A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Európa. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Európa. Összes bejegyzés megjelenítése

2021. április 7., szerda

Újdonságok

Picit hamarabb jelentkezem be megint az új megjelenésekkel, és egyéb újdonságokkal, bár még egy csomó nem jelent meg az előző adagból sem - viszont előrendelhetőek! -, de azóta is jött pár olyan cím és hír, amire felfigyeltem, és amit figyelmetekbe ajánlok. :)

2020. szeptember 12., szombat

Újdonságok

Egy ideje gyűjtögetem megint a friss megjelenéseket, és az egyéb, érintőlegesen könyves, vagy könyves-filmes híreket, és bár eleinte alig volt valami, mostanra igen szép adag újdonság gyűlt össze. :) Lássuk, mik is ezek! 

Forrás.

2020. április 27., hétfő

Paolo Giordano: Járvány idején


"Nem félek, hogy megbetegszem. Akkor mitől félek? A járvány következményeitől. Attól hogy kiderül, az általam ismert civilizáció csupán kártyavár. Félek a lenullázódástól, de az ellenkezőjétől is: hogy hiábavaló lesz a félelem, elmúlik, és utána nem változik semmi."


Aligha találunk a könyvpiacon frissebb, aktuálisabb kiadványt a koronavírus járványról Paolo Giordano könyvénél, amit villámgyorsan le is fordítottak, és meglovagolva az érdeklődés hullámát,  azonnal elérhetővé vált. Szerencsére a fordítás-szerkesztés nem látta kárát ennek a sietségnek (Matolcsi Balázst illeti dicséret, aki Ferrantét is fordítja), és a mondanivaló is nagyon jó, összeszedett gondolatok, érdekes nézőpontok, egyszerű igazságok vannak benne arról, hogyan is érezzük magunkat a világjárvány idején, miért is érezzük így magunkat, hogyan és miért jutottunk idáig, és mi jöhet ezután. Persze megoldást nem tud nyújtani, és nem is létezik instant megoldás a jelenlegi globális problémára, de nagyon olvasmányosan elemzi a helyzetet, érdekes társadalmi, politikai, biológiai összefüggésekre világít rá, és a matematika és logika kérlelhetetlen törvényszerűségeit is fogyaszthatóan tárja elénk.

"Mindig tudni akarjuk a dolgok kezdetének és végének időpontját. Megszoktuk, hogy mi kényszerítjük rá az időnket a természetre, és nem fordítva."

"Bizonyosságokat akartunk, és véleményeket kaptunk. Elfelejtkeztünk róla, hogy mindig így működik, hogy a tudomány számára a kétely még az igazságnál is szentebb." 

A Járvány idején tulajdonképpen egyetlen hosszabb lélegzetű cikknek is tekinthető; sok rövidebb passzusból áll össze, amik mind egy kicsit másként taglalják a világjárványt. A téma nyilván mindenkit lázban tart, de érdemes megválogatni mit és mennyit is olvasunk róla. Giordano könyvével szerintem nem lő mellé senki. Tudományos alapokon nyugszik, amit mond, nem beszél megalapozatlan dolgokról, hülyeségekről pláne nem, és még a lehetetlen, bizonytalan, tehetetlen helyzetben is megpróbál adni egy-egy fogódzót. Az írása nem marad tárgyilagosan száraz, mert szubjektíven, saját élményeket hozva, az érzelmeket is érintve beszél mindenről. Ez szerintem nagyon fontos, mert ettől válik személyes írássá és nem tanulmánykötetté a Járvány idején.

Az, hogy kiírta magából a gondolatait, számára is egy terápia volt, és talán kicsit annak is az lehet, aki elolvassa.

"Az írás néha ballasztként működik, segít a földön maradni." 

Nagyon érdekes volt egy magyarázat a vége felé, amit az állampolgárok, a hatóságok és a szakértők alkotta háromszög feloldhatatlan ellentéteiről, megoldatlan kapcsolatáról ír ebben helyzetben: "A hatóságok megbíznak a szakértőkben, de kevésbé bíznak meg bennünk, az érzelmi terhelhetőségünkben. Valójában a szakértők sem nagyon bíznak bennünk, túlságosan leegyszerűsítve beszélnek rólunk, ami nekünk gyanús. A hatóságokkal szemben mindig is gyanakvóak voltunk, és azok is maradunk. Ezért aztán visszatérnénk a szakértőkhöz, de tétovázni látjuk őket. Végül, bizonytalanságunkban, még rosszabbul reagálunk, mint ahogyan egyébként tennénk, és ez újabb bizalmatlansághoz vezet velünk szemben." A háromszögből ördögi kör lett, "a bizalmatlanság kelepcéje".

