Az alábbi videóból nem lehet eldönteni, hogy a mintegy fél perc után felbukkanó mókus az átlagosnál bátrabb, vagy csak jóval tapasztalatlanabb, minden esetre úgy mászkál a jól megtermett tojó héja előtt, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga, pedig rajta van a madár étlapján.
Évente kétszer tartanak zergeszámlálást, tavasszal és ősszel.
Az év elején inkább a szaporulatot mérik fel, ősszel pedig a tél előtti állapotot vizsgálják.
A Tátra szlovák oldalán 653 zergével, a lengyel oldalán 330-al találkoztak.
Eddig az őszi időszakban rendszeresen rekordok dőltek meg, ilyen kevés zergét (1000 alattit) utoljára 2011-ben jegyeztek fel, ugyanakkor 2018-ban 1431 egyedet láttak.
A mostani 983 zergéből 69 volt az idén született gida.
A helyi állatvédők igyekezete ellenére csak alig néhány pár madarat figyeltek meg Hokkaido szigetén.
A narancssárga csőrrel és az udvarlási időszakban hosszú fehér konttyal rendelkező állat az országban csak két lakatlan szigeten található meg a Hokkaido keleti részén lévő Nemuro-félsziget közelében.
A japánul etopirika néven ismert, mintegy 40 centiméteres állat a Csendes-óceán északi részének partvidéki területein és szigetein odvakban költ.
Globális populációjukat 1996-ban még 3,5 millióra becsülték.
A kontyos lundák száma 1980-hoz képest 87 százalékkal csökkent, így a tengeri madár a környezetvédelmi minisztérium veszélyeztetett fajokat regisztráló vörös listáján a súlyosan veszélyeztetett kategóriába került.
A környezetvédelmi minisztérium és a helyi állatvédő csoportok nyomására a helyi halászati szövetség 2006-ban betiltotta a kerítőhálók használatát, ezek ugyanis súlyos károkat okozhatnak a tengerben vadászó madarakra.
A kivifiókák alacsony túlélési rátájáért elsődlegesen a hermelinek a felelősek.
A kis kivik különösen sebezhetők, amíg el nem érik az egy kilogrammos testsúlyt.
A hermelinek a kivifiókák 95 százalékát levadásszák az okaritói erdőben.
Ritka vendég a kardoskúti Fehér-tónál.
Az apácalúd tengeri lúdfaj, Skandinávia északi részén, Grönlandon és Oroszország északi részein költ.
Fészkét tengerhez közeli, sziklás élőhelyekre rakja és pehellyel béleli ki.
Általában 2-6 tojást rak.
A kikelt kislibák gyakran csak hatalmas ugrásokkal tudják megközelíteni a vizet.
A telet az apácaludak jellemzően Nyugat-Európában töltik, Magyarország tehát nem esik a vonulási útvonalukba.
Nálunk legtöbbször csak szórványosan, magányosan fordulnak elő, elvegyülve a nagy lilikek tömegeiben.
Jellegzetes mintázatú, fekete-fehér tollazatuk alapján (melyről a nevüket is kapták), könnyen felismerhetőek.
Több állatkertben is voltak hasonló események!
:-)
Budapesti Állatkertben
így örültek az ajándékoknak!
:-)
A hósármány az egyik legészakabban költő énekesmadár, még a Spitzbergákon is fészkel. Magyarországon csak télen jelenik meg, döntően az alföldi területeken.
A Körös-Maros Nemzeti Parkban idén november 10-én, a kardoskúti Fehér-tó mellett figyeltük meg az első két példányt.
Rendszerint a tó környékén, a rövidfüvű, szikes, padkás részeken szedegetik a gyommagvakat.
November 25. óta erős vadlúdvonulást, beáramlást érzékeltek a szakemberek.
A ludakat az Által-ér völgyében elterülő, hatalmas kiterjedésű kukoricatarlók rendkívüli módon vonzzák – nem csoda, hogy a tatai Öreg-tó környékén most összesen 55 200 egyed időzik.
Európa legkisebb madara!
5 grammos, elfér egy dióban.
Eurázsiában elterjedt, általában lucfenyvesekben él, a síkvidékeket többnyire elkerüli.
Fészekalja 7-11 tojásból áll, a tojó egymaga költ, évente kétszer, de a hím is kiveszi a részét a fiókák gondozásából.
