Díjat kaptam...

Már pontosítanom kell a dolgon, ugyanis két díjat is kaptam. Az egyiket még a tanév végén, Erikától, és el is felejtkeztem róla, amit nagyon szégyellek. Bevallom az volt a tervem, hogy majd szeptemberben azzal nyitok, mivel nyáron kicsit mindenki hanyagolta a bejegyzéseket.  Gondoltam iskolakezdés után ismét fellendül az élet itt is.

Aztán annyi minden szakadt rám, hogy szusszanásnyi időm sem volt. Így elmaradt. Most az övével szeretném kezdeni, sűrű bocsánatkérés közepette. Erika még egyszer, köszönöm szépen!
A másik díjat Bellitől kaptam, immár másodszor. Aranyos, hogy ismét  gondolt rám (is).

Lássuk a szabályokat:

1.Megemlítem,hogy kitől kaptam a díjat.

2.Felsorolok 4 bloggert, akinek 200-nál kevesebb a rendszeres olvasók száma.

3.Egy-egy kommentet hagyok a kiválasztott blogokon a díjazásról.

Nagy fejtörést okozott a dolog, mert nagyon sok blogot követek, van akit csak úgy zugolvasóként olvasok, van, akihez mástól megyek tovább. A szabályok miatt van, akinek nem tudok díjat adni (bár szeretnék), van, aki kérte, hogy ne kapjon, pedig nagyon jó kis dolgokat "művel", és azt sem akartam, hogy ugyanazok kapják, akiknek már korábban adtam. Így aztán jól feladtam magamnak a leckét. De végül összejött!

 A választottaim : Erika révén 3 blogot említek, mivel ő is 3 embernek küldte tovább.

- Hétalvóka

- Ici-pici nagy örömök 

- Egészen Panka

Belli révén a következő 4 bloggerinára esett a választásom:

- Adricsek

- Kreatív ötletbörze

- Rongytalanítás

- Madármályva

Remélem senkinek nem lesz terhére ez a kis apróság, és szívesen küldi majd tovább. Ha nem akarjátok, akkor sincs baj, hisz ez nem kötelező. :))

Díjat kaptam...Mamintitől

Az a megtiszteltetés ért, hogy díjat kaptam, Mamintitől. Köszönöm szépen. 

Nem tudom, ki hogy van vele, de én örültem neki, mert úgy gondolom ezzel kifejezi, hogy tetszik neki, amit csinálok. Végiggondoltam, hogy kinek küldhetném tovább, és nagyon nehezen jött össze a lista, mivel voltam hasonló helyzetben, hogy megköszönték, de nem foglalkoztak vele. Lehet, hogy a 10. ilyen díj már kicsit terhes lehet.

Remélem, akiknek továbbküldöm megtisztelnek azzal, hogy elfogadják és válaszolnak a kérdéseimre.

A díjjal együtt járó szabályok a következők:

Mindenkinek 11 dolgot kell mondania magáról.
A jelölő mindegyik kérdésére válaszolni kell.
11 kérdést kell feltenni a jelölteknek.
11 embert meg kell jelölni és linkelni.
Nincs visszaadás/visszajelölés.



Nézzük először a 11 dolgot rólam:

1. Két nagylányom van, akikre nagyon büszke vagyok. Ők az életem értelme.

2. A férjemmel 24 éves házasok vagyunk.

3. Van két nagyon jó barátunk a férjemmel, akikre mindig mindenben lehet számítani.

4. 24 éve ugyanazon a munkahelyen dolgozom. Nagyon szeretem a munkámat.

5. Szeretek kreatívkodni, minden technikát kipróbálok.

6. Szeretek másoknak segíteni, akár ismerős, akár ismeretlen az illető. Örömmel tölt el, ha másokat örülni látok.

7. Szeretek sütni, főzni, és örülök, ha ízlik a családomnak és ezt kifejezésre juttatják.

8. Szeretek beszélgetni az emberekkel. Szívesen adok nekik tanácsot és megőrzöm titkaikat.

9. Apró dolgoknak is nagyon tudok örülni.  Jobban örülök egy levonónak, nyomdának, mintalyukasztónak, mint bármi értékesebb dolognak. A gyerekektől kapott összes ajándékot egy dobozban őrzöm.

