Gyermekkorom egyik kedvenc süteménye, amit akkori barátnőmmel előszeretettel sütöttünk. A nevét máig homály fedi, most sem tudom, hogy krimi vagy krími a szelet, sőt akik kóstolták rögtön rávágták, ez a mézes-krémes. Szóval, Mamám receptes könyvében, így rövid "i"-vel szerepel, e szerint osztom meg veletek.
Hozzávalók:
Tésztalapok
2 egész tojás
10 dkg cukor
5 dkg zsír
(bármilyen jó, de Rámával is kitűnő)
1 evőkanál méz
40 dkg liszt
1 csapott
evőkanál szódabikarbóna
krém
6 dl tej
4-5 evőkanál liszt
25 dkg Ráma vajas
íz
25 dkg porcukor
4 evőkanál kakaó
1 csomag vaníliás
cukor vagy egy kisevőkanál vanília paszta
máz
10 dkg
porcukor
2 evőkanál
kakaópor
3 evőkanál
tej vagy víz
3 dkg vaj
A sütit a
krém előkészítésével kezdjük. A lisztet a tejjel simára keverjük, mérsékelt
lángon sűrű krémmé főzzük, gyakori keverés mellett (ne legyen csomós), kihűtjük.
A zsírt, a
mézet és a cukrot gőz felett melegíteni kezdem, hozzáadom a kissé felvert
tojásokat, majd tovább keverjük, míg cukor teljesen fel nem olvad. A tálban
apránként hozzákeverjük a szódabikarbónás lisztet. Amikor már fakanállal nem
megy gyúrólapon jól, fényesre összedolgozzuk. Lisztezett tepsi hátán 3 lapot
sütünk belőle. (Nekem a mézeskalácshoz van sütőlapon, arra tettem sütőpapírt,
amire aztán a nyújtófa segítségével átemeltem a vékony tésztát.) Előmelegített
sütőben 5-6 perc alatt aranybarnára sütjük.
Míg a kisült
lapok hűlnek, a Rámát a porcukorral habosra keverjük, hozzáadjuk a kihűlt,
főzött krémet, jól összedolgozzuk, majd két részre osztjuk. Az egyikbe a
kakaót, a másik részébe a vaníliás cukrot(pasztát) keverjük. Óvatosan megtöltjük
a lapokat (törékeny) egyik rétegbe a fehér, másikba a kakaós krémmel. Végül a
tetejét főzött csokimázzal vonjuk be. Másnapra megpuhul és könnyen vághatóvá
válik!
