Sajtos-túrós csigapogácsa

 

 

Nagyon régóta vártam a napot, amikor első alkalommal végre minálunk lehet együtt a család, és megünnepelhetjük a felköszöntés szempontjából elmaradt szülinapot és három névnapot. A betegség azonban nagy úr, képes szabotálni az összejöveteleket, és meg kell várni a gyógyulást. Hiszen az nem lehet, hogy a szeretteink közül távol maradjon bárki is.
Szűk családunk legidősebb tagja szerencsére felépült, és bár időközben én is lerokkantam egy kissé (ami majdnem keresztbe húzta a terveinket), végül mégis kegyes volt a sors, és le tudtam vezényelni a várva-várt ünneplést. :)
A nagy napra többek között pogácsát terveztem sütni, de túl lágy lett a tészta, a kiszaggatást nehezen bírta volna, a még több liszt belegyúrása pedig nem tűnt szimpatikus ötletnek. A bajt úgy orvosoltam, hogy felgöngyöltem és felszeleteltem a tésztát. Az ilyen formán létrejött csigákat pedig olyan jópofának tartottam, hogy – mivel egyébként nagy sikere volt –, később újra elkészítettem, hogy a Sünisen is megmutathassam. Ha nincs elég időnk (a tészta újra begyúrására, pihentetésére, nyújtására, szaggatásra), akkor ez a felgöngyölős-szeletelős módszer tökéletes választás, ugyanakkor megmarad a kedvelt pogácsa-élmény. ;)
Reménykedem benne, hogy ez a könnyű tésztájú, ízletes csigapogi a kedves olvasók tetszését is elnyeri. ;)

Hozzávalók 24 darabhoz:

a tésztához:
28 dkg finomliszt+a dagasztáshoz és a nyújtáshoz
2 dkg teljes kiőrlésű búzaliszt
1 szál póréhagyma (tisztítva kb. 13 dkg)
16 dkg túró (csak mert pont ennyi volt itthon)
12 dkg sajt, reszelve (ementáli és parmezán vegyesen)
5 dkg tejföl
5 dkg vaj, felolvasztva
1 tojássárgája
1 tk. cukor
1 jó tk. só
1,8 dkg friss élesztő
0,5 dl tej

a tetejére:
1 kis tojás
köménymag, fekete szezámmag

elkészítés:

1. A megtisztított, felaprított, enyhén megsózott pórét 2 dkg felhevített vajon lefedve megdinszteljük. Még forrón a tejföllel, tojássárgájával, többi olvasztott vajjal, sóval kevert túróhoz forgatjuk.
2. Az élesztőt a liszt közepébe morzsoljuk, elkeverjük a langyos tejjel, és kevés liszttel betakarva felfuttatjuk.
3. A túrós keveréket az élesztős liszthez adjuk, és robotgéppel megdagasztjuk. Enyhén lisztezett munkalapon kissé átgyúrjuk, majd vékonyan kivajazott kelesztőtálba tesszük, és letakarva, meleg helyen megkelesztjük.
4. A megkelt tésztából 2 gombócot formázunk, és letakarva néhány percet pihentetjük. A reszelt sajtot kétfelé osztjuk.
5. Egy tésztabucit lisztezett munkalapon 26×20 cm-es téglalapra nyújtunk, megszórjuk egy adag reszelt sajttal, és a hosszabbik oldalánál fogva feltekerjük. A tésztarudat másfél ujjnyi (kb. 2 cm) vastag szeletekre vágjuk, sütőpapírral bélelt tepsire rendezzük, és a csigákat a tenyerünkkel kissé lenyomjuk. Így járunk el a másik tésztával is.
6. A megkelt csigákat lekenjük felvert tojással, megszórjuk a magvakkal, és előmelegített sütőben egymás után megsütjük. Langyosra hűlve kínáljuk.

sütési hőfok: 200°C
sütési mód: alul-felül sütés (középső sín)
sütési idő: kb. 20 perc

Sonkás-sajtos minizsemle fűszervajjal

 

 

Töredelmesen bevallom, hogy ezt a finomságot még májusban sütöttem, de jól elfelejtettem posztolni. :D A megmaradt húsvéti sonkából készült, aminek a felét az ünnepek után lefagyasztottam, és később, amikor újra kedvem támadt a sonkaevészethez, kiolvasztottam. A felének a felét betermeltük szendvicsre pakolva, a maradékot pedig ebbe a pihepuha, foszlós péksütibe álmodtam bele. Mit álmodtam?! – A két kezemmel gömbölygettem belőle golyócskákat. :D Nem bántam meg! :) Erről a töltött zsemléről is elmondható, hogy jó ez bármikor: reggelire, tízóraira, uzsonnára vagy vacsora gyanánt – utóbbi főleg azoknak, akik nem híznak tőle. :D
Bízom benne, hogy nem köveztek meg azért, hogy ennyivel később merek sonkás receptet mutogatni, de biztos vagyok benne, hogy (amennyiben nem kaptok kötözött vagy paraszt sonkát) egyéb hússal is helyettesíthetitek a húsvétkor szokásos változatot. ;)

Hozzávalók 32 darab minizsemléhez:

a tésztához:
45 dkg finomliszt
5 dkg teljes kiőrlésű búzaliszt
3 dkg cukor
1 csapott ek. (2 g) só
1 tojássárgája
3 ek. olvasztott vaj
1 ek. napraforgóolaj
2,5 dkg friss élesztő
15 dkg görög krémjoghurt
kb. 2 dl víz

a töltelékhez:
20 dkg füstölt, főtt sonka (pl. a húsvéti sonkából)
20 dkg zöldfűszeres vagy natúr krémsajt
7 dkg vörös Cheddar sajt

a tetejére és a kenéshez:
1 tojásfehérje
hántolt napraforgómag
6 ek. olvasztott vaj
1 gerezd fokhagyma vagy 1 tk. fokhagyma granulátum
1 csapott ek. aprított petrezselyemzöldje

elkészítés:

