Szerencsére nem a Hold, hanem helyenként a rántott sajt is
sajtból van. Nem csak nyomokban tartalmaz valami tejfélét.
Szomorú, hogy a
legtöbb helyen mélyfagyasztott élelmiszer-ipari terméket kapunk rántott sajtként
tálalva, szegény „sajtok” nem is láttak tehenet.
A sajt tejből készül, a tejet pedig tehenekből fejik.
Ez ennyire egyértelmű, mégsem általános.
Ez ennyire egyértelmű, mégsem általános.
Ha azonban a keszthelyi Libás kikötőben, a Palettában kérünk
rántott sajtot, biztosak lehetünk abban, hogy az a közeli Nemesbükön legelő
Jersey tehenek tejéből készül.
A Korosajt Műhely tehenei békésen éldegélnek a zalai
domboldalon, nagyon fontos, hogy a fű és széna, amit esznek, tele van
vadvirágokkal, különféle növényekkel, ettől lesz igazán zamatos a tej, amit
adnak. A réten található 18-20 féle növény télre is jó illatú szénát biztosít
az állatoknak.
Gazdájuk, Korosa András név szerint ismeri őket, Blanka, Bíborka,
Bodza, Flóra és a többiek a nevüket hallva boldogan döcögnek oda a gazdájukhoz.
Fotó: Lantos Gábor |
Tejük zsíros (10%), tápanyagban gazdag, 4-5 hetes érlelés után trappista,
gouda, 4-5 hónap után edami sajt készül belőlük.
Egy 7 kg-os guriga sajt 70 l tejből készül.
Fotó: Lantos Gábor |
Ezt a sajtot viszik a keszthelyi Palettába, ahol helyi
termékek kerülnek a bisztrókonyha asztalára.
Ismét egy alapvetés és egy ellentmondás-minek is kell az
alapanyagokat száz kilométereket utaztatni, ha a közelben is vannak termelők,
akik mindent előállítanak? Miért kellene ipari, félkész terméket venni egy
étteremnek, büfének, ha a közeli gazdák is tudnak folyamatos mennyiséget és
minőséget előállítani-legyen szó húsról, tejtermékről, kenyérről vagy gyümölcsről,
zöldségekről.
Bezerics Daniék a sajt mellé tálalt burgonyát is a keszthelyi
egyetem Hópehely fajtájából sütik Heston Blumenthal receptje alapján, és a
sajtot a házi kenyerük morzsájába panírozzák.
Ennyi csak a varázslat, semmi trükk.
Az kerül az asztalra, ami a közelben megterem-szezonális,
friss és ellenőrzött minőségben.