Margaret Atwood: Legvégül a szív – Blogturné

Margaret Atwood legújabb magyarul megjelent regénye ismét egy sajátos hangulatú, fontos társadalmi és erkölcsi problémákat felvető disztópia. Az írónő által megálmodott világban a gazdasági válságra és vandalizmusra adott reakcióként az emberek idejük felében mesés körülmények között élnek Consilience városában, míg az idő másik felében fegyencként ülnek a Pozitron börtönben. Ha kíváncsiak vagytok a történetre, tartsatok bloggereinkkel, és nyerjétek meg a Jelenkor Kiadó által felajánlott példányt!

Miért választottam ezt a könyvet?

Eddig az összes magyarul megjelent Atwood-könyvet olvastam, és sosem okozott még az író csalódást, szóval úgy gondoltam, nem töröm meg ezt a szép hagyományt, és az új könyvet is kézbe veszem. Mivel a fülszöveg alapján azt is leszűrtem, hogy Atwood ismét disztópiát írt, ez csak még kíváncsibbá tett.

Véleményem a könyvről

A történet egy gazdasági válságtól erkölcsileg szétesett, elszegényedett és veszélyes társadalmat vázol fel számunkra, amelyben Stan és Charmaine, egy fiatal hajléktalan házaspár próbál boldogulni. Az életük állandó rettegés, menekülés, éhezés, míg Charmaine meg nem lát egy hirdetést. Egy Pozitron Projekt nevű kísérlethez várnak önként jelentkezőket. A projekt lényege, hogy egy elzárt, jól működő városkában a résztvevők kapnak egy saját házat, rendes munkát, élelmet, ruhát és minden mást, amire szükségük van. Legalábbis egy hónapig. Aztán a következő hónapban át kell adniuk mindenüket egy másik embernek, aki addig a helyi börtönben volt, és nekik kell bevonulniuk helyette. Amikor letelik az újabb hónap, ismét helycsere történik. Egy hónap biztonságos élet, egy hónap börtönélet. Stan és Charmaine először megváltásként élik meg a csatlakozást, aztán rájönnek, hogy a Paradicsomnak is megvannak a hátulütői és sötét titkai.

A társadalmi szétesés, amit a könyv elején látunk, eléggé reálisnak tűnik, és pont ezért félelmetes is volt olvasni róla, mert végül is, bármikor megtörténhetne a valóságban is. A gazdasági válság hatására a többség elveszti a rendes munkáját, ezáltal az otthonát is. A bűnözés felerősödik, az utcák veszélyessé válnak. Így zajlana le a folyamat ténylegesen is, ha a gazdaság befuccsolna teljesen.

Ami számomra nem állt össze teljesen logikailag, az a projekt működése. Azt értem, hogy miért hoznak létre egy elzárt városkát. Azt is értem, hogy mi folyik ott elvileg és valójában. Viszont azt nem fogtam fel, hogy mi értelme a normális élet-börtönélet havi cserélésének. Ennyi erővel a börtönt is átépíthették volna lakóépületté, és mindenki élhetett volna normálisan cserélődés nélkül. A háttérben az ügyködések így is folyhattak volna. Főképp azért látom ezt így, mert a benti börtön cseppet sem hasonlít számomra egy igazi börtönhöz. Rosszabb minőséget nyújt, mint a "normális élet", de nem jellemzi az a börtönhierarchia, agresszivitás, ami egy igazi börtönt.

Ez Atwood első olyan regénye, amelyben mindegyik karaktert érdekesnek találtam, de egyiket sem tudtam megkedvelni. Stan és Charmaine átlagos házaspár. Őszintén szólva nem tudnám megmondani, tényleg szeretik-e egymást, de mondjuk úgy, kötődnek egymáshoz. Viszont nem túl jó a házasságuk. Egyikük sem igazán boldog. Ám ezt nem megbeszélik és megoldják (esetleg különválnak), hanem többféle szempontból is elárulják egymást. A reakcióik szükségesek ahhoz, hogy beinduljon a történet fő cselekményszála, mégis mivel az én erkölcsi nézeteim mások, ezért a tetteik miatt nem tudtam kedvelni őket.

Ennek ellenére, kíváncsian vártam, mi lesz velük. Rájönnek-e arra, mi folyik a projekt hátterében, ki tudják-e játszani a rendszert, és képesek-e elmenekülni. Na meg, ha sikerül nekik, mi lesz velük, ha vissza kell térniük a kinti világba...

Szóval az ezernyi kérdés végig fenntartotta a figyelmemet. Ahogyan a kalandos szál is, amelyben bár nem önként, de Stan belekeveredik a sűrűjébe, és állandó veszély közepette próbál kikászálódni belőle.

A könyvben felmerülő erkölcsi kérdések is érdekesek. Feláldozhatjuk-e mások életét azért, hogy mi magunk életben maradjunk? Felhasználhatjuk-e valaki kinézetét ahhoz, hogy kielégítsük a saját szexuális vágyainkat? Átmoshatjuk-e egy másik ember agyát, és kényszeríthetjük-e, hogy minket szeressen, ha önmagától nem tenné, viszont az agymosást követően ő is boldog lenne mellettünk? Már csak azért is érdemes ezeken elgondolkoznunk, mert a valóságban is megjelentek már a szexrobotok (amik egyre élethűbbek), a nők tárgyasítása továbbra sem szűnt meg, és hát az emberi agyba is bele lehet piszkálni, szóval bármikor rájöhetnek, hogyan irányítsák ilyen szempontból is az embereket (főképp a nőket).

A történet vége is elgondolkoztató. Képtelen voltam rájönni, hogy Charmaine mit is érez valójában, főképp azok után, hogy kiderül a titok.

Hogy tetszett a könyv?

Érdekes volt, de őszintén beismerem, az Atwood-könyvek közül eddig ez fogott meg a legkevésbé. Valószínűleg azért, mert nem tudtam megkedvelni a karaktereket, valamint a börtön-valódi élet váltakozásának okát és logikáját nem tudtam felfogni. Ennek ellenére kalandos és elgondolkoztató volt a történet, és egyáltalán nem bánom, hogy elolvastam, csak Atwoodtól olvastam már ennél sokkal jobbat is.

Szóval összességében TETSZETT ez a könyv.

Kiknek ajánlom a könyvet?

