MY NAME IS NYÚL. VÉR NYÚL.

Hugicám kérésére:

Egymás után dőltek a földre a Kerekasztal kipróbált lovagjai.
- Fussunk! - kiáltott végül Arthur, megelégelve a vérontást.
- Menjünk innen! - jajdultak a többiek és riadt futásnak eredtek. A kráter peremén, a fenevadtól biztos távolságban volt csak merszük meglassítani lépteiket. Robin ledobta pajzsát és a földre omlott. A varázsló kárörvendő arccal fogadta őket:
- Hát megmondtam előre...                                                                                                               A bestia közben elégedetten megrázta magát, s megint visszavedlett képre jámbor rágcsálóvá.

Kedves fele- és egész barátaim!

A következő ügyben kérnék segítséget:

A segítségkérés tárgya egy darab fehér házinyúl – minden bizonnyal húsvéti nyúl volt, amíg idén június negyedikén az ünnepi áhítattal együtt ki nem dobták a hatsávos Üllői úton a piros lámpánál. Mivel nem nézegette a zsebóráját, és nem makogta riadtan, hogy „Elkésem! Elkésem!”, egyértelmű volt, hogy meg kell menteni, de üstöllést.

Az ijedtségen kívül nem esett baja, köszönhetően annak, hogy az arra járó kolléganőm berohant érte, és kihozta, de onnantól - mivel ő egyedül él, panelban – a nyúl nálunk ragadt, mivel senki más nem tudta elhelyezni. (Kolléganőm édesanyja jól van, köszöni szépen, bár ama ominózus nap óta gyakran sűrű csuklás kínozza szegény asszonyt.)

A DÖG – amúgy Von Trapp, ha szabad kérnem - azóta velünk él. Két sikertelen örökbeadási kísérlete vagyunk túl: az egyik helyen ott sem hagytuk, mert szaporítóhoz került volna, a másik helyről két nap után visszahoztuk, mert nem biztosítottak neki megfelelő körülményeket.

Sajnos mi nem vagyunk nyúlra tartósan berendezkedve. Ugyan kapott egy emeletes ketrecet, de ezzel együtt kijárós, viszont, mivel nyúl, tragikus hatással van az elérhető magasságú szobanövényekre, és nem a növényt sajnálom olyan nagyon, de frászt kaptam az első alkalommal, hogy te úristen, nem mérgező?!

Folyamatosan bezárva sem akarjuk tartani, hiszen szüksége van mozgásra, és az ember társaságát is igényli. Ölbeülős, tévézős jószág, na.

A másik probléma a macska: a nyúl szerintem Alfnak képzeli magát, és szereti a macskákat, főként turmixolva, úgyhogy ha csak teheti, terrorizálja őt. A kutyát sem lehet azóta a házba beengedni, ugyanis kotorék, és nagyon szívesen kirázná a hófehér bundájából. Probléma Nr. 2.: a kutyának be KELL jönnie télire, mert 16 éves, és a szíve sem tökéletes már, gyógyszert kap rá, tehát nem maradhat kint, most, hogy beállt a hideg.

Így hát csapataink hadban állnak: S.O.S el kell helyeznünk a nyulat. Lehetőség szerint nem szaporítóhoz, és nem kutyaeledelnek.

Oltott, de még nem ivartalanított (mivel nincs a közelben bak) kislány. 6-7 hónapos lehet most. Szobatiszta: mindenféle ügyeit rendes macskavécében végzi, nem a ketrecben megy ki (hacsak nincs letartóztatva).

Ha akadna lelkiismeretes befogadó, vele adnánk a “lakását” – hiszen mit kezdjek vele – és a tápjait, tehát a komplett felszerelést. Ez majdnem 100 E forintnyi kelengye – cserébe törődő, szerető gazdit keresünk neki.

Jelentkezni Ritánál lehet,  személyesen a Nyúlon Túl., de írhatsz mailt is, ide: rita.kaestner@gmail.com

 Ps: Szívem szerint befogadnám, de féltem a macskáimat........... Bár szerintem kifejlett cicaállattal már nem lenne gond !

Lányok, hálás lennék ha belinkelnétek ezt a felhívást a blogotokon, hogy sok helyre eljusson, hátha......
Előre is köszönjük!

Katinak!!!!!!!

Ne tessék megijedni, a cicáknak kutya bajuk! Így alszanak a meleg kandalló előtt :-) Már az első oltást is megkapták, gyönyörűek és borzasztó rosszak! A mamájuk Luna, példás anya, és bár a múlt héten átesett az ivartalanításom lelkesen gondozza és szoptatja a 12 hetes piciket, ill. hordja nekik a saját tányérjából a macskakaját pedig én is etetem őket :-)

Blogos gondolatok

Tegnap este eszembe jutott, hogy októberben indult a blogom. Utána néztem, s valóban : 2009 október 15.-én született ez első bejegyzés, akkoriban még csak németül. Kitalálok majd valami játékot ez alkalomból, de most inkább a véleményetek érdekelne. Elgondolkodtam az állandó olvasóimon, hogy van, aki 3 éve hűségesen követ!! Ezt rendkívül megtisztelőnek érzem, sőt néha csodálkozom is, hogy van ember akit érdekel mit is művelek. Ezúton köszönöm mind a 206 rendszeres látogatóm kitartását, különösen az utóbbi hónapokban amikor teljesen elhanyagoltam a blogozást. Nem lepődtem volna meg, ha egyetlen kommentelőm se akad az első őszi bejegyzésemhez, de szerencsére van még akit érdekel mit alkotok, mit gondolok :-)
Kíváncsi lettem és szétnéztem a kreatív blogok háza táján, vajon hogy is van ez másoknál?  Érdekes dolgot fedeztem fel, eddig ezt így soha sem gondoltam végig. Vannak itt varrós blogok akik nagyjából velem egy időben kezdtek és  háromszor annyi követőjük van mint nekem. Persze ez nem baj, minden tiszteletem azé, akinek a munkája  ennyi ember érdeklődésére tarthat számot! Nem hagyott nyugodni a dolog, vajon mit csinálnak másképp mint én? Találomra belelapoztam egy ilyen blogba, hátha rájövök mi a siker titka. A következőre jöttem rá: ennek a  rengeteg követővel rendelkező blognak tulajdonosa feltűnően gyakran hirdetnek játékot és a részvétel egyik feltétele, hogy legyél állandó olvasóm. Ezután már célirányosan kerestem: 10 blogot néztem végig, ebből 8 hasonló módszerrel szerezte az olvasókat. A maradék kettő nagyon ismert tulajdonosa általam is nagyra értékelt,  példaképemnek tartott profi akinek  én a legjobb napjaimban is csak a poros nyomát nézhetem. Elgondolkodtató........ Ha - tegyük fel- nekem is lesz hatszázegynehány olvasóm mert ez a feltétele, hogy nyerhess nálam egy játékon, akkor egy lapon fognak emlegetni a "Nagyokkal"? Alig hiszem........ Többen fognak olvasni? Valószínűtlen........
Úgy döntöttem nem tartom követendő példának ezt a módszert mert nekem ez a meglevő 206 olvasóm sokkal értékesebb mint az ilyen-olyan praktikával megszerezhető 600, mert Ők mindenféle "noszogatás" nélkül követnek, azért mert őszintén érdekli őket min dolgozom éppen, érdemesnek tartanak arra, hogy ötleteket, inspirációt keressenek nálam és /vagy segítséget, tanácsot kérjenek tőlem. Ezt nagy megtiszteltetésnek érzem és ha tudok szívesen segítek tanáccsal, leírással vagy akár szabásmintával.
Érdekelne, Ti mit gondoltok erről? Nem boszorkányüldözést akarok indítani, ezért nem is írtam neveket, nem beszélve arról, hogy mindenkinek joga van saját játékában olyan feltételeket támasztani amilyet akar, hanem őszintén kíváncsi vagyok a véleményekre, akkor is ha az  enyémmel ellentétes.

Ezeket még nem mutattam!

Nagyon hercegnős ovis zsák egy apró Hercegnőnek,

........ a hozzá passzoló ovis ágyneművel.

Aztán még egy pár házipacsker, ezúttal kékfestőben:

Nem az utolsó pár, még vár jó néhány kiszabva a varrógép mellett, boszis, kékfestő sőt már karácsonyos design-ban is  piros -zöld kockás szövetből, rénszarvas aplival.

