2009. január 14.

A legnehezebb dolog

Ez az emberi képesség, melyre legnehezebben tehetünk csak szert, ez a tulajdonság, mely ellen lényünk legtitkosabb ösztönei lázadoznak, mert halandók vagyunk, mert idõnk kimért, mert csillagunk lefut: ez a legfájdalmasabb kötelesség, önmagunkkal, sorsunkkal s annak legmélyebb értelmével, munkánkkal szemben. Nincs igazi alkotás végtelen, az ember legtitkosabb alkata fölött úrnak maradni tudó türelem nélkül. Mert az alkotás soha nem bûvészmutatvány, villámgyors kunszt, sanzsé-passzé*, a cilinderből nem tud az alkotó műveket elõhúzni. Nemcsak a lángész: türelem maga a mű is türelem, az organikus fejlődés türelme, a visszatartás és érlelés csodája. Megtanulni a türelmet, életben és munkában, annyi, mint megtanulni a Teremtő titkát. Magold csak ezt a leckét, te nyugtalan és halandó.
(Márai Sándor: Füveskönyv)

Hallgass a szívedre


Hallgass a szívedre.
Az mindent tud, mivel a világlélekből jött,s egyszer majd oda fog visszatérni.Ahol a szíved van, ott a kincsed.A szívedet sosem tudod elhallgattatniA szíved elől sosem menekülhetsz el.Mi, emberi szívek meghalunk a félelemtől, ha csak rágondolunka szeretett lényre, aki örökre elmegy, vagy arra a pillanatra,amikor meghiúsul a várakozás..Vagy arra a kincsre, amely ahelyett, hogy előkerülne -rejtve marad -és akkor nagyon szenvedünk!/Paulo Coelho/

Sose add fel


Sose add fel.
Bármi történjék is, ne add fel.
Erősítsd meg szíved.
Országodban túl sok energiát fordítanak az ész fejlesztésére, ahelyett, hogy szívüket edzenék.
Légy együtt érző, a barátaidon kívül mindenki mással is. Légy együtt érző, dolgozz lelked és egyben a világ békéjéért. Dolgozz a békéért, és hallgass rám: sose add fel. Nem számít mi folyik körülötted, nem számít mi történik, Sose add fel.
/Tenzin Gjaco/

2009. január 13.

Személyes példa


Az egyes ember a maga kis körében mutatott személyes példája által képes hatni a világra.Ahogyan a vízbe dobott kő nyomán egyre táguló és ezzel egy időben egyre kevésbé fodrozódó körben hullámzik a víz,úgy befolyásolják tetteink az egész emberi faj életterét.
/Stephen R. Covey/

2009. január 12.

A dolgok nem olyanok


A "dolgok nem mindig azok, aminek látszanak."
Néha pontosan az, ami történt, ha a dolgok nem olyannak mutatkoznak, aminek kellene.
Ha bízol, csupán arra kell hagyatkoznod, hogy minden
eredménynek megvan az előnye.
Amíg nem telik el egy kis idő, ezt nem veszed észre.
Néhány ember eljön az életünkbe és gyorsan elmegy. Néhány ember barát lesz és marad egy kicsit... gyönyörű nyomokat hátrahagyva a szívünkön...
és mi eléggé hasonlóak vagyunk, mert barátságot
kötöttünk.
A tegnap történelem.
A holnap misztérium. A ma ajándék.

2009. január 11.

Anyaság


- Honnan jöttem? - kérdezte édesanyját a gyerek. - Hol szedtél fel engem? Az anya keblére vonta magzatát, majd könnyes mosollyal szólt: - Szívemben rejtőzködtél, kedvesem, mint örök vágy. Jelen voltál játékaim babáiban, és ha istenszobrot gyúrtam agyagból, téged formáltalak öntudatlan. Házunk istenségében is téged tiszteltünk. Éjfél reménységeiben és szerelmemben, sőt már az anyám álmaiban is. Otthonunk halhatatlan őrzőszelleme táplált emberöltők óta. Leánykoromban, amikor szirmait bontogatta lelkem, virágillatként lebegtél fölötte. Szelíd lényed úgy virágzott tagjaimban, miként felhő bíborfénye napfelkelte előtt. Ég küldötte kedvenc, hajnal ikertestvére, a földi lét nagy folyama partra vetett bennem. Arcodba nézek, és megfoghatatlan érzés tölt el: Te, ki mindnyájunké vagy, enyém lettél. Félelmemben, hogy elveszítelek, magamhoz szorítlak erősen. Csodás varázslat két gyönge karomba zárta a világ legdrágább kincsét.

Az igazi könnycsepp

Látod nincs szebb ragyogás, nincs aranyosabb fénysugár, mint ami a bánat könnyéről verődik vissza. Mert a bánat fakasztotta könnycseppek igaz szeretetről tanúskodnak, és csillogásukkal a bűntől megmenekült szabad ember szépségéről győzik meg a világot. A bűntől felszabadult ember az örökkévalóság fényét sugározza.