Házisajt teszt

Amióta van a koliban bádogtehén, engem a sajtkészítés rettenetesen izgat. Hosszas neten való kutakodás után készítettem is már többször, a házi mozzarella és az egyszerű fehérsajt már lendületesen és gyorsan megy, tulajdonképpen a kettő különbsége csak annyi, hogy a mozzarellánál a túrót jól ki kell csavarni, és tésztadagasztásszerűen gyúrni kell, mikrózni kicsit, gyúrni, mikrózni, húzogatni, gyúrni, mikrózni, gyúrni...majd csinálok képeket mert még mindig elmaradt, pedig már ez is készült párszor. A sima fehérsajtot most kakukkfüves-fokhagymás olajban pácoltam. Először Makkánál láttam ezt a módszert, de azóta több helyen is. Bár én nem olyan sajtot csináltam mint ő, de a pácolás tőle jött. Íme.

FŰSZERES OLAJBAN PÁCOLT FEHÉRSAJT

A kép persze beégett. Fotózási antitalentum vagyok.

 

- 2 l házi tej
- 2-3 ek. almaecet/ citromlé
- 1 ek só

- 1 deci olívaolaj (a lehető legjobb, ez az én pénztárcámnál a teszkós extraszűzben merült ki, de azért az sem mondható gagyinak mert épp eléggé drága)
- 1 deci napraforgóolaj
- 4-5 ág friss kakukkfű
- 2-3 gerezd fokhagyma

A tejet a sóval felforraltam, majd az ecettel még forrón kicsapattam belőle a túrót. Gézzel kibélelt szűrőn leszűrtem, és kicsit leöblítettem, hogy az ecet tolakodó íze kimenjen belőle. A túrót gézestül egy direkt erre a célra tartott műanyag ételesdobozba nyomkodtam. A doboz egy olcsó műanyag, egyszerű fajta, rajzszöggel centinként kiböködve, hogy a savó kifolyhasson, talán három-négydecis, szóval nem olyan nagy. A tetejének a peremét pedig levágtam, hogy beleilljen, ne rá. A dobozt mérőpohárba állítottam (pont fennakad rajta a pereménél, tökéletes) és egy vízzel töltött borosüveggel egy éjszakára lenyomatom.
Másnap felkockáztam a sajtot és az olajos pácba tettem. Pár hét érlelés nem árt neki a hűtőben, de már egy hét múlva is iszonyatosan finom lett!!

Sajnos a sajtkészítés idáig jutott, mert különféle sajtoltókat nem tudok beszerezni, és a pincehőmérséklet fenntartása se nagyon lehetséges. De érlelés nélküli sajtok, mint a feta, sőt, állítólag egy kis beoltással a kéksajt is könynen előállítható otthon. Hát majd meglátjuk. Próbálkozom majd:)

Ötperces zöldbabfőzelék

Bármennyire is szeretek főzni, vannak napok amikor egyszerűen nincs kedvem, nincs időm, nincs ötletem, nem vagyok éhes, nyűgös vagyok és fáradt... meg olyan napok is lehetnek amikor egyszerűen nincs kedvem brillírozni, akkor valami egyszerű nyammognivalóra vágyok és azonnal és lehetőleg ne kelljen megmozdulni se érte. Ilyen napokra való ez a kaja is, végtelenül egyszerű, gyors, olcsó, és általában van itthon hozzá minden.

Ja meg jut eszembe, a "vega" címkét a tojást tartalmazó kajáknál kicseréltem "húsmentes" -re*.

ÖTPERCES ZÖLDBABFŐZELÉK

hát ez egy béna kép, de ehhez sem volt türelmem...még csak a fényképezőért bemenni se.
-1 üveg sós-vizes zöldbab (210 ft)
- 1 pohár tejföl (120 ft)
- 3 ek. barnarizsliszt
- kapor, fokhagyma-vöröshagymakrém
- ecet (elhagyható)

A zöldbabot levestül egy kis lábasba öntöm, és engedek rá még egy kis vizet, hogy egy ujjnyira ellepje a babot. Trottyintok bele egy ek. vöröshagymakrémet és egy tk. fokhagymakrémet, miket csakis ilyen krízishelyzetekben használok, szórok bele egy-két tk szárított kaprot és felteszem forrni. Míg felforr, összekeverem a lisztet és a tejfölt, majd a forró főzőléből merve hozzá egy kicsit felmelegítem és -hígítom. Behabarom a főzeléket, és megvárom, míg rottyan egyet. szoktam bele egy kicsi ecetet is tenni, én így szeretem, de ez egyéni dolog:)

Nálunk fehérek a főzelékek, ugyanis anyukám alföldi. Nem is szerettem soha a piros főzelékeket. Zöldborsónál pl. egészen horrorisztikus a színhatás...

