Monokenya

Hamar eldőlt, hogy mit is szeretnék megvalósítani, ezért már a rozsdásításhoz is úgy kezdtem. Virágkötős drótokat tekertem az anyagba, dárdaerdőt és pálcika végtagokat remélve.
Öt nap várakozás után az eredményt az első képen láthatjátok, meg voltam elégedve. Ezután több napig morfondíroztam, hogy legyen, hogy jó legyen. Felvetődött, hogy színes nyakbavalókat, vagy pajzsot is teszek a képre, de egyre inkább rabul ejtett a monochrom, ahogy forgattam , próbálgattam az anyagot. Beleszerettem a redőkbe, innét kezdve beindult úgy, hogy eszembe sem jutott fényképezni, pedig....
Szerettem volna kézzel is varrni, de nagyon ellenállt az anyag a tűnek és nekem. Most hagytam magam.
Nem tudtam eldönteni, melyik kép áll közelebb a valósághoz, ezért megkapjátok mindkettőt.

Maszájok

Nehéz szülés volt... szokták mondani. Annyiból igaz, hogy nehezen találtam ihletet. Anikó által említett oldal végül nekem is segített. Ez a kép jól visszaadja a maszájok magas, vékony alakját, a színes ruhákat. Először azt szerettem volna, ahogy szinte helyből, minden erőlködés nélkül felugranak a magasba, de mégsem azt választottam.
A rozsdásítással is gondban voltam, mivel nem volt elég rozsdás holmim. De azért csak összejött.
Próbálkoztam a rozsdás shiborival is - a blogomban írok róla.
Miután kitaláltam mi legyen, fehér anyagon akrillfestékkel és textilfilccel kifestettem a ruhákat és a testet, miután megszáradt 2oldalas vetexet vasaltam rá. Ezután rávasaltam a rozsdás háttérre -selyemmolinó volt az alap - géppel letűztem a ruhák mintázatát, a hátteret, majd gyöngyöket varrtam a nyakukhoz.

A leghíresebb kenyai - Ildi

Persze én is vacilláltam, de viszonylag hamar megállapodtam egy kép mellett. Bár tudtam, hogy egyrészt nem az én stílusom (már ha van ilyen egyáltalán), de úgy gondoltam, életemben egyszer muszáj megpróbálkoznom egy portréval.
Sue-tól kértem és kaptam tanácsot, hogy álljak neki. Ő is mondta, hogy kicsiben nem biztos, hogy nyerő a technika, mert elég "csúnyának" hat majd közelről. Mintegy jó kis baleseti sérült a varrásaival:)

Ebből a képből indultam, ami már egy ún. posterize (Photo Editor) módszerrel színben egyszerűsített. Az eredetit nem találom a gépen:(

Csupa saját festésű anyagot használtam. Obama arca a rozsdás festés:) A nagymama ruhája meg kendője a 4 évvel ezelőtti márványozós korszakomban készült. A blogomban említett Mistyfuse-zal kiraktam a puzzle-t egy lepedődarabon. Itt még riasztóbb volt, mint a végleges állapot. Erősen fontolgattam, hogy akkor most hagyom abba.

Aztán kezdődött a tűzés, de nem szendvicsként, hanem csak egy papír stabilizátorral. Miután kész lett, szendvicseltem és csak a kontúrokat tűztem le színtelen cérnával.

Egyetlen helyen csaltam: a szeme körül nagyon világos volt az anyag, így muszáj voltam egy kis barna zsírkrétával megkezelni.

Önkritikusan szemlélve: egy hete kint van a polcomon, tetszik is messziről, de nem látom benne Obamát. Talán a szeme túlságosan lefelé lejt? Nem tudom. Állok bíráim elé....

Kafferbivaly a Tsavo Nemzeti Parkból

Nagyon tetszettek Elizaniko ihletadó képei. Sokáig tartott, míg meggyőztem magam, hogy ne azok közül varrjak meg egyet. Rengeteg természetfotót néztem végig, aztán egyszer csak rátaláltam erre:

A kafferbivaly Afrika egyetlen tehénszerű emlőse.

Előfordulás: Szahara déli részétől Dél-Afrika északi területéig.

Testtömegük 500-900 kg. Marmagasságuk 100-170 cm.

