Marka mézes sonkája

Ezt az ételt imádom és idén húsvétkor a család elé is le fogom tenni az asztalra. Az alaprecept a híres Nigellától származik, aki karácsonykor igen szorgosan tűzdelte a sonkát szegfűszeggel. Olyan jó volt nézni, hogy közben csorgott a nyálam és el is határoztam, hogy ezt muszáj megcsinálni.
Vettem is a piacon egy kb 1 kilós füstölt sonkát, aztán itthon nekiestem. Persze emuszáj volt kicsit változtatnom rajta, nehogy már egy az egyben utánozzak, legyenek saját ötleteim is. Úgyhogy kikísérleteztem egy szuper receptet, amit idén is bevetek. A végeredmény egy nagyon finom, pikáns, különleges sonka lesz, ami igazi különlegesség a húsvéti ünnepi asztalon.

Hozzávalók:
kb 1 kilós füstölt sonka (igazából lehet főtt is, meg nyers is, én a füstöltet szeretem a legjobban)
szegfűszeg tömkelege
3 evőkanál méz
2 teáskanál barna cukor
egy csipet szárított chili (én, aki utálom még az enyhén csípőset is, itt most kifejezetten ajánlom!!!)
1 dl világos sör
100 gramm vaj

A vajat felolvasztom vízgőz felett, hozzáadom a mézet, a cukrot, a chilit és addig kevergetem, amíg a cukor el nem olvad és a szirup egynemű nem lesz. Aztán hozzáöntöm a szobahőmérsékletű sört, összekeverem és félreteszem.
A sonkát keresztben bevagdosom úgy, hogy a végén minden "kereszteződésbe" szúrok egy egész szegfűszeget. Aki szereti a fokhagymát, az néhány helyen random megszúrkálhatja a sonkát és belecsempészhet 1-1 félbe- vagy negyedbe vágott fokhagymagerezdet is.
Előkapom a félretett mártást és alaposan meglocsolom vele a sonkát, de vigyázok, hogy maradjon belőle a későbbi locsolgatásra is.
Aztán beleteszem a húst egy tepsibe és irány a 170 fokra előmelegített sütő.
Kb 1 órán át sütöm az isteni sonkát, de negyed óránként meglocsolom a mézes mártással. A sütés utolsó pár percében megpirítom a sonka tetejét, hogy a mézes-cukros finomság rákaramellizálódjon.
Vékonyra szeletelve tálalom.

Omlós báránycomb húsvétra

Imádom a bárányhúst (és persze a birkát is), ezért kitaláltam pár éve, hogy báránycombot fogok készíteni. Ismét Jamie nagymestert hívtam segítségül és remekül bevált a receptje. Persze kicsit változtattam rajta, Markásítottam, hogy a saját ízlésemnek megfelelő legyen, de egy biztos: a husi omlós, szaftos, illatos, egyszóval isteni lett!
A legfontosabb maga a báránycomb! Nagyon fontos, hogy tényleg zsenge kis bárányka finom porhanyós húsa legyen, különben hiába pároljuk-sütjük órákon át, rágós valami lesz az asztalon és az ünnep máris rémálommá változik. (őszintén szólva azt javaslom, hogy legyen "B" terv is a hűtőben, pl egy szép sonka, mert ha nem sikerül a bárány, akkor muszáj valamit helyette az asztalra tenni)
Én ezért is készítek mézes sonkát, cipóban sült csülköt és báránycombot is: valamelyik csak összejön tutira:-) Ha meg mindegyik, akkor örülünk, hiszen nagy a család, kilencen csak elfogyasztjuk mindet!
A báránycombot érdemes 1-2 nappal a készítés előtt megvenni és jól bepácolni. A finom páctól élénkebb lesz az íze és porhanyósabb is. Aki fél, hogy fura szaga, vagy íze lesz, mert mégiscsak bárányról van szó, az ne aggódjon, nem fog semmi furát tapasztalni, sőt!
Ha jól sikerült, minden húsvétkor ezt fogja kérni a család!

Hozzávalók:
egy kb másfél kilós báránycomb
rozmaring
oregano
kakukkfű
1 fej fokhagyma
1 csomag baconszalonna
1 citrom
só, bors
4 szardellafilé
1 üveg vörösbor
olivaolaj

A báránycombot alaposan megmosom, majd letörölgetem. Aztán egy éles késsel a csontja mellett készítek jó mély bevágásokat, amit kicsit tágítok is a késsel, hogy jó sok finomságot tudjak beletömködni. Tulajdonképpen majdnem körbevágom a csont mentén, de azért hagyok pár kapaszkodót a husinak:)
Aztán a húsba is szúrok jópár lukat, amikbe később beledugdosom a fűszereket.
A friss fűszereket (rozmaring, kakukkfű, oregano) egy késsel összeaprítom és lelocsolom kevés olivaolajjal.
Aztán megpucolom a fokhagymát és felvágom kb 2 centis darabokra a baconcsíkokat és a szardellafiléket.
És most következik  a koszos meló!
MIndegyik lukba tömködök egy keveset a fűszermixből, aztán rátolok 1 gerezd fokhagymát és a végén még mellé tömöm a bacont és a szardellát. A csont melletti nagy és mély mélyedést is teletömöm ezekkel a finomságokkal, sőt, oda még akár pár szem félbevágott olivabogyót is tehetek, nagyon jól harmonizál a báránnyal. Aztán a bárányt alaposan megkenegetem olivaolajjal, besózom és borsozom és beleteszem egy tepsibe. Egy fél citrom levét rálocsolom, aztán, ha kell még, kevés olivaolajjal megspriccelhetem. Ezután letakarom fóliával és legalább 1 napra hűtőbe teszem.
Másnap pucolok zöldségeket (krumpli, csicsóka, répa, zeller, édeskömény gumója, póréhagyma, kelbimbó), majd előveszem a báránycombot, kiveszem a tepsiből és a tepsi aljára a zöldségeket fektetem. Megsózom, borsozom, olivaolajjal meglocsolom és a kezemmel jól összekeverem. Lehet hozzátenni pár szelet baconszalonnát is, sütés közben szépen összesül a zöldségekkel.
Aztán erre a kiváló zöldségágyra visszafektetem a báránycombot (amit körbe lehet venni rozmaringággal és jól rákötözni), kevés vizet öntök alá (kb 1 decit), szorosan letakarom alufóliával és 200 fokos sütőben 1 órán át párolom.
1 óra elteltével leveszem róla a a fóliát, meglocsolom kevés vörösborral és visszatolom a 200 fokos sütőbe. Újabb fél óra elteltével ismét meglocsolom kis vörösborral és újabb fél órára visszatolom a sütőbe.
Ha ezután még mindig rágós a hús, akkor addig ismételjük ezt a fél órás vörösboros locsolgatást, amíg a husi puha, omlós, szaftos nem lesz.
Ha a comb készen van, félreteszem egy nagy tálra pihenni (szeletelés előtt legalább negyed órát pihenjen), a zöldségeket pedig megpirítom a sütőben. Ha kevés alatta a szaft, akkr kevés vízzel vagy vörösborral lehet higítani!

Lehet hozzá még plusz köretet készíteni, de legfinomabb ezekkel a husi alatt párolódott zöldségekkel, amik magukba szívták a hús és a bor isteni zamatát.


Jó étvágyat hozzá!

Fondant készítése tortához pillecukorból

Kép az internetről

Már sokan kérdeztétek, mivel burkolom a tortáimat. Néha marcipánnal (ha éppen az a kifejezett kérés), de legtöbb esetben a költségkímélő fondantot használom. Ebből is azt a fajtát, amit én magam gyúrok a boltban kapható pillecukorból.

De milyen fajtájú és minőségű tortabevonók vannak?
Először is ott a finom marcipán. Ennek az íze isteni és burkolni is lehet vele (figyeljünk, hogy a marcipán kifejezetten tortadíszítéshez való legyen, különben soha nem bírunk vele, olyan szakadós lesz!) Én a tortarétegek közé is szoktam tenni, a csokikrémhez, kivágok egy akkora lapot, mint amekkora maga a tortalap, ráfektetem, majd bevonom csokikrémmel és jöhet a következő tortalap, megint marcipán, megint csoki és így tovább, ahány szintesre akarom a tortát.
A marcipán egyetlen hátránya, hogy rettenetesen drága. Egy tisztességes (26 centis) torta bevonásához bizony-bizony majdnem elmegy 60-70 dkg, ha csinálunk belőle még pár díszt is, akkor tuti elmegy az 1 kg.
Érdemes natúr színű marcipánt venni és színezni, mert a színes marcipán már tényleg horror áron van!

