Vannak olyan dolgok amiket nem tudok megérteni. Soha.
Mint az, hogy miért élvezi valaki, ha bánt. Na nem fizikailag, csak a lelkemet. DE azt baromira tudatosan.
Tegnap este háromnegyed 12-kor arra ébredtem fel, hogy a fejemtől 15 centire ordít a telefonom. (Úgy kell nekem, miért nem elégszem meg a sima pittyegős smsjelző hanggal.) Mivel nem otthon voltam, a koromsötétben hirtelen azt sem tudtam hol vagyok. Vagy hogy fiú vagyok-e vagy lány.
Nézem a képernyőt: csak egy szám. Baromi jó, mit akarhat tőlem bárki ilyenkor?
"Lekapta a lillát csakcsak az ákos"
...
MI VAN??????????
Ki a franc az a lilla?
És mi közöm nekem ehhez az egészhez?
Nem értem.
NEM TUDOM MEGÉRTENI.
Miért érzi fontosnak valaki, hogy a volt barátom minden egyes kis kalandjáról tájékoztasson engem? MIÉRT?! Mert ez nem az első alkalom.
Le lehet rólam szállni, NEM ÉRDEKEL.
Majd másnap reggel, miközben a fűszereimet ültetgettem, eszembe jutott a dolog. Megnéztem a telefonom, és ott volt az sms. Akkor nem álmodtam.
Újra elolvastam.
Ki írhatta? Nyilván Ákos barátja, hiszen amúgy honnan tudná a számom. Nézem az írást, basszus ez ismerős. Nulla nagybetű, mondattagolás dettó.
És igen. Később kaptam egy sms-t, hogy kissé ittas volt, és nem tudja milyen okból, de írt nekem.
Talált süllyedt.
Nagyon megköszönném, ha békén hagynál Gera.
Méregcsillapításnak meg egyetek ilyent.
Jó sajtos.
Eteti magát a kis dög.
Hozzávalók:
Mint az, hogy miért élvezi valaki, ha bánt. Na nem fizikailag, csak a lelkemet. DE azt baromira tudatosan.
Tegnap este háromnegyed 12-kor arra ébredtem fel, hogy a fejemtől 15 centire ordít a telefonom. (Úgy kell nekem, miért nem elégszem meg a sima pittyegős smsjelző hanggal.) Mivel nem otthon voltam, a koromsötétben hirtelen azt sem tudtam hol vagyok. Vagy hogy fiú vagyok-e vagy lány.
Nézem a képernyőt: csak egy szám. Baromi jó, mit akarhat tőlem bárki ilyenkor?
"Lekapta a lillát csakcsak az ákos"
...
MI VAN??????????
Ki a franc az a lilla?
És mi közöm nekem ehhez az egészhez?
Nem értem.
NEM TUDOM MEGÉRTENI.
Miért érzi fontosnak valaki, hogy a volt barátom minden egyes kis kalandjáról tájékoztasson engem? MIÉRT?! Mert ez nem az első alkalom.
Le lehet rólam szállni, NEM ÉRDEKEL.
Majd másnap reggel, miközben a fűszereimet ültetgettem, eszembe jutott a dolog. Megnéztem a telefonom, és ott volt az sms. Akkor nem álmodtam.
Újra elolvastam.
Ki írhatta? Nyilván Ákos barátja, hiszen amúgy honnan tudná a számom. Nézem az írást, basszus ez ismerős. Nulla nagybetű, mondattagolás dettó.
És igen. Később kaptam egy sms-t, hogy kissé ittas volt, és nem tudja milyen okból, de írt nekem.
Talált süllyedt.
Nagyon megköszönném, ha békén hagynál Gera.
Méregcsillapításnak meg egyetek ilyent.
Jó sajtos.
Eteti magát a kis dög.
Hozzávalók:
18 dkg ementáli
15 dkg vaj (margarin nem jó)
1 dl tejszín
2 kávéskanál pirospaprikapor
1 kávéskanál só
25 dkg liszt
fél kávéskanál sütőpor
+1 tojássárgája
A sajtot lereszeljük, összedolgozzuk a vajjal, tejszínnel, paprikaporral és sóval.
Összekeverjük a lisztet és sütőport, majd a vajas masszával tésztává dolgozzuk. Letakarva 2 órára hűtőbe tesszük pihenni.
Finoman lisztezett deszkán fél centi vastagra nyújtjuk, formára vágjuk, majd egy tojássárgával lekenjük mindegyik tetejét.
180 fokos előmelegített sütőben nagyjából 15 percig sütjük. Nem fognak nagyon megnőni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése