17. hét, +2,1 kg

Ééééés nem tudok semmi újról beszámolni. Vagyis bizton feljegyeztem a naptárba tegnap, hogy MEGMOZDULT, de mára már ebben sem vagyok biztos. Ami humoros, hogy így harmadik gyerkőccel a pocakban ilyeneken tudok dilemmázni. Valahogy az első kettőnél olyan egyértelmű volt minden, de Vele semmi sem olyan egyszerű. :-) Amúgy annyira nem mozgatna a dolog, ha a kiskönyvbe nem kéne bejegyeztetni e fontos dátumot. Apropó fontos dátum, december 6-án megyünk genetikai ultrahangra és remélem pont kerül (és nem vessző) a dolgok végére, ki is viccesedik odabent.
Híztam 30 dekát, ami nagyban köszönhető a vasárnapi szénhidrát napnak, de azóta jó kislány voltam és nem zabáltam, pedig néha elfog a vágy, hogy kekszet keksszel egyek. :-) Na majd holnap!!!! A Zurammal étterembe megyünk, annak a celeb olasznak az éttermébe. Tavaly is ott ünnepeltünk, idén is ott fogunk, igaz, ami igaz nem olcsó, de nagyon finom!!!

Éééés az utánozhatatlan Marci száj:

Tegnap jöttünk haza a karate edzésről, amikor is az autóban elmélkedtünk apa születésnapjáról.  Persze semmi fontos dolgot nem árultam el, mert már ezzel fogadta este az ajtóban: -Tudok valamit, de nem árulhatom el, hogy holnap születésnapod lesz. Na, de a poén:

Marci: -Menjünk holnap a dm-be, mert akarok apának ajándékot venni.
A: -Jól van, majd ovi után benézünk. Mit szeretnél venni?
M: -Hát szemüveget!!!
A: -De hát kincsem apának van már szemüvege. (jelezném kettő is)
M:- Jajj, de anya, amikor apa olvas, akkor olyan nagyon furcsán néz, kell neki a szemüveg. :-))))

16. hét , AFP, +1,8 kg

Ma reggel jelenésem volt ismételten egy kis vércsapolásra, ugyanis minimanó pocakbaba betöltötte a 16. hetet és ilyenkor veszik le az AFP-hez  és a Hepatitiszhez a vért. Jah és éhgyomorra kellett menni. Ami soha, de soha nem okozott gondot, de ma annyira meg akartam volna inni a kávém és olyan éhes voltam azt hittem megpusztulok. Máskor meg csak 10-kor jut eszembe reggelizni. Fiúkat gyorsan elszállítmányoztam a dolgozójukba-kivételesen Bendu ma bent reggelizett-aztán elrobogtam. Semmi extra nem volt. ugyanaz a kedves hölgy vette a vért, és profin, ahogy a múltkor is. Mondjuk nem volt egy épületes látvány, amikor beléptem és épp egy ájuldozó hölgy feküdt a kanapén, szegény nem bírta. Eszembe is jutott Marcival való pocakosságom, amikor mindig akadt valaki, aki kísérgetett ide-oda. Na nem azért mert béna lettem volna, hanem csak úgy kedvességből. A harmadikra maradtam én és a pocaklakóm.

Ami tetézte az éhségemet az a fejfájásom. Tegnap óta fáj a fejem (az is igaz nem túl jó napokat élek, de ez más tészta) és megfigyeltem, hogy szerintem a szmogtól van. Konkrétan itt Pesten alig lehet látni a kosztól a levegőben...múltkor is pont szmog riadó idején fájt a kobakom. Ma tuti nem megyünk a skacokkal sétálni.

Bendu és a bölcsi:

Nagyon szereti. Minden reggel elmondja, hogy ma megy bőcsibe, és  Gejgővel és Nócival (Lóci) fog játszani. Ma a liftnél azt is megemlítette, hogy gyurmázni fog és a cumiját odaadja Timi néninek. Beértünk és Lóci hangosan kiabálta: Megjött Bebeeeeeee! Annyira édes volt. Viszont nem hajlandó enni. Jó azt itthon is megszoktuk már, hogy a két fiú annyit eszik összesen, mint egy veréb, de az azért szíven ütött, hogy én fizetem az 500 forintot naponta és ő nem eszik. Az is egy másik kérdés és nem igazán értem, hogy 5 napból 3-szor tuti főzelék van. Miért?????? Tegnapelőtt karalábé főzelék volt, ma brokkoli főzelék-nem azért,de nekem is pfúúúúj. Szeretem a karalábé levest, meg a brokkoli krém levest, na de mindezt főzelék formájában.... Plussz hétfőn csirkemáj, mert hogy ez is szerepel kéthetente az étlapon. Miért? Azért elég kevés gyerek eszi meg a májat. Ésss akkor hallgatom a híreket, hogy januártól lehet térítéses lesz a bölcsődei ellátás, azaz fizetni fogok a semmiért. Jó-jó tudom itthon is tarthatnám, na de ha közösség érett és szereti a gyerekeket, miért tenném ezt? Csak továbbra is puffogok magamban...

