A következő címkéjű bejegyzések mutatása: népszokások. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: népszokások. Összes bejegyzés megjelenítése
2018. december 26., szerda
2018. július 30., hétfő
2015. december 3., csütörtök
MIKLÓS NAPJA
Mikulás, Miklós napja (dec. 6.)
Szent Miklós püspök emléknapja, amely hazánkban az Oláh Miklós püspök prímás alatt 1560-ban tartott zsinat döntése szerint még parancsolt ünnep volt. A kötelező ünnepek sorából az 1611. évi nagyszombati zsinat törölte. Szent Miklós a kisázsiai Myrában működött, a keleti egyháznak máig legtiszteltebb szentje. A nyugati egyházban csodatevő híre akkor terjedt el, amikor ereklyéit 1087-ben a D-olaszo.-i Bariba vitték. A 11. sz.-tól kultusza egész Európában elterjedt, alakját egyre több legenda vette körül, és népszerűségével csak Szent Antal vetekedett. Kultusza hazánkba is korán elkerülhetett mind K-i mind Ny-i befolyásra (pl. a Szepességbe és Erdélybe vándorló szászok által). Emlékét helynevek, templomok, képzőművészeti alkotások őrzik. Egykorú feljegyzések a halászok és révészek patrónusaként említik; a vízenjáróknak, vízimolnároknak, általában a vízi utaknak is védőszentje volt, ugyanúgy a folyók mellé települt mo.-i bencés apátságoknak. „Vízi” kultuszát csak → Nepomuki Szent János mosta el, tisztelete a magyar kalmárok, tőzsérek körében is virágzott (bor- és gabonakereskedelem). Selmecbánya vidékén a bányászok patrónusaként is tisztelték. Általában a polgári élet, polgárvárosok védője volt Ny-on, de nálunk is. A kecskeméti Miklós-templom toronykeresztjén eredetileg városvédő célzattal szélkakas módjára forgott szobra (helyi neve: Pörgő Miklós, Pörgetős Miklós). Szegedi népszerűségét középkori énekek tanúsítják. – A Mikulás-napi ajándékozás részben új keletű, városi eredetű szokás – osztrák kapcsolatokra utal (ablakba, cipőbe tett ajándék) –, a gyáripar népszerűsítésének is fontos szerepe volt elterjedésében (legújabban – szovjet hatásra – Télapóként emlegetik az ajándékozó Mikulást). – Maga a Mikulás cseh eredetű szó, a múlt században terjedt el. De a téli ünnepek ajándékozó lényeinek tulajdonképpen igen régi hagyományai vannak (ném. Frau Holle, fr. Père Noël, orosz ’fagyapó’ ’télapó’ stb. – részint szerencsét hozó, ajándékozó, részint ijesztő, démonikus lények). – Az ajándékozásnak vannak magyar paraszti hagyományai is: főleg a Dunántúlon és a magyarlakta területek É-i részén volt ismert a Mikulás-járás; hasonló formában német, osztrák, cseh, szlovák területeken, amely részben a diákok középkori → aprószentek napi „püspökválasztási” játékából ered. E szokás a 13. sz.-tól Mikulás napjára került; plébániai diákság rekordációjával kapcsolódva Európa nagy részén elterjedt. A játék lényege az, hogy Miklós püspök kíséretével együtt betér olyan házakba, ahol gyerekek vannak, és ott vizsgáztatja, imádkoztatja, majd tudásuk és viselkedésük szerint jutalmazza vagy virgáccsal fenyíti őket, ill. sokszor a kíséretében lévő ördöggel fenyítteti (az ördög, ill. krampusz alakja a Szent Miklós-legendában gyökerezik). Ismert a Mikulás-járásnak olyan formája is, ahol láncos, álarcos, gyakran szalmába burkolt Mikulás ijesztgeti a gyermekeket és a → fonóházbelieket. Egy 1785-ben kelt csepregi tilalom említi, hogy a papnak öltözött Mikulás kíséretével, a ministránsokkal, a harangozóval, az ördöggel stb. járta sorra a fonóházakat és gyóntatta az ott összegyűlt lányokat, menyecskéket. E szokás változatainak nyomaival É-Dunántúlon, a Csallóközben, Mátyusföldön, az Ipoly mentén találkozunk. A „pap” a szoba közepén leült egy székre, körülötte helyezkedett el kísérete. Az ördög esetleg az asztal alá bújt. A litánia-paródia után a harangozó egymás után szólította a lányokat és a menyecskéket, hogy végezzék el a karácsonyi gyónást. A pap különböző tréfás kérdéseket tett fel a gyónónak. Aki a kérdésre nem felelt, elvitte az ördög. Ehhez hasonló Miklós-játék nyomai Ausztriába vezetnek, ahol az Enns völgyében a parodizált litánia mellett a prédikáció is része volt a játéknak. A Felső-Csallóközben házról házra járó Mikulások dec. 5-én este – miután kikérdezik a gyerekeket jó és rossz tetteikről – puttonyból megajándékozzák őket. A mai napig élő szokás a helyi önkéntes tűzoltóegyesületekhez kötődik évtizedek óta. A tűzoltók szervezik meg, hogy a gyermekes szülők ajándéka összegyűljön, majd az alakoskodók a megadott helyre vigyék azokat. A tűzoltóegyesület felelős azért, hogy a szokás rendben bonyolódjék le (pl. italozás ne legyen). – Irod. Koren, H.: Volksbrauch im Kirchenjahr (Salzburg–Leipzig, 1935); Dömötör Tekla: Naptári ünnepek – népi színjátszás (Bp., 1964); Manga János: Ünnepek, szokások az Ipoly mentén (Bp., 1968); Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium. A Mária-ünnepek hazai és közép-európai hagyományvilágból (I–II., Bp., 1977).