Azoknak, akik eddig még nem olvastak más Atwood-könyveket, vagy olvastak, de nincsenek előzetes elvárásaik.

Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:

KATT

Nyereményjáték:

Mostani nyereményjátékunkban Margaret Atwood munkásságával foglalkozunk. Minden állomáson találtok egy-egy idézetet, a ti dolgotok pedig, hogy rájöjjetek, melyik regényből származik, és beírjátok a címet a rafflecopter-doboz megfelelő helyére.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Idézet a játékhoz:

Jusson eszetekbe, drága Barátaim: az, hogy miért élek és miért halok meg, egy és ugyanaz a kérdés.

Állomáslista:

Blogturné Klub

08. 21. Könyv és más

08. 23. A Szofisztikált Macska

08. 25. Spirit Bliss Sárga könyves út

08. 27. Readinspo

08. 29. Pandalány olvas

08. 31. Sorok között

09. 02. Booktastic Boglinc

a Rafflecopter giveaway

   

Fiala Borcsa: Vele tűrök, vele szenvedek – Blogturné

Fiala Borcsa 38 novellája kegyetlen őszinteséggel mutatja be a párkapcsolatok sokszínűségét. Bloggereink által ti is betekintést kaphattok a kötetbe, ráadásul most meg is nyerhetitek a kiadó által felajánlott példányt!

Miért választottam ezt a könyvet?

Szeretem a novellákat, szeretem a nőkkel kapcsolatos témában írt történeteket, vagyis úgy véltem, ez a könyv 2 in 1 olyat ad nekem, ami érdekel. Emellett Fiatal Borcsa a wmn.hu főszerkesztője. Az oldalt évek óta követem, vannak érdekes cikkeik, vannak számomra érdektelenek. Kíváncsi voltam, ezek a novellák hogy sikerültek, mennyire érdekesek számomra, passzolnak-e az én világlátásomhoz.

Véleményem a könyvről

A kötetben 38 novella található. Ezek mind kötődnek valamilyen módon a párkapcsolatokhoz, de nem minden esetben ezen van a hangsúly. Hol férj-feleség, hol sima férfi-nő, anya-lánya, fiatal szomszéd-idős szomszéd, vagy épp két barátnő között figyelhetjük meg az emberi kapcsolatok dinamikáját. A novellák stílusa modern, gördülékeny. Nyelvileg igényesek, mégis könnyen olvashatók.

A történetek nagyon érdekesek voltak, elgondolkoztatóak, de összességében kicsit borúsak is, mivel elég negatívan mutatják be mind a párkapcsolatokat, mind az emberek jellemét. Többször előkerülnek bennük olyan témák, mint a megcsalás, a féltékenység, a lelki bántalmazás és elnyomás, a nők tűrése, hallgatása és felesleges lelkifurdalása, valamint önsorsrontása. A karakterek nagy része ha változtatott is valamin, általában nem úgy, hogy azt érezzem, ettől nekik jó lesz. Csak egy-két novella akadt, aminél azt mondtam, hogy a karakterek helyesen döntöttek, mert kiálltak önmagukért, tettek azért, hogy jobb sorsuk lehessen, kiléptek egy negatív helyzetből.

Annak ellenére, hogy a könyv tele van rosszul döntő emberekkel, szerettem olvasni a történeteiket. Mert bár szomorú bevallani, így volt reális minden. Az emberek többsége inkább belesüpped a megszokott és jól ismert rosszba, inkább nyel egyet, csak mert nem mer nekivágni az ismeretlennek. Kevés bátor ember akad, aki lépni mer azért, hogy jobbá tegye az életét.

A női és férfi karaktereket árnyaltan mutatják be a novellák. Nem az van, hogy mindegyik történetben a nő a szent és/vagy az áldozat, a férfi pedig a gonosz elnyomó, hanem vegyes képet kapunk. Ahogy megjelenik az elnyomott nő, úgy felbukkan a lelkileg bántalmazott és kihasznált férfi is. Van csalfa nő és férfi is. Akad női és férfi agresszió is. Persze, logikusan a nők helyzete általában a rosszabb, ahogyan a valóságban is, de a világ árnyaltabb annál, semmint hogy jó nőkre és rossz férfiakra osszuk fel.

Az első novella azonnal megfogott. Tökéletesen bemutatja, hogy sajnos a korábbi rossz tapasztalataink miatt hogyan értjük félre és üldözzük el magunk mellől azt is, akit tényleg érdeklünk. Hajlamosak vagyunk előítélettel értelmezni még egy ártatlan, érdeklődő sms-t is. Nem tudunk túlkombinálás nélkül csak úgy lenni, élvezni, hogy van valakink, aki gondol ránk.

„Szép jó reggelt, kicsi szívem, hogy vagy? Hogy aludtál?” – üzente most Tamás. „Kicsi szívem.” Mindig így hívja, de vajon miért? Juli érezte, ahogy a gondolattól nyirkos lesz a tenyere, és a homlokán is kiütközik a hideg verejték. Vajon miért hívja kicsi szívemnek? Miért pont ez jutott eszébe? Egyáltalán, milyen bizarr dolog valakit egy szervről elnevezni, még ha becézett formában is. Édes tüdőm, drága májam, kunkori vakbelem... Ugye, milyen idiótán hangzik?

A félreértés téma egyébként többször is felbukkan a novellákban, csak mindig másképp. A második novellában például azt mutatja be, hogy a női féltékenység és bosszúvágy hogyan zúz össze egy egyébként előre haladó kapcsolatot egy rendes férfival.

Érdekesek voltak a szülő-gyerek kapcsolatról szóló novellák is. Az apa, aki nem tud mit kezdeni a gyerekeivel a láthatáson. Az apa, aki szeretne gondoskodni az újszülött gyerekéről, de az anyósa nem hagyja neki. Az anya, aki megfosztotta a valódi, saját élet lehetőségétől a mostanra középkorú lányát. Az anya, aki feláldozza önmagát, az életét, a személyiségét, a boldogságát, hogy a férje és gyerekei házi rabszolgája legyen. Elég sokféle helyzetet bemutatnak a novellák, és sajnos azt is szépen felvázolják, mennyire mérgezőek tudnak lenni a családok, ha nem valódi tiszteleten, szereteten és elfogadáson alapulnak.

