Kiállításra készülve

Szóval elmúlt, szép volt, jó volt.

Első kiállításomra készülve, összehívtuk Kicsi Számmal a népet, hogy legyen ki dolgozik, nekem csak dirigálni kelljen. Jobban mondva Kicsi Szám lehet, hogy sejtett valamit az egészből és ezért szólt Speakernek és Melinek? Én csak Valcsinak szóltam (egyébként ő is speaker:)).

Szó ami szó 6 egész órába került mire a képek felkerültek a paravánra, a tálak pedig a vitrinbe. Nem volt kis meló, el is fáradtam, mi lett volna ha még dolgozom is? Persze ahogy lenni szokott, mármint nálam, otthon felejtettem ezt-azt, még szerencse, hogy nem kellett messze menni a cuccokért. 60 képet vittem és nem egyszerű feladat ám megmondani melyik mellé mi kerüljön. Mivel ez így áll, ez úgy van festve, ennek más a témája, színvilága stb. De a végére csak sikerült összehozni.:)

A művházban ügyelő bácsika nagyon kedves volt, Speaker egyből összehaverkodott vele (ő már csak ilyen), s nagyon jól elvoltak, mivel kiderült, hogy a bácsika fényképezőgépeket gyűjt, s ami nem utolsó, ért is hozzájuk. Mivel Speaker a "digitális világ" szülötte, s nála volt a fényképező, volt is miről diskurálni. Addig Kicsi Szám olajat cserélt az autón, Valcsi, Meli és én pedig rakosgattuk a képeket A-ból, B-e, mire aztán összeállt a kép, mármint az egész.

A padlón jól mutattak, már csak a paravánra kellett őket felvarázsolni. Ez a művelet párokba fejlődve történt Kicsi Szám - Valcsi, valamint Speaker - Meli voltak párban, és rakosgatták a képeket. Nekem annyi dolgom volt, hogy szorongattam a drótot (össze ne kuszálódjon), és irányítottam fel-le, jobbra-balra. Hoztam is
képeket a műveletről.

Üvegfestés

Mivel a felsorolást az üvegfestéssel kezdtem, gondoltam azzal is folytatom a bejegyzést. Az üvegfestést 2008 tavaszán kezdtem, bár ha jól belegondolok lehet, hogy előbb, de sajnos nem vagyok jó az időpontok megjegyzésében. Általában mindig valami eseményhez kapcsolom az évszámot, hónapot, ebben az esetben talán azért nem kapcsoltam semmihez, mert nem voltam benne biztos, hogy ez a hobbi ennyire meghatározóvá, szenvedéllyé növi ki magát az életemben.

Képeim, hideg üvegfestéssel készülnek, s oldószeres üvegfestéket használok. Sok kontúrt, festéket kipróbáltam, s azt hiszem mára elmondhatom, hogy rátaláltam a számomra tökéletesekre. Azért írom, hogy számomra, mert ugye nem vagyunk egyformák, és a tökéletes mindenkinek más és más.

Általában a négy falnak, valamint a családnak festettem, egészen két héttel ezelőttig, amikor is megnyílt első kiállításom (de erről később), ami a mai nappal zár.

Hoztam egy képet is, hogy lássátok miket is készítek. A kép címe: Díva.

Bevezetés

Azt hiszem ez a legnehezebb része a blogozásnak! Elkezdeni! A többi meg majd jön magától! Nos, már régóta szerettem volna egy blogot, csak ugye a fő kérdés, hogy miről is írhatnék?

Jelentem megvan!!! Itt nem fogsz olvasni szerelmi civódásról, senki nem fogja telesírni a klaviatúrát - nézd szegény lány, hogy járt! -, nem lesznek önsajnáló bejegyzések, hogy mit ettem, ittam, hogy szárítottam be a hajam, milyen színű a körmöm és milyen bugyit vettem fel!

Szóval, amiről itt olvashatsz:

• az az üvegfestés,
  
• a kertem,
  
• a két kutyám és kalandjaink,
  
• valamit eddig még rövidke életem egy-egy humoros részlete.
  

Elsőnek ennyi! De ne aggódjatok, leszek én még ennél bővebb is!:)