Szent Miklós püspök emléknapja, amely hazánkban az Oláh Miklós püspök prímás alatt 1560-ban tartott zsinat döntése szerint még parancsolt ünnep volt. A kötelező ünnepek sorából az 1611. évi nagyszombati zsinat törölte. Szent Miklós a kisázsiai Myrában működött, a keleti egyháznak máig legtiszteltebb szentje. A nyugati egyházban csodatevő híre akkor terjedt el, amikor ereklyéit 1087-ben a D-olaszo.-i Bariba vitték. A 11. sz.-tól kultusza egész Európában elterjedt, alakját egyre több legenda vette körül, és népszerűségével csak Szent Antal vetekedett. Kultusza hazánkba is korán elkerülhetett mind K-i mind Ny-i befolyásra (pl. a Szepességbe és Erdélybe vándorló szászok által). Emlékét helynevek, templomok, képzőművészeti alkotások őrzik. Egykorú feljegyzések a halászok és révészek patrónusaként említik; a vízenjáróknak, vízimolnároknak, általában a vízi utaknak is védőszentje volt, ugyanúgy a folyók mellé települt mo.-i bencés apátságoknak. „Vízi” kultuszát csak → Nepomuki Szent János mosta el, tisztelete a magyar kalmárok, tőzsérek körében is virágzott (bor- és gabonakereskedelem). Selmecbánya vidékén a bányászok patrónusaként is tisztelték. Általában a polgári élet, polgárvárosok védője volt Ny-on, de nálunk is. A kecskeméti Miklós-templom toronykeresztjén eredetileg városvédő célzattal szélkakas módjára forgott szobra (helyi neve: Pörgő Miklós, Pörgetős Miklós). Szegedi népszerűségét középkori énekek tanúsítják. – A Mikulás-napi ajándékozás részben új keletű, városi eredetű szokás – osztrák kapcsolatokra utal (ablakba, cipőbe tett ajándék) –, a gyáripar népszerűsítésének is fontos szerepe volt elterjedésében (legújabban – szovjet hatásra – Télapóként emlegetik az ajándékozó Mikulást). – Maga a Mikulás cseh eredetű szó, a múlt században terjedt el. De a téli ünnepek ajándékozó lényeinek tulajdonképpen igen régi hagyományai vannak (ném. Frau Holle, fr. Père Noël, orosz ’fagyapó’ ’télapó’ stb. – részint szerencsét hozó, ajándékozó, részint ijesztő, démonikus lények). – Az ajándékozásnak vannak magyar paraszti hagyományai is: főleg a Dunántúlon és a magyarlakta területek É-i részén volt ismert a Mikulás-járás; hasonló formában német, osztrák, cseh, szlovák területeken, amely részben a diákok középkori → aprószentek napi „püspökválasztási” játékából ered. E szokás a 13. sz.-tól Mikulás napjára került; plébániai diákság rekordációjával kapcsolódva Európa nagy részén elterjedt. A játék lényege az, hogy Miklós püspök kíséretével együtt betér olyan házakba, ahol gyerekek vannak, és ott vizsgáztatja, imádkoztatja, majd tudásuk és viselkedésük szerint jutalmazza vagy virgáccsal fenyíti őket, ill. sokszor a kíséretében lévő ördöggel fenyítteti (az ördög, ill. krampusz alakja a Szent Miklós-legendában gyökerezik). Ismert a Mikulás-járásnak olyan formája is, ahol láncos, álarcos, gyakran szalmába burkolt Mikulás ijesztgeti a gyermekeket és a → fonóházbelieket. Egy 1785-ben kelt csepregi tilalom említi, hogy a papnak öltözött Mikulás kíséretével, a ministránsokkal, a harangozóval, az ördöggel stb. járta sorra a fonóházakat és gyóntatta az ott összegyűlt lányokat, menyecskéket. E szokás változatainak nyomaival É-Dunántúlon, a Csallóközben, Mátyusföldön, az Ipoly mentén találkozunk. A „pap” a szoba közepén leült egy székre, körülötte helyezkedett el kísérete. Az ördög esetleg az asztal alá bújt. A litánia-paródia után a harangozó egymás után szólította a lányokat és a menyecskéket, hogy végezzék el a karácsonyi gyónást. A pap különböző tréfás kérdéseket tett fel a gyónónak. Aki a kérdésre nem felelt, elvitte az ördög. Ehhez hasonló Miklós-játék nyomai Ausztriába vezetnek, ahol az Enns völgyében a parodizált litánia mellett a prédikáció is része volt a játéknak. A Felső-Csallóközben házról házra járó Mikulások dec. 5-én este – miután kikérdezik a gyerekeket jó és rossz tetteikről – puttonyból megajándékozzák őket. A mai napig élő szokás a helyi önkéntes tűzoltóegyesületekhez kötődik évtizedek óta. A tűzoltók szervezik meg, hogy a gyermekes szülők ajándéka összegyűljön, majd az alakoskodók a megadott helyre vigyék azokat. A tűzoltóegyesület felelős azért, hogy a szokás rendben bonyolódjék le (pl. italozás ne legyen). – Irod. Koren, H.: Volksbrauch im Kirchenjahr (Salzburg–Leipzig, 1935); Dömötör Tekla: Naptári ünnepek – népi színjátszás (Bp., 1964); Manga János: Ünnepek, szokások az Ipoly mentén (Bp., 1968); Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium. A Mária-ünnepek hazai és közép-európai hagyományvilágból (I–II., Bp., 1977).
2015. november 3., kedd
Márton nap...
Népszokásokhttp://martonnap.hu/nepszokasok/
A Márton nap a 40 napos adventi böjtöt megelőző utolsó nap, amikor a jóízű és gazdag falatozás, vigasság megengedett. Ezen a napon rendszeresek voltak a lakomák, bálok, vásárok. Ma is sok helyen táncos mulatságot csapnak, ahol az asztalról nem hiányozhat egy libafogás és az újbor.
A hagyomány szerint a fiatal libát megtisztítják, kibelezik, besózzák és meghintik friss majorannával, kívül-belül. Befűtik a kemencét, és lehetőleg nagy cserép- vagy öntöttvas tepsiben szép pirosra, ropogósra sütik. Ha elkészült, feldarabolják. A mellcsontjáról óvatosan lefejtik a húst (úgy át kell sülnie, hogy ez könnyen elvégezhető legyen), és szemügyre veszik a csontot, hogy megjósolják belőle, milyen lesz a tél. Ha barna volt, esős, ha fehér akkor havas telet vártak
Egyéb időjárással kapcsolatos „jóslások” is kötődnek ehhez a naphoz: ha Márton napján havazik, gyakran elhangzott: „Eljött Márton szürke lovon.” “Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.” Sokfelé azt tartják, hogy a Márton napi idő a márciusi időt mutatja. Egyes területeken úgy hiszik a Márton-napi jeges eső korai tavaszt jelent. A néphit szerint a Márton-napi eső nem jelent jót, mert utána rendszerint fagy, majd szárazság következik.
Néhol tartják a szokást, miszerint Márton hetében sem mosni, sem szárogatni nem szabad, mert különben marhavész lesz. A liba húsából szokás volt küldeni a papnak is, mégpedig az állat hátsó részébõl. Innen ered „püspökfalat” szavunk is. Magyar hiedelem, hogy aki Márton éjszakáján álmodik, boldog lesz. Viszont aki spicces lesz a bortól Márton-napján, az a következõ évben megmenekül a gyomorfájástól és a fejfájástól. Aki ezen a napon csak répát eszik, ágyba vizelõ lesz.
A pásztorok ilyenkor egy csomó vesszőt adtak ajándékba azoknak a gazdáknak, akiknek a barmai kijárnak a legelőre, a csordába. Ez a nyaláb vessző volt a Szent Márton vesszeje.
A köztudatban azonban ezzel a nappal kapcsolatban a Márton-napi lakomák a
legismertebbek. A hiedelem szerint ludat illik enni ezen a napon, mert, aki Márton-napján nem eszik libát, az majd egész évben éhezik.Úgy hitték minél többet isznak, annál egészségesebbek lesznek. Tipikus ételek ezen a napon a libaleves és libasült párolt káposztával és zsemle- vagy burgonyagombóccal. Márton az újbor bírája is, ilyenkor ugyanis már iható az újbor. A Márton-napi lúdpecsenyés vacsora végén már
legismertebbek. A hiedelem szerint ludat illik enni ezen a napon, mert, aki Márton-napján nem eszik libát, az majd egész évben éhezik.Úgy hitték minél többet isznak, annál egészségesebbek lesznek. Tipikus ételek ezen a napon a libaleves és libasült párolt káposztával és zsemle- vagy burgonyagombóccal. Márton az újbor bírája is, ilyenkor ugyanis már iható az újbor. A Márton-napi lúdpecsenyés vacsora végén már 2015. április 23., csütörtök
MÁJUS 1.
Most kaptam, hátha nem mindenki emlékszik a történetre.
Május 1. és a májusfa eredeti jelentése
Május 1.: A tavasz, a szeretet és szerelem születésének ünnepe.
Májusfa: Világfa, égig érő fa, a természet újjászületésének szimbóluma, az udvarlás eszköze.
A zöld ágnak a helyi szokásoktól függően tavaszváró, rontáselhárító és termékenységvarázsló szerepe van.
A májusfa sudár, a törzsén gallyaitól megtisztított, hegyén lombos fa vagy szép növésű ág. A legények éjszaka vágták ki az erdőn, és hajnalra állították fel a helyi szokásnak megfelelően minden lányos ház elé együttesen, vagy mindenki a maga szeretője háza elé. Sok helyütt csak a bíró és a pap háza, esetleg a templom előtt állítottak fel egyetlen magas májusfát, a lányos házak udvarán kisebb fa díszelgett. A májusfákat szalagokkal, zsebkendőkkel, virágokkal, teli üveg borral, hímes tojással stb. díszítették föl, mielőtt a földbe beásták, vagy a kapufélfára, kútágasra felszögezték volna. Erdélyben (Csík) ki is faragták a fát vagy a legény rávéste a nevét (Háromszék). - A fa kivágása, hazaszállítása inkább titokban történt éjszaka, hajnali feldíszítése is inkább a legénybanda közös, bizalmas feladata volt. A reggelre díszelgő májusfa kiállítása, nagysága stb. számos helyen szokásos magyarázatra adott okot: ki-kinek udvarol, kinek állítottak szebb fát, kinek a májusfáját csúfította el reggelre a haragosa stb. A bontása (elsősorban ott, ahol pünkösdkor bontják, mint a Ny-Dunántúlon s a Felföldön) már nyilvános, játékokkal, versenyekkel tarkított ünnep: kimuzsikálják, kitáncoltatják a fát, vagy zöld ágakba öltöztetett alakoskodók (›alakoskodás) váltságpénzt gyűjtenek, sorra járva a falu házait.
Május 1.: A tavasz, a szeretet és szerelem születésének ünnepe.
Májusfa: Világfa, égig érő fa, a természet újjászületésének szimbóluma, az udvarlás eszköze.
A zöld ágnak a helyi szokásoktól függően tavaszváró, rontáselhárító és termékenységvarázsló szerepe van.
A májusfa sudár, a törzsén gallyaitól megtisztított, hegyén lombos fa vagy szép növésű ág. A legények éjszaka vágták ki az erdőn, és hajnalra állították fel a helyi szokásnak megfelelően minden lányos ház elé együttesen, vagy mindenki a maga szeretője háza elé. Sok helyütt csak a bíró és a pap háza, esetleg a templom előtt állítottak fel egyetlen magas májusfát, a lányos házak udvarán kisebb fa díszelgett. A májusfákat szalagokkal, zsebkendőkkel, virágokkal, teli üveg borral, hímes tojással stb. díszítették föl, mielőtt a földbe beásták, vagy a kapufélfára, kútágasra felszögezték volna. Erdélyben (Csík) ki is faragták a fát vagy a legény rávéste a nevét (Háromszék). - A fa kivágása, hazaszállítása inkább titokban történt éjszaka, hajnali feldíszítése is inkább a legénybanda közös, bizalmas feladata volt. A reggelre díszelgő májusfa kiállítása, nagysága stb. számos helyen szokásos magyarázatra adott okot: ki-kinek udvarol, kinek állítottak szebb fát, kinek a májusfáját csúfította el reggelre a haragosa stb. A bontása (elsősorban ott, ahol pünkösdkor bontják, mint a Ny-Dunántúlon s a Felföldön) már nyilvános, játékokkal, versenyekkel tarkított ünnep: kimuzsikálják, kitáncoltatják a fát, vagy zöld ágakba öltöztetett alakoskodók (›alakoskodás) váltságpénzt gyűjtenek, sorra járva a falu házait.
A májusfa állításának szokását városon is ismerték, ismerik ma is. - Irod. Réső Ensel Sándor: Magyarországi népszokások (Pest, 1866); Róheim Géza: Magyar néphit és népszokások (Bp., 1925); Bálint Sándor: Az esztendő néprajza (Bp., 1943); Dömötör Tekla: Naptári ünnepek - népi színjátszás (Bp., 1964).
forrás: Magyar Néprajzi Lexikon
A népi hagyományaink szerint május első napján zöld ágakkal, virágokkal díszítették a házakat, illetve már az 1400-as évektől jegyzik magát a májusfa-állítás szokását is. A májusfa más népi nevei: hajnalfa, jakabfa vagy májfa.
forrás: Magyar Néprajzi Lexikon
A népi hagyományaink szerint május első napján zöld ágakkal, virágokkal díszítették a házakat, illetve már az 1400-as évektől jegyzik magát a májusfa-állítás szokását is. A májusfa más népi nevei: hajnalfa, jakabfa vagy májfa.
Májusfa állítás falun máig élő hagyomány
A májusfa-állítás az egész ország területén elterjedt hagyomány volt, jellemzően jegenye vagy nyárfa (a magassága miatt!) ágait díszítették színes szalagokkal. A Palócoknál a fát a legény állította, de a lány díszítette fel. Jellemző kapcsolódó hagyomány még a májusfa-kitáncolása vagy kidöntése pünkösdkor, amikor nagy dínom-dánom, táncmulatság közepette kidöntötték a fát.
Ugyanakkor említésre méltó a kelta hagyományokban Beltane (ír-kelta: Bealtaine) ünnepe, mert hagyományainkkal közös szálakon indult. Bel a kelta fényisten tüzét jelenti a szó maga. Eredetét a közel-keleti Baal istenre vezetik vissza.
A Beltane ünnep szimbólum a májusfa, ami Bel Istenséget jelképezi, míg a virágok és a zöld lombok az Istennőt jelképezik. A hagyományok szerint Beltane jelenti az életerő és a szenvedély megújulását, újjá születését.
Beltane eredetileg kelta (egyes források szerint druida) tűzünnep volt, amikor az Istennő és a Szarvas istenség egyesülését ünnepelték, voltaképpen tehát a termékenységet - a föld és a női termékenységének - ünnepe is!
Beltane az ifjú Isten férfivá serdülésének ünnepe, mert ekkor szeret bele az Istennőbe, és szerelmük beteljesül a mezőkön, virágos réteken. Az Istennőben megfogan az Istenség, így szűkebb értelemben az Istennő, (és ezáltal a NŐ), termékenységének, megtermékenyülésének ünnepe!
A virágok, zöld lombok és a színes szalagok, kendők az Istennőt jelképezik, maga a májusfa pedig az Istenséget. Beltane jelenti az életerő, a szenvedély visszatérését, és a vágy beteljesülését.
Érdekességek: ˇ az ünnep hagyományos színei: a piros és a fehér, valamint a zöld lombok.
ˇ a ház védelmére virágszirmokat hintettek szét, majd összesöpörték egy sarokba, és a ház köré hordták.
ˇ a rómaiak Floralia ünnepe szoros összefüggést mutat a május elsejei pogány népszokásokkal. Ekkor, három napig tartó, orgiasztikus jellegű mulatozásba kezdtek, melynek legfőbb értelme és célja a termékenység behívása, megünneplése.
ˇ Az ünnep jelképe még az üst, mely a nőiség lényegét jelképezi, mely befogadja a májusfa által jelképezett férfias aspektust.
ˇ Az ünnep hagyományos mesterségei: a szövés, fonás - és minden olyan tevékenység, melynek lényege abban áll, hogy két különböző szubsztanciából létrejön egy új, harmadik minőség, Beltane szellemében.
ˇ
Kedves hagyományok, érdemes kipróbálnod, és ha tetszik, meghonosítani acsaládodban:
1. Május elsejének reggelén szalagokat kötni egy tetszőlegesen kiválasztott fára. Minden szalag felkötése előtt kívánni valamit.
2. Összeírni minden idejétmúlt, hátráltató gondolatodat, félelmedet, megnevezni a szorongások és aggodalmak tárgyát, mindezeket felírni egy-egy papírdarabra és rituálisan elégetni egy "üstben", vagy egy tálkában.
http://www.noionmegvalositas.
Mágikus erő: Az ilyenkor elvégzett varázslatok nagyon erősek.
Takaríts ki Beltane ünnepe előtt. Készíthetsz "mini" májusfát. Töltsd meg egy kosarat, fazekat vagy az üstöd virágokkal. Fonj szalagokat és akaszd fel a ház körül. Készíts ételeket gyümölcsből, bogyókból, magokból, s hagyd kint az állatoknak és a tündérnépnek. Tündéreknek hagyj kint vajat, kekszet és tejet is. A természetszellemek ilyenkor nagyon is aktívak, ugyanúgy érzik ők is az ünnep energiáit.
Ha tündérekkel dolgozol, akkor érdemes kicsi csengőket is felakasztani. De csak néhányat, s tényleg ne nagyokat, mert azokat nem kedvelik.
Vágj le friss ágakat (a fa engedélyével), s díszítsd a házadat a zöld vagy rügyező lombokkal. Készíts virágkoszorút, kisgyermekekkel még jobb alkalom. Akassz fára szalagokat, s minden szalaggal kívánj egyet (de ne légy telhetetlen).
Gyűjtsd össze a hajnali harmatot, s mosd meg vele az arcod, keveset pedig tégy félre a későbbi varázslatokhoz. Ha lehetőséged van igazi májusfát állítani vagy egy eseményre elmenni, a tánc közben gondolja arra, hogy mit is szeretnél belefonni, mi a kívánságod, mi a célod, az élet melyik fonalát szeretnéd erősíteni.
Ha nincs lehetőséged tűzrakáshoz, gyújts meg egy gyertyát, vagy egy kisebb tüzet az üstödben/fazékban. Természetesen minden tűzvédelmi szabályt betartva.
Azok, akik önbizalomhiányban szenvednek, jó lehetőséget kapnak ezen az éjszakán, hogy írjanak maguknak varázslatot, amivel erősíthetik a magukba fektetett hitet. A szeretet ott kezdődik, hogy magunkat is elfogadjuk és szeretjük.
Készíts szélcsengőket vagy szalagokat, s hints rá egy kis illóolajat vagy illatosított vizet. Tedd ki a teraszra, kertbe vagy csak akaszd fel valahova. Esetleg a szobádba, ha jó az idő, hogy gyakorta kinyisd az ablakod.
Ezen a napon/éjszakán a varázslatok nagyon erősek és hosszan tartanak. Gondold át, mit kívánsz.
Források: http://www.etymonline.com/ http://en.wikipedia.org/wiki/
http://en.wikipedia.org/wiki/
James Frazer: Az aranyág, Századvég Kiadó, Budapest, 1994.
Dömötör Tekla: Magyar népszokások, Corvina Kiadó, Budapest, 1972
A népgyógyászok lábizzadásra a május elsejei napkelte előtti mezítlábas sétát javasolták, ugyanis a hajnali harmat szappanszerű hatással bírt, ami összehúzta a bort. Ehhez a naphoz kötődik az a babona is, mely szerint, aki május elsején a reggeli harmatban megmossa az arcát, fiatal marad és megszépül a bőre.
Európa nyugati részén május elsejére virradóan elterjedt volt a harmatszedés szokása. Ennek során az asszonyok éjfélkor vagy napkelte előtt - gyakran meztelenül - egy lepedőt vagy valamilyen ruhadarabot (kötényt, szoknyát) húztak végig a legelőn. Hazatérve az összegyűjtött harmatot az abrakba vagy a kenyérlisztbe csavarták ki. A hiedelem szerint ettől több tejet adott a tehenük, vagy finomabb kenyeret sütöttek.
Ugyanakkor említésre méltó a kelta hagyományokban Beltane (ír-kelta: Bealtaine) ünnepe, mert hagyományainkkal közös szálakon indult. Bel a kelta fényisten tüzét jelenti a szó maga. Eredetét a közel-keleti Baal istenre vezetik vissza.
A Beltane ünnep szimbólum a májusfa, ami Bel Istenséget jelképezi, míg a virágok és a zöld lombok az Istennőt jelképezik. A hagyományok szerint Beltane jelenti az életerő és a szenvedély megújulását, újjá születését.
Beltane eredetileg kelta (egyes források szerint druida) tűzünnep volt, amikor az Istennő és a Szarvas istenség egyesülését ünnepelték, voltaképpen tehát a termékenységet - a föld és a női termékenységének - ünnepe is!
Beltane az ifjú Isten férfivá serdülésének ünnepe, mert ekkor szeret bele az Istennőbe, és szerelmük beteljesül a mezőkön, virágos réteken. Az Istennőben megfogan az Istenség, így szűkebb értelemben az Istennő, (és ezáltal a NŐ), termékenységének, megtermékenyülésének ünnepe!
A virágok, zöld lombok és a színes szalagok, kendők az Istennőt jelképezik, maga a májusfa pedig az Istenséget. Beltane jelenti az életerő, a szenvedély visszatérését, és a vágy beteljesülését.
Érdekességek: ˇ az ünnep hagyományos színei: a piros és a fehér, valamint a zöld lombok.
ˇ a ház védelmére virágszirmokat hintettek szét, majd összesöpörték egy sarokba, és a ház köré hordták.
ˇ a rómaiak Floralia ünnepe szoros összefüggést mutat a május elsejei pogány népszokásokkal. Ekkor, három napig tartó, orgiasztikus jellegű mulatozásba kezdtek, melynek legfőbb értelme és célja a termékenység behívása, megünneplése.
ˇ Az ünnep jelképe még az üst, mely a nőiség lényegét jelképezi, mely befogadja a májusfa által jelképezett férfias aspektust.
ˇ Az ünnep hagyományos mesterségei: a szövés, fonás - és minden olyan tevékenység, melynek lényege abban áll, hogy két különböző szubsztanciából létrejön egy új, harmadik minőség, Beltane szellemében.
ˇ
Kedves hagyományok, érdemes kipróbálnod, és ha tetszik, meghonosítani acsaládodban:
1. Május elsejének reggelén szalagokat kötni egy tetszőlegesen kiválasztott fára. Minden szalag felkötése előtt kívánni valamit.
2. Összeírni minden idejétmúlt, hátráltató gondolatodat, félelmedet, megnevezni a szorongások és aggodalmak tárgyát, mindezeket felírni egy-egy papírdarabra és rituálisan elégetni egy "üstben", vagy egy tálkában.
http://www.noionmegvalositas.
Mágikus erő: Az ilyenkor elvégzett varázslatok nagyon erősek.
Takaríts ki Beltane ünnepe előtt. Készíthetsz "mini" májusfát. Töltsd meg egy kosarat, fazekat vagy az üstöd virágokkal. Fonj szalagokat és akaszd fel a ház körül. Készíts ételeket gyümölcsből, bogyókból, magokból, s hagyd kint az állatoknak és a tündérnépnek. Tündéreknek hagyj kint vajat, kekszet és tejet is. A természetszellemek ilyenkor nagyon is aktívak, ugyanúgy érzik ők is az ünnep energiáit.
Ha tündérekkel dolgozol, akkor érdemes kicsi csengőket is felakasztani. De csak néhányat, s tényleg ne nagyokat, mert azokat nem kedvelik.
Vágj le friss ágakat (a fa engedélyével), s díszítsd a házadat a zöld vagy rügyező lombokkal. Készíts virágkoszorút, kisgyermekekkel még jobb alkalom. Akassz fára szalagokat, s minden szalaggal kívánj egyet (de ne légy telhetetlen).
Gyűjtsd össze a hajnali harmatot, s mosd meg vele az arcod, keveset pedig tégy félre a későbbi varázslatokhoz. Ha lehetőséged van igazi májusfát állítani vagy egy eseményre elmenni, a tánc közben gondolja arra, hogy mit is szeretnél belefonni, mi a kívánságod, mi a célod, az élet melyik fonalát szeretnéd erősíteni.
Ha nincs lehetőséged tűzrakáshoz, gyújts meg egy gyertyát, vagy egy kisebb tüzet az üstödben/fazékban. Természetesen minden tűzvédelmi szabályt betartva.
Azok, akik önbizalomhiányban szenvednek, jó lehetőséget kapnak ezen az éjszakán, hogy írjanak maguknak varázslatot, amivel erősíthetik a magukba fektetett hitet. A szeretet ott kezdődik, hogy magunkat is elfogadjuk és szeretjük.
Készíts szélcsengőket vagy szalagokat, s hints rá egy kis illóolajat vagy illatosított vizet. Tedd ki a teraszra, kertbe vagy csak akaszd fel valahova. Esetleg a szobádba, ha jó az idő, hogy gyakorta kinyisd az ablakod.
Ezen a napon/éjszakán a varázslatok nagyon erősek és hosszan tartanak. Gondold át, mit kívánsz.
Források: http://www.etymonline.com/ http://en.wikipedia.org/wiki/
http://en.wikipedia.org/wiki/
James Frazer: Az aranyág, Századvég Kiadó, Budapest, 1994.
Dömötör Tekla: Magyar népszokások, Corvina Kiadó, Budapest, 1972
A népgyógyászok lábizzadásra a május elsejei napkelte előtti mezítlábas sétát javasolták, ugyanis a hajnali harmat szappanszerű hatással bírt, ami összehúzta a bort. Ehhez a naphoz kötődik az a babona is, mely szerint, aki május elsején a reggeli harmatban megmossa az arcát, fiatal marad és megszépül a bőre.