A pénz, vagyon, jómódú élet is sokszor előkerült a történetekben. Ami furcsa volt számomra, hogy ennek az ellenkezője viszont nem igazán jelent meg, pedig mostanában a szegénység, pénztelenség, munkanélküliség legalább akkora problémákat okozhat a családok működésében, mint az, ha valaki elszáll a gazdagságtól vagy önmagát feladva is kapaszkodik a luxuséletbe.

A női önsorsrontás több novellában megjelenik. Hol a luxusélet elvesztésétől való félelem vezette a nőket erre az útra, hol a lelkifurdalás, hogy nem elég jó anyák és feleségek. Vagy éppen az, hogy minden áron meg akarnak felelni annak a társadalmi elvárásnak, hogy valaki vegye őket feleségül. Mindegy, hogy a másikkal nem illenek össze, mindegy, ha a férfi egy agresszív bunkó, nekik feleségnek kell lenniük, különben nem is léteznek. Ezeket a külső és belső elvárásokat a mai napig nem sikerült megváltoztatni a társadalmunkban, és emiatt sok nő (és sok férfi is) szenved.

Bár élveztem a negatív mondanivalójú novellákat is, őszintén szólva, jobban estek azok, amiknél pozitív volt a végkifejlet, és a nők vagy férfiak elég erősek voltak nehéz döntéseket hozni a boldogságuk érdekében. Például imádtam a Végleges elhidegülést, amelyben egy nő vezetés közben jön rá, hogy mit sem számít a férjének és felesleges egy ilyen férfira pazarolnia az életét. Vagy az És még mindig itt tartunk című novellát, amelyben egy férfi menti meg magát attól, hogy nyomorúságos életet éljen egy olyan nő mellett, akit ő egy cseppet sem érdekel. És A második legjobb pasit is, ahol a főnöknője által teljesen kihasznált titkárnő elnyeri méltó jutalmát.

Hogy tetszett a könyv?

A novellák, bár nagyrészt borúsak, elgondolkoztattak, érdekesek voltak, és realistának tartom őket. Az író stílusa tetszett, és az is bejött, hogy elég sokszínűen mutatta be mind a családi kapcsolatokat, mind a nőket és férfiakat, valamint a köztük lévő viszonyt. A lelkemnek jólesett, hogy a negatív tanulsággal rendelkező novellák között néha volt egy-egy pozitív végkimenetelű is.

Szóval összességében NAGYON TETSZETT ez a könyv.

Kiknek ajánlom a könyvet?

Azoknak, akik szeretnek hétköznapi emberekről, sorsokról novellákat olvasni, és nem bánják, ha happy end helyett realista és kicsit borongós sztorikat kapnak.

Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:

KATT

Nyereményjáték:

Játékunk során egy-egy idézetet láthattok az írónő valamelyik megjelent kötetéből. A ti feladatotok az, hogy kitaláljátok, melyik könyvből idéztünk, és az adott könyv címét beírjátok a Rafflecopter megfelelő dobozába.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Idézet a játékhoz:

„Egészen biztos vagyok afelől, hogy nekem hatvan perc az elmúlt években soha nem pontosan hatvan percig tartott. Mert van, amikor két perc alatt elillan, de van, hogy hosszú órákig is kitart, attól függően, hogy épp mit csinálok.”

Állomáslista:

Blogturné

08. 23. Fanni’s Library

08. 26. Ambivalentina

08. 29. Spirit Bliss Sárga könyves út

a Rafflecopter giveaway

   

Rojik Tamás: Árulás (Szárazság 2.) – Blogturné

Rojik Tamás Szárazság című YA cli-fijének folytatásában visszatérünk Danihoz és Anikóhoz, akikkel ismét fordul egyet a világ! Vajon mit hoz számukra a jövő? Tartsatok bloggereinkkel, hogy megtudjátok, mit gondolnak erről a Magyarországon játszódó disztópiáról, de ne felejtsetek el játszani se! A turné végén megnyerhetitek a Tilos az Á könyvek kiadó által felajánlott nyereménypéldányt!

Miért választottam ezt a könyvet?

Az első rész, a Szárazság nagyon tetszett, mert realista, izgalmas disztópiának bizonyult, ezért azt reméltem, hogy méltó folytatást olvashatok az Árulást kézbe véve.

Véleményem a könyvről

A történet ott folytatódik, ahol az első véget ért. Dani és Anikó hazatértek, ám a kormány nem csak megfigyeli őket, megpróbálják felhasználni a fiatalokat a céljaikhoz. Ám közben már az ellenállás is szerveződik, a peremen élőknek elegük van abból, hogy megfosztják őket az alapvető emberi jogaiktól.

Míg az előző rész leginkább arról szólt, hogy egy vízhiány miatti társadalmi összeomlás következtében Daniék hogyan menekülnek és próbálnak túlélni, addig ez a második rész bepillantást engedett abba, hogyan is működik az állam, a társadalom, az iskolák, a központi és peremi élet. Szépen kirajzolódik egy diktatúra képe, amely manipuláción, hazugságokon alapul. Az, ahogyan az iskolákban előtérbe kerül és kötelezővé válik a katonai nevelés (a nem katonáknak készülő fiatalok körében is), rémisztő és előremutató lépés. Az elnök bejelentései, a fejezetek elején olvasható törvények, szabályok, korlátozások, titkos iratok mind annyira valószerűek, hogy borzongató volt olvasni ezeket. Ijesztő belegondolni, hogy a kisemberek háta mögött miféle manipulációkat tudnak megszervezni könnyedén azok, akik hatalommal bírnak, és abba is, hogy a kisembereknek kevés esélyük van tenni ezek ellen.

Teljesen át tudtam élni a karakterek szorongását. Például a tanárokét, akiknek nagyon nem tetszik, hogy lőni, harcolni, gyilkolni tanítják a diákjaikat, ám nem tehetnek ellene semmit. Persze, felmondhatnának, aztán éhen halhatnának családostul, de az ő áldozatuk nem mentené meg a fiatalokat semmitől, vagyis hasztalan lenne. Ugyanígy átérzem Dani és Anikó félelmeit. Még beszélni sem tudnak őszintén egymással, mert a drónokkal folyamatosan megfigyelik őket. Őrjítő érzés lehet, hogy még privátban, négy fal között sem mondhatják ki az igazságot.

– Ti esztek? – döbbent meg Anikó. – Mármint a szeleteken kívül. Esztek rendes ételeket, osztok gyümölcslevet?

