Motívumok régről

Ezeket rajzoltam ma előtanulmányként 4 kislány-válltáska népies fedeléhez...

... miután belemélyedtem a magyar népi motívumok tanulmányozásába! :-)

Úri hímzés, nagyírásos és kisírásos hímzés, kalotaszegi és szász hímzés, mezőkövesdi és még ki tudja mennyi féle minta között tobzódtam! Egytől-egyig gyönyörűek!

Teljesen beteltem velük! :-)

(Kép forrása: Várdai Szilárd: Magyar díszítmények)

Csodálatos mintákat találtam a Magyar Motívumok Gyűjteményében és itt ill. itt!

Szándékosan nem akartam pontosan lemásolni ezeket a fenti díszítéseket, csak a motívum vonalvezetéséből ihletet szerezni a saját szájam íze szerint és a saját stílusomban megálmodni! Nem tudom, hogy tetszeni fog-e a megrendelőnek, de minden esetre jó volt rajzolni őket!

Legszívesebben még órákig elrajzolgatnék, hogy futhassanak azok a kacskaringók... :-)))

Örvendezős utóirat:
A megrendelőnek annyira tetszett, hogy a saját kislányainak is kért ilyen táskákat! :-)))
Nagy örömömre szolgált, hogy ötletelhetek és rajzolhatok tovább a népi motívumok között kutakodva... Ezen felbuzdulva a két kislánynak (a monogram megcserélésével) ilyen mintázat jött ki a kezeim alól...

Drapp és keki igazi kis női hölgyeknek

Nőcis-nőies drapp táska bordó-rózsaszín filcvirággal...

(Amikor ez a kistáska kb. 3 hónapja (!) elkészült, akkor megállapítottuk, hogy ez a bordó vállpánt nem biztos, hogy jó ötlet volt a részemről! Azóta viszont jobban megszerettem, mert a hozzá illő kedvenc rózsaszín-bordó virágos bélésem megszerettette velem... Remélem lesz olyan egyszer, aki ugyanígy megszereti!)

Napsugaras nőiesség kekizöld kislány táskára megálmodva...

Köszönöm a kedves véleményeket és ötleteket ezekkel a drapp és kekizöld kislány táskákkal kapcsolatban! Örülök, hogy másnak is tetszik! :-)

Nagyon vékony határmesgyén mozog a keki és drapp szépsége, hogy mikor igazán eltalált és szép, vagyis nemcsak egy natúr színű táska. Azért igyekszem minden esetre... :-)))

Ezek a kistáskák is felkerülnek majd a boltomba! Jelenleg a járgányos fiútáskákat töltögetem fel szép sorban IDE!

Drapp és keki válltáskák kislányoknak

Szerettem volna a farmer kistáskák mellett más anyagot is kipróbálni gyerekeknek. Keki és drapp színű erős vászon (twill) anyagból készültek kislány táskák kifejezetten a natúr színvilág kedvelőinek. A visszafogott, de vidám és nőies bélés mintái, színei most is visszaköszönnek a külső virágdíszítésben.

Kekizöld kistáska piros epres-pillangós béléssel...

(Nagyon nehéz a keki színt fotózni, mert minden képen szürkésebbnek látszik a valóságosnál... Akinek van tapasztalata drapp és keki színek fotózásában, annak megköszönném, ha megosztaná velem a színhelyes fotózás néhány trükkjét! Tényleg jól jönne egy-két jó tanács!)

Drapp kistáska bordó-sárga virágos béléssel...

(Húha, a legutóbbin eléggé meggyűrtem a kifordításnál, de ez sem szürke, hanem egy tényleg nagyon szép világos drapp anyag...)

Nekem tetszenek! :-)))

Csak az a kérdés, hogy másnak is tetszik-e?!

Szívesen venném az őszinte véleményeket (ne kíméljetek)!

 

Kislánynak vennétek ilyen színvilágú táskát?

Egyáltalán milyennek látjátok?