Európa nyugati részén május elsejére virradóan elterjedt volt a harmatszedés szokása. Ennek során az asszonyok éjfélkor vagy napkelte előtt - gyakran meztelenül - egy lepedőt vagy valamilyen ruhadarabot (kötényt, szoknyát) húztak végig a legelőn. Hazatérve az összegyűjtött harmatot az abrakba vagy a kenyérlisztbe csavarták ki. A hiedelem szerint ettől több tejet adott a tehenük, vagy finomabb kenyeret sütöttek.
2014. szeptember 28., vasárnap
SZENT MIHÁLY NAPJA /szeptember 29./
Szent Mihály napja (Szeptember 29.)
Szent Mihály arkangyal ünnepe.
A hagyomány szerint ő a túlvilágra költöző lélek kísérőtársa, bírája. Ezzel függ össze a halottszállító saroglya "Szent Mihály lova" elnevezése.
E nappal megkezdődött az ún. kisfarsang ideje, a lakodalmazások őszi időszaka, mely Katalin napjáig (nov. 25.) tartott.
Mihály napja a név gyakorisága miatt kedvelt névünnep.
Szent Mihály napja, a gazdasági év fordulója.
Ezután kezdték a kukoricát törni.
Ekkorra már megforrt a déli szőlőhegyek - az évi átlagnál korábban szüretelt - szőlőinek bora. Ezért hívták a délmagyarországi területeken Borszűrő Szent Mihály napjának az egyébként a gazdasági év szempontjából mindenhol az országban oly jelentős napot. Ekkortól lehetett szűrni a bort, ekkortól kezdődhettek a lakodalmak.
Sok helyen - elsősorban az Alföldön és Eger környékén -
Szent Mihály napja a szüret megkezdésének időpontja.
Ennek mindent alárendeltek Eger városában: szünetelt a bíráskodás, a diákok szabadságot kaptak (igaz, szüreti munkájukat mindig elvárták). 
A Szent György napkor legelőre hajtott állatokat ilyenkor hajtották haza. Ez a nap a pásztorok elszámoltatásának, szegődtetésének időpontja is volt.
A Hortobágy vidékén Mihály nap volt számukra a legnagyobb ünnep, amikor mulatságokat, bálokat is rendeztek. E napon gyakran vásár is volt, a pásztorok ilyenkor egészítették ki a felszerelésüket. A cselédfogadás egyik időpontja.
De nemcsak azért mentek a vásárba, hogy megvegyék, amire szükségük van.
Ez szórakozást, ismerkedést, hírszerzést is jelentett az embereknek.
Ilyenkorra már megforr az újbor, beindul a pálinkafőzés, kezdődhet a lakodalmazás őszi időszaka. Az apátfalvi öregek szerint a legény Szent Mihály napján vitte el a lánynak a jegykendőt, ha még Katalin napja előtt meg akartak esküdni. Ez az időjárás még alkalmat adott arra, hogy a szabadban főzzenek és táncoljanak, esetleg a szabadban felállított asztaloknál étkezzenek, mert a kis falusi házak nem voltak alkalmasak a nagy vendégsereg befogadására.
E naphoz is kapcsolódik női munkatilalom: aki ilyenkor mos, kisebesedik a keze, aki pedig mángorol, annak egész évben dörögni fog a háza felett az ég
Sokféle, időjárással kapcsolatos szólás, közmondás ismeretes Szent Mihály-napra vonatkozóan. Közismert mondás: "Szent Mihály lova deres, behozza a telet!"
Az Ipoly menti falvakban úgy tartották, ha a fecskék még nem mentek el Szent Mihályig, akkor hosszú őszre lehet számítani. A pásztorok az állatok viselkedéséből jósoltak az időjárására. Ha Szent Mihály éjszakáján a juhok vagy a disznók összefeküdtek, hosszú, erős telet vártak, ellenkező esetben enyhét.
"Szent Mihály-nap után egyicce víz, két icce sár." Egy göcseji mondás szerint Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkőztet.
Szamosháton pedig azt modják, hogy aki Szent Mihály-nap után szalmakalapban jár, attól nem kérnek tanácsot. . Az idő hidegebbre fordul, a bánátiak szerint megszakad a fű gyökere. Úgy is mondják, hogy "Szent Mihály nap után harapófogóval sem lehet kihúzni a füvet". A palicsiak szerint a hal a víz fenekére húzódik, nincs többé halfogás.
2014. április 9., szerda
A mi BRIGINK
Tanár néni a húsvétról mesél | Baksa Brigitta: Fürtös bárány meséi
Dátum: 2012. május 8. kedd Szerző: olvassbele.com
0
Az interjú eredetileg 2011. április 9-én jelent meg az olvassbele.hu-n.
Írta: Zemen Annamária
2011. április elején vehetjük kézbe Baksa Brigitta legújabb mesekönyvét, a Fürtös bárány meséit. Az előző kötethez (A karácsonyi asztal meséi) hasonlóan most is a múlthoz, a népi szokásokhoz, az egyszerű falusi élet mindennapjaihoz nyúl vissza a szerző. Megismerkedhetünk a tavaszi, nyári ünnepekkel, szokásokkal, a pásztorélet nehézségeivel és örömeivel.
„Múzeumi tárlók, könyvek, filmek együttesen sem adhatják meg a néprajzi ismereteknek azt a biztos maradandó élményét, amit az ő mesekönyvei… Hatalmas ismeretanyagot közvetít játékos könnyedséggel, a gyermeki fantáziát megmozgatva. Lebilincselő kedvességgel, meleg családszeretettel, szép magyar beszéddel szól a mindenkor kíváncsi gyermekhez – ajánlotta a kiadó figyelmébe a kötetet dr. Tátrai Zsuzsanna néprajztudós. – Hogyan fogadják a kisiskolások? Tanárként nem jelent-e nehéz feladatot a múlt ismereteinek átadása?A gyerekek számára a néprajzi ismeretek tanulása olyan, mintha időutazáson vennének részt. Betekinthetnek nagyszüleik, dédszüleik gyermekkorának mindennapjaiba. Egy izgalmas, új világ ez számukra, amit nagy érdeklődéssel fogadnak. Felfedezőknek érezhetik magukat, és örömmel tesznek meg minden lépést ebben a sok tekintetben ismeretlen közegben. A 6–10 éves korosztályt alig kell motiválni az ismeretanyag befogadására, mert rendkívül nyitottak, érdeklődők. Ha pedig az első perctől része a tanulási folyamatnak a néphagyományokkal való ismerkedés, akkor ez később is természetes lesz számukra. Az alsó tagozatosoknak szánt ismeretanyagban a sok játék, ének, mondóka ragadja magával a gyerekeket. A felsősök pedig a komoly, ugyanakkor érdekes ismereteket fogadják érdeklődéssel. A tananyag mindig az életkori sajátosságaikhoz igazodik. Így nem érzem a feladat nehézségét, viszont tapasztalom számtalan hozadékát.
Mi adta a késztetést az íráshoz?
A mendei Géza Fejedelem Általános Iskolában már évekkel azelőtt tanítottunk néprajzi ismereteket, hogy ez a Nemzeti Alaptanterv Hon- és népismeret moduljaként megjelent volna. Az alaptanterv (NAT) által megfogalmazott követelmények sarkalltak arra, hogy az évek során kialakított tananyagot a központi elvárásokhoz igazítsam. Kezdetben csak a saját gyerekeinknek szerettem volna könyvet írni, hogy könnyebben át tudják tekinteni a sokféle ismeretet. Aztán a sors úgy hozta, hogy a Nemzeti Tankönyvkiadónak is megtetszett ez az anyag, és általuk más iskolák tanulói is használhatják ezeket a könyveket.
A mendei Géza Fejedelem Általános Iskolában már évekkel azelőtt tanítottunk néprajzi ismereteket, hogy ez a Nemzeti Alaptanterv Hon- és népismeret moduljaként megjelent volna. Az alaptanterv (NAT) által megfogalmazott követelmények sarkalltak arra, hogy az évek során kialakított tananyagot a központi elvárásokhoz igazítsam. Kezdetben csak a saját gyerekeinknek szerettem volna könyvet írni, hogy könnyebben át tudják tekinteni a sokféle ismeretet. Aztán a sors úgy hozta, hogy a Nemzeti Tankönyvkiadónak is megtetszett ez az anyag, és általuk más iskolák tanulói is használhatják ezeket a könyveket.