– Nem rendszeresen, de ha a szüleim itthon vannak, hetente egyszer-kétszer azért összedobunk valamint. Mondjuk, most elég üres a hűtő – nyitotta ki az egyik szekrény ajtaját a fiú.

Anikó reakciója és jellemfejlődésének iránya számomra teljesen érthető. Sok nő, akit megtámadtak, soha többé nem akar kiszolgáltatott és gyenge lenni, Anikó is így van ezzel. Tetszik, hogy az ő karaktere sokkal erősebb, mint Danié. Azt mondják, a lányok korábban érnek, és ez az ő esetükben tényleg így van. Míg Dani továbbra is tétova, bizonytalan, addig Anikó pontosan tudja, mit akar, és céltudatosan halad előre. Igazi kemény lány, tökéletes példakép a női olvasók számára.

Annak ellenére, hogy Dani kevesebb személyiségfejlődést mutatott, mint Anikó, őt is kedveltem. Továbbra is tetszik ez a kicsit aspergeres stílusa, az, hogy minimális beszéddel is annyi mindent tud mondani. Őszintén szólva, én örülök, hogy nem fejlődött ugrásszerűen, mert azt nem éreztem volna reálisnak a személyiségét tekintve.

A politikai, lázadós szál igazán elgondolkoztató volt. És szerintem hihető is. A hétköznapi embereket szemlélve szerintem az, hogy valaki elmondja az igazságot nekik egy képregénnyel, egy videóval, nem elég ahhoz, hogy elbukjon egy elnyomó kormány. Az igazság, legyen bármilyen megrázó is, vagy hidegen hagyja az embereket, mert érzéketlenné váltak mások szenvedésével szemben, vagy akiknek még van lelkük, azoknak vesztenivalójuk is, és ez felülírja a lelkiismeret-furdalásukat.

Épp ezért nagyon jó ötlet volt, hogy valójában nem a lázadó kisembereken múlik a lázadás, hanem ugyanúgy a pénz, érdek, hatalomvágy vezérli a lázadás folyamatait is. Másképp szerintem nem működne a dolog egyáltalán, esélyük sem lenne enélkül a peremieknek.

Ahogyan az első rész végén, megint csak azt tudom mondani, hogy méltó és hiteles lett a befejezés. A valóság nem tündérmese. Ha a rosszakat legyőzik, az nem jelenti azt, hogy a jók nyertek. A világ nem varázsütésre változik. És nem csak a politikai szál lezárása, Anikó és Dani szálának lezárása is bejött. Nekem tetszik az író realisztikus hozzáállása és világlátása.

Nem tudom, lesz-e még folytatása Dani és Anikó történetének, de én örülnék egy harmadik résznek is. Kíváncsi vagyok, mi lesz a karakterükkel, a világukkal, milyen felnőtté válnak majd.

Hogy tetszett a történet?

Imádom a realisztikus disztópiákat, amikről simán el tudom képzelni, hogy egyszer valóra válhatnak. Ez a könyv is ilyen. Nem rózsaszín sziruppal leöntött mese, hanem a kőkemény valóság politikai szinten is, és a karakterek életének egyéni szintjén is.

Szóval összességében IMÁDOM ezt a könyvet.

Kiknek ajánlom a könyvet?

Azoknak, akik nem félnek olyan történetet olvasni, amely nem szépíti a dolgokat, hanem egyszerűen leírja a valóságot.

Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:

KATT

Nyereményjáték:

Mivel a regény fontos részét képezi a klímakatasztrófa, úgy gondoltuk, hogy a játékunk is ezzel kapcsolatos lesz. A ti dolgotok annyi, hogy rájöjjetek, milyen cli-fik címét rejtik feladványaink, és a kitalált könyvcímeket írjátok be a rafflecopter megfelelő rubrikájába!

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. Csak magyarországi címre postázunk.)

Betűk a játékhoz:

ajttókéz álgiv

Állomáslista:

Blogturné

08. 08. Sorok között

08. 11. Kelly és Lupi olvas

08. 14. Könyv és más

08. 17. Hagyjatok! Olvasok!

08. 20. Spirit Bliss Sárga könyves út

a Rafflecopter giveaway

   

Agatha Christie: Szentivánéji krimik – Blogturné

Nincs is jobb, mint Agatha Christie novellákkal hangolódni a nyaralásra! A Helikon Kiadó gondozásában megjelent Szentivánéji krimik történeteiben a krimi királynőjének összes híres szereplője felbukkan, hogy nyári hangulatba hozzák az olvasót. Tartsatok a Blogturné Klub bloggereivel, és nyerjetek egy példányt a kötetből!

Miért választottam ezt a könyvet?

Időnként jólesik Agatha Christie-krimiket olvasni. A regényeit is szeretem, de a novelláiban az a jó, hogy amikor az embernek van egy kis ideje, akkor egyben el tud olvasni egy néhány oldalas történetet, és nem kell félbehagynia. Korábban is olvastam már tőle ilyen novellagyűjteményt, ami tetszett, ezért gondoltam, a Szentivánéji krimik is bejön majd.

Véleményem a könyvről

A könyv tizenhárom novellát tartalmaz, vannak köztük rövidebbek és hosszabbak is. Témájukat tekintve történik bennük gyilkosság, lopás, csalás. Az első novella azért különleges, mert valójában nem is krimi. Egy kislány bánatának miértje a titok a családtagjai előtt, míg az édesanyja meg nem fejti azt. Ez a történet inkább a gyermeki lélek együttérzéséről és az anyai szeretetről szól. A többi novella már krimi, vannak köztük realisztikusak és kicsit misztikusak (látszólag vagy ténylegesen) is.

Visszatérnek a korábbi történetekből jól ismert Christie-karakterek: Poirot és Miss Marple mellett Mr. Parker Pyne, Mr. Harley Quinn, a Blunt-féle Nemzetközi Nyomozóirodától Tommy és Tuppence. De akadnak átlagember karakterek is a novellák főszereplői között.

Volt két olyan novella is a könyvben, amiket korábban már olvastam más kötetben, az Asztarté szentélye és a Halál a Níluson, de a történetek többsége újdonság volt számomra.

