Mats Strandberg - Sara B. Elfgren: A tűz

Azóta vártam az Engelsfors trilógia második részét, amióta csak becsuktam az elsőt, A Kört. És ez a feszült, azonnal olvasni akarom várakozás bizony egyre kevesebb könyvnél jön elő, inkább lassan az a jellemzőbb, hogy herótunk van abból, hogy nincsenek szimpla regények, amik kivételesen nem folytatásosak. A svéd szerzőpáros azonban olyan lebilincselően ír az engelsforsiakról, hogy ebből igenis kell nekünk három adag hatszázoldalas monstrum! :) 

Az előző kötetben, a Körben megismerkedhettünk a főszereplő lányokkal, akik egyben kiválasztottak is, és boszorkányok, de még csak most fedezik fel képességeiket. Össze kell tartaniuk, és megpróbálni megfejteni az Engelsforst körüllengő titkokat, mielőtt késő lesz. Az első részben már így is elvesztették két társukat... 

A Tűz a következő iskolaév kezdetén folytatódik, és rejtélyekben most sincs hiány. 

Fülszöveg: "Az Engelsfors trilógia második kötete. Vége a nyárnak és a kiválasztott hat lányt a gimnázium második osztálya várja. A szünidő szinte rettegésben telt el, és ők felkészültek a gonosz erők következő lépésére. Ám a veszedelem olyan irányból fenyegeti őket, ahonnan egyáltalán nem számítanak rá. Egyre nyilvánvalóbb, hogy valami nagyon nincs rendjén Engelsforsban. A múlt összefonódik a jelennel, az élő találkozik a holttal. A Kiválasztottak között még szorosabb lesz a kötelék, és a lányok megint rádöbbennek, hogy a rendkívüli képesség vagy a varázslat sem vigasztalja a boldogtalan szerelmeseket és nem gyógyítja meg az összetört szíveket…" 

Az engelsforsiak életét újabb misztikus rejtélyek hálózzák be. Furcsa módon pusztulni kezd az erdő - ez azonban csak Anna-Karinnak tűnik fel. Új, stockholmi lakója akad az udvarháznak, ami már évek óta üresen áll. Valamint egy új szervezet is alakul, a Pozitív Engelsfors, vagy röviden a PE, ami szektához illő módszerekkel vonja be szép lassan és alattomosan a fél várost a bűvkörébe... Vagy talán valami másnak a bűvköréről van szó, démonok állnak a háttérben?

A Kiválasztottaknak nem csak a PE szervezkedései mögött rejtőző embert (?) kell megtalálniuk, és leszerelniük, de a Tanácssal is szembe kell szállniuk, azok ugyanis megérkeztek a városba, hogy az előző évben elkövetett bűneiért felelősségre vonják Anna-Karint... 

A hullámok összecsapnak a lányok feje felett, és bizony ez a könyv sem ér véget újabb halottak nélkül.

A cselekménybonyolítás, a hangulatteremtés nagyon hasonló az első kötethez, és ismét rögtön magához láncolt. A hideg svéd téli hangulat helyett ezúttal a vénasszonyok nyarában csöppenünk, fullasztó hőségben kezdődik el az új tanév, mindenkiről csak úgy rogyik a víz, de ez is pont stimmel, pont jó, pont megszorul valahogy az a meleghez túl magasan záródó inggomb a nyakunkban, és érezni, hogy valami készül. Alaposan előkészítik a feszültséghez (!) a terepet. 

Nagyon tetszett, hogy Minoo, Anna-Karin, Ida, Vanessa és Linnéa ebben a kötetben tényleg közelebb kerül egymáshoz. Az első részben ismerkedtünk mi olvasók is a szereplőkkel, meg a szereplők is óvatosan egymással, hiszen számukra is új volt mindenki, nem voltak egy baráti kör, és nagyon tetszik, hogy nem is lettek most sem hipp-hopp legjobb barátnők csak mert összeköti őket a küldetésük. Még mindig 5 nagyon különböző személyiségű lányról van szó, akik nem mindig szeretik egymást, nem mindig értenek egyet, de egyre jobban megismerik egymás titkait. Előtérbe kerülnek a fontosabb célok, aminek érdekében már tényleg hajlandóak összefogni, és nem csak úgy ímmel-ámmal. A legnagyobb személyiségfejlődést Ida mutatja - persze nem nehéz neki, hisz mindig ő lógott ki leginkább a sorból. Szerettem, ahogy megváltozik ebben a részben, és azt is, hogy többet láttattak a szerzők az ő nézőpontjából, az ő titkairól. 

