elmaradásaim

Nehogy azt higyjétek, hogy tétlenkedtem mostanság:)) Sikeresen túl vagyunk a lakásfestés nagyobbik részén, bár még ma is fúrtam és csavaroztam és festettem és szögeltem… De már látjuk az alagút végét:)

Don’t think I was lazy during these days:)) We’ve successfully done the biggest part of the house-painting, although I still drilled and screwed and painted and clinched today… But we see the end of the tunnel:)

Sok-sok mutogatnivalóm van. Megérkezett Carina swap-csomagja. A flickr-n ismerkedtünk össze és megbeszéltük, hogy mini swap-et tartunk egymás között. Sajnos az enyém még úton van, remélem hamarosan odaér. Nem semmi csomaggal lepett meg, ugye?:)))

I have many-many things to show you. First of all here’s the package of Carina. We know each other from flickr and we decided to have a mini swap between us. Unfortunately my parcel is still on its way, but I hope it’ll arrive soon. What a lovely package, don’t you think?:)))

Aztán kész vagyok egy újabb hímzéses ajándékkal. Ezúttal anyukámnak, aki annyira imádja a majmokat, hogy ha tehetné, tartana itthon egy élőt is. Sajnos a rengeteg öltés (cirka 20 ezer / majmóca) vagy valami más miatt kissé összehúzódott az anyag, de azért szereti nagyon. Ja és az első találkozásom a táskamerevítővel (köszönöm a segítséget, Elizanikó és Eliza!)!!

Well, I’ve finished another present made with the embroidery machine. This one is for my mother, she do love monkeys, if she could, she would have some real monkeys at home. Alas the lots of stitches (around 20.000 / monkey) or something other rumpled the pockets, but she loves it. And this was the first time I used a specific stiffener.

És kész az új fotelkám is. Luca széke ehhez képest lágytúró:))) Már jóóópár hete készül, de ez a kézi öltögetés nem jön be nekem. Nem is lett olyan szép, mint elképzeltem előre. Az eredeti ötlet tutorial formájában Naominál található, annyival fejlesztettem tovább, hogy minden alktrészét duplán szabtam ki, egy vastag réteg vatelinnel összefogva összevarrtam külön-külön, a fotel ülőrészét pedig kitömtem és kivehető tűpárna lett. Aztán a vatelines darabokat egyesével összevarrogattam. Így a párna alatt lehet tárolni apróságokat, nálam talán biztosítótűtartó lesz, de még nem tudom:))

And my brand new armchair is finished too. It’s like Luca’s chair:) I was sewing it for many weeks, because I don’t like hand-sewing. It isn’t as nice as I would like to see it. The original idea (in tutorial) is at Noami’s blog, I changed it a little bit. I cut all pieces twice and whith a wad I stitched them together one at a time. The sitter piece became a loose pincushion. I stitched together the wadded pieces. So under the sitting piece you can store little things (for example safety pins).

hátsó zsebes neszeszer turorial!

Olyan neszeszert varrtam, ami az előző bejegyzésben mutatottak továbbfejlesztett változata, mivel hátul van még egy cipzár, ahová tehetünk bármit. A méret tetszőlegesen választható. Amit ki kell szabni: két téglalap a külsejéhez (amiből az egyiknél a magasság öt centivel nagyobb), három a belsejéhez, két adag vatelin. Kell még hozzá két cipzár, mindkettő hosszabb valamennyivel, mint a téglalap szélessége.

I sewed a pouch which is like the others in the previous post, but it has a back pocket. You can choose any size. Cut these: two rectangles for the outside (one of these must be a few cms "taller" than the other), 3 for the lining, 2 of wad. You also need 2 zips (a few cms longer than the rectangles).

A magasabb téglalapot vízszintesen kettévágjuk ott, ahol szeretnénk, hogy a hátsó cipzár elhelyezkedjen. A kisebb részt hozzávarrjuk a cipzárhoz a következő módon:

Cut into two the taller rectangle where you would like to put the back zip. Sew the smaller piece to the zip like this:

Ugyanezt megismételjük a másik oldalon is:

Repeat it on the other side:

Ezután levágjuk a többi téglalap méretére:

Than cut it to the same size as the other rectangles:

Két bélésből és egy vatelinből szendvicset készítünk. Én nem tűztem, mert pufi neszeszert akartam.

From two linings and a wad make a sandwich. I didn't stitched it, because I wanted a fatty one.

