Rontott munkák

Azt olvastam valahol, hogy az igazi profi kézimunkázók mindig tesznek bele az elkészült munkába egy pici hibát, arra utalva, hogy csak Isten alkot tökéleteset. Az a veszély még nem fenyeget engem, hogy akarattal kelljen hibáznom (sokat rontok-bontok), most például a kis tündérkémet egy bizonyos helyen már harmadjára bontom vissza. Kezdem az hinni, hogy szálhibás az anyag. :)

Mesevilág: manók, tündérek, koboldok..

Amikor az üzletben a fonalakat válogattuk, az eladó hölgy megkérdezte: "Macikat fogsz varrni?"
Mosolyogva válaszoltam, hogy ez a tündér készül belőle. Kicsit hitetlenkedve nézett. :) Gyönyörűek ezek a finom meleg színek.

Jolene's giveaway

Jolene a blogjában játékra hív mindenkit, aki megjegyzést hagy nála.

Dicsekszem

Pár hete egy kedvenc boltomban rácsodálkoztam egy táskára..... Mélybordó szín, és csodálatos gyöngyházfényű gombok, tetszett. El is felejtettem azóta. Nagylányom előállt vele, a kis pénzén megvásárolta, és csak mosolyogva nézte a meglepődött örömömet. Nincs jeles nap, nincs alkalom, nincs semmi. Ilyenek vannak. :)

Végleges formában

Elkészültem vele, a végleges állapoton látszik a kezdők bájossága. Ha most újrakezdeném, már máshogyan csinálnám :) Nem baj, tanulunk.

Kincskereső Ritánál

'Az utolsó pillanatok embere'-ként készültem el én is ezzel a két aprósággal Rita fantasztikus kezdeményezésére, felhívására. Az ötlet zseniális, és nagyon jó látni, hogy milyen sokan, mennyifélét varrtunk. A barna leveles minta majd egy könyvborítót fog díszíteni, a virágos pedig egy kis dobozkát. Majd... :)

PIF

PIF-re jelentkeztem Anitánál és Szegedi lány-nál, ugyanis játszani, és ajándékozni jó.

'Szóval játékot hirdetek az ismert szabályok szerint... bárki velem játszhat, aki szereti a meglepetéseket és blogtulajdonos. Az első három jelentkező, aki megjegyzést hagy ennél itt nekem 365 napon belül saját kézzel készített ajándékot kap tőlem, cserébe csak annyit kell tennie, hogy meghirdeti a játékot a saját blogjában így folytatva a láncot és tovább adva az ajándékozás nemes cselekedetét.'





Viszont most már üssön valaki a kezemre, ha még egy újabb munkába belefognék, mielőtt az előzőt befejezném. Köszi :) Olyannyira ki vagyok pakolva a félkész munkáimmal, fonalaimmal a nappaliba, hogy nemrég egy bátor családtagom halkan meg is kérdezte: " És mikor fogunk már enni az ebédlőasztalon? " :))