Olyan 3 adagnyi főzelék jön ki ebből (=110 ft/ adag) , és valóban 5 perc alatt. Jó, a kipakolást nem számoltam, meg a mosogatást se, de azokkal együtt is csak negyed óra. plusz negyed, míg behammantjuk:)

*(Vegán címke nálam nincs. Remélem nincs nekik bőrcipőjük sem. Tisztelem őket, ha következetesek. Addig nem)

Tofuburger

A húselhagyás egészen jól megy, a teljes kiőrlésű dolgok kifejezetten jót tesznek, a cukor pedig nem is hiányzik. Eddig 3 kg háj-fogyás. Tehát a böjt nagyon jól megy. Csak már iszonyatosan akartam egy hambit... T-nek csináltam is rendes marhahúsosat, magamnak viszont szerkesztettem egy tofusat. Annyira nem lett vega mint egy tofuburgernek illene, de gondolom őrölt lenmaggal itt is helyettesíthető a tojás, mint kötőanyag. Megpróbáltam anélkül is kisütni de az eredmény egy adag sült túróra emlékeztető morzsa lett.

TOFUBURGER

- 15 deka tofu (fél tömb)
- 1 tojás
- fél hagyma reszelve
- 2 tk. mustár
- 1 tk. pirospaprika
- só, bors, fokhagyma

Szokásos módszer szerint fasírtmasszát gyúrtam a villával összetört tofuból és a többiből, majd serpenyőben, szárazon kisütöttem őket. a többi olyan, mint itt, korábban, a zsemle teljeskiőrlésű liszttel, ismét kenyértésztából. Egy mostanában nagyon jól sikerülő kenyértésztából:)

A fagyiról később. Still in progress.

Hétvége

Hát hétvégén nem főztem valami extrákat. Nem is kerültek fel... T. kívánságára még egyszer készült cukkinis bulgur, meg pizzát sütöttem, és az egyetlen üveges cuccot, amit használok, vagyis a paradicsomos és sima bazsalikomos pesztót.
Tudom, pizzareceptem nincs fenn még, de azt hiszem, azt csak akkor teszem majd fel, ha végre sikerül a házi mozzarelláról is képeket csinálni... pancsos kézzel nehéz fotózni.
Ma azért csinálok végre valamit:) például, TücsökBogár karamellfagyiját. A tegnapi morcizásra békülősfagyit. Csak az nem világos, hogy habtejszín a tejszín vagy sima? na mindegy, 1000 ftomból kijött a két tubus sűrített tej meg 2 habtejszín, itthon meg van egy főzős. csak nem lesz rossz... (viszont azt nem gondoltam volna hogy annyiba lesz az egész, mint egy doboz carte d'or...) És mekkora mennyiség jön ki belőle? Mert ha az a 6 deci tejszín felverődik nekem egy vödör habbá, akkor tulajdonképpen egy szavam se lehet az ár/mennyiség arányt illetően, aztán meglátom, milyen lesz az ár/érték, de nem hiszem, hogy csalódnom kell... hacsak el nem b*szok valamit :D

Cukkinis tabbouleh- Frisset! Zöldet! Finomat!

Amióta az ösztöndíjamra izzítok, azóta akarok bulgurt venni. Amióta megvettem, pörög az agyam, hogy hogyan készítsem el. Ettem már, otthon, nyáron nem ritka ebédalapanyag, piláfot is főztem már belőle. De most végre lett belőle tabbouleh is!
A piacon sajnos még mindig spanyol meg marokkói meg kitudjamilyen, kőkemény, tápoldatízű paradicsom van. Viszont kellemes árú és kinézetű kígyóubi és cukkini is akadt- ezeken nem annyira érződik, még ha fóliasátras is. A szerencsés együttállást egy csalogató mentacsokor koronázta meg. Végeredmény alul látható, a tanulság pedig: aki százvattos vigyorral mászkál a piacon, az bizony baromi finomat fog ma ebédelni :)

CUKKINIS BULGURSALÁTA (Tabbouleh)

- 1 fiatalkorú, kígyóuborka méretű, friss, vidám cukkini (150 ft)
- egy fél kígyóuborka (60 ft)
- fél tömb (10 deka) sós-pácos lágysajt (nem hívnám fetának mert nem kecske volt, de olyan kellemes, középkategóriás, finom feta jellegű fehérsajt, 170 ft)
- 1 fej lilahagyma
- 3/4 bögre bulgur (370ft a fél kg, ez legyen mondjuk 100ft)
- fél citrom leve (vagy 2 ek citromlé de nekem pont volt citromom)
- kizárólag!!!! friss menta (csokor 150, a felhasznált 50ft-nyi)
- olívaolaj, só, bors
- szezámmag

A rizsfőzőmben feltettem a bulgurt kis sóval főni. Aztán száraz serpenyőben megpirítottam 2 ek. szezámmagot, kicsit barnásra, illatosra. Beleszórtam a nagy tálamba (ami alkalomadtán kelesztőtál is szokott lenni). Félcentisre felkarikáztam a cukkinit, és megsóztam, tekertem rá jó sok tarkaborsot, majd kis olívaolajon elkezdtem a serpenyőben sütni. Menőbb lett volna a grillezés de hiányos konyhafelszerelésű kollégista abban főz, ami van:) Mellékesen nem hiszem hogy nagy különbséget tett volna... na mindegy, szóval sül a cukkini. Fél szemmel figyeltem, míg felvágtam a negyedekre vágott hagymát, a sajtot pedig kis kockákra, és mind a tálba szórtam. Az időközben sülő cukkinikarikákat is belepottyantgattam, majd a kifőtt bulgurt is rálapátoltam. Meglocsoltam olívaolajjal, citromlével, tekertem még rá egy kis borsot. A vett mentacsokor 3 gyönyörűséges szálának maréknyi illatos levelét nagyon apróra vágtam, a tálba szórtam ezt is, és összeforgattam az egész mindenséget.