Aztán ott a fondant, amit meg lehet venni ezzel foglalkozó szakboltokban is, de otthon is el lehet készíteni ugyanolyan minőségűre. A fondant előnye, hogy jól lehet nyújtani, szuperül formázható, színezhető és ha előre elkészítek belőle 2-3 kg-ot, akkor alaposan becsomagolva pár hónapig eláll.
Hátránya, hogy aki marcipánízre vágyik, sajnos nem kapja meg, de lehet csalni mandulaaromával: az eredmény majdnem összetéveszthető:-)

És végül a formix, ami a legolcsóbb a háromféle bevonó közül. Nagyon -nagyon jól lehet vele dolgozni, szuperül nyújtható, formázható, sőt, még csokis ízű változata is van. Egyetlen hátránya, hogy nagyon lehet rajta érezni a "műízt". Én inkább díszítésre szeretem használni.

És egy kis összehasonlítás, milyen anyagi helyzetben milyen bevonót választhatunk.
Marcipán: 
2600 Ft/kg  - kispesti piac
2990 Ft/kg  - DesszertMester (http://www.desszertmester.hu/termekek/dekoracio/bevonok/marcipantomb-natur-1kg)
Fondant:
3490 Ft/kg  - DesszertMester (http://www.desszertmester.hu/termekek/dekoracio/bevonok/fondant-feher-1kg)
Formix:
1410 Ft/kg  - Formix Kft (http://www.formix.hu/rendeles-arak.html)

Végezetül megosztom az otthon készíthető fondant receptjét, ami gyakorlatilag a legolcsóbb, finom is, és kiválóan lehet vele a tortát bevonni valamint formákat készíteni! Én mindig ezt készítem és nagyon bevált!

Hozzávalók:
30 dkg porcukor kétszer átszitálva
3 dkg étkezési keményítő átszitálva
1 kockamargarin
30 dkg pillecukor  (lehetőleg fehér)
1 kanál víz

Először is a porcukrot és az étkezési keményítőt átszitálom egy tálba.
Majd előveszek egy nagy, mély tálat, amit alaposan kikenek margarinnal és beleteszem a pillecukrot. Ráöntök egy kanál vizet és beteszem a mikróba kb1 percre. Majd  1 perc után kicsit átrázogatom, fakanállal kicsit fellazítom, majd ismét 1-2 perc a mikróban, amíg el nem kezdenek olvadni a pillecukrok. Amikor már csak kisebb darabkák vannak a tálban, egy fakanállal átkeverem, hogy a már forró cukormasszában a maradék pillecukorkák is elolvadjanak.
Majd az asztalt alaposan meghintem porcukorral, a maradék porcukros-keményítőt pedig a megolvadt pillecukorhoz adom és fakanállal kevergetem. Aztán kiborítom az egész masszát az asztalra és a kezemen szétkenek egy diónyi margarint. (érdemes a margarinból előre levagdosni kisebb darabokat, mert a gyúrás alatt a massza rengeteg margarint felvesz és a kezünket muszáj bőven kenegetni a zsiradékkal, hogy ne ragadjon! És most jön a kemény része. Először rettenetesen ragad, úgy éreztem az első készítésénél, hogy sosem fog összeállni.
De nyugi, összeáll az, csak alaposan margarinozzuk a kezünket és gyúrjunk ezerrel. Amikor már érezzzük, hogy tészta állaga lesz (kb jó 20 perc), akkor csomagoljuk be dupla folpackba légmentesen, majd csavarjuk be még pluszban egy zacskóba és irány a hűtő egy éjszakára!
Másnap lehet vele dolgozni. Ha nagyon megkeményedne, kicsit be lehet rakni a mikróba (kb 10 másodpercre!!!), aztán alaposan átgyúrni, melengetni, hogy újra puha és formázható massza legyen!

Medvehagymás pesto penne tésztával

A héten az utolsó medvehagymás receptem a medvehagymás penne. Ez az étel szintén nagyon egyszerű (imádom a gyors és egyszerűen elkészíthető ételeket), és finom, mert olyan, mint a pesto-s tészta.

Őszintén szólva ezt is lehetne pesto-nak nevezni, mert ugyanúgy készítem, mint a bazsalikomos változatot, csak a bazsalikomlevelek helyett a medvehagymaleveleket használom.
Az íze fantasztikus, ráadásul, ha beleteszem egy jól záródó üvegbe és a tetejére olívaolajat öntök, akkor nagyon-nagyon sokáig eláll. Ha kihagyom belőle a fenyőmagot, akkor ugyanígy el tudom tenni, ráadásul bármilyen salátához tudom csepegtetni öntetként. Ha kicsit nagyobb darabokra turmixolom és olivaolajban elteszem, akkor zöldséges ételekhez, darált húsokhoz adhatom, tepsiben sült krumplit ízesíthetek vele, de rizottóba is bele tudom keverni. A lehetőségek száma itt is végtelen, így a medvehagyma rövidke (kb 1 hónapos) életét jó sokkal meg tudom hosszabbítani.

Hozzávalók:
1 csokor medvehagyma levele
100 ml olivaolaj
1 marék fenyőmag
1 gerezd  fokhagyma
reszelt parmezán
só

A medvehagymát, a fokhagymát, a fenyőmagot, kevés sót és az olivaolajat darálóba teszem (vagy konyhagépbe, vagy kinek mi van otthon) és alaposan összedarálom.Ízlés szerint még sózom, valamint reszelt parmezént adok hozzá és még egyszer átpörgetem. Ha kell, még adok hozzá parmezánt, de én általában egy kis marékkal szoktam beleszórni és annyi bőven elég.

Aztán már csak ki kell főzni a tésztát, ráönteni a medvehagyma-pestot és kész is a finom tészta!

Jó étvágyat hozzá!

Hamis somlói galuska

Most, hogy itt a tavasz és mindenki belekezdett valami fogyókúrába, gondoltam összecsapok valami finom édességet, ami ugyan hízlal (ezért fogyizóknak kizárólag 1 evőkanál engedélyezett kóstolás gyanánt),  de nagyon-nagyon finom.
Körbenéztem, mit is találok itthon, volt babapiskóta, puding, étcsoki, cukor. Na, ezzel talán már lehet kezdeni valamit. Csoki-vanília, piskóta, mi az ördög legyen belőle?
Hmmm, babapiskótás csokikrémes finomság?
Aztán eszembe jutott, hogy múltkor a Lidlben vettem szép mazsolát (megjegyzem, utálom, ha a mazsola látszólag tökszáraz és rajta csüngenek azok a bosszantó kicsi szárak, amiket menzán előszeretettel hagytak rajta a csokis piskóta öntetében megbújó mazsolákon), valamint pirított-cukrozott mogyoródarát.  Innentől már nem volt kérdés: somlóit készítek, csak csöppet másképp. Nos, ezért a "hamis" somlói elnevezés.
Szerintem érdemes elkészíteni, pláne, ha nem ragaszkodtok az eredeti recepthez, mert így is isteni. Ha meg ragaszkodik valaki az eredetihez, akkor ezt hívjuk csak piskótás pudingnak és akkor szent a béke, mindenki jó érzésekkel tömheti a bendőjébe ezt a nem éppen update 1-es finomságot.

És a hozzávalók:
2 csomag (asszem kb 24 darab) babapiskóta
1 csomag vaníliás puding
1 csomag csokoládés puding
1 liter tej
50 gramm vaj
100 gramm étcsokoládé
kristálycukor
darált dió/mogyoró
mazsola

Megfőzöm a  kétféle pudingot fél-fél liter tejjel és ízlés szerint cukrozom. A csokisba még beletöröm a tábla étcsokit és beleteszem a vajat, majd alaposan elkeverem, hogy a csoki és a vaj is beleolvadjon.
Veszek egy  szép nagy tálat és elkezdek rétegezni. A tál aljára teszek 1 sor piskótát (nekem pont 1 zacskó volt), aztán jöhet a csokikrém fele, majd bőségesen megszórom darált dióval/mogyoróval és mazsolával, aztán leöntöm sok-sok vaníliapudinggal (azaz a vaníliapuding felével). Majd ismét 1 sor piskóta, arra megint csokikrém, darált dió/mogyoró és mazsola. Majd az egészet leöntöm a maradék vaníliapudinggal és a tetejét megszórom csokiforgáccsal vagy "egérkakival".
1 éjszakára hűtőbe teszem, másnapra fenséges, isteni, fantasztikus édesség kerül az asztalra!
Próbáljátok ki, mert baromi gyors, egyszerű és nem okoz csalódást!

Csurgatott tojáslevel - medvehagymával

Igen egyszerű, mégis isteni leves, ami most, hogy itt a tavasz és mindenki méregtelenítésbe - no meg fogyókúrába kezd, igencsak kapóra jön jópárunknál.

Hogy ne legyen olyan hizlalós, én a lisztet étkezési keményítővel helyettesítem.

Hozzávalók:
1 fej apróra vágott vöröshagyma
olaj
köménymag
pirospaprika
babérlevél
kevés ecet
étkezési keményítő
2-3 tojás felverve és 2 tojás egészben

A vöröshagymát kevés olajon megfonnyasztom, majd hozzáöntök 1 teáskanál köménymagot és kicsit megpirítom. Aztán teszek hozzá 1 teáskanál pirospaprikát, 1 babérlevelet és az egészet felöntöm 1,5 liter vízzel. Sózom, és hozzáöntöm az étkezési keményítőt (amit előtte kevés hideg vízzel csomómentesre kevertem)
2-3 tojást felverek, lassan a forró levesbe csurgatom és nagyon lassan kevergetve hagyom, hogy megfőjön.
A 2 egész tojásból buggyantott tojást készítek, azaz felforralok 2 liter vizet, amibe beleöntök 1 evőkanál ecetet, majd óvatosan beleteszem a nyers egész tojásokat úgy, hogy merőkanálba teszem és merőkanállal együtt engedem bele a forró vízbe, majd hagyom, hogy a fehérje megkeményedjen.


A levest kevés ecettel és tejföllel is lehet ízesíteni. Tálaláskor bőségesen megszórom  apróra vágott medvehagymával.

Medvehagymás csicsókasaláta

csicsóka

Ez az étel is anyósomtól és apósomtól származik, akárcsak a hozzávalók. A kertjükben a medvehagyma mellett a csicsóka az a zöldség, ami remekül megterem.
Igaz, elég macerás a pucolása, hiszen a csicsóka sokkal göcsörtösebb, mint a krumpli, ám megéri vele bajlódni. Én nyersen is szeretem rágcsálni, édesebb az íze, mint a krumplié.
A külső héja lehet fehéres, barnás vagy rózsaszín. Nem lehet olyan jól eltartani, mint a krumplit, érdemes szinte azonnal fogyasztani, ugyanis, ha száraz helyen tároljuk, akkor hamar összefonnyad. Ha nedves helyen van, akkor pedig gyorsan penészedik.
A csicsóka kiváló zöldség a fogyókúrázóknak és persze cukorbetegeknek is, mivel a szénhidrát-tartalma nem keményítőben, hanem inulinként van jelen.
Akárcsak a medvehagymát, a csicsókát is nagyon sokféle ételként el lehet készíteni. Gyakorlatilag ugyanolyan ételeket készíthetünk belőle, mint a krumpliból. Csinálhatunk belőle főzeléket, csicsóka-chipset, salátát, csicsókapürét és még sok-sok finomságot.

Én most a csicsóka-saláta receptjét osztom meg veletek.

Hozzávalók:
1 kg csicsóka
1 fej vöröshagyma apróra vágva
3-4 gerezd fokhagyma apróra vágva
1/2 csokor medvehagyma összevágva
4 db csemege uborka apró kockára vágva
10 dkg kockára vágott pirított gomba
2 keményre főtt tojás apró kockára vágva (én tojásaprítóval vágom)
só, bors
mustár
majonéz
tejföl
15 dkg reszelt trappista sajt

A csicsókát héjában megfőzöm, mintha krumpli lenne, majd megpucolom és karikára vágom. (én úgy szeretem, ha nem fő szét teljesen puhára, hanem a közepe kicsit "al dente" marad)
A gombát összevágom és kevés olajon megpirítom.
Az összevágott csicsókához hozzáteszem a vöröshagymát, a fokhagymát, a tojásokat, az uborkát, a medvehagyma nagy részét (a medvehagymából hagyok keveset a végén díszítésre) és a gombát.
Aztán rákanalazok kb 2-3 evőkanál tejfölt , kb 2 evőkanál majonézt és 1 teáskanál mustárt, majd elkezdem óvatosan összekeverni. Ezért is jó, ha nincsen teljesen puhára főzve a csicsóka, mert nem esik szét annyira.
Aztán ízlés szerint sózom, borsozom és ha kell, teszek még hozzá tejfölt, majonézt és mustárt is.

Ha kész, elsimítom a tetejét , bőségesen megszórom reszelt sajttal és vágott medvehagymával díszítem.

TIPP: csicsóka helyett ugyanolyan finom salátát lehet készíteni kiflikrumpliból is.

Jó étvágyat hozzá!

Medvehagymás-mozzarellás csirkecomb filé

Ezt az ételt sokféleképpen szoktam készíteni, variálom a hozzávalókat és az elkészítés módját is.
Az alaprecept, amit először elkészítettem egy egyszerű, sajttal-sonkával töltött csirkemell volt, aztán rájöttem, hogy combfiléből sokkal szaftosabb lesz (sajnos nem nagy kedvencem a szárnyas mellehúsa sütve).
Innentől kezdődött a variálás:
néha csak sima sajtot teszek bele bazsalikomlevelekkel, aztán betekerem bacon szalonnába, fogpiszkálóval összefogom és irány a sütő. Van, hogy beleforgatom lisztbe, átpirítom a külsejét kevés olajon, aztán berakom jénai tálba a töltött combfiléket, leöntöm tejföllel, megszórom rengeteg sajttal és irány a sütő.
Van, hogy szépen körbevarrom (igen-igen, tűvel-cérnával), aztán alaposan bepanírozom, hogy ne folyjon ki a töltelék és így sütöm ki.
És a töltelék is változatos lehet: sajt, sonka, baconszalonna, saját készítésű fűszervaj (ezt az összevarrtnál lehet jól használni), gombás szósz, májas szósz, hagyományos töltelék (mint a töltött csirkében lévő), bazsalikom, rozmaring és persze a jó öreg medvehagyma barátunk.

Most egy medvehagymás receptet osztok meg veletek, aztán ki-ki a saját ízlése (és a fenti tippek) szerint variálhatja.

Hozzávalók 4 személyre:
8 kifilézett, bőrétől megszabadított csirkecomb-filé
1 csomag apróra vágott medvehagyma
8 medvehagyma levél egészben hagyva
8 szelet mozzarella sajt
8 szelet sonka
100 gramm vaj
8 szelet baconszalonna
1 kg krumpli nagyon vékony szeletekre vágva (esetleg uborkareszelőn lereszelve)

Először is elkészítem a fűszervajat: szobahőmérsékletűre melegítem a vajat (azaz pár órával hamarabb kiveszem a hűtőből) és amikor elég lágy, belekeverem az apróra vágott medvehagymát, ízlés szerint sót és kevés borsot.A csirkecomb-filéket alaposan megmosom, lecsepegtetem,besózom, majd ráteszek 1-1 szelet sonkát és mozzarella sajtot, és mindegyik tetejére 1-1 szép medvehagyma-levelet fektetek. AZtán mindegyikre rákenek a medvehagymás vajból és szorosan feltekerem. A tekercset becsomagolom bacon szalonnába és átszúrom fogpiszkálóval.

Egy tűzálló tál aljára halmozom a vékony szeletekre vágott krumplikat, meglocsolom pár evőkanál vízzel, rákenem a maradék sós fűszervajat és ráfektetem a csirkecomb-tekercseket. Sütőben kb 60 percig sütöm és amikor a szalonna már szépen megpirult a husikon, azokat leszedem egy tálba, majd a krumplit még visszatolom a sütőbe és megpirítom a tetejét.

Jó étvágyat hozzá!

Medvehagyma krémleves

Elkezdődött a medvehagyma-szezon.
Az utóbbi években rendkívül felkapott zöldség lett a medvehagyma. Persze érthető, hiszen nagyon egészséges, ráadásul
az íze is finom.
A wikipedia ezt írja róla: "Nevét arról kapta, hogy a barnamedvék előszeretettel fogyasztják terméseit, és még a föld alól is gyakran kiássák, de hasonlóképp kedvelik a vaddisznók is.
A nedves, árnyas erdőkben érzi jól magát, az enyhén savas talajt kedveli. Erősen fokhagymaillatú levelei kora tavasszal jelennek meg, és a nyár közepére elszáradnak. Április-májusban virágzik.
Leveleit tavasszal, a virágzás előtt szedik, és frissen használják fel, mert szárítva gyógyhatásuk gyengül. Hagymáját a fokhagymáéval azonos módon hasznosítják.
Gyűjtéskor fontos az óvatosság, mivel a medvehagyma könnyen összetéveszthető a – hasonló körülmények között élő – májusi gyöngyvirággal illetve az őszi kikericcsel. Mindkét esetben az eredmény súlyos, esetenként halálos mérgezés lehet, mivel az említett két növény levelei emberi fogyasztásra alkalmatlanok.
Kedvezően hat a gyomorra, a bélrendszerre, krónikus hasmenés és szorulás ellen jó hatású, a szédülést, fejfájást enyhíti, a magas vérnyomást csökkenti, tisztítja a vesét és a húgyhólyagot, elősegíti a vizelet ürítését, tisztítja a vért."