1. A vajat felolvasztjuk, félretesszük. A kétféle lisztet elvegyítjük a cukorral.
2. Az elmorzsolt élesztőhöz hozzáadunk egy keveset a cukros lisztből, elkeverjük 1 dl langyos vízzel, befedjük egy kis liszttel, és hagyjuk felfutni.
3. A meglangyosított joghurtot dagasztótálba öntjük, belekeverjük a tojássárgáját, a sót, hozzáadjuk a felfutott élesztőt, a fele mennyiségű lisztet, és robotgéppel elkezdjük dagasztani. Felváltva beledagasztjuk a többi lisztet, a vizet, majd kanalanként a vajat, végül az olajat.
4. A viszonylag lágy tésztát lisztezett munkalapon átgyúrjuk, majd visszatesszük a vékonyan kiolajozott tálba, és letakarva a kétszeresére kelesztjük.
5. A töltelékhez a sonkát késes aprítóval szálasra (azaz nem túl finomra) daráljuk, összeforgatjuk a reszelt sajttal, és alaposan összekeverjük a krémsajttal. A masszából 32 db golyóbist formázunk. Félretesszük.
6. A megkelt tésztából 32 gombócot gömbölygetünk, és letakarva 15 percet pihenni hagyjuk.
7. Egy tésztagombócot ellapítunk, a közepére helyezünk egy sonkagolyót, eldolgozzuk fölötte a tésztát, és az alján, valamint az oldalán is kiolajozott sütőtál közepébe ültetjük. Így járunk el a többi tésztával és töltelékkel is, amelyeket körben elrendezünk a sütőtálban. (A töltött zsemlécskék oldalát körben megkenjük kevés olajjal, mielőtt a sütőtálba tennénk.)
8. A zsemléket letakarva kb. 20 percet kelesztjük, majd lekenjük lágy habbá vert tojásfehérjével, és megszórjuk napraforgómaggal. Előmelegített sütőben megsütjük.
9. A vajat (a zsemlék sütési idejének vége felé) felolvasztjuk, hozzákeverjük a zúzott fokhagymát és az aprított petrezselyemzöldet.
10. A sütőtálat tortarácsra tesszük, a zsemléket még forrón átkenjük a fűszeres vajjal, és így hagyjuk kihűlni.

sütési hőfok: 200°C
sütési mód: alul-felül sütés (középső sín)
sütési idő: kb. 20 perc

Megjegyzés, tipp:

A sütéshez én 24 és 18 cm-es sütőtálat használtam. A nagyobbik tálba 23, a kisebbikbe 9 zsemlét tettem. De megsüthetjük 2 db 20 cm-esben is (kétfelé osztva a töltött péksütiket), vagy tál helyett csupán körkörösen a tepsire helyezve is.
Bármilyen mártogató illik hozzá, de szerintem tormát vagy mustárt tartalmazó tunkolni valóval az igazi. ;)

Mozzarellával töltött, hagymás-olívás pizza

 

 

Pizzarajongók vagyunk, mégis viszonylag ritkán sütök. Sőt, már rendelni sem szoktunk, mert amióta másik városban lakunk, az itt működő pizzériák egyike sem nyerte el a tetszésünket. Így hát a pizzaevészetre azon ritka alkalmak maradnak, amikor a szülővárosunkban található, szerintünk jó pizzát áruló két hely valamelyikébe beülünk. Igaz, nemrég volt szerencsénk újra ellátogatni a Krk szigeti Vrbnik városkában lévő kedvenc pizzériánkba, így egy kis ideig megint nem volt kínzó hiányérzetünk. Itthon aztán persze elég hamar eluralkodott rajtunk a sóvárgás, ami egy nagyon jó ismerősünk lelkén szárad. Ő ui. azzal, hogy elkezdte küldözgetni nekem a tésztakísérletezéseiről és elkészült pizzáiról lőtt fotóit, végül tudtán kívül elérte, hogy hetente egyszer asztalra tegyem a kedvencünket.
Bár a fent említett ismerős – aki ráadásul férfi – már a 72 órás kelesztésű, olasz lisztből készült tésztánál tart – hogy aztán pármai sonkás, szárított csiliszálas nápolyi típusú pizzával borzolja a kedélyeket –, én ezzel szemben még mindig csak odáig jutottam (gasztrobloggerként szégyellhetném is magam!), hogy a szűk 1 óra alatt elkészülő élesztős tésztámra hol daraboltparadicsom-, hol pedig mézes-mustáros hagymaragut pakolok, és csak ábrándozom a pöttyet sötétebbre sülő, buborékos szélű igazi olasz pizzáról. Arról, amit kizárólag 450°C körüli hőmérsékleten lehet produkálni, ahogyan azt a mi kedves ismerősünk az ő sk. kemencéjének segítségével teszi. (Asszem jövőre mi sem ússzuk meg a kemencekészítést. :D)
Viszont amíg nem süthetek nápolyi típusút (és mivel nincs képünk hetente csináltatni Zolival), addig is muszáj csillapítani a pizza iránti vágyat. Ezt újabban az itt látható képeken bemutatott, sajttal töltött szélű pizza hivatott enyhíteni, aminek a töltelékébe ezúttal olajbogyó is került a hagyma mellé, sőt nyers koktélparadicsomot sem átallottam rátenni, mivel azt tavaly sikerült megszeretnem. Nem úgy a pármai sonkát, aminél sokkal inkább kedvünkre való a feketeerdei, ezért inkább az került rá.
A csodás csiliszálakért pedig ezúton is köszönet a fent emlegetett úriembernek, aki volt olyan drága, és hozott nekünk, így én most kidekorálhattam vele legújabb pizzámat, ami szerintem akár csere fizetőeszköz is lehetne a Zoli-féle olaszos pizzáért. ;) Annál is inkább, mert mi most odáig vagyunk ezért a mozzarella sajttal töltött szélű finomságért. :)

Hozzávalók 6 kis pizzához:

a tésztához:
25 dkg fehér kenyérliszt és finomliszt fele-fele arányban
1 csapott ek. cukor
1 mk. só
1,5 dkg friss élesztő
kb. 1 dl víz
0,5 dl tej

a feltéthez:
6 szelet feketeerdei sonka
25 dkg vöröshagyma (tisztított mennyiség)
4 nagy gerezd fokhagyma
3 koktélparadicsom
3-4 dkg fekete olajbogyó
1 tk. oregánó
1 tk. majoránna
1 mk. őrölt rozmaring
5 dkg 20% zsírtartalmú tejföl
1 kis tojás
2 ek. kókusz- vagy olívaolaj

a díszítéshez:
6 db mini mozzarella
2-3 db fekete olajbogyó
friss bazsalikomlevelek
szárított csiliszálak

elkészítés:

1. A tésztához a cukorral vegyített lisztkeverékhez morzsolt élesztőt elkeverjük a langyos, tejes vízzel, és kevés liszttel betakarva felfuttatjuk.
2. Beletesszük a sót, az olajat, a többi folyadékot, és megdagasztjuk. Olajjal vékonyan kikent tálban, letakarva, meleg helyen megkelesztjük.
3. A töltelékhez a félbevágott hagymát vékonyra szeljük, a felhevített zsiradékon, lefedve elkezdjük párolni, majd az áttört fokhagymát és a fűszereket is hozzáadva, fedő nélkül 1-2 perc alatt készre pároljuk. Teljesen kihűtjük.
4. A koktélparadicsomot félbevágjuk. A lecsepegtetett olajbogyót felkarikázzuk. A bazsalikomlevélkéket megmossuk, leszárítjuk. A mozzarellát kis lyukú reszelőn lereszeljük.
5. A megkelt tésztából 6 gombócot formázunk, és 10-15 percet letakarva pihentetjük. A bucikat ezután enyhén lisztezett munkalapon 18-20 cm átmérőjű körlapokra nyújtjuk.
6. A tésztalapok szélét körben megszórjuk reszelt sajttal, majd ráhajtjuk és jól lenyomkodjuk a tésztát. A pizzákat sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk.
7. A felkarikázott olajbogyót a kihűlt dinsztelt hagymához forgatjuk és belekeverjük a tejfölt, valamint a felvert tojást.
8. A tésztafészkekben elosztjuk a hagymás alapot, majd mindegyikbe 1 szelet sonkát és 3 db felezett paradicsomot teszünk. Előmelegített sütőben 13 percig sütjük.
9. Mindegyik pizzácskára 1-1 mini mozzarellát teszünk és készre sütjük. A sütőből kivéve rácsra szedjük, és olajbogyó karikákkal, bazsalikomlevélkékkel, szárított csiliszálakkal díszítjük.

sütési hőfok: 210°C
sütési mód: hőlégkeverés
sütési idő: kb. 15 perc

 

 

Olívás-mozzarellás karika

...agyő nyár!
 

 

Jellemző, hogy mi is akkor esünk szerelembe az olajbogyóval, amikor a klímaváltozás okozta hatalmas szárazság ennek a termesztésére is súlyos károkat mér – volt is alkalmunk látni a kis összeaszott bogyókat az olajfákon. :( Tavaly, amikor először jártunk Krk szigetén, ennek a jeleit még nem tapasztaltuk, hiszen a Vrbnik városában üzemelő Pizzerija Gospojaban szép mennyiségű olajbogyó díszítette a pizzánkat. Ott és akkor szerettük meg a fekete olajbogyót, amit idén mindenképp szándékunkban állt venni, amikor szeptember legelején ismét ellátogattunk a szigetre. Azonban hideg zuhanyként ért a felismerés: helyi termesztésű olíva sehol sem volt kapható, sőt a fent említett pizzázó kínálta kedvencünkre ezúttal csak pár szem került rá. Ez a két tény egyértelműen jelezte, hogy baj van. Kész szerencse, hogy olívaolajat azért még bőven lehet kapni, és mi is hoztunk haza több üvegnyi magas minőségű, ilyen-olyan ízesítésűt innen, miután az eladó csajszival jót beszélgettünk a náluk kapható finomságok eredetéről.
Az olajbogyó evészet utáni vágy azonban a nyaralás végeztével sem enyhült – pláne mivel helyben nem volt alkalmunk degeszre enni magunkat belőle –, úgyhogy nem maradt más lehetőség, mint a boltban való megvétele. Így is tettünk, és amint megkaparintottam a vágyott bogyót, már másnap összehoztam ezt a karikát. Extra szűz (Krk szigeti) olívaolajba mártogatva isteni eledel lett belőle, és végre élvezhettük a fekete olíva semmihez sem fogható finom ízét. :)
Az új keletű rajongásunk ellenére remélem, hogy azért a jövőben, a változó klíma okán, nem kell áttérnünk olajbogyó termesztésre. ;)

Hozzávalók 6 darabhoz:

25 dkg fehér kenyérliszt
1 tk. cukor
1 mk. só
1 ½ ek. extra szűz olívaolaj
1,5 dkg friss élesztő
kb. 1,5 dl víz
25 dkg mozzarella sajt
6 dkg fekete olajbogyó
egy marék friss bazsalikomlevélke
fekete szezámmag a szóráshoz

elkészítés:

1. A tésztához a cukorral vegyített liszt közepébe morzsolt élesztőt elkeverjük a langyos víz felével, betakarjuk egy kis liszttel, és hagyjuk felfutni.
2. Hozzáadjuk a sót, az olívaolajat, a többi vizet, és megdagasztjuk. Vékonyan kiolajozott tálban, letakarva megkelesztjük.
3. Az olajbogyókat felaprítjuk. A megmosott, leszárított bazsalikomlevélkéket apróra vágjuk. A sajtot nagy lyukú reszelőn lereszeljük.
4. A megkelt tésztát lisztezett munkalapon 36×30 cm-es téglalapra kinyújtjuk, és a hosszabbik oldala mentén 6 cm széles sávokra vágjuk.
5. Az így kapott 6 db 30×6 cm-es tésztalapot megszórjuk reszelt mozzarellával, aprított olajbogyóval, bazsalikommal, és a töltelék fölött két oldalról gondosan összecsippentgetjük a tésztát. A tésztarudakat kör alakban meghajlítjuk, kicsit megsodorjuk, és a tésztavégeket jól összedolgozzuk.
6. A töltött tésztakarikákat tepsire rendezzük, és letakarva kb. 20 percet kelesztjük.
7. A tetejüket lekenjük vízzel, meghintjük fekete szezámmaggal, és előmelegített sütőben megsütjük. Rácsra szedve hagyjuk langyosra hűlni.

sütési hőfok: 230°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 13 perc

Megjegyzés, tipp:

Előfordulhat, hogy a tésztából (a gondosságunk ellenére is) kifolyik itt-ott a sajt, de ez szerintem nem baj, mert imádni valóan ropogósra sül. ;)

Kapros-csirkés minipite

 

 

 