Jellemző T. hozzáállása: "ne csinálj sokat, én eszem tegnapi makarónit", "hm, ennek a cukkininek jó illata van!", "hú, sajt is lesz benne?", "csak megkóstolom...", "aztabüdös, de finom volt, mindjárt szétrepedek"
Valóban nagyon jó volt. Pont ilyen kajára vágytam. Friss, zöld, ízes, illatos, tavaszi, könnyű. És T-nek is tetszett:)
Ez a mennyiség 2 éhes vagy 3 szerény ember ebédje lehet. 3-ra kibővíthető, ha adunk hozzá hagyományos marokkói lepénykenyeret. Kettőnk ebédje tehát kb. 500 ft befektetéssel készült, és igaz, hogy most kicsit fényűző, de még mindig nem annyira, mint ha kétszer ennyiért 1-1 gyrost ettünk volna.

EDIT: így egy évvel később annyit mondanék, hogy a bulurt elég leforrázni és lefedve fél órát békén hagyni, tökéletesen puha lesz, és a cukkinit egyszerűbb egy pici vízzel fedő alatt előpárolni majd lekapatni kicsit. Fedővel rázogatni is könnyebb, mint lapáttal keverni próbálni.

Zabkása

Kellemes meglepetés ért egyik nap, mikor a blogok közt kalandoztam: a Kata spájza blog írójával meglepően egyetértő véleményünk van az átlagétkezés sekélyességét illetően. Na nem mintha ez ritkaság lenne, csupán jól esett, meg tetszett, hogy hasonló cipőben járunk és hasonlóképp adunk ennek hangot:D
A méltatlanul elfeledett gabonafélék közt dobogós a köles, a mostanában szerencsére reneszánszát élő árpagyöngy, és a zab is. Pedig sokkal régebb óta fogysztjuk őket, mint a búzát, sokkal több hasznos anyagot tartalmaznak, mint az a rettenetes, herélt, minden értékétől megfosztott és tele E-zett liszt, amit nap, mint nap eszünk.
Bár nem hiszem, hogy a célcsoporthoz eljut az üzenet, mert aki 30 éve, pelle józsefné 20 bevált receptjén kívül alig főz valamit, nem fog interneten kalandozni, sem zabról, árpáról elmélkedni. Na de mindegy, nekem ez most fontos, és le is írom. Mert a zabkása finom! az angolok alapvető reggelije! és rengetegféleképpen elkészíthető! És egészséges(ebb, mint a televitaminozott nes***ik nyúlbogyó!)! És nem mellékesen, ha valakinek éppen reggelizni van ideje, de utána 10-től 6ig egyetemen roha...ööö hallgat és okosodik, az is nyer belőle annyi energiát, hogy ne sápadtan és remegve érjen haza :)

ZABKÁSA

1 rész zabpehely
2 rész víz

BUMM! ennyi. ezeket sűrűsödésig főzzük együtt. Egy korty tejjel, tejszínnel lágyítható, de én nem szoktam bele tenni. Egy csipet só és cukor az, amit ajánlatos, de én cukor nélkül is szeretem, nem mellékesen mézzel jobb édesíteni. Meg lehet sósan is enni.

Ízesítési ötletek:
ÉDES
kakaós-kókuszos, kókuszos-mézes-mandulás (ez van a képen), fahéjas-aszalt barackos, reszelt almás, banánpürés, vaníliás, akármilyengyümölcsös, lekváros, ánizsos, juharszirupos, instantkávés, narancshéjas- fahéjas,

SÓS
sült szalonnával, tojással, rozmaringgal- sült sonkával, előző napi sült hússal, sült virslikarikákkal,
 meg még bármivel, ami az ember eszébe jut. És szinte észrevétlenül, be is juttatott a szervezetébe egy csomó hasznos dolgot:)

(fél kg zabpehey 150-200 ft között van, sparban érdemes megnézni, ott van sajátmárkás, úgyhogy biztos találni)

mangóchutney teszt

Ma nyitottuk meg a kisebbik üveg mangóchutneyt, egy hónapos érlelés után.
Teszt eredménye: szerénytelenül állítom, hogy leköröztem Uncle Bent és a szószait, mert ez, ez, hát ez, szuperlatívuszokkal nem kifejezhető! Savanyú, gyümölcsöcs, fűszeres, csípős! A tesztet egy friss, langyos szelet dnk-kenyéren végeztük, de közös megállapodás szerint a következő étel, ami készül belőle, egy curry lesz, kókusztejjel és joghurttal hígítva, csirkehússal, gőzölgő hófehér indiai rizzsel. Jaj istenem, elnézést kérek, de most olyan elégedett vagyok:)

Gazdag árpaleves

Árpagyöngyből akartam valamit főzni, de nagyon. Izgatta a fantáziámat. Viszont ilyen kásaféléhez nem volt kedvem, inkább levesben gondolkodtam. Hát, azt hiszem, ez a leves felülmúlta a reményeimet.