A medvehagymával én magam pár éve ismerkedtem meg, amikor anyósoméknál megkóstoltam. Történt ugyanis, hogy kapott valakitől egy adagot, de gyökerestől és ahelyett, hogy felhasználta volna, gyorsan elültette. Aztán már csak várni kellett. Mára már úgy elszaporodott a kertjükben, hogy 4-5 héten át nemcsak nekik, hanem nekünk is tud küldeni belőle bőségesen!
2 éve aztán én is elkezdtem medvehagymás ételeket készíteni.

Legnagyobb kedvencem reggelire a fokhagymával alaposan bedörzsölt, olívaolajos serpenyőben megpirított kenyér, amire vékony csíkokra vágott, friss medvehagymát szórok!
Ráadásul azért is szeretem ezt a növényt, mert bármilyen megszokott ételbe bele lehet tenni plusz ízesítőként: imádom rizottóba, a ligúriai nyúlpöribe is beleszórom. Rakok belőle lasagne-ba, pizzára, rántottába, töltött husiba, mindenhova, ahol csak elfér az íze!
Tárolni főleg mélyhűtőben szoktam, előre összevágom és kis adagonként zacskóban teszem a mélyhűtőbe. De nagyon praktikus pestot készíteni belőle, gyakorlatilag a medvehagymát használom a friss bazsalikomlevelek helyett, majd üvegben lezárva hónapokig eláll a hűtőben.

Az egyik legfinomabb krémleves, amit valaha készítettem, a medvehagyma-krémleves.
Most ennek a receptjét osztom meg veletek.

Hozzávalók:
1 csokor medvehagyma (még sosem számoltam, mennyi levélből áll, de kb mintha a réten szednék kisebb erdei virág-csokrot)
1 kis fej vöröshagyma apróra vágva
1 gerezd fokhagyma
olaj
1 evőkanál liszt vagy étkezési keményítő
5 dl tejszín
1 liter zöldség alaplé

Az apróra vágott vöröshagymát üvegesre párolom kevés olajon, majd rádobom a szintén apróra vágott fokhagymát és medvehagymát (én csíkokra szeretem vágni) és megfonnyasztom.
Aztán hozzáadom a kevés alaplével csomómentesre kikevert lisztet vagy a hideg vízzel összekevert étkezési keményítőt és felöntöm a zöldség alaplével, valamint a fél liter tejszínnel. Addig főzöm, amíg besűrűsödik.
Pirított zsemlekockával és reszelt sajttal tálalom.

(Fényképet később mellékelek, ha már hozzájutottam az első medvehagyma-csokorhoz)

Aszalt szilvás nyúlterrine

A képen kukoricás-borsós nyúlterrin látható

Ezt az ételt azt hiszem 3 éve csináltam először, hatalmas sikere volt, aztán valamiért teljesen feledésbe merült.
Aztán ma, a TV Paprika műsorát nézve örömmel fedeztem fel, hogy Serényi Zsolt nyúlterrint készít:-)

És elővettem a régi receptet, majd ötvöztem Serényi úr receptjével és elhatároztam, hogy ez lesz az egyik húsvéti előétel.
Az étel lényege, hogy hidegen kell felszolgálni, így igen praktikus ünnepek alkalmával, ugyanis akár már 2 nappal hamarabb is elkészíthető Ezen fogás miatt már nem kell idegeskedni az ünnep kezdetekor, hiszen ott fogja várni türelmesen az éhes vendégsereget a hűtőben.

Hozzávalók:
1 kg nyúlcomb darálva
fél dl tejszín
fél dl száraz fehérbor
2 egész tojás
só, bors
petrezselyem
(esetleg apróra vágott medvehagyma)
25 dkg szeletel baconszalonna
olívaolaj
Tokaji aszúban pácolt aszalt szilva
30 dkg pecsenye libamáj

A darált nyúlcombot a  tejszínnel, a fehérborral és a felvert tojással alaposan összekeverem (én imádom a kezemmel összegyúrni, érezni a finomságokat, ahogy teljesen egymásba olvadnak). Majd hozzáadom a petrezselymet és - ha éppen van - vékony csíkokra vágott medvehagymát, és sózom, borsozom az egészet.

TIPP: kispesti piacon egyre több árusnál lehet találni medvehagymát. Mivel nemsokára (1-2 héten belül) kezdődik a szezonja és mindössze kb 4 hétig tart, érdemes a következő 1 hónapban minél több medvehagymás ételt készíteni. Én apróra vágva, mélyhűtőben is szoktam tartani pár adagot a szezon utáni időszakra is.

Ha a massza összeállt, előveszem az őzgerincformát, kikenem olívaolajjal és kibélelem baconszalonna-csíkokkal úgy, hogy a szalonnacsíkok szélei lelógjanak.
Majd a bélelt formába teszem a darált húsos massza felét, aztán erre a masszára teszek a közepén kirakva pecsenye libamájat (ez nem a hízott, zsíros fajta: ugyanolyan piros, mint a csirkemáj, csak finomabb), majd erre teszem az aszalt szilvákat és az egészet beborítom a maradék húsmasszával. Aztán ráhajtogatom a lelógó baconcsíkokat és vízfürdőben (azaz egy tepsibe öntök annyi vizet, ami a tepsi kb harmadáig ér és ebbe állítom bele az őzgerincformát) 180 fokos sütőben kb 1 órán át sütöm.
Utána hagyom kihűlni teljesen, majd leöntöm róla a felesleges folyadékot, kifordítom egy tálcára és egész éjszakára hűtőbe teszem.
Másnap1 centis szeleteket vágok belőle és előételként tálalom.

TIPP: a darált húsos masszát meg lehet bolondítani gombával, zöldborsóval, pisztáciával. A közepére tett máj helyett rakhatunk bele párolt nyúlgerincfilét, szárított paradicsomot is.

Jó étvágyat hozzá!
(Képet húsvétkor mellékelek:-))

Spagettiropogós

Nem titok, hogy rajongok Jamie Oliverért és a főztjeiért, na meg az olasz kajákért. Szerencsére neki is nagy kedvence az itáliai konyha, így elég sokat tanultam a könyveiből/műsoraiból.
Minden évben kapok karácsonyra 1-1 Jamie Oliver szakácskönyvet és egyik évben az Olasz kaják című kiadásban találtam egy fantasztikus fogást: spagettiropogós.
Mivel imádom a tésztát, főleg a  spagettit, igencsak megörültem neki. Férjem azért örült, mert végre nem kell tekergetni a spagettit, hanem egyszerűen csak harapni. Egy szó, mint száz, fellapoztam a receptet és nekiestem. Már elsőre sem volt nehéz, de az évek során olyan rutinra sikerült szert tennem, hogy ma már tényleg a gyorsétel kategóriába sorolható nálunk ez a finomság. (Tavaly pl horvátországi nyaralásunkkor egyik este hatalmas sikert aratott, mint sörkorcsolya:-))

Íme egy étel, ami nagyon egyszerű, könnyen és gyorsan elkészíthető és rendkívül változatos módon variálható.

Hozzávalók 4 személyre:
200 gramm száraz spagetti
olívaolaj
2 gerezd  apróra vágott fokhagyma
2 egész tojás
1 tojás sárgája
2 marék reszelt parmezán
1 marék apróra vágott petrezselyem
só
bors

A fokhagymát, a tojásokat a parmezánt és a petrezselymet egy nagy tálba teszem és alaposan összekeverem. Ez lesz az alapszósz.
Közben a spagettitésztát kifőzöm, majd ha kész, hideg víz alatt kihűtöm és kb 8-10 centis darabokra vágom. Aztán hozzáteszem az alap szószhoz és jól összekeverem.

Serpenyőben kevés olajat melegítek és a tésztából kis kupacokat teszek a serpenyő aljába. (Én általában 3 kis kupacot teszek bele egyszerre. Mindkét oldalát aranyszínűre pirítom és melegen tálalom.

Ezt az alapreceptet aztán lehet variálni:
A szószba lehet tenni szardellát és szardínia-darabokat. De készítettem már baconszalonnásat, gombásat és sonkás-bazsalikomosat is. A variációk száma itt is végtelen, bármilyen kedvenc ételt bele lehet keverni az alapszószba.

Jó kísérletezgetést!