10. Pozitívan gondolkodom, és hiszem, hogy mindennek oka van.

11. Szeretem a természetet. Szeretek esőben sétálni, esernyő nélkül.

Jöjjenek Maminti kérdései:

Hogyan/miért választottad a blogos nevedet (nickname) és/vagy a blog nevét?

A becenevem betűit kevertem össze, és így jött ki ez a név.

Mi a kedvenc színed/árnyalatod?

Az élénk színeket szeretem, pirosat, narancssárgát.

Mik azok a dolgok, amikre igazán büszke vagy?

Elsősorban a családomra, illetve a munkámra.

Van-e valamilyen dolog, amit eddig féltél kipróbálni, de igaziból azért szeretnéd?

Nincs. Sok dologtól félek, éppen ezért eszembe sem jut, hogy valaha is kipróbáljam.

Milyen a kedvenc bögréd vagy csészéd?

Van egy régi bögrém, ami gyerekkoromban volt a kedvencem. Pár éve elkértem anyukámtól, zöld virágok és levelek díszítik. Ha a kezembe veszem, eszembe jut a gyerekkorom. 

Van-e olyan hely a közeledben (akár park vagy egy kis zug vagy egy fa töve), ahol szívesen ücsörögsz? 

Az udvarunkon a hintaágyban szeretek üldögélni.

Miért szeretsz ott lenni?

Szemben van velünk egy hegy, amiben szeretek gyönyörködni. Megnyugtat a látványa.

Van-e olyan kézbe fogható tárgyad, amihez különösen szép emlék fűződik?

A már említett bögre és apukám karórája.

Van-e valami, amit szeretnél megtanulni/elkezdeni tanulni 1-2 éven belül?

Gimis koromban 2 évig tanultam angolul. Nagyon szeretnék újra angolul tanulni.

Van-e/volt-e olyan idősebb ember a környezetedben, aki rendkívül közel áll/állt a szívedhez? Miért?

Ha számít a család is, akkor az édesapám. Bármilyen hülyeséget csinált, mégsem tudtam a lelkem mélyén haragudni rá. De ugyanígy sorolhatnám édesanyámat és a nagyszüleimet. 

Van-e kedvenc betűtípusod? Milyen jellemzői vannak?    Nincs.

Volt a gyerekszobádban valami, ami igazán jó érzéssel töltött el? Mi volt az?

Nem volt külön gyerekszobám, együtt laktunk a két testvéremmel. Mikor gimis lettem egy fekete szőrmacskát kaptam karácsonyra, az volt az első karácsonyi ajándék. A mi időnkben a karácsonyfa volt a karácsonyi ajándék, amit a Jézuska hozott. Még ma is megvan.

Az én kérdéseim a következők:

1. Honnan ered a blogos neved? 

2. Kedvenc könyved?

3. Melyik az az ország vagy város, ahová szeretnél eljutni?
4. Miben vagy a legjobb?

5. Legnagyobb siker az életben?

6. Álomállás?

7. Legjobb tulajdonságod?

8. Legrosszabb tulajdonságod?

9. Mitől félsz a legjobban?

10. Ha csak egyet kívánhatnál, mi lenne az?

11. Mennyire vált a blogolás az életed részévé?

És akiknek szeretettel továbbadom:

Bergamott

Levendulalány

mezeiorsi

Harsányi Éva 

Kála

Apróságok

Mónika

Levelibéka

Zsuzsi

Pöttyös doboz

Viki

Díjat kaptam

                                                   

Megkaptam rövid pályafutásom második díját, bár igaz, hogy a lányomtól. Mégis büszke vagyok rá, mert ez azt jelenti, hogy fontos vagyok a számára, és az is, amit "művelek" a mindennapjainkban.  Köszönöm, husom!