Rövidtávú vonuló, de előfordul, hogy egy-egy populáció a költőhelyén marad télen is, és pókokat, rovarmaradványokat fogyaszt – magokat nem tud, ugyanis annyira finom és vékony a csőre, hogy az nem alkalmas a magok felcsipegetésére.
"Ősszel, több ilyen kismadár is érkezik a mentőállomásunkra. Sok esetben nem nagy a baj és egy kis erőnléti javítás után el is tudnak menni. Őt Miskolcon találták, miközben egy gyerek rugdosta az sétálóutcán. Szerencsére eljutott hozzánk ez a gyönyörű kismadár, így tudtunk rajta is segíteni. "
(Forrás:Mályi Madármentők)
Mintegy százezer darumadár tartózkodik jelenleg Magyarországon.
Vonulásuk most a Dél-Alföldön a legintenzívebb.
A kardoskúti Fehér-tavon a november 12-i számlálás adatai szerint 13 900 daru éjszakázott.
A csúcs az elkövetkező hetekben várható, további népes csapatok érkeznek majd a Hortobágyról.
Az általában több százas darucsapatok az alkonyat közeledtével először a tó melletti gyepes területekre szállnak be, majd onnan besétálnak, vagy berepülnek a vízre.
Nagyon szép látvány, amikor a sötétedés közeledtével egyszerre több ezer madár emelkedik a levegőbe és behúz a tóra.
A Kardoskúton éjszakázó darvak a nappali órákban gyakran feltűnnek a Csanádi pusztákon is, ahol a még zöldellő gyepeken táplálkoznak.
A Kopáncs-pusztán az elmúlt napokban ezres nagyságrendben táplálkoztak.
A Kis-Sárréten a darvak rendszerint csak átvonulnak, itt nincsenek éjszakázóhelyeik. Táplálkozni, pihenni viszont alkalmanként megáll egy-egy darucsapat.
(Forrás:kmnp.hu)
Mi itt lakunk Kardoskút mellett, élőben látjuk, halljuk őket!
Csodálatos élmény!!!
:-)
Antarktisz
Költési idő van.
Apró kövekből felújították vagy újra építették a fészküket és elkezdődött a költés.
A hím szamárpingvin vedlés előtt 8,5 kg
a nőstény 8,2 kg.
Szaporodási időszak elején a hím 4,5 kg
kotláskor a nőstény is csak 4,5 kg.
3-4 éves korukban lesznek ivarérettek.
Évente egyszer költ.
Az északi tájakról egyre nagyobb számban érkeznek a Körös-Maros Nemzeti Park tájaira a nálunk telelő ragadozó madarak.
A nálunk költő, vonuló fajok, köztük a ragadozók is szinte teljes számban elhagyták hazánkat. Elvonultak a hamvas rétihéják, a kék vércsék és a kígyászölyvek.
A kékes rétihéják első példányai már szeptemberben felbukkantak.
A gatyás ölyvek szintén jellegzetes telelő madarak Magyarországon.
A kékes rétihéjákhoz hasonlóan ők sem költenek nálunk, csak a hideg évszakban vendégeskednek itt.
(Fotó:mme.hu)
Főleg kis rágcsálókkal táplálkoznak, ezért a sík terepeken, pusztákon vadásznak leggyakrabban.
Vannak olyan nálunk költő fajok is, melyeknek állománya telente jelentősen felduzzad, az északról érkező példányoknak köszönhetően. Ilyen a rétisas, a vándorsólyom, és a vörös kánya.
Rétisasból például Biharugra térségében csupán 3-4 pár költ, de télen több tucat fiatal, kóborló példány érkezik ide.
A fiatal vándorsólymok nemcsak észak-déli, hanem bármilyen irányba szívesen kóborolnak. A hazai, néhány tucatnyi állomány telente akár 200-300 példányra is felduzzad.
Vörös kányák kis számban költenek hazánkban (Baranya és Somogy megyében), de a Dél-Alföldön csak telente bukkan fel néhány kóborló egyed.
(Forrás:kmnp.hu)
Ez a közepes méretű parti madár a szalonkafélék népes családjába tartozik.
Eurázsia északi felében költ.
Hazánkban csak néhány alkalmi fészkelését jegyzik az elmúlt évszázadból.
Poligám madár.