Minőség tekintetében a történetek többsége szórakoztatott, fordulatosnak találtam őket, lekötött az olvasásuk és megmozgatták az agyamat. Talán csak egy-két olyan sztori volt, ami annyira nem fogott meg, A kettős bűnjel, Az olasz gróf esete és a Mr. Davenheim eltűnése című novellákat kicsit gyengébbeknek éreztem. Viszont A Jane állást keres, A maharadzsa smaragdja, A delphoi orákulum, A hihetetlen betörés nagyon tetszettek, újszerűek voltak számomra, és képesek voltak meglepni.

A Jane állást keres azért tetszett, mert a bűnügy mellett bepillantást nyerhettünk egy a régi korban élt fiatal, álláskereső lány életének nehézségeibe is. Emellett pedig tetszett, hogy több csavar is került a novellába, amikor már azt hittem, tudom, miről is van szó, kiderült, hogy teljesen másról.

A maharadzsa smaragdja szintén az emberi szál miatt jött be. Itt egy olyan fiatal férfi lelkébe tekinthettünk be, aki egy nála gazdagabb, elkényeztetett lányba szerelmes, akinek a vagyonával nem tudja tartani a lépést. Kíváncsi voltam, hogy amikor a férfinak lehetősége nyílik ott tartani a gazdagságot a kezében, visszaél-e vele, vagy helyesen cselekszik majd.

A delphoi orákulum esetében a végső csavar fogott meg. Ritka, amikor nem érzem meg előre egy történet végét, de ebben az esetben sikerült meglepni.

A hihetetlen betörés esetében pedig tetszett, hogy én magam is végigkövethettem a kihallgatásokat, rendesen megismerhettem a gyanúsítottakat, az adott helyzetet, és így töprenghettem azon, vajon ki a hunyó, miért és hogyan tette.

Vagyis, három dolog tudott igazán megfogni a novellákban. Az egyik egy jó, meglepő csavar. A másik az, ha úgy éreztem, elég információt kapok ahhoz, hogy együtt tudjak nyomozni a novella főszereplőjével. A harmadik pedig, ha valami társadalmi, emberi érdekességet kaptam, mint például egy álláskereső fiatal nő vagy egy szegényebb szerelmes férfi helyzete.

Hogy tetszett a könyv?

Ahogy minden novelláskötet esetében, ebben is volt néhány történet, ami nem fogott meg, de a könyv egészét tekintve elégedett vagyok, jó szórakozásnak bizonyult elolvasni a krimisztorikat.

Vagyis összességében NAGYON TETSZETT ez a könyv.

Kiknek ajánlom a könyvet?

Agatha Christie- és krimirajongóknak mindenképpen, és azoknak is, akik szeretik megmozgatni történetek által az agyukat.

Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:

KATT

Nyereményjáték:

Játékunkban ezúttal Agatha Christie műveit keressük! Az Szentivánéji krimik oldalain számos híres szereplő bukkan fel az írónő egyéb regényeiből. Az állomásokon található idézetek alapján keressétek meg ezeknek a könyveknek címét és írjátok be a Rafflecopter dobozba.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Idézet a játékhoz:

Olyan volt, mint a madár, amelyik nekiütődött az ablaküvegnek, aztán fölszedte egy emberi kéz. S most ott kuporog, rémülten, nem mer mozdulni, abban a reményben, hogy ha nem mozdul, megmenekül.

Állomáslista:

Blogturné

08. 14. Readinspo

08. 16. A Szofisztikált Macska

08. 18. Spirit Bliss Sárga könyves út

08. 20. Flora the Sweaterist

08. 22. Hagyjatok! Olvasok!

08. 24. Booktastic Boglinc

a Rafflecopter giveaway

   

Tamzin Merchant: A Kalaposok – Blogturné

A Manó Könyvek kiadónál jelent meg Tamzin Merchant fiataloknak szóló fantasyje! Főszereplőnk a Királyi Öltözék Mestereinek leszármazottja, a Kalapos család legifjabb tagja, aki fiatal kora ellenére nyomozni kezd titokzatos módon eltűnt édesapja, Proszperó kapitány után. Tartsatok bloggereinkkel, ismerkedjetek meg Kordélia történetével, és ne felejtsetek el velünk játszani, ugyanis a turnénk végén egy szerencsés olvasónk meg fogja nyerni A Kalaposok című könyvet!

Miért választottam ezt a könyvet?

Olyan stílusúnak tűnt, mint a Morrigan Crow-sorozat, ezért gondoltam, jó szórakozást nyújt majd belekóstolni egy új, mágikus világba, amelynek szintén egy belevaló lány a főszereplője.

Véleményem a könyvről

Először is, a könyvben található illusztrációk nagyon feldobják a történetet. Segítenek abban, hogy a szavakkal leírt mágikus világot még részletesebben el tudjuk képzelni.

Kordélia a Kalaposok családjához tartozik. Egy nap az édesapja eltűnik a tengeren. Mindenki halottként tekint rá, de a kislány képtelen beletörődni a gondolatba, úgy hiszi, az apja még életben van, meg kell mentenie. Miközben a férfi után nyomoz, rájön, hogy gondok vannak a királyi udvarban. Háború közeleg, ha a Mesterek nem akadályozzák meg azt a megfelelő mágikus öltözékkel. Ám ez nem lesz egyszerű feladat úgy, hogy a háttérben valaki el akarja őket tüntetni a színről.

A történet világa kissé szürreálisra, de igazán érdekesre sikeredett. Angliában, Londonban járunk, de egy alternatív világban, ahol a különböző ruhák mágikus képességekkel rendelkeznek. A Kalaposok, Csizmadiák, Kesztyűkészítők, Köpenykészítők, Órások családjai látják el mindenféle mágikus öltözékkel és kiegészítővel az embereket és a királyi családot. A családok azonban egy régi ügy miatt haragban vannak egymással. A legszürreálisabb jeleneteket a király okozta, bár volt egy sejtésem, hogy miért viselkedik annyira bizarr módon.

Kordélia nagyon okos, szenvedélyes kislány. Ha hisz valamiben, senki nem állíthatja meg, teszi, amit tennie kell. Bátor, jószívű, és a családjáért, barátaiért bármire képes. Nagyon kíváncsi voltam, hogy vajon jók-e a megérzései, és az édesapja valóban életben van-e, de biztosat sajnos ebből a részből nem tudhattam meg.