Jó rég sütöttem sós pitét, pláne hússal! Most viszont gyors egymásutánban kétszer is, bár nem így terveztem. Történt ui., hogy a külső vinyómon szereplő receptek között elkezdtem rendet tenni, és megakadt a szemem egy 8 évvel ezelőtti zöldséges minipitémen. Máris tudtam, mi lesz a másnapi ebéd. Pontosabban az a recept csak ihletadó volt, a kis pitécskéket ui. ezúttal húsos töltelékkel terveztem megsütni. Pont jól jött hozzá a megmaradt kapor és a még felhasználatlan dobozka cottage cheese. A pite jól sikerült, a róla készült fotók viszont nem, köszönhetően a fényképezőgép és a laptop közé dugandó átjátszókábel hibája okozta idegbajnak, amit persze megspórolhattam volna, ha a topimon be lenne állítva a Wi-Fis képátküldési lehetőség. Szóval a zsinórhiba meghiúsította az elkészült fényképek fotózás közbeni csekkolását (értsd: menet közben muszáj látnom, hogy kell-e még tovább szórakoznom a kattogtatással, vagy van már elegendő mennyiségű éles kép a kajáról), amitől olyan ideges lettem, hogy szó szerint minden fotó gáz lett. :D Az előző sor végére biggyesztett emoji-helyettesítő mondjuk pont nem az akkori lelkiállapotomat írja le.
Egyébként egy bibis kábeltől még nem kéne elcsesződnie a képeknek is, de a méreg, amit fotózás közben amiatt éreztem, hogy nem láthatom az elkészült képeket, megzavarta az átszellemült állapotba kerülést, így a megszokott flow-élmény híján jócskán alulteljesítettem. De nem is én lennék, ha nem akarnám kiköszörülni a csorbát, illetőleg folttalanítani a becsületemet, ezért 2 nappal később újrasütöttem, majd ismét lencsevégre kaptam a kis pitéket. Bár az aprított kaprot a fotóapparát éppúgy nem komálja, mint a porcukrot vagy a lisztet, de szerencsére végre mégis lett jó pár éles kép, és egy másik kábelnek hála, minden visszatért a régi kerékvágásba. :)

 

Hozzávalók 12 darabhoz:

a tésztához:
20 dkg finomliszt
5 dkg Graham-liszt vagy teljes kiőrlésű búzaliszt
1 ek. finomítatlan nádcukor
1 mk. só
10 dkg vaj
1 nagy tojás
3-4 ek. hideg víz

a töltelékhez:
20 dkg csirkemellfilé
20 dkg cottage cheese vagy rögös túró, esetleg feta (utóbbiak esetén kevés tejföllel keverve)
10 dkg kaliforniai paprika
5 dkg vöröshagyma
4-5 gerezd fokhagyma
1 marék aprított friss kapor (kb. 1 dkg)
1 nagy tojás
őrölt fekete bors
só
2-3 ek. növényi olaj (nálam fűszeres pácolaj)
6 dkg mozzarella sajt a tetejére

elkészítés:

1. A tésztához a lisztekhez vegyítjük a cukrot, a sót, és összemorzsoljuk a felkockázott, hideg vajjal.
2. A közepébe ütjük a tojást, hozzáadjuk a vizet, felverjük, majd villával hozzákeverjük a morzsalékos lisztet. Kézzel sima felületű tésztává gyúrjuk.
3. A tésztából 12 egyforma gombócot gömbölygetünk, enyhén lisztezett munkalapon 10 cm átmérőjű körlapokra nyújtjuk, és kibéleljük velük a muffintepsi mélyedéseit. Nejlonzacskóba húzva 30-60 percre hűtőbe tesszük.
4. A töltelékhez a vöröshagymát és a paprikát felaprítjuk, majd felhevített olajon lefedve elkezdjük dinsztelni.
5. A húst közben apró kockákra vágjuk, sóval, őrölt borssal ízesítjük, majd rátesszük a hagymás alapra, és fedő alatt megsütjük. Amikor már kezd pirulni, hozzáadjuk az áttört fokhagymát, és fedő nélkül 1 perc alatt készre pirítjuk. Kihűtjük.
6. A cottage cheese-t a tojással együtt tálba tesszük, összekeverjük. Hozzáadjuk az aprított kaprot, és beleforgatjuk a húst.
7. A tésztakosárkákat hurkapálcikával több helyen megszurkáljuk, majd elosztjuk bennük a tölteléket.
8. A mozzarellát nagyon apróra vágjuk, és a pitékre szórjuk. A tepsit előmelegített sütőbe toljuk, és pirosra sütjük a pitéket. Tortarácsra tesszük, és gömbölyű végű késsel óvatosan alájuk nyúlva, a pitéket kiemeljük a tepsi mélyedéseiből. Azon melegében vagy langyosra hűlve fogyasztjuk.

sütési hőfok: 170°C
sütési mód: hőlégkeverés
sütési idő: kb. 27 perc

Megjegyzés, tipp:

A tölteléket a tepsibe való adagoláskor érdemes többször átkeverni, hogy minden mélyedésbe jusson a tojásos léből is, ne csak a húsból.
Friss saláta illik hozzá. ;)

 

Spenótos-fetás vöröslencse-pite (gluténmentes)

 

 

 

Ez az egészséges, lisztmentes pite nagyon ízlett, hiszen a vörös lencse egy ideje már nagy szeretetnek örvend nálunk. A pozitív véleményemet még a spenót sem bírta elrontani! :D De nem volt ez mindig így. Ez a leveles zöldség ui. életem eddigi legnagyobb részében vörös posztónak számított. Mivel gyerekként (és felnőve is sokáig) utáltam a legtöbb zöldséget, lehetetlen küldetésnek számított belém diktálni bármit is, aminek zöld íze van. A rokonaim mindkét részről csóválták is a fejüket emiatt, nem értették, hogy a manóba nem lehet szeretni pl. a petrezselymes krumplit vagy a rántott patisszont. Nagyon frusztrált a csodálkozással vegyes értetlenségük.
Korábban írtam már róla szűkszavúan, hogy kedvenc nagynéném egyszer a spenótot próbálta megkedveltetni velem, bár ehhez nem éppen kedves módszert választott, minekutána a zárt szám körül elkenődött a spenótfőzelék. :D Erre a jelenetre ő egyáltalán nem emlékszik, én ellenben naná, hogy igen. :D Ezt az emlékemet egyébként nevetve meséltem neki nemrég, mert bár hagyott bennem nyomokat az eset (hiszen emlékszem rá), és utána rövid ideig fel volt húzva az orrom, a nagynénémet mégsem utáltam meg miatta, sőt ő a szívem egyik csücske! :)
Szóval a spenótos kísérlet nem jött be – mi több, még szélesebb lett az árok köztem és az utált zöldség között. Mígnem pár éve egy éttermi kaland alkalmával a zöldségköretbe bébispenótot is kevertek, és én – nem tudva, hogy mi az – a többi zölddel együtt azt is bekebeleztem. Igaz, a saláta mixből nem a spenót lett a kedvencem, de onnantól kezdve már nem köptem ki fújjogva. Aztán tavaly (hosszabb szövegelés kíséretében) született róla egy leveses bejegyzés. A leves ízlett, de mégis úgy nyilatkoztam akkor, hogy nem mostanában veszek újra spenótot. Az ígéretet mostanáig betartottam. Bő 1 évvel később végre ismét ezt a zöldséget vettem le a polcról, és nem bántam meg most sem. Igaz, ezúttal nem roppanós, hersenős formában ettük, hanem töltelékként, igencsak fonnyadt állapotban, ami miatt pont, hogy utálnom kéne. :D Mégsem így lett!
Úgyhogy végre kijelenthetem, hogy a spenót most már jöhet salátának, levesnek és töltelékként is! :)