Fátlan, nyílt területeken költ, általában három-négy tojást rak, melyekből a fiókák 20-23 nap után kelnek ki.
Tavaszi vonulása március-május, míg az őszi augusztus-november közé esik.
A lecsapolt halastavak kiváló táplálékbázist jelentenek, ahol a pajzsoscankók főleg apró csigákat, rákokat, férgeket fogyasztanak.
Ősszel néha magvakat is szedegetnek a gyepterületeken.
Gyakran táplálkoznak a mocsarakban és a vizenyős legelőkön is.
A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén a vizes élőhely-rekonstrukciók más madarak mellett a pajzsoscankók számára is kedvező feltételeket biztosítanak.
A pajzsoscankók legjelentősebb telelőterülete Nyugat-Afrika, ezen kívül Indiában, Pakisztánban és Kis-Ázsiában is vannak telelőhelyeik.
(Forrás:kmnp.hu)
Mogyorós pelékkel minden olyan erdőben, vagy akár városi parkban is találkozhatunk, ahol van aljnövényzet.
Ez ugyanis nemcsak a táplálékszerzés, hanem a telelés szempontjából is nagyon fontos számukra.
Általában talajba ásott üregekben alszanak téli álmot, amihez fészket építenek maguknak az erdő aljnövényzetéből.
Október végén már egyre jobban csökken az éjszakai aktivitásuk, egyre többet alszanak, majd hosszú téli álomba merülnek, melyből csak áprilisban ébrednek fel.
A kis sólyom rendszeres telelőfaj Magyarországon.
Ez a kis termetű ragadozó madár olyan élőhelyet keres, ahol sok az énekesmadár, ugyanis főleg ezekkel táplálkozik.
A Csanádi pusztákon az átlagos években 6-10 kis sólyom telel.
A területet felosztják egymás között, egy-egy madár általában több tíz hektáros területen vadászik.
A Csanádi puszták ideális telelőhely számára, ugyanis itt nagyon stabil és sokszínű az énekesmadarak telelő állománya.
A mocsarakban tömegesen telelnek a nádi sármányok. Az ugarsávokon a gyommagokat fogyasztó tengelicek, pintyfélék nagyobb tömegben fordulnak elő.
A pusztákon téli vendégeink hósármányok, sarkantyús sármányok vannak, s a mezei pacsirták áttelelése sem ritkaság.
A közeli állattartó telepeken a házi és a mezei verebek is nagyobb tömegben megtalálhatók. A kis sólymoknak tehát van miből válogatniuk.
A vörös vércsék pedig őket támadják, mert féltik saját táplálékbázisukat.
Később beáll egyfajta nyugalom, minden ragadozó elfoglalja a helyét a rendszerben.
(Forrás:kmnp.hu)
Az 1910-es évek óta nem költenek hazánk területén.
Addig azonban kedvelt madarunk volt, amit a tolldísze miatt háziállatként is tartottak egyes uradalmak és a módosabb gazdák.
Napjainkban is csak vendég a daru hazánkban, a krúgató vándorsereg legnagyobb hazai gyülekezőhelyére, a Hortobágyra érkezése jelentős esemény, amelynek megtekintésére programokat, túrákat szerveznek.
A hazánkon átvonulók költőhelyükről, Észak-Európából érkeznek, s novemberben repülnek tovább Dél-Európába, illetve Észak-Afrikába, ahol a telet töltik.
Mindenevők, a hajtásokat, magokat, gumókat éppúgy megeszik, mint a lárvákat, rovarokat.
A nálunk vendégeskedők nappal a tarlókat, szántókat járják táplálék után, az éjszakákat a mély fekvésű, nedves területeken töltik.
Kisebb-nagyobb csapataik azonban egyre gyakrabban telelnek hazánkban.
Az európai daru, mint sebezhető faj, a Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján szerepel.
Nagy termetű bagolyféle, testhossza 50–59 cm, szárnyfesztávolsága 110–125 cm, testtömege 550–1200 g. Szárnyvégei lekerekítettek, feje kerek, arcfátyla sárgásszürke, szeme fekete, csőre fakósárga, farka hosszú és ék alakú. Tollazata sárgásan szürkésbarna sötétebb, kontrasztos csíkozással.
Magyarországon az Észak-középhegység gyertyános-tölgyeseit és bükköseit lakja. Hazánkban állandó madár, fészkelőállománya 160–260 párra tehető.