– Butaság – vágta rá Kordélia, és megfogta a kezét. – Mindenkiben ott rejlik a varázslat, amivel létre tud hozni valamit. Csak a legtöbben megfeledkeznek róla, vagy valami elvonja a figyelmüket, vagy nem hiszik el, hogy képesek rá.

Ez az első rész inkább egyfajta bevezető volt a ruhakészítő mestercsaládok világába, bemutatta Anglia társadalmi berendezkedését, működését ebben a furcsa, mágikus alternatív világban. Valamint egy udvari összeesküvés és a háború kitörésének megakadályozása volt a kalandszál középpontjában. Bár Kordélia az apjával kapcsolatban is talál nyomokat, szerintem a felkutatása a következő könyv témája lesz majd. Legalábbis a regény vége miatt így gondolom.

Kedveltem Pupák karakterét. Ő Kordélia legjobb barátja, de egyben az ellenséges Csizmadia család fia is, így titokban kell tartaniuk, hogy jóban vannak. Vagyis van egy baráti Rómeó és Júlia-vonal a regényben. Nagyon kíváncsi voltam, hogy ha kiderül a két gyerek titka, Pupák elég erős lesz-e kiállni a Kordéliával való barátsága mellett, vagy behódol végül a családjának.

Sam Lopkovitzot is bírtam. Ő egy rikkancskölyök, aki Kordélia közelébe férkőzik, és nem is egy titka van. Rejtélyes karakter, először nem lehet tudni, hogy most kedvelni kell, vagy pedig tartani tőle. Jót akar, vagy a rosszak oldalán áll... Szeretem a titokzatos szereplőket, mert klassz azon agyalni, mi is a valódi céljuk, milyen az igazi személyiségük.

A főgonoszok személye sajnos számomra nem volt túlzottan meglepő. Már a lelepleződésük előtt is sejtettem, hogy kik állnak a háttérben és mozgatják a szálakat, és miképpen teszik mindezt. Ennek ellenére a kalandszál izgalmas volt, drukkoltam a gyerekeknek, hogy képesek legyenek megállítani a háborút.

A könyv legnagyobb tanulsága számomra az volt, hogy együtt, összefogva bármit el lehet érni. Ez igaz a ruhakészítő családokra és a barátokra is.

Hogy tetszett a könyv?

Tetszett ez a kicsit bizarr mágikus világ, amit Merchant teremtett, szimpatikus volt Kordélia és a barátai is. A történet kalandosra és izgalmasra sikeredett. Nagy meglepetéseket ugyan nem tartogatott, mert szinte végig tudtam, kik a hunyók, de ennek ellenére élveztem az olvasást.

Szóval összességében NAGYON TETSZETT ez a könyv.

Kiknek ajánlom a könyvet?

Azoknak, akik kedvelik a Harry Potter-, Morrigan Crow-sorozatokhoz hasonló mágikus világokban játszódó történeteket, amelyeknek fiatalok a főszereplői.

Ha kíváncsi vagyok, itt megvásárolhatod a könyvet:

KATT

Nyereményjáték:

Kordélia családja varázslatos erejű kalapokat készít, de ugyebár már más történetekben is találkozhattunk varázserejű ruhadarabokkal? Mostani feladatotok az, hogy kitaláljátok, melyik könyvben vagy könyvsorozatban található az állomásokon bemutatott ruha! A könyvek/-sorozatok címét írjátok be a megfelelő helyre.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Leírás a játékhoz:

Hermész varázserejű, szárnyas tárgya történetünkben egy menő Converse, ami valakinek hála főhősünknél, egy kék ételeket imádó, narancssárga felsős srácnál landol, aki hozzá hasonló félvérekkel táborozik.

Állomáslista:

Blogturné

08. 09. Könyv és más

08. 12. Hagyjatok! Olvasok!

08. 15. Spirit Bliss Sárga könyves út

a Rafflecopter giveaway

   

On Sai: Miogin bázis (Szivárgó sötétség 2,7)

Miért választottam ezt a könyvet?

A sorozathoz tartozó Szürke szobák kisregény zseniális lett, ezért úgy gondoltam, ez az újabb kisregény sem okozhat csalódást számomra.

Véleményem a könyvről

A történet egy időben játszódik a Szürke szobákkal, ám a főszereplője Artúr és a Miogin szerelőbázis életébe, gondjaiba pillanthatunk be általa. Bár ez is egy kisregény, ismételten azt éreztem, hogy vannak benne mélységek, összetett és kerek egész.

Őszintén szólva Artúrral kapcsolatban a regénysorozat első része miatt voltak fenntartásaim, mert nagyon nem volt szimpatikus számomra, ahogyan Scarral viselkedett. Ezért nem tudtam, mennyire fog lekötni ez a kisregény, mert Artúr karakterével nehéz felkelteni az érdeklődésemet. Épp ezért lepett meg, hogy talán ez a kisregény még egy hajszállal jobban is tetszett, mint a Szürke szobák.

Rájöttem, hogy Artúr vallási szempontból pont olyan, mint én, vagyis megtaláltam vele az azonosulási pontot. Kétségek vannak benne, csalódott, hitetlen és egyben mégis hívő. Ő maga sem érti igazán, miként vélekedik Istenről, ahogyan én is bizonytalan vagyok a saját véleményemben. Jó érzés volt olvasni ezekről vele kapcsolatban, mert kicsit társra leltem a bizonytalanságban, ami mégis együtt jár a vággyal, hogy bár hinni tudnál. Nagyon tetszett a hazugságvizsgálós eredmény, azt hiszem, ha engem kötnének rá, esetemben is ugyanez lenne a reakció.

– Az igazság nem egy formálható játék. Ott, ahol hazugság van, megszűnik a bizalom.

Szeretem, ahogyan On Sai a hitről, vallásról, Istenről ír. Nem feltétlenül értek egyet vele mindenben, nem feltétlenül hiszek abban, amit papírra vet, ennek ellenére mindig megmozgatja az agyamat, és őszintén szólva a lelkemet is. Ez a könyv is azok közé tartozik, amik újra és újra felbukkannak a gondolataimban az olvasást követően is.