 

Hozzávalók kb. 30x11x7 cm-es dobozformához:

18 dkg vörös lencse
20 dkg cottage cheese
20 dkg bébispenót (leforrázva kb. 10 dkg; vagy mirelit spenót)
10 dkg fetasajt
1 kis sárga húsú kaliforniai paprika (kb. 10 dkg)
1 vöröshagyma (kb. 5 dkg)
2 gerezd fokhagyma
1 ek. aprított friss kapor (kb. 5 g)
2 tojás
5 ek. olívaolaj
1 tk. sütőpor
½ tk. só
őrölt fekete bors
szezámmag és fekete szezámmag keveréke

elkészítés:

1. A vörös lencsét beáztatjuk annyi vízbe, amennyi 2 ujjnyira ellepi, és másnapig hűtőbe tesszük. Szűrőbe öntjük, alaposan átöblítjük, és hagyjuk lecsepegni.
2. A pritaminpaprikát felaprítjuk, 2 evőkanál olívaolajon fedő alatt megdinszteljük, kihűtjük.
3. A spenótot leforrázzuk, alaposan kinyomkodjuk, majd hűlni hagyjuk.
4. A vöröshagymát és a kaprot finomra aprítjuk. A fetát villával áttörjük.
5. A spenóthoz hozzáadjuk a dinsztelt paprikát, a hagymát, zúzott fokhagymát, kaprot, fetát, és őrölt borssal (szükség szerint pici sóval) ízesítjük.
6. A lencsét turmixgépbe öntjük, rászórjuk a sütőport, hozzáadjuk a cottage cheese-t, a tojásokat, a többi olívaolajat, majd sóval, őrölt borssal ízesítjük. Összeturmixoljuk.
7. A folyékony lencsemassza felét a kiolajozott, sütőpapírral bélelt tepsibe öntjük, elosztjuk rajta a spenótos keveréket, majd ráöntjük a többi lencsemasszát. A tetejét meghintjük a kétféle szezámmaggal, és előmelegített sütőben megsütjük.
8. A pitét a sütőpapír segítségével még forrón kiemeljük a tepsiből, hagyjuk langyosra hűlni, majd tetszés szerinti szélességű szeletekre vágjuk.

sütési hőfok: 185°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 50 perc

Megjegyzés, tipp:

20x20 cm-es tepsiben vagy 20 cm-es tortaformában is megsüthetjük (a sütési idő a választott sütőforma miatt változhat). Jól mutat négyzet alakú szeletekre vagy cikkekre vágva is. ;)

 

Ötlet: innen

Cheddar sajtos krumpligofri

 

 

 

A kamrában a többi krumpli alatt megbújt pár, ráncosodásnak indult példány, ami kapóra jött, ui. már idejét sem tudom, mikor készítettem utoljára krumplipürét. Gondoltam, jó lesz a zöldségfasírt mellé, köretnek. Alighogy a megfőtt krumplit lehéjaztam, félre kellett tennem, mert közbejött valami. Dugába dőlt a zöldségfasírt készítés is, a krumpli pedig bekerült a hűtőbe. Az aznapi ebédet kényszerűen máshol költöttük el, amit szerencsére nem bántuk meg, mert menet közben találtunk egy jó pizzázót. :D
Másnap az ebéd kapcsán más ötletem támadt: bár a krumpliból az eredeti terv szerint püré lett, de itt nem állt meg a történet, tudniillik eszembe jutott, hogy lehetne belőle valami érdekesebb kivitelű köret. A nagy ötlethez a kamrapolcon 6 éve porosodó gofrisütőt keltettem életre. Az eltelt idő is jól példázza, hogy nem ápolok szoros viszonyt a szerkentyűvel. :D A vicc az, hogy pár évvel ezelőtt is krumplis gofrit sütöttem, de az más típusú volt, mint ez.
Nagy elánnal kezdtem neki a sütésnek, de gyorsan mérgelődés lett a vége, mert – kiolajozás ide vagy oda – a gofri beleragadt a gépbe. Na, hát ezért lakik fent mozdulatlanul ez az izé a polcon! :D Az első három picit szakadtabb krumpligofri után valahogy csak túljutottam a sütési procedúrán, és finom ebéd kerekedett belőle.
Ahogy a képeken is látható, én mézes-mustáros aszalt paradicsom salsával pakoltam meg a gofrikat, és aszalt vörös áfonyás-mézes, fűszeres joghurtos jégsalátát ettünk mellé. :)

 

Hozzávalók 10 darabhoz:

50 dkg héjában főtt krumpli (lehéjazott mennyiség; vagy maradék krumplipüré)
10 dkg vörös Cheddar sajt (fűszeres)
6 gerezd fokhagyma
3 tojás
5 dkg finomliszt
1 csapott ek. őrölt pirospaprika
őrölt fekete bors
1 ek. aprított petrezselyemzöldje
2-3 ágacska oregánó
só
kevés növényi olaj a sütéshez

elkészítés:

1. A kihűlt krumplit áttörjük, belekeverjük a zúzott fokhagymát, a sót, a fűszereket, az aprított zöldfűszereket.
2. Hozzáadjuk a reszelt sajtot, a lisztet, tojásokat, és alaposan összekeverjük.
3. A gofrisütőt vékonyan kikenjük olajjal, előmelegítjük, és 1-1 jó púpos evőkanál krumplimasszát teszünk a sütőbe. Rázárjuk a fedelét, és adagonként 7-10 perc alatt pirosra sütjük (5 perc elteltével belekukkanthatunk).
4. A krumpligofrikat tortarácsra szedjük, amíg mindegyiket megsütjük.