Néhány amerikai-angol oldalon nézegettem árpaleves-recepteket, amik tulajdonképpen mind tök hasonlóak, de valahogy egyiket sem csináltam meg hűen- inkább vettem az ötletet, és olyanra csináltam, amihez kedvem és alapanyagom volt.

GAZDAG ÁRPALEVES

1 csésze árpagyöngy (50 ft)

1 csésze vörösbab (100 ft)

1 csésze csicseriborsó (120 ft)

3 közepes répa (70 ft)

3 közepes krumpli (80 ft)

1 nagy fej hagyma

3 gerezd fokhagyma

1 zöldségleves-kocka

1 közepes konzerv sűrített paradicsom (80 ft)

Só, bors, chili, római kömény, oregano, 2 babérlevél

Először is, a babot meg a csicseriborsót egy éjszakára beáztattam, majd sós vízben megfőztem. Természetesen, ha konzerves cuccaink vannak, az is jó. A hagymát felaprítottam, a fokhagymát átnyomtam, és olívaolajon gyorsan megpirítottam őket. A félkarikákra vágott sárgarépát és a felkockázott krumplit is megpirítottam kicsit, majd ráborítottam a babot, a borsót és az árpagyöngyöt, felöntöttem vízzel és belepottyantottam a leveskockát. Belekevertem a paradicsomot is, majd fűszereztem kellemes mennyiségű friss őrölt borssal, babérlevéllel, 1 tk morzsolt oreganoval, és kanál hátával kicsit megropogtatott, de nem összetört jó nagy csipetnyi római köménnyel. És tettem bele egy csipet őrölt chilit is, csak a kis ZAP!!-íz kedvéért. Forrás után közepes lángon addig főztem, míg a répa megpuhult, addigra természetesen minden más is jó lett. A víz tök szubjektív, érdemes utánatöltögetni is, mert ahogy az árpa fő, besűríti a levest és ajánlatos lehet plusz vizet hozzátenni.

Rettenetesen finom lett! Főzelékesen sűrű, fűszeres, paradicsomos leves, egy csöppnyi csípősséggel, sok-sok finom babbal és zöldséggel, és a kellemes-puhára főtt árpagyönggyel. Egészséges, laktató, vega, és isssstentelen finom.

Érdemes lehet kipróbálni majd akkor, amikor nem lesznek már ilyen drágák a zöldségek- zellerszárral, cukkinivel, pritaminpaprikával. Júúúúúúújdekirály lehet.

Bár azt hiszem, a csicseriborsó és a bab együtt kicsit sok bele, de hát ha ez egy gazdag leves, akkor legyen pofátlanul gazdag leves:D ( csóró egyetemistának- adagonként, fűszereket nem számítva persze, 100 ft körüli átlagáron:P )

Egyébként azt olvastam, hogy a csicseriborsót bagolyborsónak is hívják. VÉÉÉÉGRE nem érzem magam hülyének, hogy szerintem úgy néz ki, mint kicsi bagoly/ sólyom / madárkoponyák!

"Szerény" kiskamrám és a fűszerpolc- tavaszi nagytakaöööööö… rendrakás

Úgy gondoltam, fura lehet, hogy ilyenolyan cuccokat főzök és ezt mind koliból teszem- felmerülhet a kérdés, hogy hol a fenében tartom a dolgokat, és honnan van erre pénzem? Nos, a pénzkérdést egyszerű megválaszolni: van, aki fodrászra, műkörmösre, kozmetikusra költ, van, aki sörre, cigire. Van, aki minden hónapban cipőt vesz, és van, aki uszodabérletre szánja, vagy focimeccsre. Akad, aki üveggyöngyöket vesz, más modellragasztót, megint más az összes napilapot és magazint veszi meg, esetleg heti mozira, múzeumra, színházra, koncertre áldozza. Mindenkinek van hobbija, kis önkényeztető extrakiadása. Hát, ez nekem a fűszerek és izgalmas alapanyagok- az én hobbim a főzés. Újabban.:)

A hol tárolom pedig inkább vicces: a koli által rendelkezésre bocsájtott ezeréves szocreál préseltlemez-szekrény, egyetlen, 40x70x70 centis polca, és a 4 könyvespolcunkból az egyik kapta e kitüntető szerepet. Kénytelen voltam a fűszereket kiköltöztetni, mivel a konyhacuccos szekrényben már kétségbeejtően sok volt a kis üveg a cipősdobozban- dőlt, csörgött, nem találtam semmit, kiborult, nagy volt, sok volt, wááá. Szóval beköltöztek a szobába, a polcra:)