Pirosak és kékek

Így indult a napom, hogy ezt találtam a Meska Szemezgetők között... :-)))

 Pirosak és kékek

(Sajnos mostanában szinte semmi időm nem volt a termékfeltöltéssel foglalkozni, mert az bizony igényes fotózással, szövegkészítéssel együtt elég tetemes időt kitesz! Ennek ellenére egy korábbi piros kulcstartóm ott kerekedik a Szemezgetőben  középen...) :-)))

A mai fotózási terveim dugába dőltek a napsugarak hiábavaló hajkurászása miatt! :-/

A piros és kék jegyében viszont ezt az egy képet közülük azért megmutatom...

Két hónapja várja szegény kis piros virágos, hogy a többi elkészülttel együtt a késztermékes dobozból elővarázsolódjanak! Pedig biztos van olyan kislány, aki pont egy ilyen helyes kistáskára vágyik... :-))) (Vagy egy felnőtt, aki pont egy ilyen pöttyöset ajándékozna szívesen... Van ilyen?!)

No, de holnaptól indulnak a Meska-boltomba (ez nem fenyegetés, hanem a mai nap fejleményeinek szüleménye)! Felkerülnek egytől-egyig...!!!

Úgyhogy, ha valaki szeretne esetleg szeretteinek, ismerőseinek, kicsiknek és nagyoknak valami személyes és kézzel készült alkotást, az figyelje a következő időszakban a boltomat! Szeretettel látok ott is mindenkit! :-)))

A mai nap pozitív eseményeinek hatására (Beadtam a diplomafeladatomat, így a Jóisten sem ment meg attól, hogy megvédjem!!!) illetve a mai este negatív fejleményének következményeként (mert amire alkotóként nagyon készültem, az nem jött össze, így a Jóisten sem ment meg attól, hogy az efelett érzett hiányérzetem miatt szomorkodjak) tehát azon gondolkodtam, hogy hogyan járjak végére ennek a kettős fronthatásként felettem átvonuló sokívű napnak...?!

És én bizony arra gondoltam, hogy játékot kéne hirdetnem és kitisztul minden! Amolyan pozitívan Krizantámos karácsonyi ajándékkal... ;-)

(Már látom is magamat, ahogyan készülnek a szépecskék a megrendelések mellett... Na, hmmm? Játék?) :-)))

Fehéren-feketén

Nagy szünet után, nagy lélegzetvétel!

Az a bizonyos fekete borítós a kötödében csücsül... :-)))

(Szóval befejeztem a diplomamunkámat végre! Juhéjjj!)

Most már jöhetnek újra az alkotós napok! :-))) De csak rövid két hétre, mert utána újra mély víz...

Egyenlőre lassan engedek fel és még keresem a szabad önmagam, de jönni fog ... (egy lovas...) :-)))

Először az elmaradásaimat pótolom be, aztán készülök egy nagy alkotói kalandra... Addig is majd sok minden formálódik a kezem alatt, mert nagyon készülök...

És többek között arra is, hogy azt a temérdek, hónapok óta kész két doboznyi alkotásomat végre lefényképezzem... (Így rajtam kívül nem igazán tudja senki, hogy milyenek...) :O)

Addig is, amíg nincs a saját dolgaimról fotóm, megmutatom, hogy a múlt heti, csodás pécsi őszi szünetünk első napján mit kaptam a szülinapomra egy véletlenül ölünkbe pottyant Dóm-beli Albinioni: Adagio-t, Fouré: Requiem-et és Mahler: Adagietto-t felvonultató templomi koncerten kívül....

Ezt a gyönyörűséget...

Ki ismeri fel?!

Hát persze, hogy Zsuzsi csodálatos táskája, amibe első pillantásra beleszerettem... :-)))

Kép forrása: Shushanna

(Remélem nem bánja, hogy kölcsönvettem a fotóit...)