Sok-sok tankönyv után munkásságodat érdemes tankönyvíró titulussal díjazták. Ugyanakkor immár a második mesekönyved jelenik meg. Burkolt vagy valódi műfajváltás?
Azt hiszem, hogy ez nem jelent igazi műfajváltást. Mesék írását akkor határoztam el, amikor láttam, hogy a gyerekek számára, bármennyire nyitottak is az ismeretek iránt, bizonyos munkafolyamatok, szokások, életmódbeli elemek nehezen érthetőek. Arra gondoltam, hogy egy történet szereplői mellé szegődve könnyebben részesévé tudnak válni a hagyományos paraszti életmód számtalan elemének. Így ez már nem tananyag, hanem élmény.
Azt hiszem, hogy ez nem jelent igazi műfajváltást. Mesék írását akkor határoztam el, amikor láttam, hogy a gyerekek számára, bármennyire nyitottak is az ismeretek iránt, bizonyos munkafolyamatok, szokások, életmódbeli elemek nehezen érthetőek. Arra gondoltam, hogy egy történet szereplői mellé szegődve könnyebben részesévé tudnak válni a hagyományos paraszti életmód számtalan elemének. Így ez már nem tananyag, hanem élmény.
Sokszor elővett téma, hogy a mai fiatalok, gyerekek nem olvasnak eleget, szívesebben ülnek a számítógép, az internet előtt. Színvonalas, érdekes könyvekkel megfordítható ez a folyamat?
A számítógépek útján elérhető gyors információszerzésnek valóban nagyobb esélye van az időigényes olvasással szemben. Mégis hiszem, hogy a könyv varázsa sosem múlik el. Egészen másfajta élmény az elménkben megformálni egy tájat, egy épületet, egy szereplőt, mint készen kapni azt, amit mások képzeltek el helyettünk. Bár a gyerekek egyre kevesebbet olvasnak, de ha megérinti őket egy történet, akkor a könyv képes lesz magával ragadni az olvasóját. Nem csak színvonalas, érdekes művekre van szükség, mert úgy vélem, ezekből nincs hiány. De pedagógusok és szülők közös felelőssége, hogy kellőképpen tálalják az értékes könyveket. Talán már lejárt a kötelező olvasmányok ideje. Mi sem rajongtunk a ránk erőltetett olvasmányokért, még akkor sem, ha valódi értéket képviseltek. Viszont felkelthetjük a gyerekek figyelmét egy-egy érdekes feladattal a kiválasztott könyv iránt. Ha a gyermek belekóstol, utána már feltehetően nem kell biztatni az olvasására.
A számítógépek útján elérhető gyors információszerzésnek valóban nagyobb esélye van az időigényes olvasással szemben. Mégis hiszem, hogy a könyv varázsa sosem múlik el. Egészen másfajta élmény az elménkben megformálni egy tájat, egy épületet, egy szereplőt, mint készen kapni azt, amit mások képzeltek el helyettünk. Bár a gyerekek egyre kevesebbet olvasnak, de ha megérinti őket egy történet, akkor a könyv képes lesz magával ragadni az olvasóját. Nem csak színvonalas, érdekes művekre van szükség, mert úgy vélem, ezekből nincs hiány. De pedagógusok és szülők közös felelőssége, hogy kellőképpen tálalják az értékes könyveket. Talán már lejárt a kötelező olvasmányok ideje. Mi sem rajongtunk a ránk erőltetett olvasmányokért, még akkor sem, ha valódi értéket képviseltek. Viszont felkelthetjük a gyerekek figyelmét egy-egy érdekes feladattal a kiválasztott könyv iránt. Ha a gyermek belekóstol, utána már feltehetően nem kell biztatni az olvasására.
Segített-e a meseírásban, hogy gyakorló tanár vagy?
Mindenképpen, hiszen jól ismerem mindegyik korosztály érdeklődését, befogadó készségét. Több mint két évtizede gyerekek között vagyok nap mint nap. Látom, ahogy nyílik a figyelmük a világra, ahogyan folyamatosan változik az érdeklődésük. Elsőtől nyolcadikig minden évfolyamon tanítok, így a szemem előtt zajlik az átalakulásuk. Ha szabad egy természetből vett hasonlattal élnem, akkor az illatos szőlővirágoktól a növekvő szőlőszemeken át a forrongó mustig minden állapotuknak részese vagyok. Sőt, az élet ajándékaként láthatom őket a letisztult, friss és erős újbor állapotukban is, hiszen sok fiatallal megmarad a kapcsolatunk főiskolás, egyetemista korukban is. Így megtapasztalom, hogyan fordul mindig új és új dolgok felé a figyelmük.
Mindenképpen, hiszen jól ismerem mindegyik korosztály érdeklődését, befogadó készségét. Több mint két évtizede gyerekek között vagyok nap mint nap. Látom, ahogy nyílik a figyelmük a világra, ahogyan folyamatosan változik az érdeklődésük. Elsőtől nyolcadikig minden évfolyamon tanítok, így a szemem előtt zajlik az átalakulásuk. Ha szabad egy természetből vett hasonlattal élnem, akkor az illatos szőlővirágoktól a növekvő szőlőszemeken át a forrongó mustig minden állapotuknak részese vagyok. Sőt, az élet ajándékaként láthatom őket a letisztult, friss és erős újbor állapotukban is, hiszen sok fiatallal megmarad a kapcsolatunk főiskolás, egyetemista korukban is. Így megtapasztalom, hogyan fordul mindig új és új dolgok felé a figyelmük.
Melyik korosztályhoz szólnak a mesekönyvek?
A 10-12 éves korosztályt céloztam meg a történetekkel, de kiderült, hogy nemcsak ők lehetnek olvasói ezeknek a könyveknek. Hadd mondjak el egy kedves történetet. Az iskolai mesemondó versenyen az egyik harmadikos kislány A karácsonyi asztal meséit kapta jutalomként. Pár hét múlva odajött hozzám az egyik szünetben, és újságolta, hogy már elolvasta a könyvet, és most az apukája olvassa, aki javasolta a nagypapának is, hogy majd ő is vegye kézbe, mert biztosan érdekelni fogja. El sem tudok képzelni ennél szebb dolgot, mint amikor a gyermek által válik olvasóvá a család többi generációja is.
A 10-12 éves korosztályt céloztam meg a történetekkel, de kiderült, hogy nemcsak ők lehetnek olvasói ezeknek a könyveknek. Hadd mondjak el egy kedves történetet. Az iskolai mesemondó versenyen az egyik harmadikos kislány A karácsonyi asztal meséit kapta jutalomként. Pár hét múlva odajött hozzám az egyik szünetben, és újságolta, hogy már elolvasta a könyvet, és most az apukája olvassa, aki javasolta a nagypapának is, hogy majd ő is vegye kézbe, mert biztosan érdekelni fogja. El sem tudok képzelni ennél szebb dolgot, mint amikor a gyermek által válik olvasóvá a család többi generációja is.
Hogyan lett Kurdi István mindkét kötet illusztrátora?A könyveim szerkesztője, Boldizsárné Kovács Gizella mutatta be. Kurdi Istvánnal évtizedes munkakapcsolat köt össze. Végtelenül tehetséges, remek embernek tartom. Minden tankönyvemet ő illusztrálta, természetesen Fürtös meséit is, mással el sem tudnám képzelni ezt a munkát. Ő pont olyannak rajzolja meg a szereplőket, a környezetet, amilyennek én megálmodom őket, anélkül, hogy erről hosszasan kellene beszélgetnünk. Azt hiszem, hogy látja a gondolataimat.
Vannak-e kedvenc meseíróid?
Erősen középkorú emberként is gyakran elszorul a torkom, amikor Móra Ferenc meséit olvasom. Olyan mesterien játszik az érzelmek húrjain, és olyan szépséges szófordulatai vannak, amivel mindig elkápráztat. Persze legalább ennyire közel áll a szívemhez Benedek Elek is. Ezek a nagy klasszikusok már gyerekkoromtól kísérnek, de azért számtalan tehetséges kortárs meseíró is hozzájárul a gyerekek olvasóvá neveléséhez.