És most, hogy a rendrakás esedékessé vált, szépen beüvegeztem és bedobozoltam mindent (észveszejtő az a rengeteg zacskó, zörög, kireped, szóródik, rettenet), és leltározom, mim is van:)

Szekrény: rizs, bulgur, csicseriborsó, sárgaborsó, vörös szárazbab, lencse, zsemlemorzsa, kókuszreszelék, kakaó, tengeri só, száraztészta (spagetti, orsó), kristálycukor, porcukor, sűrített paradicsom, tonhalkonzerv, paradicsomos szardínia-konzerv, kávé, méz, májkrém, árpagyöngy, zabkorpa, zabpehely, köles, szójakocka, szójagranulátum, szójabab, tejszín, lenmag, szezámmag, étolaj, mogyoróvaj, pudingpor, vaníliás cukor, száraz élesztő, nesquik, sütőpor, leveskocka, finomliszt. Hiányzik a tönkölyliszt, újabban szinte mindig van- most pont nincs. Ja, és T kedvéért instant tea, mert szereti. És néha (!) szabad bűnözni is ilyen műanyag rettenetekkel. Mintha nem lenne egyébként vagy 10 féle minőségi teánk...:)

A szekrény aljában, kartondobozban: vöröshagyma, fokhagyma, lilahagyma, krumpli.

Fűszerpolc: zeller, kakukkfű, majoranna, biovegeta (só és Na-glutamát nélkül, oh yeah), oregano, bazsalikom, curry, tárkony, kóladió, rozmaring, kínai ötfűszer, chilipor, chilis fűszerkeverék, chili con carne keverék, egész chili, kapor, gyros, kandírozott gyömbér, szegfűszeg egész, szegfűszeg őrölt, szegfűbors, ánizs, citrombors, garam masala, matcha, kurkuma, keményítő, fahéj egész, fahéj őrölt, ras el hanout, petrezselyem, római kömény, őrölt kömény, babérlevél egész, babérlevél őrölt, pirospaprika, őrölt bors, sáfrány, egész tarkabors borsőrlőben, őrölt gyömbér, szódabikarbóna, sütőpor, szerecsendió, mustármag, mézeskalácskeverék, forraltbor keverék, almássütemény-keverék, puncs keverék. (utóbbi 4-et kaptam, pedig nem sok szükségem lenne rájuk ilyen arzenál mellett)

Üvegek: 2-féle olívaolaj (nem kell sokra gondolni, középkategóriás dolgok, így is elég drágák sajnos:( ) saké, sötét és világos szójaszósz, almaecet, balzsamecet, szezámolaj.

Hát szép gyűjtemény, komoly érték, hatalmas ötletrepertoár. Szeretem, ha akarok valamit főzni, semmi ízt nem kell nélkülöznöm a fejemben lévőhöz:)

Biztos van bennem egy kis szinesztézia, mert valami eszméletlen módon le tudom bontani az érzett illatokat és ízeket összetevőkre, és tudok elképzelni kompozíciókat pusztán fejben- vagy ez gyakorlat kérdése? :)

Egyébként van egy sárgadinnye-méretű bambuszmozsaram is, anyukámtól kaptam. Ő meg azt hiszem unokatesómtól. Na mindegy, jó cucc a mozsár:)

Kicsit fényűzőnek érzem magam, de hát melyik háztartásban nincsenek felesleges dolgok, amiket el lehet hordani? Mindkét fél elégedett velük- nekem van, anyának meg nem foglal helyet:D

Lencsés piláf marokkói fűszerekkel

A piláf klassz kaja, gyakorlatilag egy csomóféle zöldséget, amit talál az ember, babot, lencsét, darált húst, rászór egy adag rizsre, vizet löttyint alá és 20 perc alatt megfő. Igazi hűtőürítő és személyre szabható és egyszerű kaja, arról nem is beszélve, hogy a rizsételek egyszerűen mindenhogy fantasztikusak. Belekerül minden földi jó, amihez kedvünk van, aromás közel-keleti fűszerek, gyönyörűséges kurkuma, eszméletlen illatok és ízek. És lehet vega is, nem veszít az értékéből:)

LENCSÉS PILÁF RAS EL HANOUTTAL

- 1 bögre lencse (80 ft)
- 1 bögre rizs ( a szokásos drágábbfajta rizsemből, 150ft)
- 1 nagy fej hagyma (30 ft)
- 3 gerezd fokhagyma
- 4 közepes répa (70 ft)
- 1 diónyi friss gyömbér
- 2 teáskanál ras el hanout, de garam masala és curry keveréke is hasonló aromát ad
- 1 teáskanál kurkuma
- 1 zöldségleveskocka (40 ft)
- 1 tk só ( ügyelni kell azért a leveskocka sótartalmára is, mivel ez ilyen bioleveskocka, nincs benne sok, ezért kellett kicsi pluszba)
(- egy negyed fej káposzta, mert már utáltam hgoy útban van, + a gyümölcscentifugából kiszedett réparost (fél kiló répa maradványai), egy müzlistálnyi)
- olívaolaj