Természetesen azonnal beleköltöztem és végig ebben pompáztam (belefért az egész pereputtyom holmija)!!! :-)))

Nagyon örülök, hogy egy ilyen csodálatos táska tulajdonosa lehetek, hát még, hogy az egyik legkedvesebbtől... Nagy becsben tartom!

(Az én drága párom azt mondta, hogy nem gondolta volna, hogy az ilyen típusú táskák tetszenek és, hogy "Eddig ez a legjobb táskám...!" :O) Ha Ő mondja... És Ő már csak tudja...Egyébként tőle kértem és kaptam ezt a gyönyörűséget...)

A címben szereplő fehér bemutatására pedig a (még) nyáron készített gyűrűpárnát gondoltam megmutatni, de nem tetszettek a saját képeim, így megpróbálok szebbeket szerezni az illetékesektől, ha érdeklődésre tart számot a gyűrűpárna és a fehérség is, mint szín...

Talán egy kép van, ami vállalható a gyűrűpárnáról...

... de ez sem ad belőle jól vissza semmit...

Szóval feketén-fehéren ilyenek és még sok érdekesség (volt) van a házunk táján...:-)))

(Tudnék mesélni...A fehér mellé például lett egy fekete kutyánk is...Ezek a tények fehéren-feketén...)


Aki elmélyülésre vágyik, annak  álljon itt ez a megérintő zenei mestermű...

... szememet lecsukva hallgattam és minden hang körbeért...

Felvirradt az én napom...

Napsugárság, kerekség, vidámság....

Nagyon sok minden van bemutatatlanul a tarsolyomban... Például ez a 2 hónapja készült narancssárga kerekség... (...amit lehet neszeszerként, kistáskaként pánttal vagy övtáskaként használni, mint a fesztiváltáskámnál....) És lassan eljön végre az ideje, hogy újra alkotásokat is mutassak...

És ilyen szép őszi színek várnak ránk a Mecsekben és Pécs környékén, mert elérkezett  a vágyott pihenés hete.... Nagyon kellett már és bizony megdolgoztunk érte rendesen (mindannyian)....

Jó lesz nekünk!!!  

(Pécs környékiek reszkessetek, mert akár indokolatlanul vidám társasággal is találkozhattok  úton-útfélen...) :-)))

És ma este együtt ünneplünk a kis családommal az egyik kedvenc magyar városomban szépen megadva a módját....

Mindenkinek jó pihenést vagy munkát kívánok és szép őszi napokat, megköszönve a kedves szavakat és a bíztatást!

Profán és mennyei

Nálam megfér mind a kettő a maga szépségével... 

A dal és a vizuális szépség...

 ....Karai József: Estéli nótázás....   

...és Ágoston-Papp Mónika (Kékmadár) kerámia Madonna-képe....

 (A kép nem ilyen sötét ám az életben, hanem szép meleg barna hátterű...)

Tegnap este óta egyfolytában ezt a dalt dúdolom a munka közben..."Este jő, szürkül bé"... 

A kiskórusban először debütáló lánykám tegnapi esti iskolai koncertjén, a Liszt Gálán ezt énekelte a nagykórus és én végre újra hallhattam hosszú évek óta először... Karai József: Estéli nótázás...

(Tegye föl a kezét, aki ezt esetleg kórusban énekelte!? A nyalkai alkotós lányok is jelentkezhetnek... ;-) Mert bár a szimfonikus zeneművek közelebb állnak a szívemhez, - tekintettel a hosszú zenei múltamra, nem is csoda-, de ez a kórusmű imádatom tárgyát képezi...A mai napig imádom énekelni...)

És ha egyszer belement a fülembe, onnan egy jó darabig ki nem jön... :-)))

A profán mellett pedig eszembe juttatta ma Adris játéka a legkedvesebb képemet, ami a lakásunkat díszíti... Még a nyáron került hozzám Kékmadár Mónitól ez a Madonna-kép az enyészettől megmentve a véletlen műveként... 