Az elejéhez és hozzátűzünk egy vatelint:

Pin a wad to the front page:

Tehát most van egy szendvicselt bélésünk és egy sima:

So now we have a sandwiched lining and another one without wad:

Valamint egy vatelinnel tűzött külső rész és egy a hátsó cipzárral:

And a wadded front and a back with the zip:

FIGYELEM!!! Az alkatrészek széleit el kell tisztázni. A vatelineseket érdemes ferdepántozni, különben úgy fogtok járni, mint én:

WARNING!!! You should do something with the sides, use a tape for the wadded ones, or you will have such an ugly look like this one:

Most elővesszük a vatelines elejét és a sima bélést és az elején bemutatott módon szendvicseljük és letűzzük a cipzárral:

Now take the front, a lining without wad and the zip, make a sandwich from these and stitch it.

Ugyanezt megismételjük a másik oldalon:

Repeat it on the other side:

Most ezt kell látnunk. Felül két külső rész, alattuk a két bélés.

Now you have to see this.

FONTOS! Kinyitjuk a cipzárt (mindkettőt) egy kicsit, amin majd az összevarrás után ki tudjuk fordítani:

NB! Open the zips, you'll turn the pouch up though these after the sewing:

Most úgy hajtogatjuk a lapokat, hogy a külső részeket összegombostűzzük és a belső részeket is (vagyis egyet hajtunk az anyagokon). A bélés alján hagyunk egy kis részt, ezen kívül körben levarrjuk:

Than we fold the pieces, pin together the linings and than the outsides. Leave a gap on the bottom of the lining, and sew it around:

A cipzár fogai a bélés felé nézzenek!

The teeth of the zip must face to the lining!

Most benyúlunk a résen és kifordítjuk a neszeszert, kiigazítgatjuk a sarkokat. Ezután levarrjuk keskenyen a bélés alsó részét, így bevarrjuk a kifordításhoz használt lyukat.

Now we finger through the gap and turn the pouch up. Than sew narrowly the bottom of the lining.

Beigazgatjuk a bélést és már készen is vagyunk:)) Én a fényképezőgépnek és az USB kábelének készítettem, mert itthon folyton elkallódik ide-oda, így legalább nem fog karcolódni. Jaaa, persze ez volt az első minta (az ajánlotton kívül), amit hímeztem Gézával, naná, hogy katica:))) Sajnos úgy tűnik, a minta hibás, mert a kontúr jobb széle elcsúszott (kipróbáltam más anyagon más alátéttel és más cérnával, de akkor is), de kit érdekel? Imádom és kész. :)

Take the lining into the pouch and that's finished:)) I made my pouch to the camera and the USB-cable, because I wanted to cover them. Of course this one was the first pattern I stitched with the machine, a ladybug:)) Unfortunately it seems that the pattern is wrong, the contour at the right side isn't on the good place, but who cares for it? I love it:)))

neszeszerek, ajándék párna és konyhai edényfogók

Óóóó, róluk majdnem elfelejtkeztem. A konyha festése már készen van, így ott elkezdhettem az új dizájn kialakítását. Az eddigi kékhez jött egy markáns bordó kávéfőző, így maradtunk a kék-fehér-pirosas-bordó színvilágnál. Persze nem maradhatott el a hímzés az edényfogókról:)) Nem akartam agyontűzni, alul csak virág alakú tűzést kaptak.

Ough, almost forgot about them. We've finished to paint the kitchen so I could start to prettify it. I sewed these potholders, of course with machine-embroideries:)) I didn't want to stitch a lot on it so just stitched some flowers on the bottom.

Addig totojáztam, míg végül utolsó pillanatban készült el ez az applikált kispárna egy ismerős párnak, akik ma házasodtak és a srác nagy Superman-rajongó. Mindkét oldala ugyanolyan, de az egyik Mr., a másik pedig Mrs. Supermané:))

I sewed this pillow at the last moment, it's present for a couple who got married today and the boy likes Superman. Both side are the same, but one is for Mr Superman, the other is for Mrs. Superman:))

Gézámmal nem tétlenkedtünk ám! Jól megdolgoztattam, aztán Gizivel kiegészítettük a munkáját, így született két neszeszer, úgyis sok lesz mostanában a névnap... Az itthon talált spéci Rayon (vagy milyen) cérna folyton szakadt, így elővettem a Moon gyűjteményemet (minden azzal varrok) és remekül bevált hímzéshez is.

I worked a lot with my new embroidery-machine. The results are these pouches, I need many presents, there will be lots of occasions nowadays.... The special Rayon thread always broke away, so I continued the embroidery with my sewing threads.

az én hőn áhított és szeretett Gézám:)

Végre megmutathatom nektek, mitől zsongott a fejem az elmúlt hetekben. Spóroltam, számoltam, még többet spóroltam és még többet osztottam-szoroztam, míg végül arra jutottam, megérdemlem Őt. :) Megrendeltem múlt hét pénteken és ma megérkezett Ő. Géza lett a neve, remélem jó párost fognak alkotni az én Gizimmel. :))) Becsületes fajtáját tekintve Singer Quantum Futura CE-200E.

Nehezen ment az ismerkedés, ott kezdődött, hogy másik gép magyar használatiját kaptam meg. Para, telefon, pdf-ben jön a használati, postán a nyomtatott változat. Befűzöm, kezdenék varrni egyenesen, nem megy. Szitkozódás, para (jajjj, nagyon pánikolós vagyok), negyed óra esküdözés, hogy én soha többé ilyen hülye nem leszek, hogy saját szakállamra vegyek egy ilyen gépet, aztán megszállt az ihlet - rosszul fűztem be:))) Kihagytam egy aprócska lépést. Varrásra nem szeretném használni, így gyorsan felszereltem a hímzőegységet, a hímzőkeret rögzítése megint pánikhullámot okozott (vagyis inkább a rögzíteni-nem-tudása), de azt is sikerült megoldani. És lássatok csodát, a több éve kallódó, jaj-de-nem-szeretem-milyen-csúszós-cérnákról kiderültek, hogy Coats és Madeira hímzők, úgyhogy elleszek addig, míg rendelek egy kezdő cérnacsomagot:)) Ilyet sikerült elsőre hímezni:

Ötletem már rengeteg van, pár nap múlva ugyan el kell csomagolni a lakásfestés miatt, de utána megállíthatatna trió leszünk mi így hármasban: Gizi, Géza meg én:))

I bought today my first embroidery-machine and I'm so happy with it. The beginning steps weren't too easy, but finally I could make my first embroidery. He's a Singer Quantum Futura CE-200E. :))))

kárpótlás...

Drágáim:)

Először is köszönöm a kedves megjegyzéseket. Ha lenne rá kapacitásom, készítenék nektek tutorialt, de most egy ideig tuti nem megy, így kárpótolni szeretném a kapujaimat döngeti kedves varrótársakat:) Egyrészt leírtam a végleges varrásmenetet, másrészt itt van nektek az eredeti tervem (jajjh, de nehéz, mintha a naplóm egy oldala lenne:))), amin sokat változtattam a véglegeshez képest, de hátha valakinek pont ez a segítség. Emellett, ha bármelyikőtök elakad, írjon egy mailt a kicsikato kukac gmail pont com-ra és megpróbálok minél előbb segíteni (elég sokat ülök net előtt).

Íme a leírás és a tervrajz:) (ne tessék kritizálni, varrni valamelyest tudok, rajzolni még egy hatéves gyerek szintjén se:))))

1. méretek: a táska teste 60x15 cm, az alja és a felső része 10x20. Na én itt már hibáztam, mert a tetejét ugye a varrásszéllel kisebbre kell csinálni, mert az aljából is levonódik ugye a varrésszél, de nekem ez nagy mumusom, emiatt cseszek el egy csomó mindent:))
2. mind a 3 alkatrészét szendvicseltem, vagyis közé centi vastag vatelin és hátlap, összetűztem ilyen-olyan módon és külön-külön ferdepántoztam
3. a belső kis zsebes rész 11 centi magas, ezt duplán visszaszegtem és 60 centi hosszú, visszaszegés után hozzátűztem a már kész szendvics-test aljához és bizonyos térközökkel levarrtam, hogy kialakuljanak a zsebek
4. ezután összevarrtam az alját a testtel, simán, mintha dobozt varrnék, végül a test két szélét varrtam egybe
5. a hatvan centihez nekem csak 50 centis cipzárom volt, szépen odaméregettem a test felső részéhez, hogy a hátulján középen maradjon ki a tíz centi és oda szabtam egy 8-9 centi széles és kb. 10 centi "hosszú" pántot, ez tartja össze a testet és a tetejét
6. megint középrészt kerestem a testen, a pánton és a tetején és előbb a testhez, majd a tetejéhez hozzávarrtam
7. a már hozzágombostűzött cipzárt összevarrtam a testtel, ezután odaillesztgettem a tetejéhez és oda is rávarrtam
8. a kis fogantyúját le sem mértem, adhoc jelleggel (ki mekkorát szeretne) odatűzögettem a közepéhez és levarrtam

a nyertes:)

Köszönöm, hogy velem játszottatok, nagyon jó volt olvasni a történeteiteket. Külön köszönöm a sok biztatást és az eddig csak olvasók hozzászólásait:)

Hát elérkezett a nap, délben kiírkáltam cetlikre a neveiteket...