A bögrényi lencsét sós-szódabikarbónás vízben megfőztem. A nagy fazekamban 2-3 ek olívaolajon a felaprított hagymát, és a lereszelt gyömbért és fokhagymát kicsit megfuttattam, és ráöntöttem egy bögre rizst, amit fehéredésig pirítottam. Rádobtam a gyufára vágott répát, a legyalult/ szálasra vagdosott káposztát, a réparostot (nem pazarlok, hahá!!), összeforgattam a mindenséggel, meg a leszűrt lencsét is. fűszereztem, ras el hanouttal, kurkumával, felöntöttem 2 és fél bögre vízzel, és belecsobbantottam még a leveskockát is. Rátettem a fedőt, és nagy lángon felforraltam, majd alacsonyra vettem és hagytam rotyogni magában. Egy negyed óra után érdemes meghallgatni a fazekat, hogy serceg-e vagy bugyborog még- ez jelzi, van-e még alatta víz. ha serceg, vagyis már pirul az alja, fedőstül rázogassuk meg a fazekat, és zárjuk el a lángot, majd hagyjuk még 10 percet gőzölődni. Persze sokkal könnyebb megítélni hogy van-e rajta víz, ha az embernek üveges fedője van, de sajna nekem a megérzéseimre kell hagyatkoznom:D sikerülni szokott azért, nem olyan ördöngős. Viszont a fedőt levenni nem szabad, mert kimegy a gőz. Ez a főtt rizsnél is alapszabály.
6 evésre való kaja lett (nem sikerül soha keveset főzni) ami adagonként  50 forint alá ejti a cuccot. Feltéve, hogy van otthon fűszer, meg fokhagyma.

Mielőtt valaki megkérdi, a gyümölcscentrifugát anyukámtól kértem kölcsön, és igazság szerint nem, baromira nem fér el sehol:D

Ez volt hát a pénteki recept kicsit előrehozva. hétfői meg asszem keddi lesz, mert nagymamámékhoz megyek a hosszú hétvégére:) Jó pihenést mindenkinek:)

Böjt

Hamvazószerda van. Mától böjt. Soha nem tartottuk be, nem vagyunk vallásos család, nem vagyunk reformkajás család. Kényelmesebb is. Viszont én idén úgy döntöttem, hogy ha az év 325, 25 egyéb napján kényelmes vagyok, akkor most ebben a negyvenben csakazértsem leszek az. Tekintve, hogy már Nigella zabálásait is úgy értettem meg, hogy ő néha tisztítókúrát tart, azért nem 120 kilós, csak nőiesen telt, akkor itt az ideje, hogy én is tisztítókúrát tartsak- ugyanis az egész éves boldog szerelmes nagy evések kényelmetlen párnákká nőttek.

És hát mikor tartaná az ember, mint böjtkor- teljesen kézenfekvő. Egyszerű parasztlogikával: Nincsenek még kiscsibék, a téli disznó friss részei elfogytak, a száraz részei még érnek/füstölődnek, épphogy csak friss zöldségek akadnak, de csak a késői szakaszán- mit eszik az ember ilyenkor? Hát gabonát, esetleg. Néhányfajta kamrai téltűrő zöldséget. Tejet, sajtot, túrót. Csírákat. Hüvelyeseket.

Natehát, az én étrendem is ez lesz. Teljes kiőrlésű liszt, zabpehely, köles, árpa, zöldségek-gyümölcsök (preferált az idényzöldség, káposzta, répa, korai cuccok, alma, narancs, grapefruit, aszalványok és fagyasztványok), túró, házisajt, kefir, joghurt, lencse, bab, csicseriborsó, olajos magok. Esetleg tofu, szójapufik, de ezek a dilibogyóm miatt nem kifejezetten ajánlatosak (a szója rendkívül sok növényi ösztrogént tartalmaz), meg hát ugye bízhatunk a reformélelmiszer-boltok perverz kínálatában is, amik úgyis fel lesznek pörgetve ugyane apropóból. Nem tom miért, nekem a szójakolbász és kölesből préselt műfüstös álszalonna és hasonlók mindig is ellenszenvesek voltak. Aki kolbászt akar enni mi a frászért vega meg bijó? Nem értem. Meg azt se, hogy mi a rákért keverik ezeket össze az emberek, és miért hiszik, hogy az egyik a másik nélkül nem megy. Na mindegy. Ezzel kapcsolatban eléggé szentségtörő (=önálló) véleményem van, legalábbis az efféle térítők szemében.

Szóval böjtöt tartok, hús, finomliszt, fehér cukor és lehetőleg alkohol nélkül, napi minimum 2,5 l vízzel, tornával, 5szöri gyümölccsel-zöldséggel. Egyetemmel, szakdogával, Tomival. Ja, és beruházok egy mérlegre is.