Padlizsános rántotta

Igen furán hangozhat, hogy a padlizsánt tegyük bele a tojásba. Először én is furán néztem anyósomra, amikor a szokásos hagyma felvágása után a kezembe nyomott egy padlizsánt, hogy akkor ezt is meg kéne pucolni és apró kockákra vágni!
Aztán megkóstoltam és örökre beleszerettem a padlizsános rántottába!
Hihetetlen finom, ha jól van elkészítve, ugyanis a padlizsánkockákat addig kell lassú tűzön párolni-pirítani, amíg teljesen krémessé nem válik, szinte szétmállik. Erre jön még rá az isteni medgyesi házi tojás, aminek a színe olyan sárga, hogy ha étteremben szolgálnák fel rántottának, a vendégek biztosan azt hinnék, hogy mesterségesen előállított és színezett kínai tojásból van. Mert sajnos ma már a sápadt rántotta a természetes.
Pedig a házi tojásnak nincs párja!:-)

És a hozzávalók 2 személyre:
1 szép közepes padlizsán
1 fej vöröshagyma
1 db tv paprika
kevés kockára vágott baconszalonna/bátrabbaknak zsírszalonna
6 tojás
só

A padlizsánt és a vöröshagymát megpucolom és a paprikával együtt mindhármat apró kockákra vágom.
Én bátrabb vagyok és zsírszalonnát használok, így azt is apró kis kockákra vágom.
A tojásokat pedig feltöröm egy tálba és jól felverem egy villával, kevés sót is adok hozzá..
Aztán kezdődik a rántotta készítése. Először a zsírszalonna-kockákat megsütöm, majd ha már minden zsír kisült belőle, hozzáadom a vöröshagymát és üvegesre párolom. Következik a paprikakocka, kicsit azt is megpárolom, majd hozzáadom a padlizsánkockákat. Először talán soknak tűnik a mennyiség, de higyjétek el, nagyon össze fog esni a sok kis padlizsánkocka. Alaposan megsózom az egészet és lassú tűzön addig párolom, amíg az egész össze nem esik és szinte krémessé nem válik. Ez elég időigényes, de megéri kivárni (kb 20 perc), mivel ettől lesz igazán isteni íze a rántottának.
Hozzáöntöm a tojásokat és folyamatosan kevergetve a kellő állagúra sütöm, majd ha kell, még sózom és borsozom .

Próbáljátok ki, megéri!

Kosárka variációk

A laskagomba kapcsán előkerült a leveles tésztából készített kosárka, amit nagyon szeretek készíteni, hiszen a töltelék fajtája csak képzelőerő kérdése:-)
Párom imádja a csirkemájat, így természetes volt, hogy ha csinálok gombás kosárkát, akkor készítek mellé májas kosárkát is. Kosárkába illik még a zöldséges illetve a krumplis töltelék is.

És mivel a leveles tészta semleges ízű, szuper édességeket is lehet a kosárkákból csinálni: vaníliapudingos-epres a nagy kedvenc, de meg lehet tölteni isteni trüffelkrémmel (recept a trüffelkrémes bejegyzésemnél) és a tetejére felkerülhet a tejszínhab, vagy túrókrémet meggyszósszal leönteni és manduladarabkákkal megszórni:-)

Íme pár recept, amit megosztok veletek, aztán persze lehet otthon kísérletezni a kedvenc ízekkel!
Kosárkáidnak ismét csak a fantáziád szab határt.

Csirkemájas kosárka:
Hozzávalók:
fél kiló csirkemáj
1 fej vöröshagyma
só, bors
kakukkfű
2 gerezd fokhagyma

A vöröshagymát apróra vágom és kevés olajon megpárolom, majd hozzáadom a szintén apróra vágott fokhagymát, kevés ideig hagyom azt is párolódni. Mielőtt a fokhagyma elkezdene zöldülni (és keseredni), hozzáöntöm a vékony csíkokra felvágott csirkemájat és közepes lángon, folyamatos keverés mellett megpirítom. Vigyázni kell, hogy ne piruljon meg nagyon (ne kezdjen el keményedni a külseje). Közben persze borsozom és kakukkfűvel fűszerezem!
Ha kész a máj (villával kettévágok egy csíkot és ha belül nem véres, akkor már jó), akkor elzárom alatta a lángot, várok 1-2 percet, hogy pihenjen a szaftban, majd alaposan megsózom. Azért szabad csak a végén sózni, mert ha a sütés elején sót kap a máj, akkor nagyon keményre sül, rágós rettenet lesz belőle!
A kész májas tölteléket a már kisült kosárkákba töltöm és tálalom.

Zöldséges kosárka, ahogy én szeretem
Hozzávalók:
1 fej vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
1 cukkini apró kockákra vágva
1 kaliforniai paprika apróra vágva
1/2 padlizsán megpucolva és apró kockára vágva
kukorica
2 kanál paradicsompüré
só

A vöröshagymát megpárolom a fokhagymával, majd hozzáadom a padlizsánt és addig párolom alacsony lángon, amíg a padlizsánkockák szinte szét nem olvadnak, krémesek nem lesznek. Közben egy másik serpenyőben a cukkinikockákat és a kaliforniai paprikát megpirítom  (csak pár percig szoktam pirítani, hogy a ropogós, friss jellege megmaradjon a paprikának és a cukkininek is.)
Aztán a padlizsános krémet összeforgatom a cukkinivel és a paprikával, majd kukoricát öntök hozzá (ízlés szerint) és rákanalazok 2 kanál paradicsompürét, majd ha szükséges, utánasózok. Magas lángon gyorsan átpirítom az egészet, igazából csak átmelegítem és már töltöm is bele a kosárkákba.
Így magában is nagyon finom, de lehet fokozni az élvezetet: megszórom a már megtöltött kosárkákat reszelt mozzarellával és pár percre sütőbe tolom, amíg a sajt megolvad a kosárkák tetején.

Krumplis kosárka
Hozzávalók:
3 fej krumpli
1 fej vöröshagyma
50 gramm vaj
kevés tejszín
10 deka reszelt trappistasajt
1 evőkanál tejföl
só, bors

A krumplikat megpucolom, kockára vágom és annyi vízben, ami ellepi, puhára főzöm.
Közben serpenyőben kevés olajon megpirítom a kockára vágott hagymát, majd hozzáöntöm a megfőtt krumplit és krumplinyomóval vagy villával durván összetöröm.
Aztán a még forró krumplihoz keverem a vajat, majd, ha elolvadt, jöhet hozzá a só, tejföl, tejszín és a reszelt sajt nagy része. Egy keveset tartsunk meg a végén a díszítéshez.
A lényeg, hogy a végén egy laza állagú krumplipürét kapok, amit a kosárkákba töltök, tetejüket sajttal szórom és tálalom.


Vaníliapudingos-epres kosárka
Hozzávalók:
1 csomag vaníliapuding
fél liter tej
cukor
eper

Ennél egyszerűbb édesség szinte nem is létezik. Megfőzöm a pudingot a hátoldalon leírtak szerint, majd a kosárkákba töltöm a  már langyosra hűlt pudingot és eperdarabokkal díszítem! A tetejére tjszínhab is kerülhet!
És ami szuper benne: bármilyen ízű pudingot variálhatsz bármilyen gyümölccsel! Ismét csak fantázia kérdése!

Túrókrémes-meggyszószos kosárka
Hozzávalók:
fél kiló túró
200 ml tejszínhabnak való tejszín
porcukor
magozott meggy
étkezési keményítő
kristálycukor
víz

A túrót alaposan összetöröm, hozzákeverek ízlés szerint porcukrot és a kemény habbá vert tejszínt is.
Aztán elkészítem a meggyszószt is, azaz a magozott meggyet lábasban kevés vízzel felfőzöm, majd hozzáöntöm az előzőleg kevés vízzel elkevert 1 evőkanál étkezési keméynítőt és sűrű meggyszószt főzök belőle.
A túrókrémet a kosárkába töltöm és a tetejére meggyszószt öntök.

Remélem jó kis tippeket adtam, sok örömet a kosárkákhoz!:-)

Laskagomba minden mennyiségben

Mint már a Facebookon említettem, egyre több helyen lehet hozzájutni a laskagombához. Én kb 10 éves lehettem, amikor először találkoztam vele nagymamám konyhájában. 2 hatalmas óriáspöffeteg gomba társaságában kapott egy zacskó laskát is a szomszédtól, aki nagy erdei gombász hírében állt. Nagyikám drága megtisztította, bepanírozta és kisütötte ezt az akkoriban igen ritkának számító csemegét, mi meg nagypapámmal élveztük az eredményt!
Na, azt hiszem akkor szerettem bele a gombákba. Mert rájöttem, hogy nem csak az unalmas fehér csiperke létezik, hanem az erdő egész gombakavalkádot tartogat. És milyen finomak is ezek az erdei gombák.
Később megismerkedtem az őzláb gombával, a fantasztikus rókagombával, az érdes tinóruval, a különleges szárított fafülgombával és az isteni vargányával. A piacon egyre többször találkoztam a barna krémgombával (ami a barna csiperke és a vargánya párosításából született és igen ízletes gomba), shitake-val (amit szinte fűszerként használ az ember ára és íze miatt is) és természetesen a laskagombával.