Na de nézzük a szabályokat, és a díjjal járó kötelezettségeket:

- Válassz 5 blogot, amelynek kevesebb, mint 200 követője van, és add át a díjat.

- Köszönd meg a díjat annak, akitől kaptad.

- Jelentesd meg a blogodon azon személyek listáját, akiknek a díjat továbbadod, és hagyj üzenetet a blogjaikon, hogy tudjanak róla, megkapták a díjat.

- Ossz meg 5 dolgot magadról, amit az olvasóid még nem tudnak rólad.

Egyre több embert ismerek, pontosabban szólva a bejegyzéseiket, illetve hozzászólásaikat, ezért könnyebb helyzetben vagyok, mint az első alkalommal. Nem szeretném egyenként elmondani, ezért itt mondom, hogy akiknek továbbadom, mindenkinek tetszenek az írásai, és úgy érzem, ugyanolyan lelkesek, mint én. A korábbi bejegyzéseiket is olvasgatom, amikor engedi az időm. Örülök, hogy én is "tagja" lehetek ennek a csapatnak.

Akiknek továbbadom a díjat:

Bergamottnak, aki első bejegyzésem után rögtön rám talált és lelkesített. (Ma sem tudom, hogy hogyan, de ez biztos a rutintalanságomból adódik, még mindig kezdő vagyok. :)). Tőle kaptam az első díjat.

Zsuzsinak, aki újra nagy lendülettel kezdett bele a blogírásba, és segít az ötleteivel. Remélem inspirálni fogja ez a díj.

Mariannak, aki megosztja az olvasóival a mindennapjait. Tőle tudom, milyen lehet fiús szülőnek lenni.

Kicsikatónak, aki nagyon szép dolgokat készít.

Krisztinának, akinél kézműves tevékenységhez találunk ötletet.

És akkor 5 újabb dolog rólam: 

1. Szeretek beszélgetni emberekkel, akár idegenekkel is. Ha véletlenül buszon utazom, pár perc után szóba elegyedek a mellettem ülővel. Állítólag hangosan beszélek, ezért kimondottan szeretek az anyósommal és az anyukámmal beszélgetni, (akik gyárban dolgoztak gép mellett, ezért szintén hangosan beszélnek), mert velük kedvünkre üvöltözhetünk egymás ellen. A telefonáláskor néha a vonal végén rám szólnak, hogy halkabban is hallanak. 

2. A mindennapjaim úgy telnek, hogy állandóan agyalok: mit lehetne másképp, jobban csinálni az iskolában, a munkám során. Hogy taníthatnám meg a tananyagot, úgy, hogy ne teher legyen, hanem szórakozás. Mosogatás közben és álmatlan éjszakáim alatt jönnek a legjobb ötletek.

3.  Mindig is szentimentális voltam, bár emlékszem, amikor mi nevettük ki anyukámat a húgommal, hogy mit lehet egy filmen sírni. Már 23 évvel ezelőtt is végigbőgtem a Love storyt ( kb. a felétől, amikor a pasi elkezd futni, mert keresi a  feleségét, akivel összeveszett), aztán sírtam a lányaim ballagóján és szinte minden olyan alkalmon és dolgon sírok, amin csak lehet.  

4. Ritkán nézek tévét, mert attól elmegy az életkedvem, amit ott hallok. Természetesen tudok mindenről, mert a férjem helyettem is nézi. Elvem továbbra is az, amit nem tudok megváltoztatni, azzal nem foglalkozom, (mármint nem idegesítem magam rajta), próbálom pozitívan szemlélni a dolgokat, és minden nap úgy indulok el, hogy ez is egy szép nap! Csak tőlem függ, hogy ezt mondjam a nap végén is.

5. Szeretem poénosra venni a dolgokat, viccelődök, ha csak egy mód van rá. (Egyébként ezt a férjemtől vettem át, ő mindenből viccet csinált régebben, ma már komolyabb egy fokkal.) Néha megkérdezem a lányaimat, hogy nem viszem-e túlzásba, de csak egyszer-kétszer mondták még, hogy : határeset.