Névnapi madártej- életemben az első

Tudom, tudom, madártejet csinálni nem olyan nagy dolooooooooooog, meg mindenki csinált mááááááááááááár... nahát én nem, de azért leírom, mert büszke vagyok magamra, és az elfogult zsűri is nagyon elégedett:) Meg mindig van, aki épp csak lejött a falvédőről. Madártej tekintetében legalábbis:)

MADÁRTEJ

- 1 liter Riskatej (házi, csak óótomatából)
- 7 db tojás (ebből is jó lenne olyan igazi tyúkszaros, de sajna csak tuscós tojásom volt)
- vaníliaaroma (naigen, jó lenne, jó lenne vaníliarúd is, de hát szegény ember vízzel főz)
- cukor, nem tudom mennyi, ízlésre.

A 7 tojást szétválasztottam, a sárgáját vaníliaaromával kicsit felvertem, a fehérjéket pedig habverővel (vagy fáradságos munkával) keményre vertem. Attól féltem kicsit hogy a tej túl forró lesz és szilánkosra kicsapódik a tojás, ha abban főzöm a habgaluskát, úgyhogy anyukám javaslatára inkább vízben főztem, az evőkanálnyi méretű tojáshab-izéket. Közben melegítettem a tejet, és folyamatosan kevergetve belecsurgattam a tojássárgájákat. Cukroztam, vaníliáztam, besűrűsödésig főztem, és trallala, kész lett.
Még jó hogy én nem szeretem, úgyhogy azt se tudom megmondani, hogy milyen ha jó, de szerencsére volt főkóstolóm:) Szerintük nagyon jó lett:) Megérte az az egy óra szentségelés a tojáshabbal. A névnapos Tomika tiszteletére:)

(egyébként milyen perverz már, hogy madártej...?!)

Hercegnős marhahúsos bourekas (falatka)

Mindenki, legalábbis minden pesti ismeri a hercegnős pékséget. Meg a termékeit. Meg az árait. És igazából az utóbbival van baj. Adalékanyagok, ilyesmik- feltételezem a bolti leveles tészta is tartalmazza őket, úgyhogy itt nem szállnék vitába. Viszont azt komolynak érzem, hogy 250 forintot képesek elkérni a sütikért, legyenek is bármilyen finomak. Mert hát igen, baromifinomak. Kedvenceink T-vel a marhahúsos bourekas, neki még a májas, nekem meg a grlillázstekercs (ami régen mogyorós tekercs néven futott) és bármi, ami pizzás. Néha elcsábulunk rájuk. És én minden alkalommal mondom, mikor otthagyunk egy ezrest a pulton egy jó nagy reggeliért, amit a campuson elnyammogunk (hosszúkávé cukor nélkül, 2 marhahúsos bourekas, 10 deka grillázs tekercs) hogy bakker, ezt én is meg tudnám otthon csinálni! És most kipróbáltam. És jelesre vizsgázott nálam a házi változat. De pszt, ne mondjátok el senkinek, mert lekommandóz a titkosrendőrség. (mint amikor azt írom, hogy HÁZI COCA COLA! Olyan durva az az fbi…)

MARHAHÚSOS ÉS PIZZÁS FALATKA

Egy csomag leveles tészta (teszkós, 190 ft)

Negyed kiló vegyes marha-sertés darált hús (teszkó, 200ft)

Egy nagy fej hagyma
1-1 ek ketchup, mustár 

só, bors

A pizzás csak azért készült, hogy elfogyjon a maradék, hűtőben lévő pizzaszósz és fél doboz kukorica. Egyébként a fenti mennyiség pont kijön egy tepsi marhahúsos cuccra:)

A hagymát felaprítottam, megdinszteltem kis olajon, rádobtam a marhahúst, megpirítottam, majd ketchuppal, mustárral, sóval és borssal ízesítettem. A kiolvasztott leveles tésztát 4 egyenlő részre vágtam, kinyújtottam olyan 12x 50 centisre őket (ez olyan 1mm vastagság, talán másfél), egyik felére rákupacoltam a húst, a másik felét beirdaltam, ráhajtottam, összenyomkodtam, feldaraboltam. Forró sütőbe toltam, az aljába löttyintettem egy felespohárnyi vizet és gyorsan rácsuktam az ajtót. Úgy vettem észre, leveles tésztához ez kell, különben olyan lesz, mint a rétegelt zsilettpenge. 12 percig sült.

Azt hiszem, egy kis felvert tojás nem ártott volna neki, mert eléggé sápadtkák lettek. No, majd legközelebb.

Ha húsos táska méretűre gyártottam volna, szerintem olyan 8-10 kijött volna belőle. 400 forintból:) ilyenkor olyan elégedett vagyok:D

Következő projekt a grillázstekercs lesz. Egyébként ezt a receptet is a saját honlapjukról lestem, hát magukra vessenek:) Én azért tettem volna bele egy kis bort, például. De a grillázscucc komolyabb feladat lesz:)

Spenótos-túrós lepény

Előző bejegyzésben emlegetett spenótos-túrós lepény is a „szabadítsunk fel helyet a mélyhűtőben!” –kampány keretei közt született: egy csomag túró és egy fél doboz spenótpüré elég régóta kallódott hátul. Ideje volt már felhasználni őket.