15. hét+1,9 kg

Ha péntek, akkor hét forduló. Most pocakot is fotóztam, ami már azért kezd növögetni. Babuc is biztos jól van, vagyis a laboreredményeim, EKG tökéletes, vérnyomás oké (hál az égnek egyelőre letudtam ezeket a sokkörös vizsgálatokat). Egyedül a szívhangját nem akarta megmutatni: vicces egy gyerők!!! :-) De persze meg van!!! Éééééés, mintha tegnap meg ma éreztem volna. Történt ugyanis, hogy egy szép keresztelőre voltunk hivatalosak, evangélikus szertartás szerint. Mint az kiderült az evangélikus szertartás alatt nagyon sok ének van, és úgy néz ki ez pocaklakónak bejött!!!! Tegnap meg az X-Factor alatt véltem felfedezni ŐT! :-))) Na a hallását nem tőlem örökölte! 

Marci már nagyon várja, minden este így köszön el meseolvasás után: -Most megyek és adok puszit anyának Bendunak és a tesónak. :-)

Pocaklak:

Fiúk:

Jóóól vannak. Bendu már járt egy hetet a bölcsibe, Marci is kezd oszlopos tagja lenni az ovinak. Voltunk védőnői státusz vizsgálaton, ahol kiderült (na nem azért mert az enyémek) okosak, szépek, együttműködőek. Az átlagosnál kifinomultabb Marci hallása-amit nem tudom én, hogy nem vettem eddig észre,  a szeme sajnos viszont úgy néz ki rossz. Így lesz még egy köröm vele a szemészeten.

Pénteken Márton nap volt. Hát úgy várta már, hogy az oviban őt ünnepeljék (tavaly ez kimaradt, mert a h-f vírus az ideihez képest megcsúszott). Rendes anyuka révén, csütörtökön, miután hazahoztam az oviból-bölcsiből őket nekiálltunk sacher muffint sütni másnapra a kispajtásoknak. Volt két segéderőm, akik imádnak keverni-kavarni. Ha nem lettem volna lökött 24 darab lett volna, de miután gondoltam, jó ha még 5 percet sül, csak 18 lett, mert 6-nak az alja egy kissé kokszosodott.... Meg különben is a névnapban még jó, hogy kap majd tőlünk ajándékot. Kapott is. Lego alapkészletet és egy kicsi McQuennt. Nagyon-nagyon örült nekik, én másnap már kevésbé, amikor háromszor léptem rá egy elhagyott kis darabkára....

14. hét

Picurka pocakban ma töltötte a 14. hetet. Szegényke ismét egy eseménydús hetet tudhat maga mögött, mert szombattól szerdáig hasmenésem volt, görcsökkel tarkítva. Hát nem mondom már én is ki voltam akadva, abba bele sem gondolok szegényke, hogyan élhette mindezt meg. A mozgolódását még nem érzem, illetve vannak pillanatok, mintha ő lenne, de mivel nem egyértelmű számomra, így inkább ezt írom. Kilóim száma ezen intermezzo következtében -10 deka, a múlt héthez képest. A fiú nevek is kezdenek körvonalazódni, persze nekem is vannak favoritjaim, meg Daninak is, amelyek valamiért nem nagyon akar találkozni egymással, de mintha azért halvány találkozási pontok derengenének a távolban. :-) Éééés nagy poén lenne, ha kiötlenénk és kiderülne rózsaszínben kell mégis gondolkoznunk!
Sok helyen azt olvasom most kezdődik a második trimeszter, amit akárhogy számolok nem jön össze/ki nekem (mert nekem a logikus a 16-28-40 lenne). Ha valakinek esetleg van erről pontos infója bátran megoszthatja velem komment formájában (jah persze bármit szívesen veszek). :-))))

13. hét

Ma töltötte minimanó a pocakomban a 13. hetet. Kedden voltunk a 12 hetes ultrahangon, ahol mindent a legnagyobb rendben talált az ultrahangos néni. Pont a korának megfelelő a mérete, szépen megvolt az orrcsontja és a nyaki redő is tökéletes (1,3 mm) és az ülőmagassága is extrém méretű 64 mm. :-) Ami miatt egy kicsit vigyázni kell, hogy a lepény mellső falon kissé mélyen tapadt, de majd B. doktor úr jóóól megmondja, mit kell tenni. Ha hinni lehetett a szemünknek, akkor szemünk harmadik fénye is kisfiú, de erre azért még nem merek alapozni (bár nekem is ez a megérzésem), majd a következő ultrahangon biztosan kiderül.
Hátra van még egy vérvétel, EKG, háziorvos és fogászat. Azaz elég cefetül állok velük, de mikor legyenek a gyerkők betegek, hát amikor ezeket el kéne intéznem.
Én jól vagyok, mondhatni erejem teljében. Ezidáig sikerült 80 dekát híznom, minden ruhám tökéletesen passzol rám. Így nem mostanság kell majd a kismama boltokra rárontanom. Merthogy szekrényem mélyén lapul ezer ruha, amiből egyik sem jön rám (szerencsére)-kb. kétszer akkorák, mint én vagyok most. Most, mert a mostani induló súlyom és Marcival való terhességem induló súlya között 9 kiló a különbség, mínuszba! :-)

Pocaklak (12. hét)...:

 

  ...és lakója.