... hát ez itt a probléma.
Annyira tetszik a fonal. Azok a szép őszi szinek, változatos hosszú átmenetekkel. És gyapjú, és puha, és olyan szépen fénylik...
És a minta is szép, könnyü is mutatós is. Mások is olyan szépeket készítettek vele...
Úgy gondoltam, valamiért, hogy olyan lesz a kendőm, mint egy októberi domboldal ... Jópofán foltos, ezekből a mindenféle rozsda-szinekből...
... de nem olyan lett. Hanem csíkos ... kissé retró ... szóval nem októberi domboldal. Ezek a csíkok teljesen szétlökték a mintát.
Ahogy készült, egyre többet sandítottam a dobozban várakozó lila virágos stólám felé, egyre többször gondoltam, hogy "ejnye, inkább fordítva kellett volna". A lilából a kendő, az ősziből a virágok. El is kezdtem lebontani a kendőt, de fél sor után rájöttem, hogy ezt a fonalat én nem fogom visszabontani ... képtelenség ... szakad, málik ... kicsit több munka, mint meghorgolni. A virágokat meg eleve nem is akartam visszabontani, 32 db van már, meg tele lenne minden csomóval, meg az tetszik is.
És akkor bekattant a megoldás!!!
Megújult lendülettel és lelekesedéssel folytattam ... volna ... ha, nem fogyott volna el a fonalam is. :)
Jó ... az mindig elfogy ... az orvosolható!