2010. január 25., hétfő

Kuku


Kukucs....tegnap lett volna a beadása a Lénával közös munkánknak...de az utolsó pillanatban meghosszabbították a leadást...jó egy hónappal.
Akkorát sóhajtottam, hogy orkán kerekedett belőle...tudom nem fair azokkal akik már leadták ( én is arra törekedtem, hogy tegnap éjfélig kész legyek), de annyira nem vagyok elégedett a tipográfiával, hogy élek a lehetőséggel és dolgozok még rajta egy kicsit....
Közben már a "rajzzal" sem vagyok nagyon kibékülve...nem az lett amit a fejemben látok.
Persze, tudom ne szívjam a technokol gőzét és akkor nem lesznek ilyen problémáim...éppen ezért használok stiftet :-)

2010. január 20., szerda

mutizdaprozséd


Lassan itt a beadási avagy feltöltési határideje a francia íróval Léna Ellkával közös munkánknak, a már említett Tandem Jeunesse (Projet 7) kezdeményezés keretein belül.
Mivel nem beszélek franciául ezért történetet leginkább rövidség alapján választottam...:-)
Sikerült is rövid fordítások alapján egy verset találnom ami érdekesnek tünt. Nagyon büszke voltam magamra, gondoltam ez pont a célnak megfelelő! Aztán egyre gyanúsabb lett a dolog mert elég nehezen ment a fordítás, rengeteg érthetetlen, fordíthatatlan, értelmezhetetlen szókapcsolat nehezítette segítőim munkáját akik próbálták nekem megmagyarázni mit is kéne rajzolnom. Ekkor esett le, hogy persze verset a legnehezebb fordítani....Léna is besegített az értelmezésbe és végül kisült, ténylegesen miröl is van szó.. Fantasztikus ahogy játszik a szavakkal, azok különféle jelentésével, és miként hozza össze a történettel ,sajnos ilyen élvezetesen magyarra szinte lefordíthatatlan mert nem is használjuk ezeket a kifejezéseket azokra a történésekre amikre Ő.
De majd ha oda érkezünk megmutatom nektek és aki tud fransziául az majd csemegézhet.
Az alapsztoriban egy kislány és egy kisfiú elmegy szedret szedni, hogy a mamájuk főzzön nekik lekvárt.Nehezen megy a szederszüret mert egy nagy fal tetején vannak csak érett szemek, csípi őket a csalán, szúrja őket a tüske, összefogja a kezüket a szeder...meg egyébként is elegük van és egymáson köszörülik a nyelvüket!

A kollázs most textilre, textilből készül hímezve, hámozva.......:-)

2010. január 10., vasárnap


Végre elkészültem az Erdei lányok tündéresítésével. Szegény Mamájuk nagyon türelmes volt..., de azt a visszajelzést kaptam,hogy érdemes volt kivárnia a rajzokat. Nehéz volt nem csak a saját fejem után menni... Judit ( a Mama) kicsit ódon, klasszikus hangulatban szerette volna látni a lányait. Ilyenkor mindig az jár a fejemben, biztos lát maga előtt egy képet és vajon sikerül-e ezt nekem papírra vetnem úgy, hogy mindkettőnknek tessen. 
A megrendelőnek tetszik, én is szeretem ( azt nem írhatom, hogy tetszik), remélem Ti is megkedvelitek...:-))

2010. január 7., csütörtök


A Postás ugyan nem csöngetett kétszer ( már csak azért sem mert lassan 2 éve nincs kapucsengőnk), de szerencsésen felfedezte a postaládát és pakkot hozott!! Juppiiii!
Ojnitól  kaptam meglepetést, nagyon örülök és végre én is magaménak tudhatom néhány gyönyörű alkotását,vagyis csak közvetve mert Katica művésznő egy szempillantás alatt kisajátította a tavaszváró madarat majd a két pörgetős kiskönyvet! Az üdvözlőlapokat jól eldugtam...enyimééé

A Szerencsefarkincás jókívánságokkal Kriszti lepett meg!

Édes kis karácsonyi Mankát pedig Mónitól kaptam.

Köszönöm lányok a meglepetéseket, és jó alkotást kívánok az új esztendőre!

2010. január 5., kedd



Új év, új tervek...

A látszattal ellentétben Phiri újévi fogadalma nem arról szól, hogy többet nem iszik alkoholt nehogy elússzon a szerencséje...
Már csak azért sem mert majdhogynem absztinens.
Inkább azt szeretné elérni, hogy azzal a kis idővel amit alkotásra tud fordítani hatékonyabban gazdálkodjon, és kevesebbet álmodozzon munka közben mert akkor tényleg elúszik mellette mind a szerencse, mind a lehetőségek sora...


Erre buzdítják alkotótársai is, akik pikk-pakk megfestenek egy  festményt karácsonyra a Papájuknak, mindenféle totojázás nélkül csuklóból :-))
A képen (balról jobbra haladva) Phiri Mami karjában Boróval, középen Katica művésznő (4 éves), hatalmas Papi és egy borznak álcázott macska ( rejtélyes lény, mert családilag nagyon nem szeretjük a macskákat).
Mindenki királylány, kivéve Papit aki erőművész.
A mű vászonra készült akril festékkel, mérete 30x40 cm szignózva tükörírással és gomba jellel.
Ára nincs, megfizethetetlen...