De a többieket is szeretem: Anna-Karin, az érzékeny, állat- és természetbarát, a kicsit elnyomott, akinek nagy teher van a vállán... Minoo, a nagyon okos, aki még mindig nincs tisztában saját képességével, Vanessa az örök szerelmes, love-sztoris csaj, aki jobbat érdemel, Linnéa a vad, fékezhetetlen, a deviáns, aki mégis az egyik legnormálisabb. Mindannyian kedvelhetőek valami miatt. 

Elképesztően jó volt a csavar a történet kb. 2/3-ánál, csak pislogtam és lestem, és párszor el kellett még olvasnom, hogy ki kicsoda, hogy is van ez? :) A könyv legeslegjobb része ez volt, amíg ez a mágia élt bennük. SPOILER! A testcserék nagyon el voltak találva, és imádtam, hogy ezáltal is jobban megismerik egymást a szereplők, ahogy kénytelenek belehelyezkedni - még ha csak kis időre is - a másik életébe. És hogy ezáltal tudják megvezetni a Tanácsot, zseniális! SPOILER VÉGE! 

A Tanács egy nagy semmi, és semmit nem segítenek a Kiválasztottaknak, gyűlöletesek. Csak a merev szabályaikkal vannak elfoglalva, bíróságost játszanak és fitogtatják a hatalmukat, amikor sokkal több forgott kockán éppen... A lányok teljesen magukra vannak hagyva tulajdonképpen. 

Ismét sok volt az olyan rész, ahol egyszerűen hétköznapi életekbe pillanthattunk be a lányok családjaiban, a sok mágia és misztikus rész mellett. Depressziós, magába forduló anya, szülők válása, alkoholista apa, megcsalás, kiközösítés, barátságok és szerelmek. Az emberi kapcsolatok minden verziójából kapunk egy kis szeletet, mindenkinek vannak problémái, és néha igen komorak a felfestett képek, de ettől marad életszagú, ez adja a realitás pólusát az ektoplazmakörök és mágikus amulettek ellensúlyozására. 

Az angol borító

A mágikus elemek közt is sok minden új bukkant fel, ezek közül is kedvencem volt, hogy az egyik lánykának lett famulusa. :) Érdekes a holt lelkekkel való kapcsolat is, és tetszett, ahogy a múltból is felszínre került sok minden. 

Kritikai észrevételeim: 

A Körhöz képest az olvasását kicsit döcögősebbnek éreztem, de ez valószínűleg miattam volt, nem a könyv miatt. A felvezetés nekem nagyon hosszú volt, kicsit túlírt, még akkor is, ha nagyon szeretek a lányok családi hátteréről olvasni. 

A fordítás kritikája, hogy elég sok idegen kifejezés maradt benne. Ilyenek, hogy handout, paperback, back-up mentés, stalker, de hogy még a comment is úgy maradt, c-vel, hát. Azért ezeket le lehet fordítani. Nem az zavar hogy nem értem, mert értem, de egyrészt biztos van, aki nem érti, meg aki érti, azt is esetleg idegesítheti a szövegben. Van benne egy knäcke-bröd is, hát az is lehetett volna pirítós, pászka, kétszersült vagy valami. 

Ezen kívül viszont nem igazán tudok kritikát megfogalmazni, szuper a könyv. :) 

Értékelés: 10/9,5 Egy nagyon nagyon kicsi fokkal kevésbé tetszett, mint a Kör, de a csavarral, valamint a végjelenettel, és a végjelenet utáni csavarkával, hát nem tudok rosszabbat adni ennél... Még majdnem el is bőgtem magam rajta. 

Már csak egy kérdésem van: mikor jön A Kulcs? :) 

Kiadja a Geopen, vegyétek meg a Könyvhéten! :) 

Köszönöm az előolvasás lehetőségét!

Érkezik A Tűz!