A hímek jóval nagyobbak a nőstényeknél, akár kétszer akkorák is lehetnek. Jellegzetességük, hogy szarvaik a homlokukon pajzsot alkotnak. Nagyon izmosak és erőteljesek, akár 57 km/h-val is tudnak robogni. Táplálékuk: fűfélék, levelek.

A megvarrása nem okozott gondot. Tulajdonképpen a szokványos dolgot "műveltem":

Először kinyomtattam A4-es méretben a fotót, amiről könnyen le tudtam rajzolni őkelmét.

Alapnak rozsdával festett anyagot használtam, a rátét szintén saját festésű (Colombus-szal). Az alapra történt felvarrás után kicsit még "satíroztam" tűzéssel, majd telepakoltam -fűszálak gyanánt- a kép alsó részét raffiaszálakkal. Beborítottam nylonzacskóval, majd átvarrtam. Utána jött a hőlégfúvó, s leolvasztottam a zacskót. Egy kevéske maradt még rajta itt-ott, de az még jól is jött.

A végén hátlapoztam, kicsit tűztem, majd körbeszegtem ferdepánttal. Íme a végeredmény:

Afrika királynője - ÉVI

Az ihletadó egy festmény volt (amit később teszek be, mert most nem találom...),
Volt több is, szinte csak ezekre az asszonykákra kattantam. Persze előtte engem is megérintett a maszáj szellő. :)
Viszont azt találtam, hogy az afrikai nők annyira szépek, kecsesek (főleg ezeken a festményeken), hogy
mindig visszatértem ehhez. Kénytelen voltam varrni egyet. :)

A munkáról csak annyit, hogy most nem kísérleteztem (hacsak a rozsdás festést nem vesszük annak, hát az tényleg kísérlet volt és nagy meglepetés, mert olyan penészes volt, mikor kivettem a zacsiból, hogy azt hittem, inkább fekete lesz, mint barna. De az leugrott róla, és alatta ott maradtak a szép rozsdafoltok.)
A jól bevált barátom, a kétoldalas ragasztó segített nekem. Szóval rajzol - átrajzol - felvasal - legózik (anyukát emleget) - felvasal - megtűz - beszeg volt a metód.
Ami előtte zajlott, azt élveztem leginkább, az anyagválogatás. Régóta volt nekem talonban egy-két drágaság (szó szerint), és annyira szerettem őket, hogy szinte alig vágtam le belőlük 5 év alatt. De most ők voltak a legmegfelelőbbek az első képen, ezek halmát láthatjátok.

BEFORE

És ez lett belőle.
(Fázisfotó sajna most nincs, mert nem volt nálam a jó kis fényképező. Az uram dolgozott vele...brühühü)

AFTER

A pofikáját és a karját a textilzsírkrétával és fehér ceruzával színeztem.

ÉS AZ EREDETI- Alkotója Jacques Leconte:

És megtaláltam Stiglinc nevű index-olvtársunk mozaik-hercegnőjét itt. Nézzétek meg, zseniális!

Kenya

Ó minden teremtés Istene,
Álld meg földünk s nemzetünk.
Az igazság lesz pártfogónk s védelmezőnk,
Egyetértésben élhetünk,
Békében és szabadságban.
Bőség lesz majd közöttünk.

Engedj minket felemelkedni,
Erős és igazságos szívvel.
Támogasd határozott törekvéseinket,
Ragyogó örökségünket,
Erősen fogjuk védeni.

Engedj minket egységben élni,
Közös kötelékben egyesülni,
Építsük nemzetünk együtt,
És Kenya dicsőségét,
Munkánk gyümölcsét,
Minden szívet tölts el köszönettel.

A szamburuk a maszaik rokonai,Kenya középső szavannavidékének nomád pásztorai.
E két pásztor látható a képemen s a rozsdás anyagon olvasható Kenya himnusza szuahéli nyelven.
A hátteret magam festettem textilfestékkel és olajkrétával.Ezt a képet így találtam ki.Ezt a hegyet mindenféleképp rá akartam tenni a képre mert pont az egyenlítőn fekszik.Remélem jól tudom hogy Kenya hegynek hívják.Aztán kellet egy vagy két ember az előtérbe.Azért választottam ezt a kettőt mert a ruhájuk nagyon tetszett.Ez lett a fotótranszfer.Már csak a rozsdás anyagra kellett átmásolnom a himnuszt,felvarrtam a helyére,és az egészet kissé áttűztem.Ja,és a nomád pásztorok mögött azt a fát is én festettem,és úgy hívják hogy kandelábereuforbia,ez is jellegzetes kenyai.