Erősen középkorú emberként is gyakran elszorul a torkom, amikor Móra Ferenc meséit olvasom. Olyan mesterien játszik az érzelmek húrjain, és olyan szépséges szófordulatai vannak, amivel mindig elkápráztat. Persze legalább ennyire közel áll a szívemhez Benedek Elek is. Ezek a nagy klasszikusok már gyerekkoromtól kísérnek, de azért számtalan tehetséges kortárs meseíró is hozzájárul a gyerekek olvasóvá neveléséhez.
Mi kell ahhoz, hogy valaki jó meseíró legyen?
Számomra az a jó meseíró, akinek a történeteibe be tudok lépni. Együtt lélegzem a szereplőivel, magam is részesévé válok az eseményeknek, és sodor magával a mese.
Számomra az a jó meseíró, akinek a történeteibe be tudok lépni. Együtt lélegzem a szereplőivel, magam is részesévé válok az eseményeknek, és sodor magával a mese.
Saját tanulóid körében tesztelted az írásaidat? Kaptál közvetlen visszajelzést tőlük?
Igen, nem is egyszer. Volt olyan kislány, aki elkerekedett szemmel, tátott szájjal hallgatta végig a felolvasott történetet. De volt fiúcska, aki hosszúnak találta. Nyilván meghatározó az egyes gyerekek befogadóképessége is. De szinte minden alkalommal éreztem, hogy teljesült a didaktikai cél, amit nem is igen próbáltam véka alá rejteni. Ezekkel a történetekkel is tanítani szeretnék.
Igen, nem is egyszer. Volt olyan kislány, aki elkerekedett szemmel, tátott szájjal hallgatta végig a felolvasott történetet. De volt fiúcska, aki hosszúnak találta. Nyilván meghatározó az egyes gyerekek befogadóképessége is. De szinte minden alkalommal éreztem, hogy teljesült a didaktikai cél, amit nem is igen próbáltam véka alá rejteni. Ezekkel a történetekkel is tanítani szeretnék.
Meséid szereplői pozitív figurák. Hiányzik belőlük a mesékre sokszor jellemző ármány és gonoszság.
Nem volt ebben tudatosság. A történet természetes sodrása hozta így. A szereplők egyszerű, hétköznapi emberek, akik a helyükön vannak, és pontosan tudják, hogy mi a dolguk. Ilyen közegben nincs helye semmiféle ármánynak és gonoszságnak. Az emberléptékű, egymás tiszteletén és szeretetén, a becsületes munkán alapuló élet tisztaságát, szépségét szerettem volna megmutatni.
Nem volt ebben tudatosság. A történet természetes sodrása hozta így. A szereplők egyszerű, hétköznapi emberek, akik a helyükön vannak, és pontosan tudják, hogy mi a dolguk. Ilyen közegben nincs helye semmiféle ármánynak és gonoszságnak. Az emberléptékű, egymás tiszteletén és szeretetén, a becsületes munkán alapuló élet tisztaságát, szépségét szerettem volna megmutatni.
Baksa Brigitta: Fürtös bárány meséiNemzeti Tankönyvkiadó, 2011
2013. március 12., kedd
2013. február 13., szerda
Bálint nap febr.14. /Valentin nap/
Február 14. Bálint
Bálint napja a tavaszvárás idejére esik. Ehhez kapcsolódik néhány szokásunk.
Régi magyar hagyomány, hogy akár van hó ezen a napon, akár nincs, az udvaron csíkot söpörnek, ahova a jószág nem fér oda, csak az ég madarai. Gabonaszemeket és aszalt gyümölcsöket szórnak nekik.
Ezen a napon választanak párt maguknak a verebek.
A madarakat azért etetik e napon, hogy tavasszal a gyümölcsösben és a határban kárt ne tegyenek.
Szőlőtermelő vidékeken a gazdák napfölkelte előtt megkerülték a birtokot, hogy a tolvajok és a madarak majd távol maradjanak a szőlőtől.
Én így készü
ltem...
http://www.facebook.com/media/set/?set=a.406262316135445.96364.130866670341679&type=3
2012. december 31., hétfő
Szilveszteri és Új évi szokások
http://www.youtube.com/watch?v=07qs0Vd38kE
Szilveszterkor és újévkor a szokások és hiedelmek célja az, hogy biztosítsa a következő esztendőre az emberek egészségét, szerencséjét, az állatállomány szaporaságát és a termés bőségét.
dec 31.
- zajkeltés: Hogy az állatok a másik oldalukra forduljanak, s ezzel biztosítsák az egészségüket, szaporaságukat.
- gombócfőzés, ólomöntés: a lányok megtudták a jövendőbelijük nevét és foglalkozását.
- időjárásjóslás: északi szél hideg, a déli enyhe időt jósol. ha szép tiszta az idő, jövőre boldog új esztendő lesz.
"Újév napján rendszerint tejbekását, meg szemeskukoricát főztünk, hogy bőséges legyen a termés.
Úgy szaporodjék minden, ahogy megdagad a rizs, meg a kukorica a fövésbe.
Más egyeb napokon tán nem is esett vóna olyan jól az a kövérre fött szemeskukorica.
Csak úgy dőtek szét a kicsattant parázs szemek! A nyócsoros magyar vót a legédesebb - az erre való. Má új terméskor féretettük a szebbit.
Ezen a napon ne kérjen kőcsön, ne csinájjék nagymosást - egyátalján ne foglalkozzék olyan dologgal, ami nem jó, mert akkor egész évbe azt csinájja."
(Pető Margit: Rozmaring ága, virágnak virága)
Családi emlékek...
...és ez után a lap után szüleim...1936. jún. 6.-án összeházasodtak...
imádott keresztszüleim...valamikor a 60-as években...
jan. 1.:
- Amit ezen a napon cselekednek az hatással lesz az egész elkövetkezendő évre.
- tiltások, amit nem szabad ezen a napon :
-> semmit nem adhatunk ki a házból, mert akkor egész évben minden kimegy onnan. -> Munkatilalom: nem szabad mosni, varrni stb.
-> Nem szabad baromfi húst enni: elkaparja a szerencsét.
- Disznóhúst kell enni, mert a disznó előretúrja a szerencsét.
- szemes terményeket kell enni (lencse, rizs, köles): a sok apró mag pénzbőséget jelent.
- férjjóslás: amilyen nevezetű férfit látnak először, olyan nevezetű lesz a férjük.
- első látogató férfi legyen, mert az szerencsét hoz.
- időjárásjóslás: ha szép napfényes idő van, jó esztendőt jelent. Ha csillagos az ég, rövid lesz a tél, ha piros a hajnal, akkor szeles lesz az év.
Tátrai Zsuzsanna - Karácsony Molnár Erika : Jeles napok, ünnepi szokások könyvéből.
Versek gyűjteménye :
2012. december 19., szerda
LUCÁZÁS
http://www.fertopart.hu/rovataink/unnepek,_unnepnapok/213-karacsonyi_hagyomanyok,_nepszokasok.html
2012. december 12., szerda
Luca napi szokások
http://www.facebook.com/photo.php?fbid=354533807974963&set=a.276245409137137.64279.130866670341679&type=3&theater
A néphit kétféle Lucát ismer: a jóságost és a boszorkányost. Ez utóbbi terjedt el a néphagyományban. Kevés olyan jeles nap van, amelyhez annyi szokás, hiedelem, jóslás, tiltás kapcsolódna, mind december 13-hoz, Luca napjához. Ez a nap épp úgy alkalmas volt termékenység varázslására, mint házasság-, halál- és időjóslásra, vagy bizonyos női munkák tiltására. Az első látogatóból a várható állatszaporulatra jósoltak. Ugyanis, ha Luca reggelén férfi lép a házba, a szaporodás bika lesz, ha pedig nőlátogató érkezik, üsző.
Luca napját az egész magyar nyelvterületen gonoszjáró napnak tartották, ezért mindenütt védekeztek a boszorkányok ellen. Fokhagymával dörzsölték be az állatok fejét, az ólak ajtajára keresztet rajzoltak, hamut szórtak a kapuk elé, lefekvés előtt fokhagymás kenyeret ettek, hogy szagával elriasszák a gonosz szellemeket, és elzárták a seprűket, nehogy azon nyargalásszanak a boszorkányok.