Hamarosan jön az Engelsfors Trilógia második kötete, A Tűz, az előzőhöz hasonló méretekkel (634 oldal), és reméljük az első részhez, A Körhöz hasonlóan jó tartalommal. :)

Várható megjelenés: 2013. 04. 15. 

Kiadja a Geopen.

Várjátok már ti is? :) 

Mats Strandberg – Sara B. Elfgren: A kör

Svéd irodalom? Akkor Harisnyás Pippi, Juharfalvi Emil, Peti, Ida és Picuri, na és persze Stieg Larsson Millenium trilógiája. Csupa pozitív emlékkép, és csupa jó olvasmány.

És mostantól ez a szerzőpáros, és az Engelsfors Trilógia is hozzátartozik a felsoroltakhoz – egy ízig-vérig sötét, gótikus, boszorkányos regény, amit titulálhatunk ifjúságinak, vagy illethetünk a divatos young adult bilétával, a lényeg az, hogy élvezni akárhány évesen élvezhetjük.

A Kör Engelsforsban, egy kitalált svéd kisvárosban játszódik, és diáklányok állnak a középpontjában, akik egy, az iskolában történt titokzatos halálesetig nem tudtak róla, hogy valami összeköti őket, és hogy mindannyian boszorkányok. Öngyilkosságnak álcázott gaztettek, füstszagú, furcsán ismerős rémálmok, a hold vonzása, egy kietlen tisztás az erdőben, láthatatlanná válás, és gondolatmágia…

A lányoknak akaratuk ellenére is együtt kell működniük egymással és össze kell fogni, hogy le tudják győzni a közelükben ólálkodó gonoszt. Akiről egyenlőre szinte semmit nem tudnak. Lassacskán ébrednek rá képességeikre, kezdik el tanulni irányítani azokat, és elsajátítanak más, nagyon fontos dolgokat is, ami már-már a felnőtté válás útja. A gonosszal vívott harcban még csak az első csata következik, az egész „háború” még messze nem ér véget a könyv végével.

Spoilerek nélkül, lássuk csak, hogy mi minden fogott meg ebben a könyvben. Az iskolában játszódó történeteket általában nagyon szeretem, örültem, hogy itt is ez az egyik központi terep. A szereplők egytől egyig jól felépített, egyedi személyiséggel rendelkező alakok, akik nem a szokványos tinifigurákat hozzák. Erősek, de néha mégis bizonytalanok. Kételkednek magukban, másokban, néha egymásban is. Olyan se gyerek, se felnőttek, akik feszegetik a saját határaikat. Van bőven olyasmi, amit nem biztos, hogy ilyen tizenévesek szerepébe bele kellett volna írni, de mit álszenteskedjünk, igenis van itt szex, drogok, rocknroll, alkohol. Van szerelem, de nincs terjengős epekedés.

Nem is tudom hirtelen kit kedveltem legjobban a szereplők közül. Valamilyen szinten mindegyikőjük közel állt hozzám, és szerettem mindenkinek az életéből kicsippenteni egy falatot, jók voltak a nézőpontváltások, épp elég „balladai homály” fedett néha egy-egy kisebb időugrást. Rebecka, Minoo, Vanessa, Linnéa, Anna-Karin és Ida hétköznapiak is, de egyben különlegesek. Szerettem megismerni a családi drámákat, a titkokat, a szerelmi afférokat a háttérben. Ezek mind egyedi fűszerezést adtak ennek a nem mindennapi könyvnek. Mert emiatt olyan élvezetes és gördülékeny az elbeszélés. Nagyon szereplőközpontú volt a mesélés végig. És igen, ez volt a fő: ez mesélés. Így kell történetet mondani. Várod a végkifejletet, és azt, hogy kiderüljenek a titkok, de ugyanakkor nagyon élvezed, amit közben megismersz.

Nagyon hosszú a könyv, majd’ 600 oldal, ugyanakkor mégsincs benne unalmas rész, unalmas oldal. Pereg, és leköt. Ebben nagy szerepe lehet a jó fordításnak is, eltalálták a megfelelően laza, kamaszos hangot, de mégis megőrizte minden "méltóságát" a szöveg. Nem hiányoztak a káromkodások sem, életszagúak voltak a párbeszédek szülők-gyerekek és diákok közt is. Szerettem benne a bizalmaskodó szavakat, és a néhol igazán jól sikerült magyarításokat is. Valahogy nem egy szokványos szókincsű könyv volt.

