Augusztus 12-én ismét a Goubán találkozhatunk!

Egyik kedvenc pesti helyem a Gouba! Árusként általában havonta egyszer vagyunk jelen, de "vásárlóként" szinte minden héten kilátogatunk (szerencse, hogy nem lakunk messze :-)) Minden alkalommal találunk valami újdonságot, amit nem lehet otthagyni, de a krumplicsipsz vagy a kürtőskalács is kihagyhatatlan :-)
A fent említett havi egy alkalmunkra most vasárnap, azaz augusztus 12-én kerül sor.
Szeretettel várunk minden ismerőst, köztük a virtuális barátokat és követőket is! :-)

Lámpagyöngyösök - maradékból

Noha én jól viselem a kánikulát, - sőt, +25 fok alatt hibernáltnak érzem magam, - sajnos a nagy meleg nem kedvez a lámpagyöngy készítésnek. Ez természetesen csak az olyan "kisiparosokra" vonatkozik, mint jómagam, akiknek nem áll rendelkezésére jól felszerelt és klimatizált műhely. Én jobb híján a konyhában dolgozom, oda viszont egész délután ömlik a napfény, így kizárt, hogy még egy gázpalackot is égessek órákon keresztül. Még ugye gyöngyözhetnék reggel is a jó hűvösben, de hát ott van a főállásom, ahol nem biztos, hogy jó szemmel néznék, ha délre érnék be. Így az üvegrudak türelmesen várnak őszig, addig a korábban készült (van vagy 100 darab) és fel nem használt gyöngyöket alakítom ékszerré, ha nagyon rámtör a lámpagyöngyözés. Így készültek a képen láthatók is...

Fafigurák újra

Évekkel ezelőtt az Etsy-n láttam először jópofa kis fafigurákat, amelyeknek valódi személyiséget festett az alkotó - mindegyiknek más haja, ruhája, arca volt. Amikor aztán Cegléden belebotlottam a kis fabábuk nyers változatába, mindjárt vettem párat, hogy kipróbáljam. De az eredeti ötlet hajmegoldását szegényesnek találtam, ezért kicsit felturbóztam őket a magam módján. Ez vagy 3-4 éve volt, az első daraboknak még színes textilruhát ragasztottam, de aztán rájöttem, mennyivel több lehetőség rejlik a festésben. És most, pár év után újra kezembe kerültek a fafigurák, így született az újabb garnitúra :-)

Kipihent zonkilények

Koalaorrú nyúl...

Rasztalány

Medúza...

meneküljön, ki merre lát!

Ezek a zoknilények (nincs szívem szörnyet írni, mert egy kivételével igazán kedvesek) Balatonon készültek, az idei jól megérdemelt láblógatás alatt. Mivel már kezdem unni a hagyományos formákat, próbáltam új utakat keresni - így született a rasztalány meg a medúza, aztán következik a hagyományos nyúlforma - ezúttal viszont koala-orral megbolondítva. A végére egy vérszomjas szörny jutott.

Párnaszörnyek

Igen, tudom, ez már beteges - már megint szörnyek!
Párna alak kis plüsslények - mindenféle színben és fazonban :-)
Párnának hívom őket, mert szögletesek és puhák, de igazság szerint elég kicsikék

Mini ufók

Ezeket a lényeket egy nagyon egyszerű gondolat hívta életre: amikor vásárokon járok vevőként, általában én is elcibálom a gyereket a pultoktól azzal, hogy "ez drága, ilyet most nem veszünk, nincsen szülinapod...). Viszont apróbb, párszáz forintos tételekre (már ha meg vagyok elégedve a kivitellel), azért könnyen rá lehet beszélni. Innen kiindulva gyártottam néhány kicsi, olcsó, de igényesen kidolgozott és egyedi figurát...