Mivel a laskagomba viszonylag megfizethető áron kapható, így elég sok ember tud hozzájutni nap, mint nap.
Mármint, ha tudja a megfelelő receptet ennek az isteni gombának a megfelelő elkészítéséhez.
Én most 7 féle étel receptjét írom le, természetesen ennél százszor több variáció létezik, ezekkel csak tippeket szeretnék adni, de mindenki legyen kreatív és gondoljatok ki újabbnál újabb laskás finomságokat!

És most következzék pár gondolat a laskagomba tisztításáról, pucolásáról. A laskagomba gyakorlatilag egymás fölött elhelyezkedő gombatelepen él, emiatt igen kevéssé szennyeződik. És mivel a laska is, mint minden gomba, szívja magába a vizet, mint a szivacs, ezért nem szabad víz alatt megmosni, mert ugye teleszívja magát vízzel, amit főzés közben ki is enged, ezért az egész gomba egy vízben tocsogós rettenet lesz. (főleg rántott laska esetében hervasztó az eredmény)
A gombát érdemes a száráról leválasztani - kevés szárat azért nyugodtan rajta lehet hagyni és apróra vágva ugyanúgy hasznosítani pl rántottába, pörköltbe, mint a "leveles" részét.
Ha látunk rajta szennyeződést (földet), akkor egy kis kefével (én pl rendszeresítettem erre egy gombatisztító "fogkefét") dörzsölöm le a földet, koszt. Nagyon nagy sár esetén a bevizezett kezemmel simítom le a sarat a gombáról. (hozzáteszem, iszonyú sártengert még sosem találtam egy gombán sem:-)))
Egy szó, mint száz, a szárról való levágás után a gombát elég átnézni, maximum kicsit lesöpörgetni és már lehet is belőle mindenféle finomságot készíteni.

Reggelire: Laskás rántotta

Hozzávalók 2 személyre:
15 dkg laskagomba
1 fej vöröshagyma
1 tv paprika
2 csík baconszalonna
só, bors
olaj
6 tojás

A vöröshagymát megpucolom és apróra vágom, majd a paprikával is ugyanezt teszem. A laskagombát levágom a száráról és vékony csíkokra vágom, akárcsak a baconszalonnát.
Kevés olajon kicsit megpirítom a szalonnát, aztán rádobom a hagymát és a paprikát és hagyom üvegesre párolódni. Majd hozzáadom a laskagombát, amit közepes lángon szép aranybarnára pirítok. Amikor már pirul a gomba, egy edényben felverem a 6 tojást (amit előtte alaposan lemostam!), ízlés szerint sózom, borsozom és a hagymás-szalonnás laskához öntöm, majd kevergetve a megfelelő állagúra sütöm. (mi kicsit nyálkásan szeretjük a rántottát, de nyugodtan meg lehet sütni egészen szárazra is.)

Előételnek: Laskás kosárka

Hozzávalók:
1 csomag leveles tészta
15 dkg laskagomba
1 kis fej vöröshagyma
3 gerezd fokhagyma
20 gramm vaj
só
bors
olaj

A levelestésztát (én előre kinyújtottat szoktam venni) 6 egyenlő kockára vágom és belenyomkodom a muffinsütő mélyedéseibe. (6 darabos muffinsütőm van), majd 200 fokos sütőben szép aranybarnára sütöm. Amikor kész, azt fogjuk látni, hogy a közepe ki fog kicsit emelkedni a sütőformából, ezért evőkanállal ügyesen visszanyomkodom a közepét, így kosárkákat veszek ki a muffinformából.
Ebbe a kosárkába készítem el a laskás tölteléket.
A laskagombát ismét vékony csíkokra vágom és kevés olajon elkezdem pirítani a hagymával együtt. Sózom, borsozom, kevés kakukkfüvet is szórok rá. Amikor szép aranybarna lesz a gomba, hozzáadom az apróra vágott fokhagymát, majd a vajat. Ha a vaj elolvad, felöntöm kb fél deci vízzel és hagyom, hogy szép szaftja legyen. Ezt a szaftos finomságot töltöm bele a már kész levelestészta-kosárkákba és még melegen tálalom.

(egyik nap majd megosztom a csirkemájas kosárkák titkát is:-)))

Leves: Tejszínes laskagomba-leves kéksajttal és pirított kenyérkockákkal
Hozzávalók:
30 deka laskagomba
5 dl főzőtejszín
1 vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
7 dl zöldség alaplé
só, bors
kéksajt
olivaolaj, rozmaringág, 2 pucolatlan gerezd fokhagyma
4 szelet kenyér kockára vágva

A vöröshagymát és a fokhagymát apróra vágom és kevés olajon üvegesre párolom. Hozzáadom a csíkokra vágott laskagombát és szépen megpirítom. Rászórok 1 evőkanál lisztet, gyorsan összekeverem és lassan felöntöm a zöldség alaplével, de közben folyamatosan keverem, hogy ne csomósodjon be. Majd hozzáadom a tejszínt is és ha kell még, ízlés szerint sózom, borsozom és hagyom felrottyanni.
Közben serpenyőben olivaolajat melegítek, amibe beleteszek 1 ág rozmaringot és 2 pucolatlan fokhagymát. Amikor már sercegnek az olajban a növények, kiveszem őket (hiszen ezek csak istenien megfűszerezték, megízesítették az olajat) és beleszórom a kenyérkockákat, amiket gyors mozdulatokkal átforgatok az olajban, hogy minden oldalukat érje ez a finomság. AZtán már csak várni kell, hogy jó ropogósra piruljon a kenyér.
Tálaláskor a levesbe ízlés szerint kevés kéksajtot morzsolok (aki nem szereti, kihagyhatja) és a leves tetejére pirított kenyérkockákat szórok.

Ebédre: Rántott laskagomba

Hozzávalók:
60 deka laskagomba
2 tojás
liszt
zsemlemorzsa
só

A laskagombákat levágom a szárukról (most nem kell hagyni neki egy keveset sem. ilyenkor érdemes elrakni a szárat pl a másnapi laskás rántottához), alaposan megtisztogatom, majd először lisztbe forgatom, majd következik a tojás és végén  a jó öreg zsemlemorzsa.
Forró olajban kisütöm és az olajból kiszedve még forrón sózom.
Én szoktam hozzá készíteni mártást, ami tejföl, majonéz, metélőhagyma, só és bors keveréke ízlés szerint.
Isteni ebbe mártogatni a rántott gombát!

Ebédre:Laskapörkölt
Hozzávalók:
1 kg laskagomba
1 nagy fej vöröshagyma
1 paradicsom
1 TV paprika
só, bors
pirospaprika
kakukkfű
tejföl
liszt

A hagymából , paradicsomból és paprikából pörköltalapot készítek, azaz apróra vágom mindegyiket és kevés olajon megfonnyasztom. Majd teszek hozzá 1 teáskanál pirospaprikát és beleöntöm a csíkokra vagy kockákra vágott laskagombát (ízlés szerint lehet nagyobb darabokra vagy kisebb csíkokra/kockákra vágni).
Aztán felöntöm 2 dl vízzel, meghintem kakukkfűvel, sózom, borsozom és fedő alatt megpárolom. Amikor a gomba megpuhult (kb 20-30 perc), hozzáadom az előzőleg tálkában elkevert 2 dl tejföl+1 evőkanál liszt keverékét és besűrítem. Ha túl sűrű lett, kevés vizet még hozzá lehet adni (maga a gomba is lead egy csomó vizet, de ha nem friss, kevesebb a folyadékleadása, ezért több vizet kell  hozzáadnunk.
Nokedlival vagy tésztával tálalom.


Ebédre:Laskás-cukkinis lasagne

Hozzávalók:
300 gramm darált hús
150 gramm kockabacon
15 dkg laskagomba
1 közepes cukkini
lasagne lapok
5 dl főzőtejszín
2 dl tej
só, bors
bazsalikom
liszt
20 dkg trappista sajt
10 dkg mozzarella sajt

A kockabacont kevés olajon megpirítom, majd hozzáadom a darált húst és azt is hozzápirítom. Amikor már puhul a hús, hozzádom a csíkokra vágott laskát és az apró kockára vágott cukkinit, majd együtt párolom/pirítom az egészet.
Közben egy tálba öntöm a tejszínt és a tejet, csomómentesen elkeverek benne 1 púpozott evőkanál lisztet, sózom, borsozom.
Amikor a cukkinis,laskás darált hús megpirult, rászórok 5 apróra vágott bazsalikomlevelet, majd felöntöm a tejszínes-lisztes szósszal, besűrítem és a végén hozzáöntöm a 10 deka reszelt mozzarellát is.
Egy tepsi aljára öntök keveset a húsos-laskás szószból, aztán ráteszek pár lasagne-lapot, majd megint szósz, újra lasagne lapok következnek és ezt addig folytatom, amíg el nem fogy a szósz és a lasagne lap. A tetejére szószt öntök és vastagon beborítom reszelt trappistával, majd sütőben 30 perc alatt készre sütöm.