(Az alkotónak-művésznek persze jogában áll úgy éreznie, hogy nem tetszik az alkotás, ami a kezei közül kijön, ugye?! De hogy olyan tervei legyenek, hogy bezúzza, bedolgozza újra, na azt már az én lelkivilágom nem bírta... Móni egy kis rábeszélésére eljött velem a kép, nem vagyok én olyan lejmolós típus... És azóta nagy becsben áll a varrós asztalkám fölött... Én pedig cserébe jövök még Móninak egy meglepetéssel!)

Azóta nagyon büszke vagyok rá, hogy ez a csodálatos alkotás az én otthonomban lehet! Köszönöm Móni! Mindig jó érzés kerít hatalmába, amikor ránézek erre a meghitt, óvó ölelésre...! Van számomra egy hihetetlen kisugárzása ennek az alkotásnak...

Meg is ihletett korábban ez a Madonna és bár én nem vagyok művész egyáltalán, de ilyen kép jött ki a kezem alól egy szép és nyugodt pillanatomban... És jó érzés volt...!

Visszaszámlálás...

Utazásra vágyom...!

No nincs ilyen utazótáskánk, mert Andi kisfiának készítettem még a dupla filcmobiltokkal együtt nem is olyan régen, de még minden meglehet!  

(A kérés egy minden gyerekholmit elnyelő, nagy utazótáska volt egyszerű kivitelben, hogy ne kelljen száz külön kis táskával, tasakkal utazni egy-egy hosszú hétvégére pihenni! A táska óriásinak tűnt nekem a maga 54×42×16 cm-es méreteivel, de azóta kipróbálásra is került és pont olyan lett, mint amire vágytak! No én a magam részéről már nem voltam olyan elégedett, mert az egyszerű varrógépem és a saját varrótudományom hiányos foltjai miatt rendesen megküzdöttem helyenként ezzel a műszőrmével bélelt farmeranyagból készült hatalmassággal... A három oldalán körbe cipzáras, kisbőrönd szerű táska alján bélésanyaggal bevont, mosásnál kivehető polifoam talpat készítettem, a jobb tartás érdekében! Ahhoz képest, hogy a formájától kezdve a szabásmintáig mindent kútfőből szedtem és ez meg is látszik helyenként, ahhoz képest nem lett rossz! Szerencsére a hibák nem nagyon látszanak a fényképeken... :-))) Csak az illetékesek tudják...! ;-) És ez így rendben is van...! )

 

Szóval utazásra vágyom (vágyaim tárgyának csodálatos őszi képei pedig megtalálhatók Mercinél)... :-)))

És tudom eljön a mi időnk, amikor felszabadulva, felszabadultan "duhajkodunk" a kisekkel és a nagyokkal az őszi szünetben Pécs utcáin és környékén... És hogy már csak egy hét van hátra! De addig is még sok víz lefolyik a Dunán... (Addigra be kell fejeznem minden kötelezettséget... Így szól az ultimátum magamnak, hogy jól érezhessük magunkat és egymást!!)

Viszont cserébe csak ez tart életben, ez a vágyakozás.... :-))) És ez rendben is van így!

Ma hajnalban azért, amikor befejeztem az utolsó előtti nehéz vizsgámat (az elektronikus világunk vívmányainak köszönhetően) és ezzel sok kő leesett a vállamról, eszembe jutott az LGT egyik száma:

"Hé, te, aki ...
... Éjjel tanulsz és fáj a szemed,
S a fáradtságtól a könnyed kicsordul,

Adj egy percet nekem az életedből!"

És most adok egy percet az életemből, hogy jól és felszabadultabban induljon ez az utolsó hét! 

Nekem (is) írták ezt a dalt!

Már "csak" be kell fejeznem, amit elkezdtem gyerekkönyvtárügyileg... megspékelve a hétvégi utolsó vizsgámmal...

Aztán ihaj-csuhaj! 