" Egy teljesen új feladatnál senki sem áll rögtön a helyzet magaslatán. A mostanihoz hasonló körülmények között mindenféle reakció megfigyelhető: harag, pánik, közöny, cinizmus hitetlenség, beletörődés."


A szerző, aki egyébként végzettsége
szerint fizikus (♥). Forrás.
Paolo Giordano neve A prímszámok magánya című regénye miatt lehet ismerős, de számos másik könyvet is írt már. Ezekbe mind bele is lehet kukkantani a kötet végén, ugyanis a könyv harmada tulajdonképpen reklám: beleolvasó négy másik Paolo Giordano könyvbe...
A tartalomjegyzék is sajnos el van húzva 10 oldalnyira, szóval az érdemi rész tényleg nagyon kevéske, bő 70 oldal. Ettől függetlenül nagyon is érdemes elolvasni, ahogy azt fentebb elregéltem, de azért említésre méltó ez a kis "csalás" a hosszal. Ha egy írás rövid, akkor rövid. Ha így is kiadásra érdemesnek találták - márpedig az -, akkor pedig nem kell belemenni ilyen játszmákba, hogy megtoldjuk itt is kicsit, ott is kicsit valamivel, hogy az olvasó hosszabbnak lássa a kötetet... Az olvasó nem hülye. Ezt a fajta kényszeres oldalszám növelést a Jaffánál, a Csigaháznál is kritizáltam. Nem szükséges... Akit érdekel, megveszi úgy is, ha 80 oldal, aki pedig belepislog, az is látni fogja, hogy csak annyi, és jó esetben megveszi így is, rossz esetben viszont pont ezért nem. Eredetiben is puhaborítású, 63 oldalas füzetkeként jött ki.
Mellesleg magától a gondolatiságtól és a stílustól kezdett érdekelni más írása, én nemigen nézegetek beleolvasókat (főleg ha előtte felbosszantott a jelenlétük).

Mindez persze a tartalmi értékéből nem vont le semmit.
A kötet egyébként kívül-belül gyönyörű, szép tervezést kapott, igényes. A szerzői jogdíjak egy részét pedig Giordano felajánlotta a veszélyhelyzet kezelésére és tudományos kutatásokra.

Hadd ajánljak még egy >jó cikket< a könyvről, "a maszkba zárt szájak és gyanakvó tekintetek magányáról", amit Nikkincs mutatott nekem, és ami meggyőzött, hogy megrendeljem és elolvassam.

2019. június 5., szerda

Csemegéző az új címekből

Forrás.
Jó pár szép és érdekes új könyv érkezik nemsokára, ami persze a Könyvhét közeledtével természetes, és már vártam is a "dömpinget". :)  Kicsit félek, vajon mekkora lesz a júniusi kupacom... Jönnek egyre az újabb csábítások... :) Lássuk nekem mi keltette fel leginkább az érdeklődésemet a felhozatalból!

2016. november 19., szombat

Könyvtakaró télire - avagy hírek és újdonságok

Rég írtam már újdonságos-megjelenéses posztot, pedig van egy pár könyv, amire mostanában figyeltem fel, lássuk hát ezeket. :)
Vigyázat! Hosszú lesz és nagyon vegyes! ;) 

Forrás.

2016. szeptember 6., kedd

Mostanság

Egy kicsit elraktam későbbre ezt a piszkozatot, amiben új megjelenéseket, híreket gyűjtöttem, mert nem volt elég "anyag", erre több se kellett a kiadóknak, azonnal záporozni kezdtek az újdonságok. Lássuk, nekem mi keltette fel a figyelmemet mostanság.

Forrás.


