Ágyő macaron fóbia!

A legnagyobb fejtörést a sütikészítésben, ez idáig a macaron okozta, úgyhogy jó volt elmenni múlt héten a Szamos Gourmet Házba, ahol a Tchibo jóvoltából macaronokat, trendi cake pop sütiket, töltött muffinokat készítettünk, Pap Zoltán cukrász útmutatásai alatt.

Mi a macaron? Különböző színekben pompázó habkönnyű finomság. Darált mandulából, cukorból és (cukorsziruppal felvert) tojásfehérjéből. Két kicsi korong valamilyen krémmel  összetapasztva. Házilag nehéz kivitelezni  (gondoltam én ez idáig)  mert figyelni kell arra, hogy ne legyen ragacsos, ne legyen túl édes. Volt néhány sztereotípiám, ami miatt nem vágtam bele. Legfőképpen pedig az, hogy a legelső próbálkozásom csúfos kudarcot vallott.

Néhány mítosz ledől:

• Cukorszirup kell hozzá! Most porcukorral csináltuk, semmi baja nem lett a masszának!

• Profi cukrászatokban használt, finomra őrölt mandulaliszt kell hozzá! Házilag is előállíthatod, ha hántolt, felszeletelt mandulát (csomagban kapható) megdarálsz.

• Néhány napig pihentetett tojásfehérje kell hozzá. Mi itt a Szamosban, sütés előtt törtük fel.

Szóval nem kell nagyobb előkészület hozzá, mint egy piskóta összeállításához.

No, viszont utána jöhet a kézügyesség! Ebből viszont nekem nem sok jutott,  hiába volt ott a Tchibo professzionális szilikon nyomózsákja; jött a massza felül (ahol nem kellett volna), jött alul (ahol kellett volna ugyan, csak nem ebihal formában, hanem inkább szabályos korong alakban, mint ahogy a többieknek).

10 perc pihentetés után 10 percnyi sütés. Elkészült a macaron, és finom kávés lett!

És lett egy szerelmem.  Ez az újrafelhasználható sütőforma, speciálisan macaron méretű körökkel, aprósütemények készítésére. Kifejezetten ösztönző erővel bír, hogy belevágjon az ember a macarongyártásba!  Egyenlőre plátói a dolog, de dolgozom az ügyön, mert néhány hét múlva lemegy ez az Édes élet kollekció és jönnek az újabb termékek.

És még:
Tőle tanulhatsz!
Ő is járt itt!

A tavalyi év felfedezettje!

A karácsonyi és a szilveszteri vendégjárás azért jó, - túl persze a társadalmi eseményen - mert  mindig találok valami gyöngyszemet, amit eddig még nem kóstoltam. Ennek az aprósütinek az alapja, gesztenye, a csúcsa diós-kekszes massza, egy középén megbúvó meggyszemmel.
Amikor a receptet átküldte barátném, akkor szembesültem a címével, "morgó hegycsúcs" és a neten kering belőle egy-két változat.
A formázást megkönnyíti egy citromfacsaró belseje :-)))
Íze isteni!
A saját változatomból a tojásokat elhagytam, írtózom tőle nyersen, és több tejet adtam hozzá. Ezt előzőleg felforraltam és lehűtöttem.

Morgó csúcs 

Hozzávalók: 35 dkg darált keksz,10 dkg darált dió, 30 dkg porcukor, 4 dkg kakaópor, 2 nagyon friss tojás (én elhagytam), 25 dkg mélyhűtött gesztenyepüré,10 dkg vaj vagy sütőmargarin,kevés rum, esetleg rumaroma, kristálycukor, esetleg 1-2 evőkanál tej(több mehet belőle), magozott meggy
kézi citromfacsaró

Keverjük össze a keksz 2/3-t 10 dkg darált dióval, 25 dkg porcukorral, 4 dkg kakaóporral és néhány kanál tejjel.(Tojás hiányában egy deci is mehet bele).
Egy  másik edényben dolgozzuk össze a felolvasztott gesztenyemasszát  5 dkg porcukorral, 15 dkg darált keksszel, 10 dkg puha vajjal vagy margarinnal és egy kis rummal (vagy aromával).
A diós masszából nedves kézzel formázzunk golyókat,  forgassuk kristálycukorba és nyomkodjuk bele egy felfordított kézi citromfacsaró üregébe, amit előzetesen folpackkal kibéleltünk.
Nyomkodjunk bele egy-egy magozott meggyszemet, és zárjuk le a gesztenyemasszával.
A formából a folpack segítségével könnyen ki lehet szedni, de valaki az ütögetős változatra esküszik.