kinti sétáknál sajnáltam, hogy a két lókötő gyerekem nincs velünk, azt biztos élvezték volna, de a benti kiállítás csak nyűglődés lett volna nekik, így majd legközelebb velünk is felmegyünk csak sétálni a Várban. A kiállítás most is nagyon szép és igényes volt, mindig ledöbbenek, hogy mekkora műveket képesek megvarrni a foltvarró lányok. A képek nem adják vissza az igazi élményt, nem igazán látszik rajtuk, hogy egyik-másik kép milyen pici darabokból készült.
Egyszerűen fantasztikusak!
Nézzétek és csodáljátok! :)

Országos keresztszemes találkozó

Teljesen lemaradtam az események dokumentálásával, egy félig kész bejegyzést próbálok felturbózni, hátha sikerül :)

Október 11-én nálunk zajlott az Országos keresztszemes tali. A Művházban béreltünk termet, remélve, hogy sokan eljönnek és ismét szép munkákat láthatunk. Végül kb. 25-30-an lehettünk, jöttek a lányok Pestről, Gyuláról.
Olyan jó volt megint ennyi szép munkát élőben látni! Teljesen más mikor az ember a képernyőn nézegeti, vagy amikor megfoghatja, és a készítőjével is megismerkedhet. Én az elmúlt évben nem nagyon hímezgettem sajnos, egyszerűen ez a legidőigényesebb kézimunka számomra. Most megint elkapott a láz, remélem nemsokára legalább egy icipici mintát kihímzek, bár ha ránézek a frissen vásárolt fonalaimra.... Hát, nehéz a választás.
Néhány kép, amiket a lányok magukkal hoztak megmutatni, persze a teljesség igénye nélkül.
Remélem nem gond, ha itt is látják a munkáikat :)

Az első zoknim

Végre elkészült az első zoknim.
Mikor a macsekot kötöttem, Jucuu a blogján próbakötőket keresett, és nagyon örültem, mikor rám is gondolt. Elkezdtem keresni a városban, hol találnék normális fonalakat, természetesen sehol nem volt. Tisztára kibuktam, hogy itt csak akrilfonalakat lehet kapni, amiben gyapjú is van, olyat alig és abban is csak 20 % maximum. Végül találtam ezt a fonalat, amiből készült, nem 75 % a gyapjú benne, de majd használatban kiderül, hogy működik. Első benyomásom, hogy kényelmes meleg viselet, de nem izzadós.

Persze nem haladtam olyan gyorsan, mert a saját lábamra terveztem, és idő hiányában a nagyobbacska zokni nehezen készült. Ráadásul, mivel ezek nem sztreccs zoknik, a férjem jókat poénkodott rajta, hogy most már jó lenne, ha végre megkötném az orrát, mert ha így haladok az ő labméretére lesz megfelelő.
Judit nagyon szuper leírást adott és még az olyan laikusoknak is könnyen érthető volt, mint én vagyok. Azóta már a részletes leírás fenn van az Ő blogján,és mindenkinek szívből ajánlom, ha szeretné kipróbálni a zoknikötést. Bármennyire hihetetlen, nem ördöngösség, remek darabokat lehet készíteni és olyan jó puha melegek :) Azóta a gyerekeim és anyukám is leadták a rendelésüket egy-egy zoknira.

A fonal, amiből készült: Duetto Print 50% gyapjú 50 % akril, 3,5 mm zoknikötőtűvel.

Az újjászületett Kushies képen

Az elmaradt kép a pelenkáról, amit Kushies tépőzárral varrtam meg. A patentos lemaradt, mert épp a használtak között pihen :)