Az uráli bagoly elsősorban kisemlősökkel (egerek, cickányok, pelék) táplálkozik, de étlapján egyéb rágcsálók, kétéltűek és énekesmadarak is szerepelnek.
Fő költési időszaka a tavasz első hónapjában veszi kezdetét.
Fészket nem épít, rendszerint az egerészölyvek gallyfészkeit, valamint a kihelyezett költőodúkat foglalja el.
Az uráli bagoly (Strix uralensis) a fokozottan védett fajok közé tartozik Magyarországon. Természetvédelmi értéke 100 000 Ft egyedenként.
Az európia bölény ( Bison bonasus) azon fajokhoz tartozik, mely az állatkerteknek köszönheti létezését, ugyanis a korábban még Magyarországon is előforduló állat az 1920-as években kipusztult Európában, de csak a szabad természetben.
Hála az 1923-ban alapított Nemzetközi Bölényvédelmi Társaságnak, akik számba vették az összes állatkertekben fellelhető állatot, összegyűjtötték azokat és elkezdték zárt tartási körülmények között tenyészteni, majd visszatelepíteni a szabad természetbe.
A Rodope hegység a Rewilding Europe
működésének egyik kiemelt természetvédelmi területe, ahol egykor őshonos
volt az európai bölény, azonban már évszázadokkal ezelőtt eltűnt a
természetes ökoszisztémából. A Rewilding Europe tevékenysége révén az
első európai bölények 2013-ban érkeztek meg Bulgáriába, amelyek 2015.
óta már szaporodnak is. 2017-ben két további egyed csatlakozott a
csapathoz. A kis csorda 2019-ben került szabadon engedésre, így ma már
újra vadon élhetnek.
A tenyészprogram sikerei azt
eredményezték, hogy az 1950-es évek óta több helyre sikeresen vissza is
telepítették Európa legnagyobb szárazföldi emlősét és ma már 6.200
egyedre becsülik vadon élő állományát.
2018 májusában különleges és ritka állat nevelkedett a Nyíregyházi
Állatparkban. Egy kis európai bölény cseperedett a park egyik
istállójában. Az apróságot a születése után az apja megtaposta, s a
gondozók mentették ki a csapatból.
A nyíregyházi szakemberek szerették volna ha természetes viselkedésformát tanul a kis állat, egy fiatal bölénycsordába került a Miskolci Állatkertbe, ahol egészen 2 éves koráig élt…mielőtt élete legnagyobb kalandjára indult.
(Forrás:sostozoo.hu)
Jack
27 éves
3 méter magas
5 tonna súlyú
A Nyíregyházi Állatpark, ahol a Jack nevű afrikai elefántbikának már 2 borja is született, 2 évre kölcsönadta a Bázeli állatkertnek az apaállatot, hogy az Európai Fajmegőrzési Program keretén belül teljesítse ott is tenyészbikai feladatát.
Európa legnagyobb afrikai elefántbikája 2 éves távollét után visszatért családjához Nyíregyházára.
A Nyíregyházi Állatparkban jelenleg öt afrikai és három ázsiai elefánt él és az országban afrikai faj csak itt látható.
(Forrás:sostozoo)
Ezzel a madárral Közép-Ázsiában lehet találkozni, költeni a Fekete-tenger északi partvonalától egészen Kazahsztán keleti feléig szokott.
Magyarországon legutóbb 2016-ban látták.
A feketeszárnyú székicsér a rövidfüvű legelőket kedveli, itt kapdossa el az állatok körül repdeső rovarokat.
A kardoskúti megfigyelés is a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság sóstói állattartótelepének közelében történt, a cigája és racka juhok legelőjének közelében.
Ugyan ritkán kóborol Magyarországon a feketeszárnyú székicsér, de volt már olyan, hogy költésbe fogott a Hortobágyon és a Kiskunságban, székicsértelepeken.
Télen messzire vonul, akár a Dél-Afrikai Köztársaság északi határvidékéig is elrepülhet.
(Forrás:kmnp,Mészáros Csaba)
Höchstadt
Anna és Gerome
este
Bad Waldsee
Worms
Makov
reggeli cumi
:-)
Magán Zoo
fehér oroszlánok
Felsőlajos - itt van ez a zoo
augusztus elején 3 kis fehér oroszlán született
és egy láma csikó
