Az elmúlt napok néhány részlete következik.
A hétvégén végre mind az öten itthon voltunk, így közös szülinapi köszöntés járt Vikinek. A tortát közösen készítettük.
A közösen azt jelenti, hogy a tetejére ő szaggatta a kis formákat marcipánból.
Az ősszel kötöttem egy kendőt, ami annyira puha és meleg, de szerettem volna, ha nagyobb , sokkal nagyobb. Mivel volt még a fonalból, két gombolyagot belekötöttem még. Jó nagy lett:
A képen Bálint hátán látható. Bár a kendő színe nem jól látszik, az igen, hol volt az eredeti befejezés: ott, ahol az a néhány lusta sor látszik. Az eredetileg 60x130 centis kendőből 85x180 centis lett...
Újabb könyvet olvastam el Fejős Évától, a Bangkok, tranzit címűt. Jó, de másként, mint a Cuba Libre. A könyv elolvasása után sem vágyom ugyanis Thaiföldre. De a "hét kereső" története sokat adott nekem. Abban a lelkiállapotban és élethelyzetben, amiben mostanában vagyok, éppen azokat a mondatokat olvashattam Fejős Évától, amelyek segítenek, amelyek egy kis erőt adnak. Jó szívvel ajánlom a könyvet nektek is.
A hivatalos "fülszöveg":
Bangkok. Ölelő, forró, egzotikus város, ahol a múlt és a jövő összekapcsolódik, és ahol bármi megtörténhet… és meg is történik. Hét ember sorsa keresztezi egymást ebben a metropolisban. Hét ember, hét kereső, akiknek ez a város talán az utolsó állomás. Vagy az első egy új élet felé? David, a sikeres üzletember már évek óta nem találja azt a nőt, akit hagyott elmenni, és akiért most felrúgná egész életét. Helen, a körülrajongott fotómodell, karrierje csúcspontjára érkezett, mégis csupa kétely és bizonytalanság. Paul, aki világéletében outsidernek tartotta magát, végre mer élni, de talán már késő… Anne, aki nem olyan régen még boldog feleség és anya volt, meg akarja érteni, miért vesztett el hirtelen mindent. Simon, a kiváló orvos egy nőt keres, akit nagyon szeretett, és akinek nem tudta megadni azt, amire a nő vágyott. Saolla, a Cowboy utcai madám talán segít neki abban, hogy megtalálja – legalább önmagát. A kiskorában örökbe fogadott bájos Lian a gyökereihez tér vissza, amikor megtudja, hogy Thaiföldön született. Miért éppen ők heten? Miért érkeztek egy időben Bangkokba…? Hihetünk-e a véletlenekben?
Épp most láttam, hogy megint új könyve jelenik meg Dalma címmel. Remélem, hamarosan olvashatom azt is... Igaz, még van egy kis restanciám, mert nem került még hozzám az Eper reggelire, A mexikói és a Hello, London. Várom a soromat a könyvtárban. persze addig is kell olvasni, mindig kell olvasni. :)) A polcon két könyv vár Ludmila Ulickajától, aki (szintén) nagy kedvencem.
Miután a bejegyzésből úgy tűnik, csak olvasok meg kötök, szükségesnek tartom ideírni, hogy ma pl. függönyt mostam és ablakot takarítottam délelőtt, miközben kelt a kenyér, majd a túrós bukta tésztája. Most pedig egy akkora halom vasalatlan ruhával kezdek küzdeni, ami szinte már ijesztő... DE akkor is fogok ma még olvasni ÉS kötni is.