2015. október 25., vasárnap

Megjelenések

Forrás
Az a helyzet, hogy lehet, hogy eddig én nem figyeltem eléggé az ilyesmikre, vagy nem volt ennyi engem is érdeklő új regény, vagy pedig tényleg soha nem látott méreteket öltött a szuper, friss könyvmegjelenések időszaka... Mert nekem nem rémlik ekkora őszi dömping egyik korábbi évből sem, de páran már próbáltak megcáfolni, szóval lehet, hogy mégis én voltam vaktyúk... :) Most aztán van miből válogatni. Mutatok egy adagot, amik engem felcsigáztak.


Érkeznek, vagy már itt vannak: 

2015. szeptember 8., kedd

Könyvdömping őszre

Forrás
Összegyűlt - és csak gyűlik mindig folyamatosan - egy csokornyi könyves hír és megjelenés, amit lehet várni, vagy épp már begyűjteni, nehogy véletlenül lenullázódjon a várólistánk és olvasnivaló nélkül maradjunk (happened to no könyvmoly ever)... ;)

Először is néhány Athenaeumos újdonság: 

Már megjelent Sara Crowe: Campari reggelire és T.S. Thomas: Londinium hercege című könyve, ezekről találtok a linkeken posztot is, mindkét könyv tetszett, de a Campari-t különösen ajánlom - nem reggelire persze :D
És megjelent a Mímes rend is, ami a Csontszüret második része, bár én nem ismerem a sorozatot, annyira tetszik a macskás borítója, hogy muszáj volt betennem ide. :)) 


Aztán, van itt néhány újabb csemege, szintén Athenaeum, amik nemsokára megjelennek: 


Az Agave is bejelentette nemrég a soron következő könyveit, és közben alattomban megjelent egy új Georges Simenon kötet is, A műhiba.
Az újak közül leginkább Nick Cutter: A mélység című keményvonalas horrora érdekel, mert szeretnék kicsit félni valami igazán ijesztő könyvön (majd megbánom amikor beesteledik!). :D 
Erika Johansentől érkezik a Tear királynője, ami gyönyörű lett, de még nem jutottam dűlőre, szeretném-e majd olvasni, mindenesetre megmutatom:


A Tarandus Kiadótól azt hiszem még nem olvastam semmit, de nagyon aranyosan küldenek nekem hírlevelet mindig, és most megragadta a figyelmemet két könyvük is, ezért hadd ajánljam figyelmetekbe Lily Kingtől az Eufóriát és Davin Vann-tól az Akváriumot. A linkeken találtok fülszöveget és elő is jegyezhetitek a könyveket. 


A General Pressnél most jelent meg Jane Shemilt: Lányom című könyve, és bár én hadilábon állok azokkal a könyvekkel, amiknek "lány" van a címében (ld. Gone Girl, Shining Girls, The Girl on the Train, egyiket se szerettem, sőt...), ez mégis érdekel, de lehet, hogy angolul fogom olvasni.


Az Európa két szépséget hoz, Elif Shafaktól Az építészinast, ami valami gyönyörű, és Poirot bölcsességeiből egy gyűjteményt - bár annyira nem rajongok az ilyen idézetes könyvekért, a kiadvány nagyon szép, és biztos sokan megveszik, akár ajándékkönyvnek is. És egy harmadik kötet, ami kicsit kilóg a sorból: Kazuaki Takano: Genocide című könyve, aminek bár elég szerencsétlen lett a fülszövege, azért kihámoztam belőle, hogy érdekelhet. :) 


A Park Kiadónál pedig egy ilyen nagyon figyelemfelkeltő címet találtam, hogy, ezt figyeljétek: A krokodilok sárga szeme! :) Katherine Pancol a szerző, október 15-én jelenik meg, és elég érdekes a sztori a fülszöveg alapján is. Van krokodilfarm, némi bér-könyvírás, és az ebből adódó bonyodalmak... 

Angol megjelenésekről Miamona posztolt nemrég, érdemes megnézni, én pedig kiegészíteném még egy könyvvel azt a listát, *dobpergés*, méghozzá a Trónok harca... színezővel... Akkora biznisz lett a színezésből, hogy már Cerceit és Joffreyt is satírozhatjuk. Mennyi vörös cerka kell vajon ehhez a könyvhöz?! :D



Kinek mi tetszik legjobban, mit vártok, mit fogtok megvenni... mit hagytam ki? :D