De jó lesz nekünk.... :-)))

Pihenésképpen

Még sosem linkeltem be zenés videofájlt, de jelzésnek vettem, hogy amikor a kutatásaim során a gyerekkönyvtár akadálymentesítős anyagomhoz a gyermekkönyvtárosok honlapján erre a mostanában kedvenc számomra bukkantam, akkor megálljak egy pillanatra és meghallgassam újra "pihenésképpen"! :-)

És nem csak azért lett kedvenc ez a szám, mert a közönség soraiban felfedeztem apukám egy régi barátját, hanem mert szívhez szólóan, őszintén muzsikálnak ezek az egytől-egyig vérbeli zenészek...

Ilyenkor kedvem lenne előkapni a hangszerem, de most csak velük együtt dúdolok! :-)))

Annak ellenére, hogy korábban nem igazán voltam oda az ilyen lassú és szomorkás számokért, most már ott tartok, hogy amikor a minap az autó rádióból szólt ez a dal, akkor könnybe lábadt a szemem vezetés közben... Miközben persze dúdoltam a dalt.... :-)))

"Milyen jó nekem, hogy vagy nekem..."

Lehet, hogy öregszem, de inkább az lehet, hogy ez a dal örökérvényű! Pihenésnek mindenképpen nagyon jó volt! :-)

Derűre ború és borúra derű

Amikor az ember minden erejével és jó szándékával azon igyekszik, hogy minden jó legyen, minden elkészüljön, minden feladat teljesítve legyen (és nem csak úgy ímmel-ámmal), akkor jön egy olyan ember, aki egyáltalán nem érdemli meg a közös munkát (értsd: leadandó egyetemi csoportmunka) és annak minden felajánlott általam elkészített előnyét. És még ki is használ...

Reggel óta nem térek magamhoz, nem tudok a saját feladatomra koncentrálni... Próbálom elterelni róla a gondolataimat, de elég nehéz elvonatkoztatni az ilyen behatásoktól...

Próbálom a higgadtságot magamra erőltetni, de elég nehezen megy, pedig alapvetően egy pozitív hozzáállású ember vagyok... Csak így tudom magamat biztatni...

"Őrizd az embert magadban, hogy jogod legyen a szóhoz, hogy súlya lehessen a szavaidnak, hogy méltó maradj a munkához."             (Kósa Ferenc)


És úgy, hogy már csak másfél hét és a terhek lassan megszűnnek, átalakulnak...

Szerencsére kevésszer adódik olyan, hogy ennyire letaglózzanak arra nem méltó emberek, így biztosan nem lesznek ilyen borús, negatív hangulatú bejegyzések sem! De ez a mai nap úgy látszik ilyen...

Keresem a vidámító pontokat, de sajnos, ami eszembe jutott (hogy felállok és elmegyek sétálni, kikapcsolódni), az egyszerűen nem megy, mert rengeteg befejezetlen dolgom van még erre a rövidke kis időszakra (szinte napokra leosztva)! 

Ezért gyorsan megírtam ezt a bejegyzést és elővadásztam egy be nem mutatott, korábbi szivárványos kulcstartóm képét, hátha  

... általa egy kis napsugár visszasugárzik rám is...!  :-)

(Ez a szivárványos kulcstartóm az első játékom utáni kérésnek eleget téve, 

egy "érdekesen" alakult csere-bere eredményeként Szerbiában kötött ki...)

Ha befejeztem a mai munkám, lehet, hogy este még lélekemelőként elolvasom újra a játékhoz írt akkori kedves hozzászólásokat! 

Az biztosan helyrebillent majd...:-)))

Ui.: És akkor bizony délután rám ragyogott az a szívderítő napsugár, mert megkerestek a Meskán, hogy rendelnének tőlem 4 kis gyerekválltáskát! :-))) Szeretnek engem az égiek és minden nehézség ellenére, azok közepette is vigyáznak rám!  

És visszajött az őszinte mosolyom is!!!    :-))))))))))))))))))))