Kenya - Elizanikó - Maszáj nők tánca

Hihetetlen, hogy mennyire belezúgtam MartinBulinya képeibe. ( Nézzétek meg Ti is ! )

Ezt amikor megláttam, tudtam, hogy meg kell varrnom.

A háttér lett a rozsdás festés. Nagyon élveztem a rozsdázást.

A nők ruhája saját festésű procionos selyem molinó, a karokat, lábakat, fejeket, pedig textilkrétával ( Évitől kaptam a nyáron ) rajzoltam meg. Belevasaltam, és utána jöhetett a tűzés.

A ruhák mintáját kézzel hímeztem meg, a haj gépitűzés.

Ja, és a képen kicsit módosítottam, mert nekem úgy tűnt, mintha a levegőben táncolnának, ezért tettem rá ezt a kézi hímzést is. Több helyen találkoztam már ezzel a magvetésnek hívott kézi kitöltő tűzéssel - hímzéssel, itt volt az ideje, hogy én is kipróbáljam.

Kenya/Zsuzsa

Sokat olvastam, sok képet megnéztem, aztán bekalkuláltam a képességeim szabta korlátokat, és ez lett az én Kenyám.

Elhatároztam, hogy csinálok fázisfotókat, de elmaradt.

Leírom nagyjából, hogyan készült.

Külön megcsináltam a gyermekét karján tartó nőt, hogy azt csak rá kelljen varrni az elkészült képre oda, ahova illik. /Féltem, hogy a tűhimzés nagyon összehúzza az anyagot, ezért csináltam külön. Meg nem is voltam benne biztos, hogy sikerül./A tógát, vagy minek hívják itt, még külön rávarrtam, igyekeztem jól ráncolni az anyagot.A képnek ez a része tehát 3D-s.

A kép maga a festett anyagaim kombinálásával és egy kis tűhimzéssel készült, plusz egy kis applikáció.

A rozsdásan festett anyag az előtérben látható, random-öltésekkel tűzve.

Jaj, csak essek túl a képfelrakáson, mindig azzal van a gondom.

Kenya Márta néni

Találtam egy képet, a masszáj ékszereket árusítják rajta, egyszerűen egy kerítésről lógnak a cuccok. Ez való nekem. Nagyon jó szórakozás volt, bár jó sokáig tartott. Itt is az alap a rozsdás festés, de mivel nem bíztam benne, hogy eléggé be fogja fogni, nem fehér, hanem kicsit ekrűbb színű volt festés előtt. Az előtérben nem tojások vannak, hanem a masszájok pajzsai. Itt ott oroszlánbőrrel keretezve. A kép keretezéséér bocs, azóta csináltam másikat, csak nem fotóztam le újra, most meg már a kiállításon van. Lehet választani, hogy melyik a befutó.

Mint mindig, most se volt jkönnyű a helyzet, de most a másik végéről. Sokat akar a szarka...

Kezdem a festéssel. Mivel nem akartam, hogy a rozsda - azaz az alap uralkodjon, úgy akartam festeni a rozsdával, hogy homogén legyen. Ezért lereszeltettem a rozsdát, és így próbálkoztam. Az alapon látszik az eredmény, az nem látszik, hogy a kimosott rozsda és reve eldugaszolta a csap lefolyóját. amikor pedig a szöszt is azzal akartam, naná hogy dobhattam ki az egészet, mert nem lehetett kiszedni belőle a rozsdadarabokat. Így a szösz rozsdásítása két ampulla Ferrlecit injekcióval történt. Az is vas, intravénés felhasználásra. De nem voltam vele megelégedve

ráadásul rengeteg jobbnál jobb kép jött elém.

Ildi - Kenya készülőben

Tudom, mindig én forszírozom, hogy meséljük el, merre haladunk. Most viszont én szegném meg ezt a szabályt, mert ha megmondom/megmutatom, teljesen lelövöm a meglepetést. Nem biztos, hogy "EZ" csak nekem jut eszembe, tehát végképp nem lenne jó, ha esetleg mást eltántorítanék az eredeti tervétől.
Már készül ... félig kész ... nehéz ... még sose csináltam ilyet...