Szerettem a neveket is. Nem a megszokott nevek jöttek szembe, Minoo vagy Linnéa nevű lányzóval még biztos nem találkoztunk egy könyvben sem, Anna-Karin nevéről pedig Anna Kareninára asszociáltam mindig. :) 

Linnéa emlékeztetett kicsit a híres-hírhedt Lisbeth Salanderre, csak kicsiben.

Voltak néha ellenérzéseim ezzel vagy azzal a szereplővel kapcsolatban, de mégis mindegyiket szerettem (jó, lehet, hogy Ida kissé kilóg a sorból :)).

A hátborzongató részekben az volt a legjobb, hogy tulajdonképpen az egész atmoszférateremtés egy olyan környezetbe kalauzolt, ahol elhiheted, hogy megtörténtek ezek a dolgok. Jóféle horrorfilmek, pszichothrillerek filmes hangulatát idéző képek villantak a fejembe közben. Sötét volt minden, de mégsem folyamatosan nyomasztó.

Philip Pullman Az Úr sötét anyagai trilógiája óta szeretem az olyan felvetéseket, és történeteket, amikben párhuzamos világokat említenek. Ebben a könyvben is előkerült ez a téma, bár a kibontása csak a következő epizódokban várható.

Értékelés: 10/10 Szövevényes, gótikus boszorkánytörténet, ahol az elbeszélés igazi mesélés, és ahol remek karakterek viszik a hátukon az egész könyvet. Ja, és jó kis fagyos-svéd. :)

A Kör az Engelsfors Trilógia első kötete. A Geopen Kiadó gondozásában jelenik meg 2012. október 25-én! Hamarosan várható a két további kötet is, A tűz és A kulcs.

Köszönöm a Geopen Kiadónak az előolvasás lehetőségét!

Gigi ajánlója a könyvről.

A könyv magyar facebook oldala. 

Előrendelés 35% kedvezménnyel: ITT! 

Érkezik A kör!

Hamarosan  megjelenik a svéd szerzőpáros, Mats Strandberg és Sara B. Elfgren A kör című könyve, ami az Engelsfors Trilógia első kötete. Engelsfors egy apró, kitalált svéd városka, ahol nem kell a szomszédba menni a különös dolgokért. Rejtélyes haláleset, boszorkányok, titkok...

Volt szerencsém egy részletet olvasni már a könyvből, és meg kell hogy mondjam, már az első fejezet megfogja az embert: egy szokványos igazgató-diák beszélgetés különös, misztikus hangulatúvá fordul, amikor a tanár titokban borítékba teszi a fiú egy kósza hajszálát... füstszaggal a hajunkban ébredünk egy rémálomból...és az ember, mit ad Isten, csak úgy láthatatlanná válik pár percre... 

A könyv fülszövege:  "Engelsfors. Egy apró csodás kis város Svédországban, ahol 6 lány épp csak elkezdte a középiskolát. Semmi közös nincs bennük – kivéve hogy mindegyikőjükben ősi ördögi erő lakozik. Az őszi szemeszter csak elkezdődött, amikor egy halott diákot találtak a suli egyik wc-kabinjában. Mindenki öngyilkosságra tippel. Mindenki, leszámítva a hat lányt, akik tudják az igazságot. Egy éjjel, amikor a hold kísértetiesen vörösen borítja be az eget, a lányok találkoznak a parkban. Nem tudják hogyan és miért mentek oda, csak azt tudják, hogy szükségük van egymásra a túléléshez. Azt mondják boszorkák. Egy ősi prófécia állítja, hogy ők a kiválasztottak. Ettől a naptól kezdve a gimiben már élet vagy halál a tét. És a lányoknak még sok mindent meg kell tanulniuk saját erejükről is. Az idő csak fogy. Valami vadászik rájuk, és ha nem ők találják meg előbb és pusztítják el azt, akkor ők halnak meg…"

Várható megjelenés: 2012. október 25.
Kiadja a Geopen Kiadó.

A Kör trilógia blog oldala: ITT.