...aztán összegyűrkészve beledobtam a kosárba...

jól megkevertem és anyukámra bíztam a nyertes kisorsolását...

Ííííííme, Claudius:)))) Kérlek írj egy mailt a kicsikato kukac gmail pont com címre az elérhetőségeddel, hogy el tudjam küldeni neked a nyereményedet:)

Sajnos mutogatnivalóm semmi nincs, több dolog van elkezdve, amikkel a héten végeznem kellene, még több dolog tervben, amint lesz valami, jelentkezem. Lakásfelújítunk, festés meg egyebek és ezek nem kedveznek az alkotói vágyamnak. De lesz ez még jobb, tudom:)

Remélem a következő száz bejegyzésre is velem maradtok!

száz:))

Hát végre itt vagyok újra. Nem lustálkodtam az elmúlt napokban, serényen dolgoztam, hogy meghirdethessem az első 'give away'-emet, szabad fordításban: 'nyerjetek és vigyétek':)) Az alkalom pedig jeles: ez a századik "blog-oldalam", ami nem csoda, mert írásban be nem áll a szám néha:)

A szabály rendkívül egyszerű. Írj egy kommentet erre a bejegyzésre és már bent is van a neved a virtuális kalapban. Szeretném, ha azok is klaviatúrát ragadnának, akik csak read-only üzemmódban vannak jelen itt nálam. Persze csak ha szeretnétek az ajándékomat ... amit még mindig nem mutatok meg:)) Olyan sokan fáradtak, lehangoltak a napokban, hogy arra gondoltam, jó lenne, ha ez a give away az önértékeléshez kötődne. Arra kérlek titeket, hogy írjátok le egy kreatívkodáshoz kötődő sikerélményeteket, amire büszkék vagytok magatokban, amiről azt hittétek, sosem fog sikerülni és mégis megcsináltátok... Olyan sokat beszélünk a hibákról, rossz dolgokról, hát itt az ideje örömködni, nem?:)))

Szándékosan nem fordítom ezt a bejegyzést angolra, örülnék, ha a magyar bloggereknél maradna az esély a nyereményre. Jaaa, igen, nyeremény. Hát így indult:

Aztán még finomítottam kicsit a dolgon:

És itt az összes alkatrész együtt:

Hát tessék, ez lett belőle. Egy varrós kosárka természetesen az elmaradhatatlan tűpárnával. A méretei: 20x11 centi széles és 15 centi magas.

Tudjátok, az ördög a részletekben lakozik...:)

A jelentkezést 2008. augusztus 12-én déli 12 órakor lezárom, utána sorsolok. Örülnék, ha velem játszanátok:))

táska, táska...

Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de engem ez a meleg teljesen kikészít... Minden mozdulat fáraszt és kedvem sincs összeizzadni a varrógéppel. Így aztán ameddig csak lehetett, halasztgattam a megrendelős varrásokat, de ma erőt vettem magamon. Az első egy kis ujjgyakorlat volt, a megrendelő a bélés anyagába és a fazonba szeretett bele, de van már narancssárgája, így feketében állapodtunk meg.

I don't know, you how think about this, but I'm out of this hot weather... Every moves tire me and have no fancy to bleed together with the sewing machine. So I put off my orders but today I collected my power:) The first one was really simple one, the order loved the orange fabric, but she's already have an orange bag, so we agreed in a black one.

Ez pedig kismama-táska, jó tágas és pakolós lett, ahogyan annak lennie kell. :) Narancsos kacsás anyagból, hogy kisfús-kislányos anyukának is megfelelő legyen. A külső zsebek tetejét vékony gumival húztam össze, belül helyet kapott egy kulcstartó, két kisebb és egy nagyobb, zsebfedős zseb is. Remélem sok örömmel és egészséggel fogják használni. :)

This one is for a future mother, it's large enough. It's from orange fabric, because we still don't know the baby's sex. I used a slight gum to the out-packets, there're a key-holder, a bigger and two smaller pockets inside. I hope she will wear it with lots of joy and health. :)