Videointejút adtam a tanfolyami felvételi első lépése gyanánt végett okán céljából.
- A határidő ma éjfél, és kezdtem azt hinni az előzetes kalibráció során, hogy ki fogok futni az időből, mert nem működött a videorögzítő webes szoftver. Felesleges programok uninstall, különböző szobákban kipróbálás (hátha a wifi leárnyékolt), böngésző és Java frissítés: semmi. Végül rájöttem, hogy másik böngészőből jól megy.
- Előkészületek: ing; borotva; klotyó; víz; CV nyomtatás; fésűimmunis hajfürtök levágása; háttér, világítás és kamera magasságának és szögének körültekintő beállítása; webcam lencse alkoholos letisztítás az élesebb képért; egy-két szó megtekintése a szótárban.
- Megoldás: képernyőn megjelenő kérdésekre félperces felkészülési idő után magyarázni ill. angolázni, visszafelé ketyegő számlálót figyelve, de alapvetően a kamerába nézve. Tartok tőle, hogy közhelyes baromságokat mondtam (Mooji mester velem volt), de a kérdések is azok voltak.

Mooji mester egy igazi bullshitgenerátor droid. És minden bizonnyal jól megél az idiótákból.

Hosszabb távon magam is felülnék a FB-öntörlés vonatra, áthelyezve a csetkommunikációt mondjuk gmail-re (mert az biztos nem gyűjt adatot!*), csak túl sok szórakoztató dolog van ott.

*minden gyűjt adatot, ami nem kerül pénzedbe**
**létezik fizetős, privacy-barát cset?

Az a hipotézisem, hogy az introvertáltak fotóin sokkal nagyobb arányú a csukott szájas arckép, mint az extravertáltak képein.

Nem esett jól a basztatás a munkahelyen, úgyhogy a hétvégén jelentkezem a szoftveres tanfolyamra, aminek a felvételi folyamata kb. annyi szopatás, mint egy menedzseri álláspályázatnál, de legalább jó viszonyban vagyok a jelentkezőket elbíráló csoport vezetőjével.

The theoretical physicist famously told a New York Times reporter in 2004 that he had “no idea” what his IQ was, adding: “People who boast about their IQ are losers.”

Régóta ezt gondolom magam is. Műszaki és IT-s emberek néha beleírják az önéletrajzukba.

Csetelek egy lánnyal a tindibindin, és eszembe jut megnézni facebookon, és nagyon nem tetszik, és mocskosnak érzem magam a felszínességemtől, és nincs rá kialakított módszerem, hogyan kell tőle úgy megválni, hogy ne bántsam meg. Mit mondanának a nyájas kommentelők?
Tanulság: ne lájkoljak olyat, akinek kicsit is gyanúsan keveset láttató a képe.
Bízom benne, hogy az én képem nem megtévesztő, bár a kabátnak kétségkívül szélesebb a válla, mint nekem.

Van olyan társadalmi csoport, amelyik jóízű nevetésben tör ki az olyan szlogenektől, mint "az enyém nagyobb" (tévés vetélkedő) meg "a méret számít" (kb. minden)?

A kormány elfelejtett migránsozni a korcsolyázó félkínai olimpikonok esetében. Ez olyan, mint amikor a már Amerikába menekült zsidó tudós a Nobel-díj után hirtelen magyar lesz.

Munkahelyi angolórán egymást kellett röviden jellemezni. A főnököm szerint szorgalmasan dolgozom, de félreismert, mert sokat kummantok munka helyett. Próbaidő után úgyis átkerülök fix + bónusz rendszerbe, elég lesz akkor összetörnöm magam az eredményekért. Valaki meg azt mondta, hogy furcsa a humorom. Végül sikerült elhitetni velük, hogy jól beszélek angolul.

Életmódváltási fogadalom: nem fogok többé idegenekkel kommentbeszélgetni, csak felbaszom magam rajta, milyen hülyék és arrogánsak.

Ha valaki könnyen eldob engem, tán nem is kár érte.

A helyi infrastrukturális hiányosságok miatt ( = nincs járda) seggig sáros vagyok attól a 100 métertől, ami a háztól van a buszmegállóig.

Most, hogy elengedtem ezt a egyetemet (minden tárgy teljesítve, de nem volt kedvem szakdolgozatot írni, és most várom a kirúgási értesítést), nyugodtabb lettem, és tudok végre új dolgokon gondolkodni. Nevezetesen: Mürón diszkoszvető test, izlandi nyelvtanfolyam, szoftverfejlesztő tanfolyam. Ezeknél sokkal kisebb projekt, de legalább sikeres, hogy január 1. óta nem ittam semmi alkoholt. A tindert most meguntam, egy szőke nő szeret velem "beszélgetni", aki nem tudott agrármérnökként dolgozni, ezért most virágkötőnek tanul. A kommunikációs csatorna korlátai miatt nem sikerült még felmérnem, hogy van-e annyi esze, amennyit elvárnék, találkozáshoz meg nem is vagyok motivált most. Az önmagában egy súlyos dilemma, hogy az egyedüllét vagy a párkapcsolat a jobb-e.