A grionos szerelés végén történt dolog is érdekes pont azért, mert végül kapunk rá reális magyarázatot. De mégis ott van az emberben az a gondolat, hogy vajon nem Isten rendezte-e így a dolgokat. Vajon nem ő küldött-e "segítő kezet". Kicsit zavar, hogy a hittel kapcsolatban sosem kap az ember nyilvánvaló választ, de közben reményt is ad ez a bizonytalanság, hogy mi van, ha tényleg egy jóságos erő munkálkodik a világban valami felsőbb cél érdekében...

Adalbert karaktere is izgalmas. Teljesen megértem azt a kettősséget, amiben élnie kell, mert tapasztaltam már hasonlót, ha nem is ennyire veszélyes formában. Az ember meghasonlik önmagával, amikor olyan környezetben kell élnie (túlélnie), amiben a legfontosabb alapelveivel ellentétes dolgokat kell hallania, látnia, elviselnie. Bár keveset kaptam a karakteréből egyelőre, megkedveltem őt, és remélem, hogy a folytatásban több szerepet kap majd.

Hogy tetszett a könyv?

Bár korábban Artúr karaktere kevésbé érdekelt, ez a kisregény mégis képes volt teljesen lekötni. Megtaláltam bennem és Artúrban azt a közös pontot, ami által elkezdett érdekelni a személyisége, és hogy mi fog majd történni vele. Olyannyira, hogy egy hajszállal még jobban is tetszett ez a kisregény, mint az előző.

Szóval összességében IMÁDOM ezt a könyvet.

Kiknek ajánlom a könyvet?

Minden hozzám hasonló hívő hitetlennek, aki már olvasta a sorozat előző részeit.

Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:

KATT

   

Serena Valentino: Herceg vagy Szörnyeteg? – Blogturné

A Manó Könyvek jóvoltából hazánkban is megjelent a Disney - Villains sorozat második része, a Herceg vagy Szörnyeteg?. Ebben a kötetben nyomon követhetjük miként változik bestiává a Szépség és Szörnyeteg jóképű hercege, s miként ismeri fel és találja meg az igaz szerelmet, miközben meghökkentő fordulatok helyezik egészen új megvilágításba a már jól ismert klasszikus eseményeit.

Tartsatok a Blogturné Klub bloggereivel, és vigyétek haza a kiadó által felajánlott regény egy példányát.

Miért választottam ezt a könyvet?

Gyerekkoromban A szépség és a szörnyeteg volt a kedvenc mesém, valamint teljesen odavoltam az azonos című, 1987-es filmsorozatért is, és azóta is rengeteg, a témát feldolgozó könyvet olvastam és filmet láttam. Vagyis minden érdekel, ami ehhez a történethez kapcsolódik, ezért kérdés sem volt számomra, hogy ezt a könyvet is el szeretném olvasni.

Véleményem a könyvről

Mindig is nagyon kíváncsi voltam arra, hogy hogyan lett a herceg gőgös és elkényeztetett. Milyen hatások érték gyerek- és fiatalkorában. Milyen körülmények között élt. A gőgösségen kívül követett-e el más bűnöket is, amik miatt megérdemelte az átkot. Szóval örültem, amikor olvasás közben rájöttem, hogy a történet erre az időszakra koncentrál.

Aztán ahogy haladtam az olvasással, úgy döntöttem, hogy inkább különálló sztoriként állok hozzá, nem pedig az eredeti A szépség és a szörnyeteg-sztori előzményeként. Mert őszintén, én teljesen másképp képzeltem el a herceget és az életét a szörnnyé válás előtt. Volt néhány olyan momentum a regényben, ami az én elgondolásom szerint nem passzol az eredeti történethez.

Egyfelől az eredeti mesében egyetlen, a herceg számára vadidegen boszorkány változtatta át a herceget szörnnyé. És csak a külsejét átkozta el, belül emberi maradt pont azért, mert így nagyobb szenvedés neki külsőleg szörnynek lenni. Másfelől azok a lelki, személyiségbeli változások, amiken a szörny átment Belle mellett, a döntései, tettei az eredeti sztoriban nagyon fontos, hogy a sajátjai, nem külső mágikus behatások. Hiszen csak az önkéntes változás az igazi változás.

Másfelől nekem furcsa a gastonos gyerekkori vonal is. Hiszen az eredetiben az átok csak a kívülállókkal feledtette el a kastély lakóit, a szörny és az elvarázsolt személyzet emlékezetére viszont nem hatott. Vagyis akkor az eredeti mesében a szörnynek emlékeznie kellett volna a gyerekkori Gastonra, ám erre nem volt semmiféle utalás. Szóval nem tudom, nekem nem passzolt az eredeti Disney-történethez ez a könyv előzményként.

Viszont különálló történetként igazán érdekes volt.

Adott egy elkényeztetett herceg, aki a velejéig gonosz. De olyan szinten, hogy képes másokat megöletni, ha úgy tartja kedve. Képes megalázni, tönkretenni, lelkileg bántalmazni olyan nőket, akik tényleg szeretik őt. Vagyis simán megérdemli, hogy elátkozzák, mert nem pusztán hiú, hanem tényleg rossz ember. Érdekes volt látni, ahogy Kirkével és Tulipánt királykisasszonnyal bánt, mert a viselkedése tökéletesen leképezte egy bántalmazó férfi pszichológiáját. Főképp az, ahogyan szavakkal megfosztotta Tulipántot az önbecsülésétől.

A Gastonnal való baráti kapcsolata is izgalmas volt. Sosem hittem volna, hogy egyszer Gastont jobb embernek fogom tartani, mint a Herceget/Szörnyet, de egy apró hajszállal mégis ő volt a szimpatikusabb karakter számomra. Vagy legalábbis a kevésbé gonosz.

Kirké három boszorkánynővére a Demóna című filmből az Aurorát "felnevelő" három szerencsétlen tündért juttatta eszembe, csak gonoszkodóbb lelkülettel. Őszintén szólva ők testesítették meg számomra a történetben az álszentséget. Semmivel nem voltak jobbak, mint a Szörny, hiszen simán feláldozták volna Belle és Tulipánt életét is, csak hogy elérjék, amit akarnak, mégis ítélkeztek a Szörny bűnei felett. Végig azt reméltem, hogy valamilyen módon ők is elnyerik majd a történetben a méltó büntetésüket.

Tulipánt királykisasszony butácska lánynak van leírva, de számomra nagyon szimpatikus volt. Persze, kicsit naiv, mivel lánynak született, ezért tanulatlan is, de nem buta. Viszont az érzelmei miatt manipulálható, megtörhető. Nagyon sajnáltam szegényt, mert pontosan bemutatta, hogyan lesz egy szerelmes fiatal nőből egy gonosz férfi áldozata. Nagyon reméltem, hogy sikerül testileg-lelkileg épségben kikerülnie a Szörny kastélyából. Számomra az egész történetben ő volt a legszerethetőbb karakter.

Mivel a történet Belle-ről szóló része csak vázlatosan lett bemutatva, egy-egy jelenetet kaptunk csak a Szörny és Belle között folyó eseményekből, azért számomra kicsit hiányos lett a történet. Nem igazán mutatta be azt, miként változhat át egy velejéig gonosz ember jó emberré.

Hogy tetszett a történet?

Bár sok dologban nem passzol számomra előzménysztoriként az eredeti történethez, attól független regényként olvasva érdekesnek gondolom. Jól bemutatta, milyen egy gonosz ember, egy bántalmazó kapcsolat, egy bántalmazott nő lelki világa.

Szóval összességében TETSZETT ez a könyv.

Kiknek ajánlom a könyvet?

Azoknak, akik képesek félretenni olvasás közben az eredeti Disney-mesét, és egy különálló regényként élvezni a könyvet.

Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:

KATT

Nyereményjáték:

Mostani játékunk során ki másé is lehetne a főszerep, mint magáé a Szörnyetegé? Minden állomáson láthattok egy képet, amin a Szörnyeteg valamelyik megtestesülése látható, nektek pedig nincs más dolgotok, mint megírni, hogyan nevezik a szörnyet az adott műben (a karakter nevére vagyunk kíváncsiak). Annyit segítünk, hogy könyvek, filmek és sorozatok között is érdemes böngésznetek.

Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyertest e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

Kép a játékhoz:

Állomáslista:

Blogturné

08. 01. Spirit Bliss Sárga könyves út

08. 03. Csak olvass!

08. 05. Csak olvass - Recept

08. 07. Utószó

08. 08. Dreamworld

08. 09. Fanni’s Library

a Rafflecopter giveaway

   

On Sai: Szürke szobák (Szivárgó sötétség 2,5)

Miért választottam ezt a könyvet?

A sorozat első két része nagyon bejött, ezért úgy gondoltam, elolvasom a második regény után játszódó köztes kisregényeket is, hogy semmi ne maradjon ki számomra a történetből.

Véleményem a könyvről

A történet Scar szexvizsgája után játszódik, amelyen megbukott. Ennek köszönhetően a Szürke szobákba, vagyis egy furcsa börtönbe kerül, ahol a kegyetlenség mindennapi vendég. Nemcsak a többi rabbal kell Scarnak megküzdenie a túlélésért, hanem a Gonosszal és a saját lelkiismeretével is.

Kicsit féltem attól, hogy mit lehet átadni egy ilyen rövidke (117 oldalas) történettel, de On Sai profizmusa nem csak a regényekre terjed ki. Bár a történet nem hosszú, annál tartalmasabb. A cselekmény izgalmas, tele van morális, vallási, filozófiai témákkal, kérdésekkel a történet, a mellékkarakterek is jól kidolgozottak. Szóval egyáltalán nem kellett csalódnom. Vagyis de. Csak éppen nagyon pozitívan.

A Szürke szobák börtön felépítése, működése annak ellenére nagyon érdekes, hogy az élet ott brutális. Vannak bent igazi gonoszok, és olyanok is, akik bár valami miatt elbuktak, nem érzem úgy, hogy ilyesféle börtönbe valók lennének. Az biztos, hogy Scar nem oda való volt, de úgy vélem, ez is hozzátartozott az útjához. Ő is sok mindent tanult önmagáról és másokról odabent, és mások is tanulhattak tőle (önmagukról, a hitről, Istenről és a Gonoszról).

Megvoltak a börtönvilághoz tartozó tipikus karakterek, az állati szinten mozgó, kegyetlen bűnöző, akit az éltet, hogy másokat öljön, kínozzon és erőszakoljon. A női rab, aki megpróbál a szerinte legerősebbhez dörgölőzni, mert tudja, hogy testileg gyengébb és másképp nem élheti túl. A "csicskák", akiknek nincs más választásuk, mint tűrni.

Ám volt egy kiemelkedő, igazán érdekes és összetett karakter is, méghozzá Késes. Kegyetlennek tűnik, olyannak, aki ha elárulva érzi magát, azt a "barátan" is megbosszulja. Mégis látni benne valamit... Az olvasó érzi, hogy Késesben több van, mint amit megmutat, sőt, több, mint amit önmagáról hisz. Nagyon remélem, hogy a sorozat fő regényeiben előkerül még az ő karaktere, mert szerintem sokat ki lehetne hozni belőle.

Mi az, ami Istenhez visz?

Talán csak az őszinteség.

A könyvben megjelenő hitet, vallást, Isten megbocsát még a bűnösöknek is (és ez alatt most a valóban kegyetlen, gonosz, másoknak rengeteg fájdalmat okozó embereket értem) dolgot még mindig nem teljesen értem. Vagyis sok mindent értek belőle, csak nem mindennel értek egyet, mert igazságtalannak érzem. Attól még, hogy esetleg valaki megbánja a bűneit, vagy hogy meghal, még nem törlődik el az áldozatai fájdalma. Attól ők még átélték a borzalmakat, és ezen már semmi nem változtathat. Szóval vannak bizonyos bűnök, amik esetében egyszerűen nem hiszek a megbocsátásban. A bosszúban sem, de a méltó és egyensúlyban lévő büntetésben igen. Ettől függetlenül nagyon érdekesnek találom ezt a vonalat a történetben, imádom On Sai és a karakterei szemén át szemlélni a vallási kérdéseket.

Hogy tetszett a könyv?

Bár ez egy kisregény volt, mégis igazán mély, tartalmas, jól kidolgozott és kerek egész történetet kaptam. Nagyon örülök, hogy nem hagytam ki ezt a mellékágat.

Szóval összességében IMÁDOM ezt a könyvet.

Kiknek ajánlom ezt a könyvet?

Mindenkinek, aki már olvasta a sorozat első két részét. Zseniális ez a regénysorozat, úgyhogy nagyon érdemes elolvasni hozzá ezt a mellékkötetet is.

Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:

KATT