SPENÓTOS-TÚRÓS LEPÉNY

250gr. Túró (210 ft)

Fél doboz spenótpüré (az nemtommennyi volt) (az egész doboz, teszkós verzióban, 90 ft körül van. Vegyük egésznek, simán belemehetett volna egyébként)

Egy kis pohár tejföl (110 ft) kísérletképpen raktam bele, kipróbálható nélküle is

2 tojás (56 ft)

2 gerezd fokhagyma

Só

fél kg liszt

1 tojás

5 dkg margarin

1,5 dl tej

Fél kocka élesztő

1 tk. cukor

só

Az utóbbi hozzávalókból kelttésztát gyúrtam, amit egy órát kelesztettem. Ezalatt kiolvaszottam a spenótot és a túrót, összekevertem a zúzott fokhagymával és a többi hozzávalóval, majd sűrűre főztem. A tésztát magas falú, kivajazott tepsibe tettem, úgy, hogy formáztam rá egy kis peremet is. Beleöntöttem a tölteléket, és maxon előmelegített sütőben 15 percig sütöttem, majd még egy negyed órát, közepes fokozaton. Ha nagyon laza marad a töltelék, lehet még sütni.

Kicsit féltem, hogy laza marad és kifolyik, de nagyon szépen lehetett vágni, megtartotta a formáját, még melegen is. T-nek hidegen ízlett jobban, én melegen toltam be belőle 2 nagy kockát. A palócleves után. Mondani sem kell, majdnem szétdurrantam. Nagyon finom volt! Másnapra is ugyanolyan finom volt, a mikrózással sem volt baja. A tészta meg egyenesen…mmmm. Fele tönkölyliszt volt, ettől volt még egy különleges, durvább íze, ami remekül ment a túróhoz és a fokhagymához. Nekem nagyon nagyon ízlett, nem utoljára készült! Ha úgy vesszük, hogy 8 db, olyan 10x10 centis szelet lett belőle, amiből a leves után bőven elég egy is (én meg mohó vagyok), reggelire esetleg 2 is elfogy, vehetjük ezt is 6 személyre, ahogy a levest. Megint csak 100 forint alá esik egy adag:)

Még érdekesebb akkor lehet, ha a túró fele jó kis izmos juhtúró. Én szoktam kicsit hígítani, ha esetleg használom, mert nagyon sok kaját elnyom, ha kicsivel is érettebb a túró a kellemesnél. De persze embere válogatja. Nem olyan gyakran veszek juhtúrót különben sem, csak ha egy kis fényűzésre támad kedvem:)

Baba Marta- Március Anyó engesztelése

Két éve nyáron, amikor mág a másik, lepukkantabb koliban laktam, aminek egy előnye volt: a csodálatos, hatalmas udvar és a fái, cseresznyeszedéskor egy piros-fehér zsinórkarkötőt találtam a fa egyik ágára akasztva. Nem tudtam miért lehet ott, megtartottam, mert tetszett.
Ma tudtam meg, mi volt az.

forrás: http://enrouteconsulting.files.wordpress.com/2010/03/baba_marta.jpg

Van egy új csoporttársam egyetemen, Bulgáriából jött erasmussal. Ma kaptam tőle egy piros-fehér zsinórkarkötőt, ugyanúgy egy gyönggyel összefűzve, ahogy a két éve nyáron talált. Elmesélte, hogy ez egy bolgár hagyomány, jobbanmondva szokás, vagy babona, nem is tudom, minek lehetne nevezni, miszerint március elsején a barátok piros-fehér madzag-karkötőket adnak egymásnak, amit akkor kell levenni, amikor az ember meglátja az első rügyező fát vagy tavaszi madarat, és jókívánságokkal a fára kell akasztani, vagy ott kell hagyni, ahol a madarat láttuk. A karkötőt martenisának hívják, és a fehér-piros a férfi-nő kapcsolatot szimbolizálja, ezért van olyan martenisa is, amit babafigurákba kötnek. Viszont azt is mesélte, hogy ez egy háborúra is emlékezés, amikor ugyan győzelmet arattak, innen a fehér, de sok emberéletbe került, innen a piros, és egy Khan Asparuh (nevű férfi? vagy ez egy rang?) galambon, feleségének küldött üzenetének fehér zsinórja vérfoltos lett, ezért maradt meg a piros-fehér karkötő.
Egyébként a jókívánságokkal Baba Martát, azaz Március Anyót kell kiengesztelni/ köszönetet mondani neki, ugyanis ha mérges, a március fagyos, ha jókedvű, meleg és friss.
Nagyon tetszik nekem ez a szokás, megmelengeti a kis csöpp szívem, és azt hiszem, Baba Marta idén nagyon sok engesztelő jókívánságra számíthat, ha végre engedi a tavaszt visszaérkezni.