Ehhez a naphoz kötődik a legismertebb hagyomány, a Luca-szék készítés. Ezen a napon kezdték el faragni, úgy, hogy minden nap csak egyetlen műveletet szabadott rajta elvégezni, de karácsony szentestére készen kellett lennie. Az éjféli misére magukkal vitték, és ha ráálltak, meglátták a boszorkányokat. A lányok ezen a napon 12 gombócot főztek. Mindegyikbe egy férfi nevét rejtették. Amelyik gombóc legelőször a víz felszínére jött, megmondta ki lesz a férjük. Luca napkor vetik a lucabúzát. A búzaszemek gyorsan csíráznak, azt tartják, ha Karácsonyra kizöldül, jó termés várható. Az időjárásra a székelyek hagymából jósoltak. A vöröshagymából lefejtettek 12 réteget, ez az év egy-egy hónapjának felelt meg. Mindegyikbe egy kevés sót szórtak, amelyikben elovadt, az a hónap esősnek ígérkezett, a többi száraznak. Szintén Luca napkor voltak szokásban bizonyos, finomnak éppen nem mondható tréfák is. Egyes vidékeken a legények leakasztották a kertkaput, máshol szétszedték a szekeret a gazda legnagyobb bosszúságára.
Eredete [szerkesztés]
Ezen a napon Szent Lucára emlékezünk, aki egy előkelő szicíliai családban nevelkedett. A kereszténység nem tartja fontosnak, Szent Luca már csak a legendákban él.
A keresztény hitre tért szép fiatal leány szüzességet fogadott, hogy életét Krisztusnak szentelhesse, majd mártírhalált halt hitéért. Példamutató tisztasága és alázatos élete folytán nevét a fény (lux) szóval is kapcsolatba hozták.
Németországban kedvelt szent. Északon a Luca-menyasszonyt koszorúval és gyertyával 1780-ban említik először, a szokást újraélesztették Svédországban Nobel Alfréd halála évfordulójával összefüggésben. Nevezeten a Nobel-ünnepségek zárónapjadecember 13., és e napon gyertyás-koronás lányok köszöntik az új Nobel-díjasokat. Magyarországon Luca-napon a család minden tagjának sütnek egy lucapogácsát, és egyikbe pénzdarabot rejtenek el. Aki ráharap, szerencsés lesz.
Luca-naptár [szerkesztés]
- (Luca kalendáriuma)
A Luca-naptár a régi magyar Luca-hagyománykör egyik eleme, mi szerint a következő esztendő januárjában a megfigyelési helyen olyan idő lesz (átlagosan), mint Luca napján (december 13.), februárban olyan, mint Luca másnapján és így tovább egészenkarácsonyig, ami a következő decemberi időjárásra utal.[3]
Luca-szék [szerkesztés]
Luca-búza [szerkesztés]
A következő év termését próbálták megjósolni a Luca-búza keltetéssel. Luca napján búzaszemeket kezdtek csíráztatni a kemence közelében, amelyek karácsony tájára zöldültek ki. Később a kikelt búzával az adventi oltárt díszítették.[4]
Lucázás [szerkesztés]
- (kotyolás, palázolás)
Luca napjának hajnalán a gyerekek (esetenként kísértetnek öltözve) körbejárták a házakat, és lopott fán vagy szalmán térdepelve mondókákkal bő termést és jószágszaporulatot ígértek kisebb ajándékokért cserébe, és átkokat, ha nem kapnak ajándékot.[5]
2012. december 10., hétfő
Karácsonyi készülődés
De jó is "vóna" Tegnap végig mentem estefelé a Fő utcán...A falu kihalt volt...sehol egy lélek...Az ablakok , a házak kivilágítva, a villanyoszlopokon hatalmas fenyő grinlandok...és én szomorúan csak azt emlegetve magamban...milyen szép volt, mikor még a falu sötét volt...és zajos ebben az időben...Járták a házakat az imádkozó asszonyok...minden utcában kihallatszott az énekük..."Szállást keresett a Kisjézus"...és kapott...
Ma már megszűnt ez a jó szokás...az emberek bezárkóznak...ajtóval, lélekkel...
http://www.sokszinuvidek.hu/index.php/eletmod/1796-Kar%C3%A1csonyi-k%C3%A9sz%C3%BCl%C5%91d%C3%A9s#.UMXoatsIewE.facebook
https://netfolk.blog.hu/2013/12/13/a_5873?fbclid=IwAR0ZY9N90aSzgr-lqsJ9XLFXFvDFeypbn2BIPUHwzWGfyJK-v0D35aLltKM
Ma már megszűnt ez a jó szokás...az emberek bezárkóznak...ajtóval, lélekkel...
http://www.sokszinuvidek.hu/index.php/eletmod/1796-Kar%C3%A1csonyi-k%C3%A9sz%C3%BCl%C5%91d%C3%A9s#.UMXoatsIewE.facebook
https://netfolk.blog.hu/2013/12/13/a_5873?fbclid=IwAR0ZY9N90aSzgr-lqsJ9XLFXFvDFeypbn2BIPUHwzWGfyJK-v0D35aLltKM
2012. december 6., csütörtök
NÉPSZOKÁSOK...Adventkor...
http://www.facebook.com/photo.php?fbid=449224628473721&set=a.315424478520404.75620.100001585639962&type=1&theater
2012. május 11., péntek
2012. május 10., csütörtök
KALOCSAI HÍMZÉS http://gdraskoy.tripod.com/Kalocsa/Kalocsai_Himzes_hu.html
"A kalocsai népi himzés a szabadrajzos és a kevert öltési módokat szabadon felhasználó népi himzések csoportjába tartozik. Ez azt is jelenti, hogy sajátos stilus világán bellül sem formában, sem szinben sem öltési modokban megkötöttsége nincs. A ritmikusan visszatérõ diszitések esetében is elég gyakran akad olyan motivum amelyen aprobb változtatás van. Az eredeti kalocsai kiirás alapján keeszült népi himzés jellemzõje épen az, hogy rajzban (iróasszony) és szinben (varróasszony) azonos módon kétszer nem fordulhat elõ. Nincs az a híres iró- (varró-) asszony aki pl. egy kis teritõt kétszer egyformán irna vagy varna ki." (Részlet, Pécsiné, Ács Sarolta: Kalocsa népmüvészete (1970) könyvéböl.)
Ha egy kalocsai himzés szimmetrikus, vagy a minta ismétlõdik akkor az nem eredeti kalocsai. Ha szimmetrikusnak látszik, jobban megvizsgálva eltérés van az irásban és a varrásban, mit az alábbi kép is mutatja.
Sokszinü himzés. Kötény (1935)
fotó: Bakonyi Béla, Ács Sarolta: Kalocsa népmüvészete (1970) könyvéböl.
A motivumok számát a variánsok miatt megszámlálni szinte lehetetlen, de Kákonyi Veronika, Szakmár, 529 alapmotivumot gyüjtött össze.
A kalocsai himzés nagy fejlödésen ment át ezt az alábbi képek is mutatják.
Pamudáskendõ (1890)
fotó: Bakonyi Béla, Ács Sarolta: Kalocsa népmüvészete (1970) könyvéböl.
Himzés a század elejérõl. Ingujj
fotó: Bakonyi Béla, Ács Sarolta: Kalocsa népmüvészete (1970) könyvéböl.
Vancouverban készült kalocsai mintás miseruhák./MEGJEGYEZNÉM, HOGY EZ NEM KALOCSAI MINTA BÁR MENNYIRE IS SZÉP SZÍNES/
Vancouverban készült kalocsai mintás miseruhák./ EZ IS BIZONY MATYÓ/
Kehelyteritõ részletek
A következõ képeket Kalocsai üzletekben készitette a szerző 1999 Julisában
Foto: © Draskóy György 1999
ruhadarabok
Csipkék
Kék csipkék
Teritõ részlet
Kakas Maris "fityulával"
Foto: ifj. Draskovich Ferenc 1932
Kalocsa fõ lap pingálás Rökk K,
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)