Ebédre: Laskagombás penne
Hozzávalók 4 személyre:
500 gramm penne tészta
30 dkg laskagomba
20 dkg kockabacon/5 csík szardella apróra vágva
5-6 kanál paradicsompüré
parmezán sajt
olívaolaj
só,bors

Ezt a pennét kétféle módon is el lehet készíteni. Aki nem szereti a baconszalonnát, annak a szardellás verziót ajánlom és persze fordítva: szardella-utálók kockabaconnal készítsék ezt az egyszerű tésztaételt.
A bacont/szardellát kevés olívaolajon megpirítom, majd hozzáadom a laskagombát és szép aranybarnára pirítom azt is. Majd hozzászedek 5-6 kanál paradicsompürét, ha kell még sózom kicsit és jól megborsozom.
Közben a penne tésztát kifőzöm és ha kész, beleforgatom a paradicsomos-laskás szószba. Tálaláskor késsel parmezánforgácsot faragok rá.
(gazdagíthatom a szószt, ha adok hozzá 20 deka darált húst is és azt is jól megpirítom a laskagombával együtt.)

Egyébként a laskagombát kiválóan lehet alkalmazni a gombás pirítósnál (januári bejegyzések között találjátok)- csiperkegomba helyett is!

Remélem jó sok tippet kaptatok és most irány a gombaárus!:-)

Könnyű esti vacsi: tenger gyümölcsei saláta szárított paradicsommal

Most, hogy már érezzük a tavasz közelségét, szerintem nincs olyan nőtársam, aki ne akarna megszabadulni pár kilótól és formába hozni magát a nyárra.
Párommal mi is elhatároztuk, hogy kicsit formába lendülünk és heti kétszer salátát eszünk vacsorára.

És mivel nagy kedvencünk mindenféle tengeri herkentyű, így adta is magát a vacsora: tenger gyümölcsei saláta.
Először is kivettem a mélyhűtőből a tenger gyümölcsei mixet, majd a serpenyőbe kevés olívaolajat löttyintettem és hozzáadtam 50 gramm vajat. Amikor a vaj felolvadt, hozzáadtam a tenger gyümölcseit, 2 gerezd fokhagymát apróra vágva és 5 bazsalikomlevelet vékony csíkokra szeletelve, sóztam, borsoztam, majd elkezdtem  párolni. Kb negyed óra alatt elkészült, ekkor egy nagy tálba öntöttem a laskára vágott jégsalátát, tettem bele kevés radicchiot és ruccolát, hozzáöntöttem a tenger gyümölcseit és alaposan összekevertem.
Végül készítettem hozzá mártást: 1 dl tejfölbe tettem kevés majonézt (ízlés szerint, folyamatosan kóstolgatva), sót és borsot. Belevágtam az ablakomban növekedő metélőhagymából egy kis maroknyit, és nagyon apróra vágott csemegeubit is. Jól összekevertem, aztán nyakon öntöttem vele a salátát. Végül, tálaláskor az egészet jól megszórtam vékony csíkokra vágott szárított paradicsommal.
Mennyei eledel!

Hagymás rostélyos

Múlt heti utolsó marhahúsos ételem receptjét teszem közzé:-)
Ez az az étel, amit, ha étterem étlapján látok, sosem tudok kihagyni. Egyrészt, mert imádom, másrészt, mert egyszer egy szakács ismerősöm azt mondta, hogy ha ezt az ételt jól készíti az étterem, akkor minden más étele is finom és érdemes lesz visszatérni. így hát általában összekötöm a kellemeset a hasznossal: élvezettel fogyasztom a kedvencemet, miközben tesztelem a séfet:-)

Sajnos eddig nem sok olyan éttermet találtam, ahol jól készítik.
Az egyik hibája ennek az ételnek, hogy nem rostélyosból csinálják (a rostélyos a marha magashátszíne, itthon szinte csak csontostól lehet kapni), hanem combhúsból vagy hátszínből. A hátszín még nem is lenne túl nagy tévedés, ha lenne Magyarországon igazi finom, szaftosra süthető hátszín, de az itthon kapható választék elég száraz (akárcsak a marha combja), így sok-sok pácolás, élénk klopfolás és jó sok mustározás eredményeképpen az ember lánya elé általában egy papírvékony, mustár ízű, rágós húsdarab kerül, amit lefednek irdatlan mennyiségű hagymával és rengeteg krumplival.
Nos, szerintem igazán jó rostélyost csak és kizárólag a marha rostélyos húsából lehet készíteni (bár van, aki esküszik a vastaglapockára is). Ez a rész kellőképpen zsíros (un. "márványos"), így sütés közben nem szárad ki annyira, de természetesen itt is figyelni kell a sütés idejére, az olaj hőfokára.

Érdemes egy jó alapos pácolással kezdeni: miután megvettem a husit - általában 4 szeletet kérek -  (amit kedvenc hentesem szép ujjnyi szeletekre vágott), eltávolítom róla a felesleges hártyákat, majd kicsit kiklopfolom (éppen csak megveregetem és nem azon a szegény szeleten élem ki visszatartott dühömet ellenségem iránt) aztán nagyon-nagyon vékonyan bedörzsölöm mustárral és borsozom. Egy tálba teszem és jól nyakon öntöm olajjal. Ebben a pácban legalább 1 éjszakát hagyom pihenni, bár a legjobb, ha 2-3 éjszakát is pihenget a husi.

Amikor eljön a nap és a rostélyos kész a sütésre, kiveszem 1 órával hamarabb a hűtőből, hogy szobahőmérsékletűre melegedjen, és letörölgetem róla az olajat.
Közben 2 nagy fej hagymát megpucolok és karikára vágok, majd veszek egy zacskót - ami nem lukas - finomlisztet szórok bele és beleöntöm a hagymakarikákat, majd levegőt fújok a zacskóba, jól összefogom a száját és alaposan elkezdem összerázni a benne lévő hagymakarikákat a liszttel. Aztán nagy tésztaszűrőbe öntöm az egészet, így a liszt kifolyik, a lisztes hagymakarika megmarad:-) A hagymákat félreteszem és később sütöm meg, hogy frissen, ropogósan kerülhessen a rostélyos tetejére.

Egy serpenyőben kevés olajat melegítek és amikor már forró, beleteszem a rostélyos-szeletet, amit kevés sóval szórok meg (de kizárólag közvetlenül sütés előtt, különben nagyon rágós lesz a husi), majd mindkét oldalát pirosra sütöm. Amikor mind a 4 szelet hús megsült, visszateszem őket a serpenyőbe és kevés vizet alá öntve, fedővel lefedve még kb 20 percig hagyom párolódni, hogy igazán omlós legyen. 20 perc elteltével a fedőt leveszem és a húsokat zsírjára sütöm, azaz az alatta lévő vizet-húslét teljesen elfőzöm.
Amíg a husikák 20 percig párolódnak, elkészítem a hagymakarikákat is, azaz forró olajban aranybarnára sütöm. Sózni csak akkor szabad, amikor már kiszedtem az olajból és kicsit lehűlt, különben nem marad ropogós, hanem szottyadt és állott jellegű lesz.


A hagymakarikákat a hússzeletekre halmozva, sült krumplival tálalom a hagymás rostélyost!
Jó étvágyat hozzá!

Radicchios rizottó

Talán páran már unjátok a rizottóimat, de sajnos muszáj elfogadnotok, mert imádom ezt a sokféleképpen variálható ételt!
Mindig a saját ízlésem szerint készíthetem, ráadásul a rizs egészséges és maga az egytálétel kb 30 perc alatt elkészíthető.
A hétvégi csajos kiránduláson szert tettem 3 gyönyörű szép trevisoi radicchiora, amit itthon kb aranyáron lehet megszerezni (darabja 4-500 Ft), én most a 3 darabot 1,50 euroért vettem.
Csak úgy harsognak a csodás fehér és lila színek, legszívesebben már nyersen elrágcsálnám, de ennél sokkal nemesebb végzetet szántam neki!
Ráadásként igazi olasz Arborio rizst és Parmigiano-Reggiano parmezánt is hoztam, remélve, hogy így lesz tökéletes a rizottóm. Minden fontos hozzávaló olasz!