Zselészörnyek

Nem tudom, miért ragaszkodom a szörnyekhez, de nincs mit tenni, egyelőre ez jön ki a kezem alól (egy pszichiáter biztos rémes következtetéseket vonna le, de szerencsére egy sincs az ismeretségi körömben)...
Tessék szíves észrevenni, hogy itt nem mindegyik darab plüss, az utolsó kettő reciklált pamutpólóból készült. Az utolsó pedig egy piszok gazdag szörnyike, akinek mindig csörög egy kis pénz a zsebében...

Esküvői rémek

Én a magam részéről elég ijesztő dolognak tartom az esküvő intézményét.
De ha már egyszer meghívja az embert egy közeli barát vagy rokon, muszáj elmenni. És ha az ember megy, hát visz is valamit. De mit? Hát esküvői zokniszörnyet! Szerintem isteni ajándék, mert egyedi, olcsó, és nem túl negédes... Készült már többféle verzió, íme néhány (előfordulhat, hogy már posztoltam valamelyiket korábban is, de lusta vagyok legörgetni - remélem Ti is azok lesztek).
Szóval, ha valaki úgy érzi, szeretne venni egy párat, ne fogja vissza magát, várom a megrendeléseket! :-)

Kezes-lábas szörnyek

Na, ez megint egy új (mármint ezévi) szerelem részemről. Úgy értem, a plüss. Nagyon finom a tapintása, és annyira gyönyörű színei vannak, hogy muszáj újabb és újabb métereket beszereznem. A csíkosat például méregdrágán vettem, de nem lehetett otthagyni. Úgyhogy sorban születnek a kis ufóim - a minta természetesen saját kreáció. Itt is nagyon élvezem, hogy mindenféle bamba és vicces arcokat lehet varrni nekik :-)

Naplemente - filcnyakék

Nagyon belelendültem a gyapjúfilc festegetésébe, nagyon tetszetős, ahogy szétfut a festék a gyapjúszálak között, a végső árnyalat pedig csak száradás után derül ki. Ez megint egy jó játéklehetőség... Egyébként a filc így merevebbé - és nekem úgy tűnik, mintha vaskosabbá is - válik. A színes köröket fekete alapra varrtam, bőrszíj lett nyaklánc hátsó része.

Nyár - gyapjúfilc garnitúra

A filcet, mint alapanyagot, mindig is kedveltem, de most egy újabb örömforrást is felfedeztem benne: remekül lehet házilag festeni. Ez volt az első próbadarab, de rögtön bele is szerettem.
Íme, így nézett ki közvetelnül megfestés után - feldolgozás előtt:

Tilda-fánt

Egy kicsit off-topik: betegeskedő gyermekem (mint kicsit később kiderült: skarlát!) számára varrtam ezt a Tilda elefántot, amolyan gyógyulási ajándéknak.

Lámpagyöngyök - újra

Na, megint olvasztottam kicsit, mert sikerült eljutnom végre palackot venni. Mi mással kezdhettem volna, mint  a kedvenc türkizemmel?
És hogy mi lett belőlük? Íme:

Bambanyúl

Erről nem tudok bővebbet írni, a neve és az arckifejezése mindent elárul :-)

Ékszerek

Egy boldog kis család

Dezső bácsi az első hullámmal érkezett a Földre, így már szinte őslakosnak számít. Annyira beilleszkedett közénk, hogy helyre kis bajuszt is növesztett, és a reggeleket sem tudja már elképzelni kávé és málnalekváros croissant nélkül. Feleségével, Vanília asszonnyal immár 643 éve élnek boldog házasságban, nemrégiben a gólya is bekopogtatott hozzájuk, így Fityfirittyel már három tagúra bővült a család :-)

Lámpagyöngyös ékszerek

Mostanában ritkán jutok el a lámpagyöngy készítéshez, de azért hébe-hóba sikerül kiszorítanom rá egy kis időt. Íme, ezek az idei termések...

Egy-két zokniszörny

Pitypang onnan kapta a nevét, hogy kiskorában, amikor még kertes házban laktak, sok időt töltött a szomszédos réten, ahol egész nap pitypangokat szedett. Ezekből hol koszorút, hogy nyakláncot - hol egyszerűen csak egy csokrot készített. Este aztán mindig elszomorodva látta, hogy a kis sárga virágok meghaltak. Aztán rájött, hogy nem! csak alszanak! Annál meg aztán kevés jobb játék van, mint a pitypang elnyílt virágát szétfújni, bele a nagyvilágba, és elábrándozni rajta, hogy ez a sok kis magocska a világnak vajon melyik szegletében ér majd földet...

Bogyó nagyon megunta már, hogy állandóan - mégha kedveskedve is, megjegyzéseket tesznek a túlsúlyára. Pedig nem is igazán kövér, egyszerűen csak imád jókat enni, a csokinak és a fagyinak meg képtelen ellenállni. Tornázni meg, ugye, ki szeret? Most viszont betelt a pohár! Nekilátott a diétának. Már egy hete nyomja, és bár még nincs igazán látszatja, ő már érzi, hogy kicsit kisebb a pocakja, és a füle se olyan hurkás :-) Csak olyan helyre adom, ahol garantáltan és következetesen betartatják vele a diétát!

Íme Boldizsár, aki állati jópofának tartja magát! Mondhatod, hogy neked nincs ilyen ismerősöd, úgyse hiszem el: mindig muszáj a társaság központjába furakodnia, nem bírja elviselni, ha nem vele foglalkoznak. Mindenkihez van egy-két jópofa megjegyzése, ha kell, akár disznóvicceket is mesél... Az utolsó képen is piros bohóc-orrot ragasztott és hanyatt-vágta magát a földön, hogy bevágódjon a csajoknál :-)

Habakukk egy igazi nagycsaládban született: nem elég, hogy kilencen voltak testvérek, de még ráadásul ikrek is! (Na jó, ez a zokninyulaknál nem olyan nagy szám, mint az embereknél: náluk ezzel nem lehet bekerülni a Híradóba!) Szerintem már ránézésre is látszik, hogy ő volt a legkisebb és leggyengébb. Tudjátok, az a fajta kis esetlen, akit a többiek ellökdösnek a tányértól, akinek mindig csak az utolsó morzsák jutnak a tortából, és aki mindig lemarad az iskolabuszról. A sors viszont jócskán kárpótolta Habakukkot: szerénysége hihetetlen kitartással és ésszel párosul, ennek köszönhetően idén ő a fő esélyese a fizikai nyúlNobel-díjnak!

Barátságos marslakók

Afrodita (a képen a sárga hölgy), mint a neve is mutatja, egyszerűen csak szépnek született, akár egy istennő. Icipici korától körül is rajongták emiatt: 'Jaj, azok a szép zöld szemek!', meg 'Jaj, ilyen cuki kis lába senki másnak nincsen!'. Így hát természetes, hogy pályaválasztáskor a manöken-szakmát választotta (nemcsak az utazások miatt, hanem azért is, mert imádja a drága ékszereket és ruhákat - kicsit sznob is). Azóta már a legnagyobb nevekkel dolgozott együtt, 2014 novemberig tele a naptára. A héten New Yorkból Milánóba, majd Párizsba utazik, jövő héten naptárfotózás Malibun...


Csiguszt (a jóképű zöld fiatalember, a képen jobbra) születése óta mindenki így hívja, pedig van ám neki becsületes marslakó neve is: dsfjdkasél546876. Becenevét a csigára emlékeztető arcberendezése miatt kapta, de már nem is zavarja. Sőt, kosztümös házibulikban szívesen öltözik csigának, és pár pohárka kátránysör után már a padlón kúszva imitálja a csiga mozgását is. Épp ezért szívesen hívják bulikba (főként, mert másnap már nem emlékszik semmire, a többiek meg ezt nagyon élvezik). 

Neki is lesz egyszer története, de azt majd máskor mesélem el nektek :-)

Csíkos zokniszörnyek

Kék kedvenc csíkos: egy nyúlkutya (a mai napig nem tudtam eldönteni, mi is ő valójában) és egy macsek.

Ballagó zokniszörnyek

Ez a leány és legény ballagási ajándéknak készült.