Megjegyzés/tipp:

A krumpligofri remek szendvicsalap: tehetünk rá zöldség- vagy bolognai ragut, avokádószeleteket, friss paradicsomot, lila hagymát, akár sült szalonnát is, vagy csak simán megkenhetjük tejföllel, sőt utólag olvaszthatunk rá sajtot. Fogyaszthatjuk köretként is.
Gofrisütője válogatja, hogy a tészta mennyire ragad bele. Az én kis gagyi szerkentyűmben picit küzdelmesebb kiszedni a kész gofrit (1-2 pontjához mindig jobban ragaszkodik a tészta), de létezik olyan komolyabb sütő is, amiben még zsiradékot sem kell használni a sütéshez. Érdemes kísérletezni vele. ;)

 

 

Sonkás-paprikás sajttekercs

 

 

 

Ezt a sajtroládot a karácsonyi hidegtálhoz készítettem el először a szőlős-diós tekerccsel együtt. A fotózásra már nem jutott időm, viszont mivel nagyon szerettük, elhatároztam, hogy húsvétkor újrázok. Utólag örülök is, hogy korábban nem tudtam lencsevégre kapni, mert az a sajtrolád kevésbé volt szabályos henger alakú. Ennek oka a töltelékben lévő dupla mennyiségű tojásfehérje, ill. az egy kanálnyi tejföl. Utóbbit ezúttal kihagytam belőle, és tojásfehérjéből is csak a fele adagot kevertem hozzá. Így egy szépen formázható sajttekercs lett az eredmény, az íze pedig ugyanolyan szeretni való, mint az első alkalommal. :) Húsvétra szerintem nagyon jó választás, mert mutatós, és a kalácshoz is passzol.

 

Hozzávalók 1 rúdhoz:

a sajtos alaphoz:
16 db lapkasajt
20 dkg Cheddar, ementáli vagy eidami (esetleg trappista) sajt vegyesen
1 ek. növényi olaj

a töltelékhez:
20 dkg főtt, füstölt sertéssonka (nálam 8 nagyobb szelet, vagy 6 szelet Morva sonka – Pikok márka, Lidl)
6 dkg Dulce, Palermo vagy Ramiro, esetleg kaliforniai paprika
4 főtt tojássárgája
2 főtt tojásfehérje
1 doboz (125 g) natúr krémsajt vagy mascarpone (nálam Philadelphia light)
4 dkg vaj
2 dkg Dijoni mustár
1 ek. majonéz
1 kis csokor petrezselyem
1 kis csokor snidling vagy néhány ágacska oregánó, esetleg kakukkfű
őrölt fekete bors
só
kevés növényi olaj a sütéshez

elkészítés:

1. A töltelékhez a kihűtött, megpucolt tojások fehérjéből kettőt késes aprítóval ledarálunk (vagy nagyon apróra vágunk). A tojássárgákat villával összetörjük. A paprikát felaprítjuk. A zöldfűszereket finomra vágjuk.
2. A puha vajat magában kihabosítjuk, hozzákeverjük a krémsajtot, a mustárt, majonézt, tojássárgáját, a ledarált tojásfehérjét, majd beleforgatjuk az aprított paprikát és a zöldfűszereket.
3. Egy gáztepsire sütőpapírt fektetünk, és vékonyan megkenjük olajjal.
4. A sajtlapocskákat – egymással kissé fedésben – az olajozott sütőpapírra fektetjük úgy, hogy a függőleges és a vízszintes sorokhoz is 4-4 lapkasajtot használunk fel.
5. A így kapott négyzetes sajtlapot egyenletesen megszórjuk a reszelt sajtok keverékével, és 180°C-ra előmelegített sütőben 3 perc alatt megolvasztjuk.
6. A tepsit kivesszük a sütőből, egymással fedésben elrendezzük rajta a sonkaszeleteket, és rácsra téve hagyjuk kihűlni.
7. A krémsajtos keveréket elkenjük a sonkarétegen úgy, hogy a tőlünk távolabbi széle felé elvékonyítjuk, és nem kenjük ki teljesen. A sütőpapír segítségével szorosan feltekerjük, (a papírt természetesen nem beletekerve). A rudat óvatosan átemeljük egy két ív folpackra, felgöngyöljük, majd a végeket összesodorjuk. Hűtőbe téve hagyjuk megdermedni.
8. A kész sonkatekercs tetejét zöldfűszerekkel díszítjük, majd ujjnyi vastag szeletekre vágjuk.

Megjegyzés/tipp:

Úgy lehet szépen megformázni, hogy a kissé összesodort nejlonvégeknél fogva, többször magunk felé görgetjük a rudat. Ezáltal tömörödik és egyenletes hengerformája lesz.
A végeket nem számolva, én 16 szeletre tudtam vágni.

 

 

Cukkinis-cheddaros palacsinta sült füstölt tofuval és karamellizált lila hagymával töltve, kakukkfüves sültalma-salátával

 

 

A Kutyinyek elvileg nincs oda a palacsintáért, ezért csak ritkán sütök. Olyankor viszont rendre kiderül, hogy mégiscsak szereti. Én azonban ezt mindig elfelejtem. :D Úgyhogy leginkább akkor van ebédre palacsinta, ha már nagyon durván ki vagyok rá éhezve – évente kb. egyszer. :D
E nem éppen gyakori alkalmakkor szinte mindig másként készítem a tésztáját: hol ilyen, hol amolyan reszelt zöldséggel, zöldfűszerekkel, esetleg sajttal dúsítva, a tejet pedig néha kefirrel vagy joghurttal keverem, sőt olaj helyett került már bele vaj is. Talán éppen ezek miatt a turbózások miatt kedvelte meg a Kutyafül is. :) Ezek alapján talán azt lehet gondolni, hogy én inkább a sós palacsintákat preferálom, pedig ez nem igaz – szeretem édes töltelékkel is. Viszont ebédre csakis sósan készítem.
Ez a mostani palacsinta olyan szeretni valóra sikeredett, hogy muszáj volt pár nap eltéréssel újrasütnöm, csak hogy szélesebb körben való mutogatással – vagyis az olvasóim előtt – is felhívjam rá a figyelmet. :D A tészta már önmagában is megállja a helyét, de ezzel a füstölt tofus-hagymás töltelékkel szerintem pazar lett – ebben a formában talán még azoknak is ízlene, akik nem kedvelik a tofut. Tartalmas villásreggelinek is beillik. A sült almás saláta pedig nagyszerű kiegészítője. :)

 

 

Hozzávalók 4 személyre:

a palacsintához (6 db-hoz):
20 dkg zsenge cukkini
5 dkg vörös Cheddar sajt
2 tojás
15 dkg finomliszt
3 dl tej
10 dkg natúr joghurt
1 tk. sütőpor
1 tk. fokhagyma granulátum
3-4 ágacska friss oregánó (vagy 1 tk. szárított)
néhány bazsalikomlevél (vagy 1 tk. szárított)
őrölt fekete bors
1 mk. só
1 mk. cukor
2 ek. olívaolaj
kókuszolaj a sütéshez

a töltelékhez:
4 nagy fej lila hagyma
1 cs. (180 g) füstölt tofu
fokhagyma granulátum
só
olívaolaj
2 ek. kókuszolaj

a sültalma-salátához:
8-10 dkg jégsaláta/fő
2 nagyobb alma
3 kis gerezd fokhagyma
néhány ágacska kakukkfű
1 tk. aprított petrezselyemzöldje
½ citrom leve
1 ek. olívaolaj
3 ek. extra szűz olívaolaj
3 ek. almaecet
1 ek. balzsamecet
2 ek. akácméz
késhegynyi csilipehely

elkészítés:

1. A palacsintához a sóval, cukorral, többi fűszerrel ízesíttet tojásokat felverjük, és felváltva csomómentesre keverjük a sütőporos liszttel, a tejjel, joghurttal. Letakarva, 30 percet hűtőben pihentetjük.
2. A sajtot kis lyukú, a megmosott cukkinit nagy lyukú reszelőn héjastól lereszeljük. Mindkettőt félretesszük.
3. A megpucolt, enyhén megsózott lila hagymát a felhevített kókuszolajon fedő alatt megpároljuk, majd kissé lepirítjuk. Elzárjuk alatta a lángot, és lefedve hagyjuk.
4. A salátaöntethez a kétféle ecetet összekeverjük a mézzel, az extra szűz olívaolajjal, az áttört fokhagymával. A letépkedett kakukkfűlevélkék egy részével, aprított petrezselyemmel, csilivel ízesítjük.
5. A megmosott, szárazra törölt almákat héjastól négybe vágjuk, magházukat kivesszük, meglocsoljuk citromlével, és a felhevített olajon – a többi kakukkfűágat is hozzáadva –, fedő alatt elkezdjük párolni. Amint az almák félig megpuhultak, fedő nélkül sütjük tovább, miközben belekeverünk 2 gerezd aprított fokhagymát. Amint az almacikkek pirosra sültek, hagyjuk kihűlni.
6. A levétől kinyomkodott cukkinit és a sajtot a palacsintatésztába forgatjuk, és hozzáadjuk az olívaolajat.
7. A vékonyan kiolajozott, felhevített (18 cm átmérőjű) serpenyőben kisütjük a palacsintákat, és melegen tartjuk. (Az egyik felüket érdemes fedő alatt sütni, hogy gyorsabban és egyenletesebben süljenek. Sütés közben, mielőtt átfordítanánk a másik oldalukra, érdemes rápötyögtetni még egy kis olajat.)
8. A tofut szárazra töröljük, 16 szeletre vágjuk, olívaolajjal mindkét oldalukon vékonyan beecseteljük, és meghintjük fokhagyma granulátummal, sóval. 180°C-os sütőben kb. 15 perc alatt megsütjük. (Úgy időzítsük a tofu sütését, hogy a kisült palacsinták még melegek legyenek.)
9. A kész palacsintákon elosztjuk az újramelegített sült hagymát, elrendezzük rajta a tofuszeleteket – esetleg utánasózzuk –, és félbehajthatjuk.
10. Az összetépkedett salátát összeforgatjuk az öntettel, és a sült almagerezdekkel együtt négyfelé osztva tálaljuk. Személyenként 1 palacsintát teszünk mellé.

Tipp:
Tofu helyett füstölt sonkát vagy egyéb, jó minőségű felvágottat is tehetünk bele.
Az almát felkockázva is megsüthetjük, és a salátába forgathatjuk.
Felhasználhatjuk mind a 6 palacsintát (személyenként másfelet számolva), de akkor több tölteléket készítsünk.
Ha nem azonnal fogyasztjuk, a már betöltött palacsintákat 180°C-os sütőben később is átmelegíthetjük, és csak a salátát készítsük hozzá frissen.

 

 

 

 

Sonkás-sajtos-fűszervajas túrókifli

 

 

 

A szilveszteri menübe szánt sonkából kimaradt 2 tálcányi, amit néhány napig pakolgattam, nem tudva, mit készítsek belőle. Aztán elfogyott az ünnepi időszakra sütött réteges sajtos kifli, ill. Anya is jelezte, hogy időszerű lenne újabb adag zsemlét prezentálnom neki. Rögtön beugrott, mi legyen a sonkával. :D Mivel mindannyian imádjuk a fent nevezett kiflimet, ezért ismét azt sütöttem, de a tésztát és a tölteléket is jól felturbóztam (tobzódjunk a tejtermékekben felkiáltással :D). Igaz, Anya a sonka nélküli változatot kapta, mert neki gyorsan kellett a péksütemény (sőt, a borús idő miatt a fotózás is esélytelen volt), ezért a felturbózott finomságok itthon maradtak a mélyhűtőben, így később lencsevégre tudtam őket kapni. :)
A fotózás napján a Kutyafüllel nagy lakomát csaptunk belőle – királyi reggelink lett ebédidőben. :D

 

Hozzávalók 24 darabhoz:

a tésztához:
25 dkg fehér búzakenyérliszt
25 dkg finomliszt
25 dkg túró
1 tojás
2,5 dkg cukor
1 ek. só
3 ek. olívaolaj
2,5 dkg friss élesztő
kb. 2,3 dl víz

a töltelékhez:
10 dkg puha vaj
1 tk. oregánó
1 tk. petrezselyemzöldje
1 tk. bazsalikom
1 tk. fokhagyma-granulátum
só
20 dkg Morva sonka (Pikok márka – Lidl)
15 dkg vörös Cheddar sajt

a tetejére:
1 tojásfehérje
szezámmag

elkészítés:

1. Az élesztőt tálba morzsoljuk, 1 púpozott evőkanál liszttel, egy kis cukorral és 1 dl langyos vízzel csomómentesre keverjük. Betakarjuk egy kevés liszttel, és hagyjuk felfutni.
2. A többi lisztet elvegyítjük a cukorral, a sóval. A szobahőmérsékletű túrót áttörjük, elkeverjük a tojással, az olajjal és a többi langyos vízzel.
3. A sós, cukros liszthez adjuk a tojásos túrómasszát, a felfutott élesztőt, és robotgéppel jól megdagasztjuk. Kevés liszttel hintett munkalapon átgyúrjuk, és olajjal vékonyan kikent tálban, letakarva megkelesztjük.
4. A megkelt tésztát 3 egyenlő részre vágjuk, meggömbölygetjük, és lisztezett munkalapra tesszük. Letakarva jó negyedórát pihentetjük.
5. A puha vajat közben alaposan kikeverjük a fűszerekkel, a sóval.
6. A tésztagombócokat lisztezett munkalapon 40 cm átmérőjű körlapokra nyújtjuk (én az első két körlapot konyharuhára szoktam tenni, és betakarom, amíg a 3. lapot is kinyújtom).
7. Az egyik körlapot megkenjük a fűszeres vaj felével, kitapétázzuk a sonkaszeletekkel, és ráreszeljük a fele mennyiségű sajtot. Befedjük a másik tésztalappal, azt is megkenjük fűszeres vajjal, de erre a rétegre csak sajtot reszelünk. Rátesszük a 3. lapot, és épp csak áthengerítjük rajta a sodrófát.
8. A töltött tésztát 24 cikkre vágjuk, mindegyiket felgöngyöljük, és a kifliket kissé ellapítjuk. Sütőpapírral bélelt tepsikre rendezzük, és előmelegített sütőben megsütjük, majd rácsra szedve hagyjuk kihűlni.

sütési hőfok: 200°C
sütési mód: alul-felül sütés (középső sín)
sütési idő: kb. 18 perc

Szőlős-diós sajttekercs

 

 

Idén karácsonyra készítettem életemben először sajttekercset; kétfélét, mert a Kutyafül nem szereti a főtt tojást. Hogy ne maradjon ki a jóból, egy egészen másfajta tölteléket is kifundáltam. Amikor másnap felszeltem, elém tárult a szép látvány, és mivel a végeit levágtam, ezért az ünnepi asztalra való feltálalást megelőzően meg tudtuk kóstolni, ellenőrizendő a minőséget. :D A sajtrolád átment a vizsgán – olyannyira, hogy szilveszterre újabb adagot készítettem, és mindenképpen le kellett fotóznom, hogy feltehessen ide is, hátha valaki kedvet kap hozzá. ;)
Mi nagyon szerettük, úgyhogy a jövőben egészen biztosan elmaradhatatlan kelléke lesz az ünnepeknek, akár karácsonyról, akár az év utolsó napjáról legyen is szó. :)

 

 
Hozzávalók 1 kis rúdhoz:

9 szelet lapkasajt
10 dkg ementáli sajt
10-15 dkg sertéssonka (nálam ez 3 nagy szelet Morva sonka – Pikok márka, Lidl)
1 doboz (125 g) natúr sajtkrém (nálam Philadelphia light)
2 dkg vaj
4 dkg mag nélküli szőlő (zöld és piros vegyesen is lehet)
3 dkg pekándió vagy dió (esetleg pisztácia, akinek van mit a tejbe aprítani :D)
őrölt fekete bors
só
kevés növényi olaj

elkészítés:

1. A töltelékhez a megmosott, leszárított szőlőszemeket karikára szeljük vagy felaprítjuk. A diót durvára vágjuk, zsiradékmentes serpenyőben megpirítjuk, kihűtjük.
2. A krémsajtot kikeverjük a puha vajjal, őrölt borssal ízesítjük, majd hozzáforgatjuk a szőlőt és a pirított diót. 30 percre hűtőbe tesszük.
3. Egy gáztepsit kibélelünk sütőpapírral, és vékonyan átkenjük olajjal. A sajtlapocskákat – egymással kissé fedésben – ráfektetjük úgy, hogy a függőleges és a vízszintes sorokhoz is 3-3 sajtot használunk fel.
4. Egyenletesen megszórjuk reszelt sajttal, és 180°C-ra előmelegített sütőben 3 perc alatt megolvasztjuk.
5. A tepsit kivesszük a sütőből, egymással fedésben rögtön elrendezzük rajta a sonkaszeleteket, és rácsra téve hagyjuk kihűlni. (Ne hűtsük ki túlzottan, mert akkor nem lehet majd szépen feltekerni!)
6. A krémsajtos keveréket megsózzuk, átkeverjük, (rúd alakban) a sonkás-sajtos alap hosszabbik szélére halmozzuk, és a sütőpapír segítségével szorosan felgöngyöljük. A rudat folpackba tekerjük, a végeket összesodorjuk*, és hűtőbe téve hagyjuk megdermedni.

Megjegyzés:

• Sonkája válogatja, hogy hány szelet (ill. hány deka) kell a sajttekercshez. Én a 2. alkalommal ugyanúgy Pikok márkájút használtam, de nem óriásszeletes Morva-, hanem főtt, füstölt sertéssonkát, amiből 6 szelet kellett. Volt rajta egy kis kövérje, de azt levágtam róla. Így 15 dkg volt.
• *Amikor a rolád két végén a folpackot az ujjaink közé fogjuk, közben formázni is tudjuk a sajtot. Ezt úgy kivitelezzük, hogy az ujjaink között összecsippentve tartjuk a folpack végeit, és a munkalapra fektetett tekercset magunk felé görgetjük, ilyen módon tömörítve és simára formázva azt.
• Felszeleteléskor fontos, hogy ne nyomjuk bele a kés élét a sajttekercsbe, mert könnyen benyomódik, és oda lesz a szép forma. Igyekezzünk a kést magunk felé húzni, és lefelé éppen csak egy kicsit nyomni. Ezután emeljük ki a kést a vájatból, majd újra illesszük bele, és a kést ismét húzzuk magunk felé, kissé lefelé is nyomva. Így szépen fokozatosan teljesen át tudjuk vágni a rudat.