Argentína összefoglaló

Az Argentín összefoglaló kicsit megkésve :

B_ildikó

Irén:
Elizanikó:
Évi:

Zsuzsa:
Trudi:

Violini:

Dióhéj:
Ágibó:

Mártamásé:

Márta néni:

Dixike:

Dituka:
Cicvarek:
Ildi:

Az előző 7 fordulóhoz a linkek:

1. Finnország
2. Thaiföld
3. Kuba
4. Portugália
5. Marokkó
6. Pápua Új - Guinea
7. Magyarország
8. Irán

Megnyitó

Lányok annyian voltunk, hogy fotózni nem is nagyon tudtam a tömegtől, csak mikor már széledtünk széjjel. Annyi dicséretet zsebeltem be, hogy még így tizenötfele szétosztva is sok. De a legfontosabb az volt, hogy Annának is nagyon tetszett.

Kenyai ihletem

Ezekbe a képekbe szerelmes lettem

Reggeli Spektrum

Remélem mindnyájunk nevében, akiknek ilyen szép virágjuk nincs.

Lányok abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy reggelente fél hét és hét közt nézem a TV-t. A spektrumon ilyenkor országokat, ill tájegységeket mutatnak be. Már volt Algéria, Portugália, és Thaiföld, melegedett a szivem, mert visszaköszöntek a munkáink.

Ma este nyílik a kiállításunk, benne a kulturaquiltek, remélem a fényképezőgépem nem épp ott akar lemerülni.

Névnap

Ildikó nap alkalmával mindkét Ildikónak sok minden jót kivánunk.

Ihlet

Ez meg Violini Naomi Campbellje csak a teáskannát kell a kezébe tenni.

Ezt a rozsdás szinek miatt szeretem

Kenya ihlet

Ez itt fenn a teleki vulkán légi felvételről, tiszta zöldnek látszik, pedig nem az, lejjebb van egy kép a Rudolf tóról, nagyon más. Kenyáról, miután soha nem jártam ott elsősorban, az olvasmányok jutnak eszembe, az van bőven. Kedvenceim közé tartoznak: Joy Adamson, Széchenyi Zsigmond, Hemingway,az ujabbak: Karen Blixen, C. Hoffmann, K.Gallmann. Közös jellemzőjük, hogy imádták Afrikát, ezen belül Kenyát, szerették szépségével, szörnyűségével, szegénységével együtt.Ami az én ihletem illeti valami olyasmit szeretnék varrni, ami a képeken is van, meg kiegészül az olvasmányokból megismert tájjal. A bőség zavarában vagyok, mert téma az van bőven csak meg kell varrni. Egy un. "tanulmány félét" már varrtam, de nem tudom, hogy ez lesz -e az igazi. Miután én elsősorban állatbarát, és természetbarát vagyok, inkább ezekhez vonzódom.Nagyon szivesen megvarrnám Elzát és kölykeit, vagy a Pettyes szfinx-et, de most állatokat nem lehet, legalábbis igy nem, abban sem vagyok biztos, hogy sikerülne, ezért nálam marad a tájkép, de melyik és hogy az még kérdés. Választék van bőven:


Ez egy maszáj falu, erről is lehetne irni nem keveset, az életmódjukról, szokásaikról,ezekről a kis kunyhókról ahogy élnek. .A maszájok a lakosság 2%-t teszik ki, legnagyob a kikuju népesség, akik nem olyan barátságosak, kedvesek mint a maszájok.



Ez a Nakuru tó a világon itt van a legtöbb flamingó állitólag néha a vizet sem lehet látni tőlük olyan mértékben lepik el a tavat. Ezt megvarrni, kék rózsaszin, zöld, fehér / a szódától / nagyon érdekes lenne.

Ez pedig a Rudolf tó, mostanság Turkana tónak hivják, légi felvétel a szinei csodásak, a rozsdás anyagok ide kivánkoznak.

Ez ugyancsak a Rudolf tó lejjebbről, a Teleki vulkánnal /fennt az első képen légből tiszta zöld, itt meg rozsdaszinű/ ezek a szinek csodái. Nemrégen olvastam egy nagyon szuper utleirást: Borsos Balázs és Móga János Matatuháton Afrikában. Két magyar egyetemista végigjárta a Teleki Samu útját egy az egyben, nagyon élvezetes ahogy leirják utjukat, ha volna elég fantáziám ebből az útleirásból nagyon klassz Kenyát lehetne varrni képek nélkül, de sajna rá vagyok utalva az ihletadó képekre is.