A fotelok új ruhája

Még valamikor tavasszal vettem ezt a két fotelt a hozzávaló lábtartó hokedlival használtan. Nagyon-nagyon kényelmesek, viszont kicsit ütött-kopott volt, a párnák huzatának is voltak már jobb napjai. A fa vázon Tamásom segített: fogta és lefestette fehérre. Nagyon jól sikerült, olyan lett mintha vadi új lenne. Azonban így még feltűnőbb volt a huzat állapota, ezért  új ruci kellett neki. Elmentem az ismert svéd bútorüzletbe mert tudtam, hogy árulnak külön huzatot is ehhez a fajta fotelhoz. Volt is, a választék is nagyon jó volt, de az ára!!!!! A fotelra 15.000,- Ft /darab, a hokedlira 5.000,- Ft / darab. Úgy döntöttem ennyit nem adok érte, hanem vettem inkább ugyan ott jó vastag pamutvásznat és megvarrtam én. Ráadásul ez az anyag éppen akciós volt és 1.200,- Ft helyett 900,- Ft volt métere. 6 métert vettem és maradt még 2-3 díszpárnára való anyag. Nagyon tetszik az eredmény, íme:

Ezzel még nincs vége, mert kitaláltam, hogy kell nekem egy sarokkanapé, de semmi kedvem százezreket adni érte, meg a régi kanapémnak semmi baja. Úgy döntöttem, hogy a meglevő darabot kell átalakítani.  Megterveztem, lerajzoltam, Tomi pedig megcsinálta. Jobb is így, mert a kandalló és a kémény miatt egyedi méretben kellett "legyártani". 10 cm vastag habszivacsot kapott, ezt meg kellett rendelni a szokatlan alakja miatt. Még a huzat hiányzik a habszivacsról, ha kész (már kiszabtam!) mutatom !

Mindenszentek

Az 5let kicsit lopott :-) a hímzésmintát Bertalan Ildinél láttam nesziken és rögtön nagyon megtetszett. Írtam is neki izibe, hogy elkunyizzam a hímzőfájlt. Jött is a válasz azonnal, hogy aszongya: " A boszis minta még tőled van ám! De megkeresem persze!" Igaza volt, tényleg  a 3 cd-re való minta között volt amit tőlem kapott..... na, hülyébb már nem leszek, azt se tudom mim van :-)
Tehát Ildi boszijától jött az ihlet. Éppen kiszabtam egy csomó házipapucsot zöld-pirosban rénszarvassal, már a karácsonyra gondolva (tavaly ezekből nem tudtam annyit varrni amennyit rendeltek) és eszembe jutott, hogy addig lesz még Mindenszentek is, ami az Amiknál nagy ünnep tökökkel, ijesztő jelmezbe öltözött édességért házaló gyerekekkel. Emlékszem, amikor kikerültünk a lányommal Németországba (11-12 éves volt akkoriban) Kaiserslautern-ben laktunk a legnagyobb európai Nato légibázis, Ramstein közvetlen szomszédságában, körülöttünk egy csomó amerikai katonatiszt lakott a családjával. Mindenszentekkor amikor hazaértem azt hittem valami hülye betörő lehetett nálunk mert eltűnt a nappaliban a 7 méter széles padlóig érő csipkefüggöny. Amíg azon molyoltam ki az a marha aki függönyt lop, előkerült az egyszem magzatom is zöldre mázolt képpel, hínárcsomókkal a hajában és valami számomra felismerhetetlen eredetű sáros-mocskos klepetusba burkolózva amin szintén gyanús kinézetű hínárszerű növényzet tenyészett.  Mielőtt még saját vagy gyermekem épelméjűségében elkezdtem volna kételkedni tájékoztatott, hogy itt ez így szokás, és csak azért jött haza, hogy megkérdezze mehet-e este a szomszéd gyerekekkel édességet gyűjteni (akkor még a felnőtteknek se igen volt mobiljuk nehogy a gyerekeknek). Hagytam, had menjen :-) Csak távozása után jöttem rá, honnan ismerős a serdületlen leányzón lógó asztalterítő szerűség mintája.......... Azt nem részletezem mit kapott amikor előkerült, de tény, hogy egy életre elment a kedve attól, hogy a nappali függönye segítségével öltözzön be vizihullának Hallowen alkalmából :-)
Mielőtt még bárkit megbotránkoztatnék:  természetesen tisztában vagyok a Mindenszentek keresztény jelentésével. Mi is kimegyünk a temetőbe a szüleimhez, nagyszüleimhez és otthon is ég ilyenkor egy gyertya értük. Viszont szerintem ez örök élmény egy gyereknek, mindamellett megismeri más népcsoportok szokásait-hagyományait és amíg ezzel másokat nem sért addig áldásom rá.
Na, jól elkanyarodtam a lényegtől.... ott tartottunk, hogy Ildi eszembe juttatta a közelgő Mindenszenteket a házipapucs-szabásminta pedig ott volt előttem az asztalon. A boszihoz a hagyományos amerikai narancs-fekete színvilágot választottam. Ez lett belőle:

Még korlátozott számban rendelhető, ha szeretnél egy hasonlót írj egy mailt!!!!!