Érdekesség: pár napja láttam egy műsort, amely az olasz parmezánokról szólt és kitért a Parmigiano-Reggiano sajtra, melynek neve eredet-védett és kizárólag azon parmezánsajt viselheti, amit az olaszországi Emilia-Romagna tartományban készítenek már hosszú évszázadok óta ugyanolyan technikával! Az érlelése minimum 12 hónapig tart, de akár 3 évet is eltölthet a sajtérlelő pincében. Aztán egy kifejezetten erre a célra létrehozott bizottság megvizsgálja, ellenőrzi a sajtot és ők engedélyezik, hogy megfelelő minőség esetén megkaphatja a Parmigiano-Reggiano nevet. Mondanom sem kell, nem túl alacsony ára ellenére muszáj volt beszereznem egy darabkát és mit is mondhatnék: az íze feledhetetlen és (sajnos) meg sem közelíti az itthon kapható parmezánokét. Na, de az élet nem csak Parmigiano-Reggianoból áll:-)))

A radicchios rizottó rendkívül egyszerű, és megkockáztatom, külsőre nem is túl szép étel, mivel a radicchio lila színe szürkére színezi a krémes rizsszemeket.
De ha egyszer megkóstolod, úgy érzed, ez a rizottók egyik hercegnője!

Először is megcsinálom a jó öreg risotto bianco-t, azaz az alaprizottót, de zellergumó helyett a radicchiot teszem bele:




Íme a recept (melynek atyja Jamie Oliver) 6 személyre:
400 gramm Arborio (vagy bármilyen más rizotto) rizs
1,5 liter húsleves alaplé (kockából is lehet csinálni, ha sietünk)
2 evőkanál olívaolaj
30 gramm vaj
1 nagy fej vöröshagyma
3 gerezd fokhagyma
2 trevisoi radicchio
3 dl száraz fehérbor
70 gramm vaj a pihentetéshez
12 dkg reszelt parmezán sajt a pihentetéshez.


A vöröshagymát, fokhagymát és radicchio leveleket apróra vágom és 30 gramm vajon, valamint 2 evőkanál olivaolajon, lassú tűzön kb negyed óra alatt puhára párolom (de semmiképpen nem pirítom).
Ehhez az úgynevezett "sofritto"-hoz adom rizst,  amit nagy lángon szépen megkapatok, amíg a rizsszemek elkezdenek átlátszóak lenni. (ez kb 2 perc)
Majd közepesre veszem a lángot, hozzáöntöm a fehérbort és hagyom, hogy a rizs magába szívja.
Ezután az előre elkészített, de a rizottókészítés alatt folyamatosan forrón tartott alaplevet merőkanalanként adagolom a rizshez, mindig megvárva, hogy magába szívja az értékes levet. Közben finoman, lágyan kevergetem, masszírozom a rizsszemeket, hogy minél krémesebbé váljon a rizottó.
Kb 20 perc alatt "al dente" lesz, ekkor elzárom alatta a gázt és hozzáadom a hideg 70 gramm vajat és a parmezánt. Fedővel lefedve 3-4 percig hagyom olvadni, majd alaposan összekeverem.

Buon appetito!

Házi hamburger marhahúsból

 2 hete a Lidl-ben amerikai napok voltak, ahol lehetett hamburgernek való puffancsot kapni. Annyira gusztusosak voltak a szezámmagos zsemlécskék, hogy meg is vettünk egy 6 darabos kiszerelést.
És tegnap úgy gondoltam, eljött az ideje, hogy meg is együk. Még a Lidl-ben vettem hozzá amerikai hamburger-szószt (és most meg lehet kövezni, hogy nem csak természetes, általam előállított ételeket készítek), és délelőtt kíváncsian vágtam bele a piacozásba.
Szereztem hozzá  500 gramm darált marhahúst (lehet keverni fele-fele arányban sertéssel, vagy 100 % sertésből, vagy szárnyasból is, de én pl a marhát szeretem) , beletettem egy mély tálba, kicsit meglöttyintettem olajjal, majd sóztam, borsoztam. Felvágtam  nagyon-nagyon apróra 1 fej vöröshagymát és 4 gerezd fokhagymát és ezeket is a húshoz adtam. Majd 1 evőkanál mustárral és 2 evőkanál ketchuppal ízesítettem. Aztán az apósom által szárított zellerlevelekből belemorzsoltam 5 levelet és egy kevés petrezselyemmel is megbolondítottam. A végén hozzáadtam 1 egész tojást és alaposan megmostam a kezem. Aztán jött az igazi ínyencmunka: kézzel összegyúrni minden alapanyagot!
Egyszer hallottam egy szakácstól, hogy ha nem a saját kezeddel gyúrod össze a tésztát, darált húst...stb, akkor nem szereted igazán az ételt és akkor az sem fog téged igazán szeretni, így nem adja ki igazán az ízét és nem lesz finom!
Hát én mindig beleadok apai-anyait, gyúrom, simítom, masszírozom az ételeket, nemcsak a szeretet miatt, de számomra nagy élvezet, hogy élvezem az étel textúráját és valamiért úgy gondolom, sokkal jobban elegyednek az anyagok az ujjaim által, mint holmi robotgéptől vagy villától.
Egyszóval, olyan vagyok, mint egy kisgyerek, aki imád sarazni, csak az én homokozóm a konyhapult,a saram pedig jelen esetben a darált husi.
Egyszóval, amikor már jól összedolgoztam, kóstolgatom kicsit (ezt persze kizárólag a marha, csirke és pulykahússal lehet megtenni, nyers disznóhúst kóstolni szigorúan tilos!!!)
Ha kell, még utána sózok, borsozok. Jelen esetben egy kis sót még elbírt a husimassza, aztán betettem a hűtőbe, hogy délutánra jó legyen.
Nemrég kivettem és 6 adagra osztottam, aranyos kis korongokat lapítottam az egyes adagokból. Mindegyik kb akkora, mint maga a puffancs. Aztán elővettem a puffancsot, félbe vágtam és rátettem a már felforrósított grillező serpenyőmre. Amíg az egyik oldala melegedett, a másikat megszórtam sajttal, majd rövig idő múlva megfordítottam, így a sajt szépen ráolvadt a puffancsra.
A puffancsokat kiszedtem a serpenyőből, kevés olajat öntöttem az aljára és amikor az olaj felforrósodott, a hústallérokat ráhelyeztem és minkét oldalát aranybarnára sütöttem.
Aztán vettem a puffancs alját, rátettem 1-2 salátalevelet, rátettem a már előre a Lidl-ben vett amerikai hamburgerszószban megforgatott csalamádét, 1 szépen átsült hamburgerhúst, 1 szelet paradicsomot, 2 karika uborkát és a puffancs tetejét.
Mennyei eledel, aki ezt megkóstolja, leszokik a Mc Donald's-ról:-)

Rántott tejbegríz - gyerekkorom nagy kedvence

Pár napra most kivontam magam a forgalomból, úgy döntöttem, jár egy kis pihi, szóval végigpihentem a hétvégét és nem főztem semmit!:-)
De most újult erővel térek vissza szuper receptekkel. A héten az ígért marha és borjúhúsokra fogok koncentrálni: holnap egy isteni hagymás rostélyos receptjét olvashatjátok, ami este a család orra elé is fog kerülni!

Ma először egy isteni édességet ajánlok, amit nagymamám gyakran készített nekem, ha már untam a főzött változatát. A rántott tejbegríz nem túl macerás és higgyétek  el, azt a kevés kis munkát pedig megéri belefeccölni, mert a végeredmény isteni.

És hogyan is készül?
Először is készíteni kell egy hagyományos tejbegrízt, persze jó sűrűre kell főzni, hogy mire kihűl, megkeményedjen.
Ehhez én 1 liter tejet használok, amibe kb 8 evőkanál búzadarát kanalazok és jó sűrűre főzök. Ha kész , hozzákeverek ízlés szerint kristálycukrot és 2 tojás sárgáját is (ezeket majd akkor, ha már nem rettenetesen forró, csak jó meleg a massza, különben a tojás berántottásodik) majd a még forró tejbegrízt egy tálcára simítom, kb 1-másfél ujjnyi vastagon és hagyom teljesen kihűlni.
Amikor már kihűlt, felvágom kockákra (ezt ízlés szerint lehet nagyobb, vagy kisebb darabokra vágni. Sőt, van, aki nem önti ki tálcára a grízt, hanem hagyja az edényben kihűlni és kis golyócskákat formáz belőle, majd ezt rántja ki)
Az apróbb kockákat/golyókat felvert tojásba forgatom, majd következik a zsemlemorzsa, aztán újra tojás és ismét zsemlemorzsa és forró olajban aranysárgára sütöm. A dupla panírozást én azért szeretem, mert a szimplánál már párszor kifolyt a benne levő tejbegríz. Így viszont a panír mögött marad a sok finomság, ami s ütés alatt szinte krémtúró állagúvá válik.
Fahéjas porcukorral, lekvárral,kakaóval vagy csokikrémmel leöntve érdemes fogyasztani!